Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

AHOL TUDNI KELL határozott IGENT vagy NEMET mondani Az egyeztető bizottságok munkájáról MIVEL FOGLALKOZIK «* üzemi tanács első ülése ? NINCS FÁJDALOMMENTES OPERÁCIÓ, Ahol határozni kell, ott nem lehet középutat járni. Ha emberek dolgáról, törvé­nyek betartásáról van szó, az illetékeseknek tudni kell igent, vagy nemet mondani. Hogyan néznek ki, milyen gondolatokat vetnek fel az Írtak az egyeztető bizottságok munkájában. A te­rületi egyeztető bizottság elnö­ke, Balogh Györgyné elvtársnő mindjárt a beszélgetésünk ele­jén jelezte, hogy még igen gyenge, egy sor hiányossággal tűzdelt a megyei egyeztető bi­zottságok munkája. Erre vall, hogy a TEB-hez még mindig igen sok panasz érkezik, amiket az esetek nagy többségében le tudnak zárni. Ezek nagy részét viszont a vállalati egyeztető bi­zottságok is el tudnak intézni, de nem teszik, hogy miért, en­nek több oka van. mint Értesültünk, saj­nos, az a tapasztalat, hogy sok egyeztető bizottság nem mer határozottan állást foglalni egy- egy kérdésben. Ez ugyanis el­lenkezne a vezetők véleményé­vel, s ki tudja, később nem rossz szemmel néznónek-e az egyez­tető bizottság tagjaira. Pedig, mint a kezdő sorokban írtuk, nincsen fájdalommentes operá­ció. A döntés nem tetszhet az igazgatónak is, meg a panasz- tevőnek is. A két fél közül az egyiknek nemet kell mondani. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert nem ritka a tapasztalat, hogy az egyeztető bizottságok fele- arányban szavaznak az eléjük kerülő vitás ügyekben. Ezzel ki­ki jófiú marad annak a szemé­ben, akit képvisel. Mert az ügy döntésre a területi egyeztető bi­zottsághoz kerül, melynek tag­jai nem járhatnak az »arany középúton«. Minden kérdésben határozottan vagy igent, vagy pemet kell mondaniok. TÖBB PÉLDA VAN arra is, amikor az egyeztető bizottságok határozatlansága csak látszóla­gos. Vagyis a bizottság tagjai maguk között megegyeznek, de azt a vállalatvezetővel a ne szólj szám, nem fáj fejem elve alapján jobbnak látják nem közölni. Az egyik bajai vállalat­nál például az egyeztető bizott­ság elutasította a dolgozók pa­naszát, levélben ugyanakkor megkeresték a területi egyez­tető bizottság elnökét, Baloghné elvtársnőt és kérték, hogy pana­szos szaktársukat helyezze visz- sza a vállalathoz. — Ok nem akarnak újat húzni az igazgató­val. (?) A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS HIÁNYA amellett, hogy igen nehezíti a vállalatvezetőség és a dolgozó között fennálló vitás kérdés rendezését, egy sor eset­ben igen tetemes pluszköltséget okoz az államnak, a köznek. Tudniillik olyan béreket kell a dolgozónak kifizetni egy-egy eset lezárása végén, ami mögött nincsen termelés. Mire gondo­lunk itt? Arra a helytelen gya­korlatra, amikor a vállalati egyeztető bizottság tagjai ott vannak a helyszínen, mondhat­nánk együtt élnek a dolgozók­kal, ismernek minden tényt, adatot és mégsem tárgyalják meg az előírt nyolc nap alatt a panaszos ügyeket. — Így számos esetben, ha a munka­ügyi vita a dolgozó visszahelye­zésével végződik, az elmaradt időre járó bért is folyósítani kell. Kirívó példa erre a Sza­badszállási Földmű vessző vet ke­zet, melynek egyeztető bizottsá­ga egy 1957 januárban beadott panaszt egy évvel később. 1958 januárjában tárgyalt csak meg. Á panaszos munkaviszonyát február 19-én kelt határozatá­val a területi egyeztető bizott­ság visszaállította. Mivel 1800 forint átlagkeresetű dolgozóról volt szó, a visszamenő bér ösz- szege meghaladja a 20 000 fo­rintot. Ha már itt tartunk, külön kell szólnunk az állami kereskede­lemről, s a földművesszövetke­zetekről. Az utóbbi időben 1957. október 3-án Eiler And­rás mezőőr észrevette, hogy egy elbitangolt ló jár az egyik ku­koricásban. Fogta a lovat, s — kötelességéhez híven — felve­zette a községi tanácshoz, ahon­nan, mint kitudódott, Schuller Jakab kisparaszt váltotta ki, mivel az ő lova volt. Eiler dehogyis gondolta volna, hogy ebből neki baja lehet! Nyugodtan végezte tovább me­zőőri teendőit, amíg egy napon ismét Schuller Jakab földje felé vezette útja. Amikor Schuller meglátta a mezőőrt, rátámadt, szidalmazta, a botját elvette, Eilert hanyattlökte, s a földön fekvő sértettre ült. Csak a me­zőőr segítségére sietők tudták róla lerángatni. Mivel a mezőőr hatósági kö­zeg, akinek hivatása gyakorlá­sától az egész falu lakosságának nyugodt gazdálkodása függ, a kiskőrösi járásbíróság határoza­tát a közvélemény nevében is helyeselhetjük: hatósági közeg elleni erőszak miatt Schullert öthónapi börtönbüntetésre és 300 forint pénz-mellékbüntetés­re ítélte, ss KosßSN Száll a szalma íme, egy tény, hogyan szolgáltat elgondolásainkhoz bizonyí­tékot az élet: éppen arra gondolok, miképpen adunk, mi, járó­kelők naponta munkát az utcaseprőnek, amikor egyszerre egy teherautó robog végig az utcán. Az autón rengeteg szalma, csak úgy, kötözés nélkül, halomra hányva, s röhögés közben a szél az utcát szalmával teleszórja. Nagyon .jó dolog a szalma. Jó a friss szalmakazalban aludni, vagy a tövében hanyatt- fekve az augusztusi éj mámorát szívni magunkba, jó tiszta istál­lóban látni friss alomnak, jó disznóöléskor látni a száraz szalma perzselő lángját, nagyon j > bújócskát játszani a szérüskert kaz­lai között: dé mi. jóság lehet abban, hogy az utca kövére hull, vagy a járd i betonjára, hívatlan vendégként a szalma, vagy a sétálók hajára, ruhájára?! Mire jó azonkívül, hogy még több munkát ad az utcaseprő­nek, pedig, kérdezze meg bárki tőle, van éppen elég dolga énei­kül is: éppen elég papírt, gyümölcshéjat, szemeiét szórnak el a járókelők! Amikor ez az autó elrobogott, sárga szalmaszőnyeget hagyva maga mögött, a járókelők nagyrésze felhördült. Valami ilyesmit mondtam volna akkor annak a gépkocsi­— O, jóember, semmi többet, csak azt kívánom: söpörje ián ón ezentúl naponta az utcát . . . . . . Akkor tán jobban vigyázna arra. hogy tiszta marad Ign! Varaa Mihály tetben nincsenek szarvashibád de szükséges mégis foglalkozni ezzel, mert a késés még nem szűnt meg, egyesek válogatnak a munkában, s apróbb fegyel­mezetlenségek is felütik itt-ott gyakran a fejüket. Ezen a tanácsülésen az üzemi tanács elnöke foglalkozik majd a társadalmi tulajdon védelmé­vel. Számokkal bizonyítja, hogy milyen kárt okoz a kollektívá­nak például az, aki egy-egy lá­dát összetör, használhatatlanná tesz. 100 000 liajszibaracMa-csemeféhez jutnak kedvezményes áron megyénk gyiimölcsiermelni ugyanis a legtöbb munkaügyi vita a TEB elé kerülő törvény- sértések sora, az említett ke­reskedelmi szervektől érkezik. Vajon meddig? 1957-ben 1507 ügy érkezett a területi egyez­tető bizottsághoz. Amiből lát­ható, hegy a törvényességet sok : helyen még nem tartják olyan : tiszteletben, mint azt a törvény- ; hozók kívánják. Megvan azonban a mód és le- : hetőség, hogy a múlt évi mun- : kaügyi viták, törvénysértések ■ száma az idén ne ismétlődjön ! meg. i MÉG AZ ÉV ELEJÉN VA- ; ÓVUNK. így ha az elkövetkező j tíz hónapban az egyeztető bi- i zottságok munkája határozott- j Sággal, emberséggel és bátorság- < gal párosul, s ha ehhez kérik a ‘ területi egyeztető bizottság elvi ] segítséget, meggyőződésünk, lé- j nyegesen kevesebb lesz a TEB j elé kerülő munkaügyi viták, s i a törvénytelenségek száma, j mint az cimúlt évben volt. Sándor Géza í több mint százezer barackfa­csemetét hoznak forgalomba a 11 forintos ár helyett 5.50-ért. A megye barack termő vidékein a legjobb szakemberek ismertetik a baracktermelés legjobban be­vált módszereit. .’OCOOOOCXXXXXjOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOCXXXXXXXXXXJCOOQOCXXX; Képek a járás életéből Csaknem 700 000 forint hözségtejlesztésre Bácsalmáson Az elmúlt napokban a Bács­almási Községi Tanács ülést tar­tott és napirendjén olyan fon­tos kérdést tárgyalt meg, mint az ez évi közsegpolitikai terv. A tanácsülés nagy jelentőségét az is bizonyítja, Hogy a tanács­tagok az eddiginél nagyobb szambán jelentek meg és a köz­ség dolgozni is nagy érdeklő­dést mutattak. A községpolitikai tervet Gen- geliczki Pál, a végrehajtó bi­zottság elnöke ismertette. A terv sok olyan gondot akar megol­dani, amelyre az elmúlt évek- oen nem volt lehetőség. A Sóstói út két oldalát kiárkolják és a Mátetelki utat salakozzák. A Kossuth utca 86. számtól kezdő­dően egészen a kisállomásig be­tonlappal burkolják a járdát. Hasonlóan a gyógyszertártól a ktsz és a községi tanács előtt, valamint a könyvtártól a szö­vetkezeti irodáig betonjárda épül. Kendbehozzák az átere­szeket és a levezető csatornákat. A Türr István-, a Juronovics- és Petőfi utcában bővítik a közvi­lágítás hálózatát. 20 000 forintot költenek a bölcsődére, gazda­gítják a könyvtárat, televíziót vásárolnak a kultúrházba, tá­mogatják a sportot és a hely- történelmi kutatást. Fásítanak a község belterületén, a Kossuth- parkot bekerítik, vaskapukkal látják el és 30 padot helyeznek el benne. Érthető, hogy a tanácstagok lelkesen fogadták a javaslatot s a községfejlesztési alap javára a jövedelemi adóhoz viszonyítot­tan 12 százalékot szavaztak meg. A felszólalók között volt Zsíros József igazgató, Szalonás Mi­hály, a Petőfi Tsz elnöke, Rádi Ignác, a községi pártbizottság titkára, Vali Pál, a járási ta­nács elnökhelyettese, Abrahám István egyénileg dolgozó pa­raszt, Patarcsics Lőrincnó és Tósaki Mihályné. Bizonyos, hogy a község la­kossága nagyértékű társadalmi munkával fogja támogatni a csaknem 700 000 forint értékű tervek megvalósítását. ,A járás tsz-einek ez évi tervei A bácsalmási járásban húsz termelőszövetkezet összesített terve szerint ebben az évben 40,93 forintot fizetnek majd ki egy-egy munkaegységre. Ez a tagok jövedelmének jelentős növekedését jelenti, hiszen az azelőtti esztendőkben 30, 32, 33 forint jutott egy munkaegység­re. A tsz-ek összesen 170 000 fo­rint földjáradékot is kifizetnek a földdel belépett tagoknak. Minthogy minden egyes tagra 331 munkaegységet terveztek, átlagosan 13 543 forint lesz egyik-egyiküknek a jövedelme, amihez járul a háztáji gazda­ság hozama is, s a terv oevett 6,5 milliós mérlegtöbbletből szintén juttathatnak a tagságnak. Persze, mindez terv még, vi­szont egyáltalán nem »feszített«, mert a teljesítésére megvannak a feltételek. Egyébként kenyérgabonából 100 holdanként 101,79 mázsát szánnak árutermelésre, ami pe­dig az állattenyésztés hozamát illeti, núnden száz holdnyi te­rület után 12,52 mázsa szarvas- marha-, 36,62 mázsa sertéshúst, valamin* 9.2 cs 2.57 hcktolitet tehén-, illetve juhtejet visznek majd piacra. Az előbbi jó terv­számok mellett lehangoló azon­ban, hogy a baromfitenyésztést elhanyagolják a bácsalmási já­rás termelőszövetkezetei. Száz holdanként mindössze 0,3 darab baromfit terveztek, annak elle­nére, hogy nagy részük — mint a bácsszöllősi Üj ötéves Terv, a kunbajai Üj Élet, s még több tsz — komoly állami támoga­tást kapott baromfitelep létre­hozására, nem beszélve arról, hogy a baromfi keresett export­cikk is! Máskülönben a szántóterüle­tek 26,8 százalékát vetik be ke­nyér-, 37 százalékát takarmány- gabonával, 12,1 százalékon pe dig pillangós növényeket ter­melnek, ami ugyan a kormány- rendeletben előírt 15 százalék­nál kisebb terület, mégis előre­lépést jelent az előző évekéhez képest; a szántóterületek 0,7 százalékát füvesítik. Mindent egybevetve, a járás tsz-ejnek tervei a -szövetkezeti gazdálkodás egyre jobban nö­vekvő eredményességét tükrö­zik. /kulturális //íradó A bácsalmási délszláv színját­szó csoport megtanulta Trifko- vity: lzbirácsica (A válogatós lány) c. háromfeivonásos színda­rabját. A délszlávok körében nagy az érdeklődés a darab iránt. A szerelmes történetről szóló vígjátékot rövidesen lefors dítják magyar nyelvre is, s elő-, adják a magyar lakosságnak. A jóhírű délszláv együttes Ba­jára kapott meghívást vendég- szereplésre, s a premier után el­látogatnak Felsöszentivánm Katymárra és Mátételkcre is. A darab magyarra való lefor- dítása után Kunbaján, Csikérián. Madarason is bemutatják a da­rabot, * A bácsalmási fiúiskola úttörő- csapata Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben című darab­ját tanulja április 4-ére. * A bácsalmási MEDOSZ kultúr- ház színjátszó csoportja Presley: Veszélyes forduló című darabjá­val készül. * A Hunyadi János-ginmáziure néprajzi szakköre, a vezető taná­rok irányításával, a helytörténeti kutató munkaközösség közbejá­rásával, felgyűjtötte a Bácsalmás és környékén található magyar és délszláv népballacjákat. A2 anyagot rendszerezték és így nyomdakész állapotban várja, hogy minél előbb a nagyközön­ség elé kerülhessen. * Bácsalmáson megtartották a járási kultúrotthonigazgaiók ér­tekezletét. Ezen az értekezleten értékelték a járás népművelési munkját. Az igazgatók kérték hogy a jövőben a felsőbb szer­vek fordítsanak nagyobb gondot az ismeretteljeszlő munka meg­szervezésére és tematikájának szélesítésére. Szóbakerüll ezen a megbeszélésen a musorlanács- adás fontossága. A müsortanács- adó testület politikailag és mű­vészileg is felelős a műsorra tű­zendő darab eszmei mondaniva­lójáért. Az értekezlet befejeztével, a kultúrotthon igazgatók megtekin­tették az *Iglói cfiákok‘--at, mely­nek egyik szerepéi Uilicsi Tiva­dar alakította. Ami azt illeti, az első tanács­ülést már meg kellett volna tartani a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál is. Az ülés elhúzásának oka az, hogy az EDOSZ központja későbben hívta össze az üzemi tanácsel­nököket a beígért időpontnál. Ezzel kapcsolatosan már mende­mondák is keletkeztek. Ezeknek a mende-mondáknak vet véget az üzemi tanács első ülése, ahol többek között szobakénül a •munkafegyelem megszilárdítá­sának problémája. Igaz, e tekin­í Nyolcvan éve veretlen a vi- [ lágpiacon a kiváló zamalú kecs- | keméti .sárgabarack. A Duna— { Tisza köz híres barackos kert- [ joiben azonban az utóbbi évben {a kipusztult fák helyébe nem | került utánpótlás. A megye föld- í művesszövetkezetei a tavasszal A mezőőr — Imtosiagi közeg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom