Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
24 szántóirakiorral 19 vontatóval 32 000 normállio’d munkát A kiskőrösi járásban is megkezdődött annak a rendelkezésnek a gyakorlati megvalósítása, amely szerint a szakcsoportok, egyéniek gépi munka igényeit a földművesszövetkezetek útján elégítik ki a gépállomások. Üj feladat ez nemcsak a földművesszövetkezetek, de a gépállomás vezetősége számára is és mindkét szerv igen bízik az eredményben. — Amit eddig csak páran végeztünk, most legalább tízszerannyian csináljuk mondja Kiss József gépállomási mezőgazdász — s ha jól csináljuk, csak sikeres lehet. A kezdeti jelek máris ezt igazolják. A gépállomás már minden földművesszövetkezettel megkötötte a szerződést. A cél- gazdaságoknak, szakcsoportoknak, egyéni gazdáknak ebben az évben több mint 32 000 normálhold munkát végez cl a gépállomás 24 szántótraktorral és 10 vontatóval. A szerződések zöme szállítást igényel, főleg a tavaszi és őszi idényben, tekintettel a járás szőlő- és gyümölcstervégeztetnek a földművesszövetkezelek a kiskőrösi járásban j meló jellegére, de több mint 3000 hold középszántás s többszáz hold mélyszántás is szerepel a megállapodásokban. Néhány gép máris dolgozik. Csengődön három gép szánt. 17 hold szőlőforgatás itt már kész, hasonló munkát végeznek 30 holdon az akasztói célgazdaságban. Külöpszálláson 75 hold várja a műtrágyaszórót, a kiskőrösi legeltetési bizottság 12 hold szántásra szerződött. Solt- vadkerten a célgazdaság 10 000 óra szállítást kötött le egész évre. Császártöltésen és Kcce- íen a földművesszövetkezet kicsinek találta a gépállomás által előzetesen megalapított tervet s most felemelték. Soltvadkerten mintegy 600 hold egyéni földet munkai meg az idén a gépállomás. A szerződéskötést a földművesszövetkezeti agronómus irányításával a 15 tagú termelési bizottság végzi. Miskei mezőgazdász minden községről (Soltvadkerten kívül ide tartozik Bocsa és Pirtó is) térképet készít a parcellák pon{Kér előadás—hét tanulság Htyy. kevisibb tegyen a rokkant ember| — Jegyzetek egy biztonsági megbízott munkájáról — | 1957. január 14-én egy 3-j-l-es dugaszoló fordított helyzetű bekapcsolásával áramütésben meghalt Király Sándor, a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozója. A gyászos hír akkoriban futótűzként terjedt az üzemben. Halálos baleset azóta senv történt itt és ez nem véletlen. Figyelmességgel, elővigyázatos munkával ugyanis igen sok rokkantsággal járó, vagy halállal végződő baleset megelőzhető. Ebben pedig nagy része van Ná- nási Istvánnak, a Gépgyár biztonsági megbízottjának. Nánási elvtárs hivatalosan a gyár tűzoltóparancsnoka. A dolgozók életére, testi épségére való vi- gyázást csak másodmegbizatás- ként végzi, jóllehet a két feladat nagyon is összefügg. Szívügye is mind a kettő. Szabály már a Félegyházi Gépgyárban, hogy az újonnan felvett dolgozó addig nem állhat munkába, amíg Nánási bácsi ki nem oktatta. De nemcsak a balesetekkel kapcsolatban, hanem a megelőző tűzrendcszeti tudnivalókra és a tűzvédelmi felszerelések ismeretére is. A biztonsági megbízottnak — mint mondja — egy éve van még hátra a nyugdíj idejéből. Most 61 esztendős. Munkájával kapcsolatban eddig megrovása sem volt. Ezek nélkül szeretne jövőre nyugalomba vonulni. Az emberek szeretete mellett ezzel is magyarázható, bogy a munkavédelemmel kapcsolatos megbízatását olyan körültekintéssel végzi, amit csak elismeréssel lehet nyugtázni. A biztonsági megbízott teendőinek ellátását 1956. május hő 10-én vette át. Azóta egyénenként 440 dolgozót oktatott ki a legfontosabb elővigyázatossági rendszabályokra. Ennyi kis vizsga igazolvány-másolat van nála íetűzve, s mindegyiken e sokat jelentő két mondat: Legfőbb érték az ember; Baleset ellen védekezz! Feljegyzései további részében az áll, hogy ebben az »M**W**v*« ♦***•«*»»»*«„ évben 31 főt részesített kioktatásban, nem régen pedig 162 dolgozó előtt tartott balesetelhárítási és tűzrendészen tömeges oktatást. Tavaly a^oól az elvből kiindulva, hogy felvilágosítással, elővigyázatos munkával, a biztonsági utasítások betartásával igen sok baleset megelőzhető — szeptember 15-től október 15-ig munkavédelmi hónapot szerveztek. Ennek keretében nagyszabású propagandával hívták fel a dolgozók figyelmét, hogy mire vigyázzanak munka közocn. Nyolc ellenőrző brigád pedig a padlástól a pincéig mumcavédelmi szempontból átvizsgálta az egész gyárat. A munkavédelmi propaganda hónap eredménye nem is maradt el. Az utolsó évnegyedben havonta csak egy-egy kisebb baleset volt az üzemben. — Az is gondatlanságból. De Nánási elvtárs lelkiismeretes működését a statisztika egyébként is bizonyítja. 1956-ban tíz hónap alatt 69 baleset történt a gyárban, melyek következtében, 550 munkanap esett ki a termelésből. 1957-ben 12 hónap alatt; már csak 40 baleset történt, 344 ! kiesett munkanappal. i ♦ 29 balesettel kevesebb\ ♦ egy. olyan üzemben, ahol nem! nagy cikksorozatok készítése, 1 hanem egyedi gépek gyártása} folyik, igen nagy szó, hiszen aj Különféle munkák lényegesen j nagyobb veszélyt rejtenek ma-j gukban a baleseteket illetően, j mint a tömeges áruk előállítása.} Nánási elvtársnak, a Gépgyár! biztonsági megbízottjának ezért < szebb a munkája, ezért nagyobb» a felelőssége, mintha sorozat-! gyártó üzemben lenne. | Végezetül éppen mivel ember-1 életekről van szó, nem lesz ér-» dektelen, ha megemlítjük, ami; a baleseti statisztikából fentebb | kimaradt. A Kiskunfélegyházi ♦ Gépgyárban végiglapoztuk a| balesetek könyvét és szintet szerencsétlenségből 7—8 fiatal j munkásokkal esett meg. A tör-j téneti bejegyzések legtöbbje pe-j dig, mint az írtak után várhatói is, meggondolatlanságra, fegyel-j mezettlenségre vall. Nánásielv-j társnak ez már régtől gondja.) Tesz is ellene, amit tud, külön-) ben aligha csökkent volna hu-) szonkilenccel az üzemi balesetek) száma. A tanműhelyben például! az ipari tanulók munkába állá-] sakor, majd az azt követő nc-| gyedév végén, utána pedig fél-Z évenként rendszeres munkává-J delmi oktatásban részesülnek a] fiatalok. ' Cikkünk nyomán Bíróság elé kerül a cselédjét kizsákmányoló kulák Nánási István biztonsági meg-; bízott, mint látszik, 1957 december 11-i számunk- ! ban, »Ne hagyjuk a törvénye- I két kijátszani« címmel cikket törődik az emberekkel,\írtunk Bekő László tiszakécskei , . ] kulákról, aki 1957 decemberéig vigyáz a dolgozók életére. Azzal s 52 holdon gazdálkodott, földjét a ténnyel viszont, hogy a leg-] napszámosokkal műveltet ve több baleset^ a fiatalokat éri, a • rneg. Cikkünkben szóvá tettük, pártnak, KISZ-nek s a szakszer-1 hogy Bekő László embertelen vezetnek is többet kell foglal- ] körülmények között tartja Szakozni, hogy a Kiskunfélegyházi ]b6 Pal nevú cselédjét. A cikk Gépgyárban az eddigieknél is • tartalmát az ügyészség által legyen a szerencsetle- j megindított nyomozás helyben- nul járt, vagy rokkanttá valt}bagyta) s megállapította, hogy ember. ] Szabó Pál 1936 óta dolgozik BeSándor Géza { kő kuláknál, aki 22 éven át csupán 1945-től 1949-ig kötött vele szerződést, az előző, s a későbbi időben pedig írásbeli szerződés nélkül, egy öltöny ruha, egy pár lábbeli, s némi alsóruha »munkabérért« dolgoztatta. Bekő vallomásában helybenhagyta az ügyészség megállapításait, de — jellemző magatartására — nem érzi bűnösnek magát. A cselédjét kizsákmányoló, magát bűnösnek nem érző kulák ügyének bírósági tárgyalásáról annak idején tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Korareggel az ágasegyházi tanácsházán hozzájött a telefonköltség is. — Hű, ez drága mulatság lehetett! — Drága! De ha másként nem lehet!..i Na, megyek, mert talán megérkezett már a doktor úr! Nagy János mezőői elmegy, de nem hagyja már magára a tanács- házát, mert megjött a legfrissebb tanácsbeli asszony, Bornemisszá- né. Lassan ébredeznek a bútorok, az íróasztal nagyokat nyekken a terjedő melegben, — vagyis inkább forróságban, mert jól befű- tött Nagy János, — s lám, szegény sarokba- állított ruhafogason is már ott függ Bornem- isszáné kabátja! Mire a tanácselnök bejön, — mi is elbúcsúzunk a tanácsházától. Mert ezúttal a tanácsháza érdekelt bennünket. Ilyenkor, kora reggel, i i (—ni'--) Fölöttünk csak az égbolt“ A moszkvai Központi Do- kumentumfilm-sludióban elkészült a »Fölöttünk csak az égbolt« című új, szélesvásznú színesfilm, amely érdekes és megkapó képet ad a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozóról. A film megörökítette a 131 országból érkezett küldöttek felvonulását a luzsnyiki stadionban, a] Kremlben rendezett bált, a vi-j dám utcai karneválokat, a kü-t lönbözö országok fiatalságának! nemzeti táncait, sőt a fesztivál] legfiatalabb külföldi részvevő-! jét is: egy tuniszi művészházas-1 □ár kéthónapos kisfiút. kátokon hirdették, hogy budapesti művészek a »Csárdáski- rálynö«-ből énekelnek részleteket. (Szegény Kálmán Imre, ha hallotta volna.) Előadásuk címe így hangzott: -Légy az icipici párocskám«. Nem tudtuk, hogy sírjunk-e, vagy nevessünk, amikor a színpadon egy hegedű cs' egy harmonika tolmácsolta a Csárdáskirálynö nyitányát. De hogyan! Az ének- és táncszámokról jobb, ha nem is beszélünk. A konferansz izléstclnül. utszéli, trágár szellemeskcdésc nagy felháborodást keltett a közönségben. Az ilyen silány cnck- és táncszámokat mi nem tűrjük meg falun, de még az ezeket tolmácsoló -művészeket« sem. A két előadásból azt a tanulságot kell levonni, hogy a falvak népei ma már különbséget tudnak tenni az igazi művészet és a saját kasszára dolgozó -fővárosi« giccs között. Félreértés ne essék, nem a Csárdás-királynőt tartom silánynak, hanem az említett -együttes« produkcióját. Ezúton kell köszönetét mondanom a hercegszántói közönség nevében a Budapest Táncegyüttes vezetőinek és művészeinek, szívet-lclkct gyönyörködtető előadásukért. A másik együttesnek pedig azt ajánljuk, hogyha nem tudnak tisztességes műsorral ellátogatni a falvakba, akkor meg gyakorolják számaikat, de ne nálunk, hanem otthon. Bálán Miklós > Az elmúlt napokban a hereeg• szántói művelődési otthonban [ két kulturális rendezvényre kc- » rült sor. > Az első előadáson a 40 tagú ! Budapest Táncegyüttes mutatta ! be művészetét. Igazi művészi él- ! menyben volt részünk. A közön> ségnek tetszett a műsor, ezt bi- ! zonyították a felcsattanó nyílt- ! színi tapsok. Mindez azt igazol> ja, hogy ma már a falu népe is [ ért a művészethez és meg is be- í csüli azt, Különösen nagy sikert > aratott a zenekar, melynek tag> jaiban vérbeli művész egyénisc- ! gcket ismertünk meg. Meg kel- í lett ismételni a -Pacsirtá«-t, Jó> nás Mátyás vezető prímás mű> vészi játékában. Kirobbanó si- ! kert aratott Fehér József cim- ! balomszólója és Liszt II. ma- ; gyár rapszódiája. í Beszélnünk kell a tánckar ra- ! gyogó számairól, többek között a ; -llazatérés«-ről, amely magán ; viseli a népi balett vonásait, ■ vagy a nagy tetszést aratott -Os- : tortánc«-ról, amely a szilaj csi- : kosok vetélkedéseit mutatja be ja közönségnek. Az vélemény alakult ki ben- : niink, hogy a Budapest Tánc- ; együttes művészei, vezetői nagy j szolgálatot tettek a kultúrának, I hogy ilyen megkapóan szép, ér- I tékcs műsorral ajándékozták j meg a hercegszántóiakat. > A Budapest Táncegyüttes ven- ! dégszereplésc után, egy magát ; budapestinek tituláló társulat • látogatott el hozzánk. Bár ott- ! hon maradtak volna! Ülés pla- ! \ tos megjelölésével. így a traktoros a térkép alapján menetrendet készíthet magának, kevesebb üresjárattal folyamatosabban dolgozhat. A földművesszövetkezetek vezetői úgy nyilatkoznak: ők saját feladatukat, a szerződéskötést jól megoldják, mert a parasztság szívesen fogadta az új helyzetet, bizalma van a földmű vesszöv-t kezet iránt. De mindenütt hoz-.áteszik azt a figyelmeztetést, hogy a gépállomás jó gépeket és lelkiismeretes traktorosokat adjon! Kiss mezőgazdász szerint ez magától értetődő kötelesség, hiszen a ^kötbér- szabály a gépállomást sújtja, ha rosszul dolgozik. Persze, a szerződők részéről is vannak zökkenők. Éppen most fordult elő, hogy Kaskanlyún egy hétre megrendelték a vontatót s amikor a negyedik napon kiment, visszaküldték azzal, hogy most nincs munka. Egy telefonértesítéssel meg lehetett volna előzni, hogy a gép ne tegyen meg feleslegesen ekkora utat, — De azért még ráér két percig? — Annyira rá! — Legyen szíves megmondani: honnan jön ki az állatorvos, hogy csak heti egy órát rendel? — Kecskemétről. — Sokba kerülhet a gazdáknak! — A rendelésért nem kell fizetni, csak ha a rendelési időn kívül hívják. Mint a múltkor is, amikor egy szombati napon Csűri Gy. tehenének elállolt a kérődzője és remegett az egész áltat. Várt Csűri vasárnap is, de hétfőn nem bírta tovább, telefonált Kecskemétre, kihívta az állatorvost. Az igaz, ez is pénzbe került, mert a doktor úr autófuvarját is Csurinak kellett fizetni. Viszont megérte, mert szerdáig talán meg is döglött volna a tehén. Valami 80 forintba került Csurinak a kiutazás, meg hívókat. Ebben is, meg más ügyekben is. Egész nap megyek, pedig azt gondolják a népek, hogy egy mezőőrnek télen a sutban a helye. — Milyen gazdasági ügyekben jár még? — kérdezzük. — Azt lehet mondani, mindenfélében. Sokat szaladoztam a termelőszövetkezet dolgában is, mert hogy 13 tag ki akart lépni, s a végén csak hat lépett ki. A szövetkezeten valamit segíteni kellene! De látjuk, hogy már ropog a tűz, s Nagy János türelmetlen. — Hova akar most menni? — Jaj, máma szerda van, ilyenkor nyolc óra körül érkezik autón a körzeti állatorvos. A faluban csak kilencig marad, mert az állami gazdaság is az ő körzetéhez tartozik, s addig beszélnem kell vele a sertésoltásoK ügye - ben, aztán futok visz- s7.a| Hét óra negyvenöt perc. Háromnegyedóra múlva kezdődik a munka az ágasegyházi tanácsházán. Addig is pihennek a székek, asztalok, s a sarokbaállított rossz gyerek, a fogas is szabadon nyújtózik... Kong a léptünk a folyosón, s erre dugja ki lejét t,agy János mezőőr az egyik ajtón. Most ő egyben a tanácsháza altisztje is. Ö fűti be a szobákat. Igaz is! Mi a dolga a mezőőr-altisztnek ilyenkor, munkakezdés előtt? • — Hát, kérem! — kezdi Nagy János. — Először is befűtoic. Aztán délelőtt majd rohanhatok kutyát összeírni. Hallottam valamit a hegyközség megalakulásáról is, de nálunk még nem mozog sem- ' mi ebben az ügybén, nekem kell hát mozogni^ mert ha bejön a tanácselnök, már v iszem is ki a leveleket, meg-
