Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA., III. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, egyesüljetek ! A beruházásoknak döntő szerepük volt abban a társadalmi és gazdasági fejlő­désben, amely hazánkban a fel­szabadulás óta bekövetkezett. Az elért eredményeket azon­ban jelentős mértékben befolyá­solták, sőt hátráltatták azok a hibák, amelyek a beruházási te­vékenységet a tervezés és a megvalósítás úgyszólván min­den fázisában végigkísérték. A munka megjavítását célzó kormány rendelkezések, illetve a munkában résztvevő tervező, végrehajtó és ellenőrző szervek különféle intézkedései ezideig csak részleges eredményeket hoztak. Az említett intézkedések ha­tékonyságát elsősorban a meg­alapozott távlati tervek hiánya korlátozta. A beruházások nép- gazdasági tervezésénél mutatko­zó bizonytalanság kihatott a konkrét beruházások gazdasági és műszaki előkészítésére is. ügyes beruházások megkezdése gyakran átgondolt mérlegelés nélkül törtéht, s a műszaki elő­készítés is hiányzott. A hiányos gazdasági és mű­szaki előkészítés káros kihatá­sait továbbá fokozta az éves tervezés eddig követett gyakor­lata. Az éves beruházási terv- javaslat összeállítása, illetve az éves beruházási terv lebontása általában nem konkrét gazdasá­gi megfontolásokon alapult. Ennek következtében beruhá­zási keretekért folyó harc ala­kult ki az Országos Tervhivatal és a beruházást irányító ható­ságok, másrészt a beruházó és az őket irányító hatóságok kö­zött. Ez utóbbiak a keretek meg­állapításakor nem gondoltak ar­ra, hogy a megkezdett beru­házásokat minél előbb befejez­zék. Éppen az ellenkezőjét tet­ték. Engedélyezték, sőt elren­delték az új beruházások meg­kezdését akkor, amikor ezek gazdaságos ütemű megvalósítá­sához még az eszközöket sem biztosították. Ebből adódott az a furcsa helyzet, hogy egyes beruházót irányító hatóságok arra ösztö­nözték vállalataikat, hogy a be­ruházásokat csak kezdjék meg, s a fedezetet majd biztosítani fogják. E biztatásra sokhelyütt hozzá is kezdtek a munkálatok­hoz. Végül az lett a nóta vége, hogy a beruházót irányító ható­ságok még ez év végén sem tud­ták biztosítani a szükséges fe­dezetet, mivel a kormány intéz­kedése folytán ezeket a beruhá­zásokat az évvégi keretmarad- mány terhére már nem lehetett elszámolni. Ezek a fedezet nélküli, úgy­nevezett fekete beruházások, a korábbi évekhez hasonlóan, a múlt évben is igen nagyszám­ban előfordultak és sok válla­latnál az eredményből a fekete beruházásra adott összeget le kellett vonni, s ez az évvégi el­számolásnál, mint veszteség je­lentkezett. A beruházási fegyelem meg­szilárdítására a kormány újabb határozatot hozott. Olyan in­tézkedések is történnek, ame­lyek eleve megakadályozzák azt, hogy a vállalatok a régi rossz módon — fekete beruházással — zavarják az ország pénzügy1' helyzetét. Kárpáti András fl helyi államhatalmi szervek és az «ország vezetői kétnapos értekezleten tárgyainak a tanácsok előtt álló feladatokról MIÉRT KERÜLGETJÜK? A KISZ SEGÍTÉSE | A KONZERVGYÁRBAN (3. oldal) SOLTSZENTIMREI KÉPES­A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács már­cius 7—8-ra összehívta a taná­csok funkcionáriusainak orszá­gos értekezletét. Az Építők Szakszervezete Rózsa Ferenc Kultúrotthonának kongresszusi termében rendezendő értekezlet részvevői Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének beszámolója alapján megvitat­ják a tanácsok előtt álló felada­tokat. Megyénkből 65 tanácsfunkcio­nárius vesz részt az értekezle­ten. A küldöttek március 6-án, elindulásuk előtt több, a napi­renddel kapcsolatos kérdést vi­tatnak, meg a megyei tanácsnál. Az országos értekezleten az alábbi elvtársak vesznek részt. A megyei tanács részéről Dal- los Ferenc, a v. b. elnöke és Cseh László vb-titkár. A bajai járásból Pétiké János járási ta­nácselnök, Varjú Pál elnökhe­lyettes, Bácskai János vaskúti, Gál József dávodi. Illés Gábor csátaljai, Móráth István szerem- lei, Bogár János bácsbokodi ta­nácsvezető. A bácsalmási járás­ból Hegedűs István járási ta­nácselnök, Cscrged János elnök- helyettes, Hajdú Béla mélykúti, Suhajda János madarasi, Nagy István bácsszőlősi, Vinkó Sán­dor kunbajai tanácsvezető. A dunavccsei járásból Bíró Géza járási tanácselnök, Gál Iinrcné tanácstitkár, Maróti Dezső solti, Majcr Imre dunavecsei, Balogh Jánosnc tassi, Kelényi László dunaegyházi, Latos István szalk- szentmártoni tanácsvezető. A kalocsai járásból Kovács Má­tyás járási tanácselnökhelyet­tes, Farkas József tanácstitkár, András Ferenc szakmári, Csá- nyi János hajósi, Ruman Vince uszódi, Mészáros János fajszi, Szél István foktői tanácsvezető. A kecskeméti járásból Posvánez László járási tanácselnök, Havasi László tanácstitkár, Balatonfüre­di József tiszakécskei, Illés István izsáki, Ugi Rácz László ágas­egyházi, Kovács István kerek-•• egyházi, Hudák Olivér város-1 földi, Gulyás Györgyné fülöp-j házi tanácsvezető. A kiskőrösi! járásból Kőrös Gáspár járás) í tanácselnök, Király István ta-í nácstitkár, Szabó Gyula kiskő-J rösi, Cserjés Sándor császártól-J tési, Apró Balázs soltszentimrei, Bokros Lajos fülöpszállási, Ha­vasi Gyula soltvadkerti tanács­vezető. A kiskunfélegyházi já­rásból Szegedi József járási ta­nácselnök, Hatvani András ta- nácselnökhelycttes, Kurucz Sán­dor kiskunmajsai, Kovács Mi­hály kunszállási, Kapornyai La­jos szanki, Lukács Pál pálmo­nostorai, Szikszai István alpári tanácsvezető. A kiskunhalasi járásból Földi János járási ta­nácselnök, Bilekov Pál elnökhe­lyettes, Liliom Mátyás tompái, Kispál József kisszállási, Kollár Ferenc kunfehértói, Varga László balotaszállási, Vörös Mi­hály borotai tanácsvezető. Kecs­kemét városból Nagymarosi Kálmán tanácselnök, Mező Mi­hály vb-titkár. Kiskunhalas vá- rosDÓl Reile Gcza tanácselnök. Kiskunfélegyházáról Dobos Fe­renc tanácselnök. Baja városból Márffay Mihály tanácselnökbe- j lyettes. Kalocsa városból Rom- | sics Sándor tanácselnökhelyet- f tes és Fodor József vb-titkár. $ LAP A KALOCSA KÖRNYÉKI SZÁLLÁSOK KULTURÁ­LIS GONDJAI TÁNCOLÓ ASSZONYOK KÖZÖTT (L oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE AZ EGYEZTETŐ BIZOTT­SÁGOK MUNKÁJÁRÓL SÉTA KÖZBEN <5. oldal) SAKK (6. oldal) Megyénk szövetkezeti iparát dicséri A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN megkezdi! a gyágybetstes cipők gyártását A Kecskeméti Cipőgyár a má­sodik negyedévben új gyárt­mányként gyógybetétes gyer­mekcipőket is készít. A régóta nélkülözött és sokat reklamált gyógy cipók tetszetős kivitelben, többféle színben fognak készül­ni. A második negyedév során 8800 párat adnak át a kereske­delemnek. Új lakk gyermekfél­cipők gyártását is megkezdik Ebből 5300 párat gyártanak £ vásárlók számára 23-tól 30-aí nagyságban. I Nemrég adtuk hírül, hogy a Szabadszállási Gépjavító- _ és Mezőgazdasági Ktsz a Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói­nak újítása és az Autóközleke­Motoros turisták A Magyar Honvédelmi Sportszövetség a sportélet egyre szélesebb területeit felölelő tö­megszervezetté válik. Tanult elődje, a MÖHOSZ hibáiból, és a régi elzárkózottság helyett a sportélet minden ágában meg­nyitja kapuit a dolgozó tömegek előtt. Az MHS vezetői fő fel­adatul szabták meg, hogy az eddigiek mellett nálunk még új, kevéssé ismert és elhanyagolt sportágak gyakorlására is lehe­tőséget nyújtsanak. Ilyen a többi között a turisz­tika. Nemrég jött létre Kecske­méten az MHS motoros klub tu­risztikai szakosztálya, amelynek működéséről, terveiről Bódis István elvtárstól, a motoros klub vezetőjétől a következőket tudtuk meg. Elmondotta, hogy már tavaly felvetődött a szakosztály meg­alakításának gondolata, de csak puhatolóztak, nem mertek bele­vágni a szervezés munkájába. Hamarosan megnőtt azonban az érdeklődés a motorosok köré­ben és február elején, az ország­ban az elsők között mondták ki a turisztikai szakosztály meg­alakulását. A szakosztály tagjai zömmel motorkerékpár tulajdonosok. Akad közöttük, akinek gépko­csija van, és olyan is, aki — jobb híján — csak Dongó se­gédmotorral rendelkezik. Vala­mennyien megegyeznek azonban abban, hogy szeretnek jármű­vükön nagyobb túrákat meg­tenni, körülnézni az országban. Eddig is szerették volna meg­ismerni hazánk tájait, termé­szeti szépségeit, járművük is lett volna hozzá, de nem mertek ne­kivágni hosszabb utaknak. A turisztikai szakosztály­ban mind e probléma megoldó­dik majd. A vezetőség előre megszervezi az utat, előkészíti az éjszakai pihenőhelyet. A mo­toros turisták együtt mennek, tehát segíthetnek útközben egymásnak. Visznek magukkal egy műszaki ládát, amelyben megtalálhatók a legfontosabb pótalkatrészek is. Tervezik, hogy a nagyobb túrákra egy teher­autót is elindítanak a kara­vánnal. Ez amolyan házi autó­mentő-féle lesz. Ha valamelyik jármű végképp kifullad, hát föl­teszik a kocsira, de a gazdája mégis eljut a célhoz. Az össze­fogásnak ezt az előnyét csak azok értékelik igazán, akik már jártak pórul az országúton 50— 100 kilométerre otthonuktól. De nemcsak ebben a bizton­ságban rejlik a szakosztály működésének előnye. Hétközben a tagok, ingyenes tanfolyamo­kon vehetnek részt. Ezeken megismerik a motorkerékpár, a gépkocsi működését, a hiba megkeresésének módját és ki­javítását. Előadásokat hallgat­nak, filmeket néznek meg ha­zánk tájairól, a tervezett kirán­dulások helyének nevezetessé­geiről. Ebben az évben három na­gyobb túrát terveznek és ezek mellett sokkal több kisebbet megyénkben. Szeretnének kül­földre, valamelyik baráti or­szágba is ellátogatni. Előtte majd nyelvtanfolyamokon meg­tanulják a legszükségesebbeket, hogy legalább — mint tréfásan mondják — kenyeret és benzint tudjanak kérni. hj i színnel gazdagodott a megyeszékhely sportélete. Moto­ros turistáinkkal együtt bízunk benne, hogy az MHS a turiszti­kai szakosztály létrehozásával sok lehetőséget nyújt megyénk dolgozóinak ahhoz, hogy hazán- « kát megismerhessék. M. fe­dési Tudományos Kutatóintézet tervei alapján elkészítette egy 10 tonnás Latil-Shenard-rend­szerű vontató mintapéldányát- Amikor most bemutatjuk a kor­szerű, hatüléses, ízléses vonalú, vezetőfülkés tehergépjárműnek a fényképét, egyidejűleg további sikereket kívánunk az újítók­nak és kivitelezőknek bátor kezdeményezésükért. A vontató minden része hazai anyagból és alkatrészekből épült. Ezért nagy előnye, hogy a meghibásodott alkatrész azonnal cserélhető és hasonló gépjárművekért nincs szükség külföldi valutára. A vontató a hozzáfűzött reménye­ket teljes mértekben beváltotta. Diesel-motorja, amely mind az első, mind a hátsó kereket meg­hajtja, nemcsak olcsó üzeme­lést biztosít, hanem olyan vonó­erőt nyújt, hogy az első kerekek bekapcsolása nélkül is többet képes húzni, mint a külföldi jármű. A Szabadszállási Gépja­vító- és Mezőgazdasági Ktsz újabb példány építését kezdte meg, amely a nyári budapesii kiállításon is bemutatásra ke­rül, hogy hirdesse hazánk, azon belül megyénk fejlett szövetke­zeti iparát. Mozi épül Kisszálláson — Moziépítésre, annak kör­nyékének rendbehozására 250 ezer forintot szavazott meg a kisszállási tanács legutóbbi ülé­sén«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom