Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
MIÉRT KERÜLGETJÜK?; MIskérŐI egy egyénileg dolgozó parasztból álló küldöttség kereste fel a járási pártbizottságot. Arról számoltak be, hogy már régóta gondolkodnak egy új termelőszövetkezet alakításáról, de sajnos, a községi vezetőktől nem kapnak elegendő (felvilágosítást és támogatást. A .járási pártbizottság munkatársai segítségére siettek az egyénileg dologzó parasztoknak és meggyőzték őket arról, hogy helyesebb inkább a már meglévő Új Élet Termelőszövetkezetet erősítenünk, ezért 12 család úgy határozott, hogy az Űj Életbe lépnek be. László István, a volt dunapa- „aji Haladás Termelőszövetkezet elnöke pedig a járási tanácsnál jelentkezett olyan igénnyel, hogy a volt tsz-tagok szeretnének újból közösen dolgozni. Ö is arról panaszkodott, hogy a község vezető; nem eléggé támogatják őket szándékuk megvalósításában. Sajnos, hasonló példát bőven lehetne még felsorolni. Ezek azt bizonyítják, hogy sok helyen a községi pártszervezet, valamint a tanácsok vezetői nem találtait még meg a módját a szövetkezeti mozgalom segítésének. Az igaz, hogy szinte valamennyi értekezleten, megbeszélésen szó esik á falu szocialista átszervezéséről, — sajnos, rendszerint csak egy mondatban —, hogy mit is jelent a gyakorlatban a talu szocialista átszervezése, azt kerülgetik. Kevésbé beszélnek a helyi szövetkezetek eseményeiről és arról, hogy az egész világon elkerülhetetlenül a nagvüze- mesítés felé halad a fejlődés a mezőgazdaságban is, csak természetesen másképp a kapitalizmusban és másképp nálunk. A rendkívül magas termelési költségeket csak a nagyüzemi gazdálkodás csökkenti le, c ak így lehetünk versenyképesek a világpiacon nileg gazdálkodókhoz, elsősorban a volt termelőszövetkezeti tagokhoz és elbe zélgetnek velük. A termelőszövetkezet tagjai azonban, amikor az agitációra került a sor, más elfoglaltságra hivatkozva »eltűntek-“, magukra hagyva a járásiakat. Äs elzárkózásnak, a befelé fordulásnak sok jelét tapasztalhatjuk mcgyeszerle. Sok helyen tartózkodva fogadják az új jelentkezőket, alig beszélnek velük. Emögött az a hátsó gondolat rejtőzik, hogy »most ugye, jöttek hozzánk, miután rendbehoztuk a gazdaságot, de a nehéz napokban cserben hagytatok bennünket, ránk sem hederítettetek". Ez a fenntartás elsősorban a volt tsz-tagokkal szemben tapasztalható. Hallunk olyasmit is, hogy »megválogatjuk, kiket veszünk fel." Ez a válogatás aztán néhol annyira túlzottá válik, hogy alig- alig akarnak felvenni a jelentkezőkből. A dávodi Rákóczi Termelőszövetkezetben a vezetőség, a tagsággal egyetértésben, olyan határozatot hozott, hogy az új belépők, földterületüktől függően, belépési díjként hozzanak magukkal bizonyos mennyiségű terményt, kukoricát, szénát, na ezzel nem rendelkeznek, akkor annak ellenértékét, készpénzjen. Még a földnélkülieknek is megállapítottak bizonyos taksát’ bár azoknak .kevesebbet. Tíz belépőjük ugyan volt az utóbbi időben, azonban heten azért nem léptek be a szövetkezetbe, mert nem tudták kifizetni a »belépési díjat". Sok helyen akadályozza a belépést, hogy termelőszövetkezeti tagok között nincs meg az egyetértés, rossz a vezetés, s ebből fakadóan a gazdálkodás. -Mindezt végső fokon a tagság sínyli meg, mert kevesebb jut osztáskor. Ilyen helyzet alakult ki a tiszaújfalusi Tisza Termelő- szövetkezetben, ahol az utóbbi időben mintegy negyvenen lép-' tek ki. A vezetést nem tartják) megfelelőnek a tagok, alacsony, volt a részesedés, rosszul megy a gazdálkodás. Nyilvánvaló, hogy első-' iorban a tagságnak kell rendet’ teremteni az ilyen termelőszö-l vetkezetekben, de ha nem megy,| akkor a község vezetőinek is segítőén bele kell szólni a vitába’ ás közös erővel kell leküzdenie a( gátló tényezőket. Nem helyes,, hogy a vezetők csak csendes szemlélői az eseményeknek. — Együttes erővel rendet lehet te-( remtcni. Minden közös gazdaság-, ban akadnak becsületes tagok,' akik elítélik a széthúzást, veszekedést. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítése, fejlesztése rend-) kívül sokrétű feladat. Mindig az, adott, konkrét viszonyokra, helyzetre vonatkoztatva kell keresni! a megoldást. Van érdeklődési mindenütt a termelőszövetkezetek iránt. A szövetkezés gondolata mély gyökeret eresztett fa-( lun és hiába hatnak az ellenté-, tes tendenciák, ezek a gyökerek t kitéphetetlenek. Januárban 23' új taggal növekedtek megyénk! termelőszövetkezetei. Ez a szám, jóval magasabb, mint a decemberi gyarapodás. A februári ada-( tok összesítése még most folyik,| de valószínűleg ebben a hónap-, ban is többszáz új belépővel erősödtek a közös gazdaságok. Ez a gyarapodás akkor lesz/ nagyobbmérvű, ha a termelőszövetkezeti tagság, a pártszerveze-’ tek, a tanácsok vezetői összefogj va igyekeznek leküzdeni elsősor-, ban a saját, de a mások gondol-' kodásában is meglévő ellentétest tendenciákat. ( BATMONOSTORON a cukor-' répatermelő szakcsoport tagjaf közösen végezték el a szántást, ás a műtrágyaszórást. Azt terve-, zik, hogy a kapálást és szedést’ is együtt végzik el. Gondolkozzanak és döntsenek az aszódi gazdák A kalocsai járás tömegszervs- zeti előadója, Járki elvtárs, sokat beszélgetett az uszódi parasztokkal arról, hogyan fejlődik a falu )állattenyésztése. Sokszor megállapították már, hogy Úszódon, Géderlakon, ahol minden lehetőség megvan az állattenyésztésire, mégis elhanyagolják, keveset törődnek vele a gazdák. Úszódon is, mint megyénk mán községeiben, a parasztság egy- ,része az államtól vár segítséget arra, hogy a község szarvasmarha állományát felfrissítsék, új, nagyobb tejhozamú, de emellett igénytelenebb állatokat honosítsanak meg. Sokan az árak olyan irányú kialakítására gondolnak, lami még jobban serkenti a termelői kedvet. A beszélgetések alkalmával úgy terelődött a szó, hogy az állami segítség mellett mégis csak jobb lenne az uszódi gazdádnak is tenni valamit ebben az ügyben. Szükség lenne egy társulásra, ahol a földművesszövetkezet se* gítségével igen szép eredménye* két lehetne elérni, itt lehetőség volna arra, hogy az állattartás* hoz szükséges takarmányfélesén geket könnyebben beszerezzék, törzskönyvezett tenyészállatok vásárlásával felfrissítsek a meg* lévő állományt. Mindaz nem old* ható meg szétszórtan, összefogás, egymás segítése nélkül. A földművesszövetkezet keretében azonban mindezekre mód cs V * hetőség van Úszódon és Géderlakon meg vitatkoznak a gazdák, gondolkozó nak, hogyan lenne jobb: egyéni* leg, kis pénzzel, évekig várni t szerencsére, vagy összefogni él közös erővel megvalósítani mind* azt, amit a téli hónapok alatt tér* vezgettek. Reméljük, mire kitavaszodik, a géderlaki szigeten már szakcso* portban tömörült gazdák szarvas- marhái legelik a füvet. A proletárdiktatúra rendszere akkor szilárd, ha a dolgozók széles rétege, többsége támogatja azt. A tanácstörvény előírja, hogy a helyi tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is, amelyek a > párt vezetésével, a többi tömegszervezetek bevonásával végzik a dolgozók ügyeinek intézését. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány létrejötte óta értünk cl eredményeket a tömegkapcsolat erősítésében. ‘ A lakosság nagy többsége támogatja pártunk,, kormányunk politikáját. Kalocsa város területén is döntő változás észlelhető az ellenforradalmi események óta a lakosság körében, s ebből megállapítható, hogy a párt, a kormány határozatait helyesen hajtottuk végre. Az elmúlt hónapokban megtartott tanácstagi beszámolókon, pártnapokon, ahol a lakosság nagy többsége részt vett, élénken érdeklődtél; intézkedéseinkről. Számos javaslatot is tettek arra, miként szépítsük városunk arculatát, mit vegyünk fel távlati terveinkbe. Aktivitásunk abban is megmutatkozott, hogy kisgyüléseinken 60—70 személy is megjelent, A tanács jó kapcsolatát szemléltetően mutatja a > negyvenszállási választókerületek példája, ahol a tanácstagok >és a népfront aktívák követelték, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságának vezetői és a párt vezetői menjenek ki hozzájuk és tájékoztassák őket a legfontosabb politikai és a várost érintő gazdasági kérdésekről. A legutóbbi tanácsülésen, amikor a városfejlesztési tervet tárgyaltuk, a tanácstagok egyöntetűen kifejezték hozzászólásaikban, hogy azokat a javaslatokat, amiket a végrehajtó bizottság tanácsülés elé terjesztett, feltétlenül meg kell valósítani. Így pl. 95 000 Ft-ot fordítunk gyalogjárók építésére, 175 ezer forintot szociális és kulturális célokra, 82 000 forintot az ivóvízellátás megjavítására, stb. Mindezeket a terveket a tanácsok helyesnek látták és egységesen megszavazták a 15 százalékos városfejlesztési hozzájárulást. Mi úgy érezzük, hogy intézke- Odéseink eddig túlnyomó részt i helyesek, és ebből kifolyólag a 5 lakosság mögöttünk, a párt, a 2 Kormány, a tanács mögött áll. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos konferenciájának határozata leszö- ígezte, hogy jelenleg igen fontos 5 feladat a tömegek megnyerése, r felvilágosítása a párt politikájúinak helyességéről. Ennek érdedében a város területén olyan 5 tömegpolitikai munkát kívánnunk végezni a jövőben is, hogy gazt a város dolgozói elfogadóink, megvalósítását segítsék, s 2így a jövő feladatainkat is si- 5kérésén oldjuk meg a város lakosságával együtt. Romsits Sándor, — ? vb-elnökhelyettes 5 Anna Magnani, a világhírű 2 olasz filmrendező néhány éve oOscar-díjat kapott a -Tetovált 2 rózsa« című filmben nyújtott 5al okításáért. A kiváló filmszí- rnésznő most újból esélyes a Sdíjra, a Czukor György rendelésében készült -Éles a szél«- e, ililxn főszerepéért; Párttaggyűléseken, tanácsúié-- seken, ahol sok egyénileg dolgozó paraszt jelenik meg, szinte félnek beszélni erről, Kalocsán nemrég üs-zejöttek a termelőszövetkezek elnökei, agronómu- sai, valamint a községi mezőgazdasági felügyelők. A megbeszélésen arról volt szó, hogy mi-! képp lehetne jól gyümölcsöztet- ni azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam biztosít a szövetkezeteknek. A jelenlévő^ községi mezőazdasági felügyelők annyira nem ismerték a rendel kezéseket, hogy még csak bele sem tudtak kapcsolódni a vitába. JakabszáUáson az üj< Elet Termelőszövetkezetet úgy; nkarja segíteni a községi tanács,, hogy szétszórt tartalékíüldeketc kíván adni a gazdaságnak. Job-, ban segítené a szövetkezet fej-c lódését, ha a környékbeli egyé-, pileg dolgozó parasztokat, akiknek a földjük a szövetkezet táb-‘ Iái mellett vannak, felkeresnél^ és meggyőznék a nagyüzemi gaz-í dálkodás előnyeiről. — Igaz, ez< a nehezebb. ' Egyes helyeken már megtalál-‘ fák a segítés módját. Rémen he-, lyes kezdeményezés született. A' pártszervezet öt tagja patronál-! ja a termelőszövetkezeteket. EzJ [jó módszer, mert a patronálok; felelősnek érzik magukat a szü-( vetkezet működéséért. Ered-J tnény: rövid idő alatt 14, az el-< ienforradalom alatt kilépett, volt [ szövetkezeti tag kérte felvételét, a közösbe. j Sajnos, kevés ilyen példával; találkozunk. Sok helyen maguk; a termelőszövetkezeti tagok sémi törekednek az egyéniek meggye-J zésére. Véka alá rejtik eredmé-( nyeiket, pedig nincs miért szé-J gyenkezniük, hiszen az elmúlt, esztendőben a, közös gazdaságok; e'jme jól kiállta a próbát. í A Kalocsai Járási Tanács mun-, katársai mondták el a követke-J eőket: Egy alkalommal megbe-, szélték a szakmári Petőfi Tér-; cnelőszövetkezet tagjaival, hogy, (együtt mennek majd ki az. esvó-‘ seleten keresztül is eredményes lenne, de itt egyébként is az. Meggyőződtünk, a Il-es telep üzemi bizottsága nem kampányfeladatnak, hanem állandó jellegű, mindennapos munkájának tekinti a KISZ erősítését és ezen keresztül a fiatal munkások, munkáslányok kulturális, erkölcsi, anyagi támogatását, segítését. A Kecskeméti Konzervgyár szakszervezetének költségvetésében 30 000 forint szerepel a kultúrcs^port támogatására. Kié ez az összeg? A fiataloké. Belőlük áll a tánccsoport és nagyobbrészt ők alkotják az első lépéseket tevő színjátszó gárdát is. A szakszervezet pénzzel segítette a fiatalok szüreti bálját, klubdélutánjait. Anyagiakkal járultak hozzá a Cifrapalotában rendezett névadó ünnepség költségeihez is, ahol a KlSZ-szer- vezet, komszomolista vendégeik jelenlétében, a Zója nevet vette fel. Az üzemi könyvtár a KISZ- tagok művelődését is szolgálja, s a szakszervezet ügyel arra, hogy a gyár 13 éven aluli dolgozói ne legyenek éjszakai műszakban. A helyes erkölcs kialakítását célozva, legutóbb a fiatalokat sokszor foglalkoztató szerelem, házasság, válás tárgyköréből rendeztek érdekes ankétet az ügyészség segítségével. Az eddig említettek csak része a fiatalokról való gondoskodásnak, hiszen, ha felütjük az üdülések könyvét, Kékestető, Galyatető, Fonyód, Siófok, Szilvásvárad, Balatonlelle és még több más szép fürdőhely neve mellett nem ritka a bejegyzés, hogy ezt, Vagy azt a fiatal dolgozót, ekkor meg ekkor kétheti jutalomüdülésre küldték ide. Csak a Il-es telepről közel 40 fiatal pihent az elmúlt évben a felsorolt üdülőkben. A jutalma« zásnál sem feledkézik el a szak- szervezet a KISZ-tagokról, fiatalokról. Az augusztus 20-i és a november 7-i ünnepségeken közel 50 fiatal részesült dicsérő elismerésben, pénzjutalomban. Röviden felsoroltuk amit Raj- noháné elvtársnö, az üzemi bizottság elnöke hamarjában elmondott és most nézzük meg az érem másik oldalát. Mivel válaszolnak a róluk történő gondoskodásra, rendszeres törődésre a fiatalok, a KISZ-tagok? Örömmel írjuk le, amit róluk hallottunk. Munkájukban sosem csalódott még a vezetőség. Nincs olyan feladat, amit el ne végeztek volna. Mindenhol megállják a helyüket. A termelési adatokat tekintve, sem a minőség, sem a mennyiség tekintetébei nem maradnak el az idősebbektől. Bátran bízzák rájuk az exportmegrendelések elkészítését mert a szakmát sok szorgalommal, nagy akarattal jól elsajátították. Majd minden fiatal versenyben dolgozik. Keresetük 1000—1200 forint, sőt azon felül mozog. Egyenesen büntetésnek veszik, ha órabérbe teszik őket, hiszen csak teljesítményben lehet megmutatni, hogy mit tudnak. Amit írtunk, magában is válasz, köszönet a KISZ részéről a fiatalokkal való törődésért. De a KISZ-tagok csak ezután hálálhatják meg igazán a segítést. Két-három hónap múlva, a nagy konzervgyári szezonmunkák megkezdésével nekik lesz feladatuk foglalkozni a gyárba készülő többszáz fiatallal, példát mutatni számukra fegyelmükkel, egész viselkedésükkel, hogy az a dolgos szellem, ami most a KISZ-szervezetben honos, eltöltse a gyárba kerülő új fiatalokat is. Sándor Géza »Az ifjúsággal való tSrfi- ; elést, a róluk történő eiv> társi gondoskodást köziig,\d gyé, a szakszervezet feladj.) tává is kell tennünk.« (A j Szaktanács kongresszusi be> számolójából.) > Az idézetbe írt pár sor magádban nem sok’, de egy országos > szakszervezeti5 kongresszus bejszámolójának részeként már sj >kat mond. Kivált akkor, ha d J mondottakat közelebb hozzuk daz élethez, az ifjúsággal való' > törődést egy gyár, egy üzem d tükrében vizsgáljuk. Mi meg* ) tettük ezt, mintegy alátámasz- dtójául annak, amit Gáspár Sán- >dcr, a Szaktanács főtitkára mon- d előtt a fiatalok neveléséről, > kongresszusi beszámolójában. >Megnéztük és most elmondtuk, d hogyan foglalkozik a Kecskéimét! Konzervgyár Il-es telepéinek üzemi bizottsága a fiatalok ) gondjával, bajával, egyszóval ■’milyen a viszony az ü. b. és a !KISZ közölt, hiszen enélkül daligha lehet érdemben beszélni Merről a fontos dologról, a fiata- Jlok neveléséről. ’ Az első, ami meglepett bennünket, a fogadtatás volt. A 5szakszervezet helyiségének ajtaján nem egy, hanem két tábla >néz szembe a látogatóval. Raj- }tűk a cím sokatmondó: Ü. B. — 5KISZ. Egy az irodájuk a dolgozók nagy tömegszervezetének és Ja Kommunista Ifjúsági Szövet- $ ségnek. Nyilván, ahol már a helyiséget tekintve is megférnek j egymással a vezetők, ott a szeljem, a közös munka sem lehet 3 rossz, mint ahogy nem is az. ’Egymás mellett a két íróasztal, 3 s ami már elöljáróban említést ? érdemel — a KISZ-titkár, Galambos Lajos elvtárs, tevékeny Ptagja az üzemi bizottságnak is. k A fiatalokkal való rendszeres J törődés már így. az erdekképvi1 anáaunk fő törelitese: Szorosabb kapcsolatot a választókkal A MIS2 segítése töven visszatérd a Kecskeméti Konzervgyár !!. telepén
