Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

üMmjcm W<m dMcuu Világ proletárjai, egyesüljetek A munkaverseny — bár értelmezése cs gyakorlata az elmúlt években sok «Jkintet- ben helytelen volt — n*m ide­gen a dolgozóktól. Ezt tények bizonyítják. Ahol nyereséges a vállalat, ott az okokat kutatva mindig megtaláljuk a verseny valamilyen formáját. Kiskun­nal ason a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol helyesen ha­tározták meg a versenyfeltéte­leket, közel félmillió forintot laKarítottak meg az elmúlt év­ijen. A dolgozók nemes vetél­kedésének ugyanis nem a szá­mok hajhászasa, hanem a gaz­daságos termelés volt a célja. A halasi Barnevál eredményé­hez hasonló a Kézműipari Vál­lalat múlt évi anyagmegtakarí­tása is. Ha pedig számbavesz- szük, hogy Bacs megye egy sor üzemében az 1957. évi jó mun- i<a eredményeként jelentős pénzösszegű nyereségrészesedést napnak a dolgozók, akkor kije­lenthetjük, a szocialista munka­verseny a társadalmi és egyéni érdekek összehangolásának esz­köze. A vállalati nyereségrésze­sedés aránya ugyanis attól függ, hogy milyen eredményesen dol­gozott a vállalat. És itt meg kell állnunk pár megjegyzés ere­iéig. Köztudott dolog, hogy terv­túlteljesítés nincs, illetve csak megtakarított anyagból lehet­séges. A munkáshatalom erősí­tése éppen ezért a versenymoz­galomban részvevőktől is azt követeli, hogy a gazdaságosabb termelés elősegítésével, a ter­mékek minőségének javításával járuljanak hozzá közös céljaik eléréséhez, a dolgozó lakosság jólétének emeléséhez, A verseny tehát eszköz, a jó­iét biztosításának, növelésének eszköze, amivel jól kell tudni tini. Ha kicsit iparkodunk csak ..icsit lesz jobb, ha többet te­szünk, akkor előbb lesz jobb. Ezt az igazságot ismerték fel megyénk számos üzemében, ahol — mint tapasztaljuk — iiazánk felszabadítása 14. év- tordulójának a tiszteletére so- katígérö versenymozgalom bon­takozik ki. Már érkeznek a hí­rek, hogy versenyben állnak egymással a Bajai Gyapjúszö­vetgyár, valamint a Kuhaüzem dolgozói, így dolgoznak a Kis­kunhalasi Barnevál munkásnöi, Kecskeméten a gépgyáriak és még többen. Külön is említést érdemel a Kecskeméti Konzervgyár II. te­lepének április 4-i versenyvál­lalása. Itt a ládaüzem hulladék­anyagból 1000 darab újítási lá­dát készít. A kádárok selejt- anyagokból, munkaidő után, túlóra nélkül hordókat készíte­nek és 220 hordót megjavíta­nak. A konzervkonyha a jelen­legi 96 százalékos elsőosztályú minőséget 98 százalékra emeli, és még folytathatnánk. Mint írtuk, a dolgozók nemes vetélkedésének máris mutat­koznak az eredményei. Helyte­len lenne azonban a munka­versenyt csak az ösztönösségre bízni. Legjobb képességeik sze­rint legyenek ezért szervezői, irányítói a párt- és szakszerve­zetek, tevékeny részvevői a kommunisták. így lesz a _ ver­seny a munkáshatalom erősíté­sének, hazánk szebbé, boldo­gabbá tételének eszköze, előse­jyftAipu JJlíq. azidén. elkészül. KECSKEMET TANYAKÖZPONTOSÍTÁSI TERVE! KECSKEMÉT 55 000 kataszt- rális holdas határában hatalmas tanyavilág terül el. Ezen a te­rületen közel 6000 tanya fekszik szétszórtan, sok esetben kilomé­ternyi távolságra egymástól. Az itt élő, mintegy 25 000 ember­nek életkörülményei sok tekin­tetben messze elmaradtak a vá­rosi lakosokétól. Gyermekeik 4—5 kilométerx'e járnak isko­lába. Ha valaki megbetegszik, sokszor órákba telik, míg orvos kezébe kerül. Moziba, színház­ba ritkán jutnak el, kevesebb könyvet, újságot olvasnak és az elszórtan épült házakba a kul­túrát jelentő villanyt sem lehet bevezetni. A VAROS VEZETŐI már évek óta tervezik a tanyaköz­pontosítást. Két évvel ezelőtt a megvalósulás útjára került ez a kérdés is, az ellenforradalom közbejötté azonban ezt is meg­gátolta. Most újra napirendre tűzték a tanyavilág dolgozóinak ügyét, és a városi tanács feb­ruár 28-i ülésén a városfejlesz­tési alapból 120 000 forintot sza­vazott meg a tanyaközpontosí­tási terv elkészítésére. Az ÉM Várostervező Vállalata a szer­ződés szerint ez év végéig meg­csinálja a tervet. AZ ÜJ TELEPÜLÉSEK HE­LVÉT az úgynevezett vonzási központokon jelölik ki. A köz­pontokat azokon a helyeken lé­tesítik, ahol kedvezőek az út­viszonyok, illetve kiépítésükre jók az adottságok, közel húzó­dik a villamos hálózat (hogy könnyen bevezethető legyen a villany) és nagyobb a népsűrű­ség. Figyelembe veszik még a körzet termelési kultúráját, ta­lajviszonyait, kereskedelmi és kulturális ellátottságát. Ahol csak mód van rá, a meglevő is­kolák köré csoportosítják a ház­helyeket. Ide épülnek azután a közintézmények (kultúrotthon, orvosi rendelő, stb.). Kecskemét az ország tanyavi­lággal rendelkező városai közül \ az elsők között van, amely ta-j nyaközpontosítással foglalkozik. { Március 5-én a város vezetői és a Várostervező Vállalat szak­emberei már tárgyaltak a terv elkészítéséről. Kijelentették, hogy nem végeznek íróasztal mellől! munkát, hanem az ösz- szes illetékes szervekkel és a lakosság széles tömegeivel tár­gyalnak, mielőtt végleg dönte-! nének a tanyaközpontok helyé-1 ről. ! A tanyaközpontosItAsi ; TERV elkészülte után azonnal; hozzálátnak a kijelölt tanyaköz- • pontok rendezéséhez és meg-! kezdik a házhelyek kisajátítá-j sát, eladását. A tanyák lakói j közül már sokan szerettek vol-j na építeni, mert a tanyák nagy] része kiöregedett, elavult és a] fiatal házasok is otthont akar­nak alapítani. A szétszórt ta-j nyavilág kora azonban lejárt,! ezért néhány év óta nem is ad-! tak ki építési engedélyt. A ta-j nyaközpontosítási terv elkészül- < te után, de valószínűleg már ez! év második felében telekhez és! építési engedélyhez juthatnak • az építeni szándékozók. 3 JÓ. HA TUDJAK A GAZDAK A SZÓNOKOK FELELŐSSÉGE (4. oldal) AZ IPARI TEÍlMELÉr FRONTJÁN ' VASÁRNAPI RIPORT A »ROSSZ« KÖNYV (5. oldal) A HALASI »TORTAGYÄR«- BAN SZIMATH KAZMÉR IRASA •> (6. oldal) KECSKEMÉTI SÉTÁK SPORT REJTVÉNYEK (7. oldal) A LOTTÓ JUTALOMSOR­SOLÁS NYEREMÉNY­JEGYZÉKE (8. oldal) A Kecskeméti Konzervgyárból im fp Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának és a megyei tanács j végrehajtó bizottságának együttes ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Vég-í reliajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága már-j cius hó 7-én, délelőtt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt-j végrehajtóbizottság első titkárának elnökletével együttes üléstJ tartott. Az ülésen a két végrehajtó bizottság megtárgyalta a tér-; melőszüvetkezetek gazdasági, megerősítésével és a termelőszövet-j kezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási tervet és j beható vita alapján fontos határozatokat hozott. Az Alpári Nyárigát Társaság sikeres harca a Tiszával Szeszélyes folyó a Tisza, sok keserűsé­get okoz a part­menti lakosságnak. Az elmúlt év no­vemberében az al- páriak és a környe­ző falvak lakói nyá­rigát társaságot ala­kítottak (az első nagy nyárigát tár­sulat az országban), hogy sikeresebben vehessék fel a küz­delmet a sokszor za- bolátlankodó folyó­val. Nem is kellett sokáig várniuk az alkalomra, hogy ösz- szemérhessék ere­jüket a Tiszával. Nemrég áradni kezdett a folyó és mindenütt elöntöt­te árterületeit, csak egy helyre — a fia­tal társaság által vé­dett részre —- az al­pári öblözetbe, nem tudott betömi. Az alpári öblözet egy magas part által kö­rülzárt árterület, amely mintegy 8000 kataszteri hold ki­váló minőségű szán­tót, rétet, legelőt foglal magába. A te­rületet a folyó felől egy 13 és fél kilo­méter hosszú nyári­gát védi, amely hat és fél méter magas vízállás ellen nyújt védelmet. A Tisza most ezen is túl akart tenni és né­hány nap óta hét­méteres árhullám­mal ostromolja a gátat. A társaság a Sze­gedi Vízügyi Igazga­tóság műszaki irá­nyításának segítsé­gével ezideig sike­res harcot folytatott a folyóval, megerő­sítették, magasítot­ták a gátat és re­mény van arra, hogy további néhányna- pos védekezéssel megakadályozzák az árhullám betörését, annál is inkább, mert a Tisza kiadta erejét és lassan apad. A gát védői­nek érdeke a víz betörését megaka­dályozni, mert az elöntött földeken hosszú ideig nem tudnák elkezdeni a tavaszi munkákat. Csütörtökön De­gen Imre elvtárs, országos vízügyi fő­igazgató is megte­kintette az Alpári Nyárigát Társaság által védett szakaszt és elismerését fejez­te ki derekas mun­kájukért. Megdi­csérte a Szegedi Víz­ügyi Igazgatóságot is a társaságnak nyújtott műszaki se­gítségért. A legve- szélyezettebb sza­kasznak, a Bokros község határában épülő I-es zsilip lát­szik. Itt a legkor­szerűbb eszközökkel folyik a védekezés és a honvédség hír­adó alakulata biz­tosítja az összeköt­tetést a gátakon. — N O. i CjHT ' IK !• J > . és ; A tasakolt levest készítő üzem ; korszerű, tágas, világos, új he- I lyiséget kapott a gyár Il-es telc- ! pen. A múlt évben csak hároni- í féle tasakolt levest gyártottak, az idén már ötfélét; a többi kö­zött gulyásleves, marhahúsleves és gombaleves között válogat­hatnak a háziasszonyolt. Feiőterem és újfajta istállótartás p <T) , Az állami gazdaságok főigaz­> gatósága üzemszervezési kutató j intézetének munkatanulmányi ! osztálya érdekes kísérlet ered- ; ményességétől ösztönözve ápri- ! lisban újrendszerű istállótartást i és fejést vezet be az Izsáki Ál- ! lami Gazdaság tehenészetében. A lényeg az, hogy a teheriek > nincsenek jászolhoz kötve, ha- j nem az istálló közepén mélyí- I tett terület alomján szabadon [ mozoghatnak, s azon tetszés sze- ; rinti helyen pihenhetnek le. Ez az istállózás jobban megfelel a ; tehenek természetes életmódjá- ! nak, nyugalmat biztosít nekik, : szervezetük biológiai folyama- [ tait kedvezően befolyásolja: ; másrészt munkaerő megtakarí­tást i$ jelent, s — ahogy a kí- I sérletezők mondják — lehetővé í teszi, hogy a tehenészek is napi i nyolc órát dolgozzanak. [ A „mélyalmozásos tartási I rendszer” előnyeihez járul Izsá­kon az is. bogy az aj ló vaj elvá­lasztott külön teremben történik majd a fejés, géppel, így tőgytől a kannáig levegő-, baktérium- menteden jut a tej. Ami a tehenek etetését illeti. a répa-, siló-, szénatakarmány­ból tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthatnak, az automatikus készülékkel adagolt egyedi ab­rakból azonban csak annyit, amennyit a fejőteremben a fe­jés ideje alatt meg tudnak enni (Ez az etetési mód megfelel s horam szerinti abrakolásnak.) A gazdaság volt csikóistállóját alakítják át a fenti célra: egyéb­ként a herceghalmi kísérleti gazdaságon kívül az országban még négy gazdaságban építenek külön fejőtermet, a mély almo- zásos istállótartást pedig az izsá- kin kívül egyelőre még csak egy, de ha a várt eredményt elérik vele, akkor fokozatosan a többi áll- mi gazdaságban is alkalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom