Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
pásmátt coüqg Hollós Korvin Lajos történelmi vígjátéha a kecskeméti szinoadon Történelmi vígjálékirodal- munk gyéren csörgedező patakja jelentős állomásához érve ismét gazdagította a magyar sd- nikultúrát Hollós Korvin Hajós új darabjával, a Pázmán lovaggal. A kellemes, archaizáló stílusú, rímes, verses szöveg, fülnek kedves zenéjével igen jelentős munka — a régi-régi anekdota, amely Arany Janos víg balladájával vonult be —, ha nem is éppen a történelembe, de az irodalomba — egymagában bizony szűkösen futja három felvond ra. így azonban, Hollós Korvin Lajos leleményével kiszélesítve, gazdagítva, háromórás vidám, jó szórakozást nyújt. Az egymásba fonódó pár szálból bonyolított és gazdagított mese, ha kirsé sablonos figurákat vonultat is fel (az elnyomott jobbágy, a testes és ravasz dajka, az udvari népek némelyike) talpraesett vígjátéki helyzeteket teremt. Keresetlen humorával kerekded történetet kovácsol a szerző, míg a vas- kosságok is mértéktartóan lelnek helyet a történelmi háttér festésében. Kitűnően egyénítette a szerző Pázmán lovag alakját — nagyszerű szerepelhetőséget adva Gyulai Antalnak, aki az idei évadban, az előző években szereposztási okokból rejtve maradt, sok színészi adottságát csillogtathatta meg. Gyulai Antal játékos humora, eredeti ka- rikírozó vénája a főerőssége az előadásnak, melyben, sajnos, éppen a komikus helyzetek alapos kiaknázá snak rendezői és színészi szándéka eléggé háttérbe szorította a szöveg szépségeit, a költői mondanivaló érzékletes megjelenítésének lehetőségét. Sokat ront az előadáson az a kecskeméti színpadon sajnálatosan eluralkodó hiba. hogy egyes színészek nem sokat törődnek a tiszta és vála ztékos szövegmondással. A pergő játék követelményeinek teljesítése közben sok az elharapo t szó- vég, a torz hanghordozás. Nincs ellentét pedig a kulturált szövegmondás és a lendületes vígjátéki sodrás között, még ha a szereplők egy része — látszólag a ritmus fokozása céljából — cl is hadarja a verseket. Boros János, egyébként kis=é Kidolgozatlan, játékának a hatását is ez rontja le elsősorban. Pedig bölcseiket^, szépen felépített monológjai sok jó lehetőséget rejtenek magukban, a szöveg játékkal való kiemelé ere. Sokat, nagyon sokat kell tennie a színháznak, hogy a kecskeméti színpadon helyreállítsa a szép magyar színpadi beszéd hí- rét-nevét. Amit Borosról mondtunk az, sajnos, áll a szereplők nagyobbik felére. Szinte egyedül Dobák Lajos szövegmondás! technikáján érzik a tiszteletre méltó és sikeres törekvés, a nemesveretű versek szépségeinek megmutatására. Dobák Lajos Mátyás királya egyébként is szellemesen felvázolt alakítás, igazi könnyed, reneszánsz világfit teremt a színpadon. (A jövő színpadi alkotóira vár a feladat, hogy megrajzolják Mátyás király történelmi alakjának másféle vonásait is.) Dévay Kamilla talán túl'ágo- san légiesre formált Ildikója Pázmán lovag ifjú hitvesét egy árnyalattal halványabban viszi színpadra a kelleténél. A házastársi örömökből kisemmizett feleséget valamivel érzelemdú- sabb, életvidámabb játékkal hí' ölesebbé tehette volna. Enikő — Rigó jobbágy lánya — megformálásában Labanc Borbálának kevés alkalma volt sokrétű alkotókészségét megmutatni. Jánolci Sándor, a letiport jobbágy figurájának vígjátékba illő másával küzkódve, nem tudja — nem is tudhatja — feloldani a komikus szituációk és a drámába illő népi alak alaphangjának ellentétét. Jászai László (Alán) kialakulatlan stílusa bizonyára sokat fejlődik az előadás során. Si- ménfalvi Lajos (Hetyke nemes úr szerepében) alig-alig birkózik meg feladatával. Nagyrészt ennek az eredménye, hogy a második felvonásba illesztett kedves párjelenete Mátyás királlyal, elsikkad. Simonyi Magda a dajka szerepének színekben egyáltalán nem bővelkedő felmondásán csal; néha emelkedik túl. Az első színpadkép kivételé vei, sikerültek Bercsényi Tibor díszletei, bár el lehet gondolkodni, alkalmas-e fekete körfüggöny egy ilyen életvidám, reneszánsz komédia hangulatához. Séd Teréz jelmezei színesei szépek. Dicséretre méltó törekvés volt színházunktól, hogy Holló; Korvin Lajos történelmi vigjá ékát az országban először, ősbemuta tóként vitte a kecskeméti színpadra. A darab értékei mindenképpen .megérdemlik ezt, mint ahogy Gyökössy Zsolt rendezői munkája is érdemes az elisme résre. Csáky Lajos Üdvözlet a megalakuló Megyei Testnevelesi es Sport Tanácsnak EMBEREK o }dUt*tk egy jogi tanácsadás oGONDOK tükrében Ma délelőtt ül össze elsőízben a Bács-Kiskun megyei Testnevelési és Sport Tanács. Ez alkalommal megyénk egész sporttársadalma nagy érdeklődéssel és várakozással tekint a tanácskozás elé. E várakozásnak az ad különös jelentőséget, hogy az ellenforradalom óta a magyar sport- mozgalomnak nem volt szervezeti egysége és a munkáshatalom megszilárdulása után is ezen a területen maradt meg az ellenséges befolyás a legtovább. A néhány nappal ezelőtt megalakult Magyar Testnevelési és Sport Tanács ülése félreérthetetlenül állást foglalt népi demokráciám; mellett, amely léte első percétől egyik fő feladatának tartotta a magyar sportmozgalom fejlesztését, a legszélesebb tömegek bevonását a testnevelésbe. A magyar sportmozgalom előtt hatalmas feladatok vannak. Az ellenforradalom a sportolók, az ifjúság körében is hallatlanul nagy károkat okozott. Az elkövetkezendő időkben kitartó és következetes harcot kell folytatni a még meglevő káros nézetek, a sportolók körében meglevő anyagiasság ellen. A mi rendszerünkben a sportolók ösz- szehasonlíthatatlanul kedvezőbb , körülmények között hódolhatnak kedvenc sportjuknak, mint a kapitalista országokban. Fiatal sportolóink körében a jövőben el kell érnünk, hogyha nem is túlzott áldozatot hozva, de anyagiakban is járuljanak hozzá saját sportfeltételeinek megteremtéséhez, hogy a felnövekvő sportoló ifjúság ne megélhetési forrásnak tekintse a sportot, hanem testi és lelki telüdülésnek. A munkában és a sportolásban egy - aránt a becsületesség elve érvényesüljön a sportolók körében, hogy amikor már a sportpályafutásuk befejeződött, jé szakmunkások, jó mérnökök, orvosok és tisztviselők táljának bejőlük. Dia összeülnek Kecskeméten a megye sportvezetői, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács | tagjai. Az első ülés napirendjén is nagy- horderejű sporjkérdések áilanak, ezúttal lesz szó megyénk 195». évi sportprogramjáról. A tanács minden tagjának nagy a felelőssége, hiszen csak úgy lesz eredményes a munka, ha mindenki a maga területén n vállalt feladatoknak eleget tesz, ha a Sport Tanács tagjai élnek jogaikkal és területükön tűrhetetlenül küzdenek a magyár sport felvirágoztatásáért. i A Megyei Testnevelési és Sport Tanácsra az elkövetkezendő időkben szép feladatok megoldása vár. Hisszük, hogy e feladatokkal sikeresen birkózik meg. Munkaijukhoz sok sikert kívánunk! (Bőratai szülök az iskoláht EGYSZER végighallgattam egy jogi tanácsadást. Mint a film pergő kockái, úgy jelent meg a tanácskérők szavai nyomán előttünk a családok, testvérek, apák es gyermekek élete. Ezek között a testvéri vagy szülői szerete- tet felváltotta a gyűlölködés, a harag. S mi dúlja fel az otthonok nyugalmát? A pénz, a szenvedély, a rágalom. NEVEZZÜK az elsőt N-nek. Pergőnyelvű idősebb parasztasszony, aki egy jottányit sem enged igazából. Megvan benne, ami rossz lehet még a magyar parasztban, a “-csak azért is«, meg a »ha pör, hát hadd legyen pör«. Édesanyja, aki már nem tudja, milyen bonyodalmakat okozott halálával, nem tudni milyen okból — ezt nem is árulják el — kirekesztette őt az örökségből. Az öt testvér közül csak pont ő maradt ki. »Nem hagyom, ha addig élek is« — mondja az ügyésznek. Érteném, ha 30—40 hold földről, vagy több tízezer forintról lenne szó, de két hold földért, meg hét eperfáért, ami így is négy részre oszlik, — szinte hihetetlen ennyi szó, s kilónyi papír. S még ez sem volna baj, de az idegen — bár jószándékú — emberek előtt kiteregeti a családi »szennyest«, szapulja a testvért, a másikat, csak azért, K UKORICATERMELÖK figyelem: TGM jelű 2 lyukú morzsc- lógépet vállalatunknál beszerezhetik, mellyel a kukoricatermelő gazdaságok munkaigényüket feltétlenül ki tudjáK elégíteni. Ara: 4025 Ft. Megrendelést írásban és személyesen fogadunk. MEZÖSZÖV Kecskemét, Matkói út 3. 514 hogy pár darab neki több legyen. Hát csak eny- nyit ér a testvéri szeretet? Nem mindenütt, de itt, ennél a családnál pénzben is ki lehet fejezni. .. A MÁSODIK Cs-né, problémája, sajnos, nem egyedülálló. Öt gyermek bizonytalan sorsa szomorúvá teszi az arcát. Az apa, aki az ital szenvedélyének hódol, mit sem törődik a családjával. Az amúgy sem sok keresetének nagy részét a kocsmában hagyja, s a gyermekek éheznek, rongyosan járnak. A gondban megtört arc esdeklőn néz az ügyészre: »Mit lehet tenni?« Kellene a pénz az ételre, ruhára. »Van-e törvény? Kell, hogy legyen arra, hogy a rossz apát megfékezzék!« Itt már a törvény, az igazság hordozója is megtorpan. A családi életbe nem avatkozhat. De valamit tenni kell. S az ügyész nem csak a törvény, hanem az emberiesség képviselője. Tanácsot ad: magyarázza meg férjének, hogy a kocsmázás a gyermekektől veszi el a fejlődésükhöz szükséges tejet. Nehéz, de a gyermekek, a család léte vagy nemléte függ ezen. HÁZTULAJDONOS a harmadik. Sunyin, ravaszul adja elő a mondókáját. Hamiskártyás módján keveri a szót, igyekszik pajzs mögött maradni, nehogy kilógjon a lóláb. A lakóval van baja. Kicsi a ház, először egy majd háromszobás lesz. Ke! neki az egész, istent hívja erre tanúként — vallásos, de nem tudja, nem tartja be a tízparancsolatot — hazudik. »Nem akar cserélni!« — kiáltja. »Honnan vegyek olyan lakást?« Ez hát a hiba. Ha a saját érdekeiről van szó, nem ismer sem istent, sem embert. S nincs olyan fekete nyomdafesték, amely el ne pirulna a száján ki- ömlő rágalmak sokaságától. »Az asszony, tetszik tudni olyan... Szánt szándékkal bömböltetik a rádiót. Mióta itt laknak, néhány százforintossal j dolog eltűnt«, stb. Mit számit a mocskolódónak a két dolgozó fiatal becsülete, az aprócska gyermek? Fő a saját kényelme. Kitenni őket. Ehhez neki, úgy érzi, »emberi joga« van. Emberi jogok, mondja ő, s csak magának ismer el jogokat, másnak csak kötelességei vannak vele szemben, s ez a kiköltözés. A JOGI tanácsadás számtalan emberi hibáról húzza le a leplet, s mutatja meg, milyen önzők, pénzsóvárok, rosszindu- latúak egyes testvérek, házastársak, szülők. S ha már levontuk a végső következtetést, lássuk meg azt is, hogy ezt a múltból ittmaradt fekélyt el kell távolítani! El. Késsel, vagy tűzzel, s főként hosszú és kitartó nevelőmunkávai, emberséggel. Gémes Gábor Vasárnap délután van. Azt gondolnánk, hogy ilyenkor kihalt a borolai központi iskola. Ellenkezőleg, az utcán sok szülőt látni, akik az iskola felé viszik az útjukat. Az iskola udvara is benépesedett. Kisebb csoportokba verődve, élénk beszélgetést folytatnak a szülők a nevelőkkel. Mi másról beszélgethetnek, mint a gyermekek neveléséről, tanulmányi eredményeiről. Elérkezik a szülői értekezlet időpontja, s a legnagyobb tanterem zsújolásig megtelik. Mintegy 110 szülő hallgatja nagy érdeklődéssel végig az igazgató beszámolóját. A szülők hozzászólásaiból kitűnik, hogy szívükön viselik gyermekeik sorsa'. Ezt mutatja az a vállalás i- amellyel a nevelők segítségére siettek. Az I iskolabővítéshez két tanterem telkét egy méter magasságban fel kell tölteni. Erre vállalkoztak s az ígéretet tett követte. Néhány nap múlva egymásután érkeztek c szekerek, amelyek egész napor át szüntelenül hordták a földet. Az egész község lakossága megmozdult, hiszen Borota fejlődéséről, a gyermekek eredményesebb oktatásáról volt szó. , Ágoston Lajos levelező Értesítjük t. vevőinket, hogy Kecskemét, Rákóczi út 6 szám alatt bőrdíssmííáru szakiizlctct nyitottunk. Bő választékban beszerezhetők bőröndök, retiküiök, exportra készült bőrkesztyűk minden méretben. &u Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat. A színház balett terméből kiszűrődik a zongora hangja. Itt próbál rendszeresen a balettegyüttes. Tagjai fiatalok, akik nem tudnak elképzelni szebb hivatást a tánc művészeténél. Szegedi Jenő, a színház szóló táncosa foglalkozik a kis balletl- együtte sei. Tokai Szabó Kati, Gombos Juliira, Krasznői Klári és G. Nagy Mihály szóló számaiban gyönyörködünk. Ilyenkor látja az ember, hogy nem könnyű mesterség a tánc. A sok tinóm mozdulat nehéz feladat elé állítja az ifjú művészeket. Régen tanult számaikat gyakorolják, nehogy elfelejtsék. Arcukon patakzik a verejték — ez már hozzátartozik a szépségre nevelő művészethez. A nróba szünetében Tíz perc a balett-teremben érdeklődöm munkájuk iránt. — Hányán vannak a balettcsoporlban? Egyöntetűen válaszolják: — Heten, mint a gonoszok. Mennyi ambíció és lei' edés van ezekben a fiatal művészekben. Vajon nem lehetne-e megteremteni a színházban a prózán és az operetten kívül a harmadik új műfajt: a ballettet? Ez a gondolat merül fel bennem, miközben hallgatom a balett szerelmeseinek terveit, vágyait. Nem könnyű feladat, de szívós, kitartó munkává! megvalósítható. Re' 4 •»’résén olvasnak. rßX'Tiak és eljárnak dr. Németh Antal, a színház nagymultú rendezőjének stúdiumaira. Ezeken megismerkednek a világirodalom remekeivel, a verselemzésül, s a beszédtechnikai gyakorlatokkal. Egészséges szellem uralkodik közöttük. Sohasem veszekednek, mindenben segítenek egymásnak. Rendsze- reen megünneplik a név- és születésnapokat. Pont jókor jöttem, mert Szegedi Jenőnek éppen születésnapja van, s a csoport tagjai két üveg családi sörrel ajándékozzák meg Jenő »bácsit«. Tíz perc pihenő után újból megkezdődik a munka. Tokai Szabó Kati cs G. Nagy Mihály részleteket adriai- elő a Silviábói. Gombos Julika és Kraszno! Kláfi pedig a Párizs lángjaiból. Délet kongat a toronyóra. A nyitott ablakok mellett iskolából hazatérő gyermekek guggolnak és gyönyörködnek a táncosok művészetében. Körbeülik a párkányokat, s az ember önkéntelenül is arra' gondol, olyanok ezek a kis kíváncsiskodók, mint a fészekben, csivitelő fecske fiókák. Szaldó Kati meg i* jegyzi: — Ök, a mi mindennapos vendégeink. A leglelkesebb publikum. Rövidesen tapssal szeretnénk jutalmazni az élmélyült munkát végző balét tcsoport ön- álló számait. Bieliczky Sándot
