Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

o * Üí | A MAGVAR SZOCIALISTA .MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN MEGYEI LAPJA ',1 Mm M Jsr III. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 4. KEDD Százezer barackia! A magyar kajszibarack kiváló tulajdonságai miatt egyre kere­settebb a világpiacon. Hazunk­ban már több évszázad óta is­meretes. A XV. századtól görög és örmény kereskedők foglal­koztak vele. Hordták a győztes török kiszolgálására és terjesz­tették el nálunk, főként az Al- töldön. Jelenleg is az Alföld egyik legértékesebb gyümölcsfajtája. Igazi hazája Kecskemét és kör- őyéke. A »-hírős várost« barack­járól ismerte meg a külföld. Kedvelik mindenfelé, mert igen zamatos, magas cukortartalma van, azonkívül A- és C-vitamin- ban gazdag. Az 1935. évi gyü- mölcsia-szamlálás alkalmával a mai Bács-Kiskun megye terüle­tén 527 000 darab barackfát tar­tottak nyilván. Az 1940-es, va­lamint az azt követő két esz­tendő kedvezőtlen éghajlata kö­vetkeztében a barackfák pusz­tulásnak indultak. Ezt tetézte a hibás gazdaságpolitika az 1950-es években. 1952-ben a me­gyében tartott gyümölcsfa­számlálás adatai szerint ekkor már csak 340 000 darab barack­fa volt. Gyümölcséből a külföld korlát­lanul átvesz. Tavaly rekordter­més volt. Országosan 1330 va­gonnal szállítottak külföldre. Ez a mennyiség 4 vagonnal túlha­ladja a felszabadulás előtti leg­magasabb exportot, amely 1936- ban volt. A legtöbb barackot természetesen Kecskemétről és környékéről szállították Európa számos országába, többek kö­zött Angliába is. Bács megyéből összesen 843 vagon hagyta el az országot. Értékes valutát jelent tehát a népgazdaságnak. A begyűjtés eltörlése óta javult a termelési kedv, szívesebben telepítenek gyümölcsösöket a termelők. — Nem mindegy azonban, hogy milyen gyümölcsfajtákat hono­sítanak meg. A Duna—Tisza köze homokjain kiválóan lehet termeszteni a barackot. A tele­pítések előmozdítására a SZÖ- VOSZ akciót indított, melynek lényege, hogy a termelők szer­ződést kötnek a helyi földmű­vesszövetekkel. A szerződés sze­rint 50 százalékos árkedvez­ménnyel, tehát 11 forint helyett 3.50 forintért kapják a gyü­mölcsfákat. Ezzel szemben a te­lepítőnek vállalnia kell, hogy öt éven belül facsemeténként 10 kilogramm gyümölcsöt ad át a földművesszövetkezetnek a hi­vatalos felvásárlási áron. A A termelő köteles a telepítést, valamint az időszerű munkákat gondosan elvégezni és a facse­metét a rendeltetési célnak megfelelően felhasználni. Az említett szerződési akció keretén belül 100 000 darab ba­rackfa áll a termelők rendelke­zésére. Jól járnak azok, akik szerződést kötnek, hiszen a ba- rackfa-csemete gyors fejlődés­nek indul a telepítés után, ápo­lási és védekezési költségei — a kevés gomba- és rovarkártevő folytán — nem jelentősek. Problémát okozott eddig a felvásárlási ár. Tudomásunk szerint az illetékesek azon fára­doznak, hogy a barack felvásár­lási árát arányba hozzák a cse­resznye és a meggy árával. Ez bizonyára tovább növeli majd a termelési kedveié . H0NÄ.P AXÄTT 1485 új belépővel gyarapodtak a Búch megyei földművesHxövetkexelck Bács megye fölilművesszövct- kezetei állandóan új tagokkal erősítik soraikat. Ebocn az év­ben újabb 1185 tagot vettek fel. akik több mint 210 000 forint ér­tékben vásároltak részjegyeket. A Soltvadkerti Földművesszö- vetkezetbe 73, a Dunapataj. Füldniűvcsszövetkezclbc pedig 47 gazdálkodó kérte felvételét. Az aj belépőkkel összesen 114 322 »agja van a Bács megyei föld- inuvesszövetkczeteknek. Ebből a egutóbbi értékelés szerint 1419- jn alakítottak takarékszövetke­zetet 105 000 forintos betéttel. Qiagyizabás á ifjúsági gyűlés Tiszakécskén összevont ifjúsági gyűlést tar- totak a tiszakécskei KlSZ-fiata- lok március 1-én. A kultúrház már zsúfolásig megtelt az érdek­lődő fiatalokkal, amikor Fazekas elvtárs megnyitotta a gyűlést és felkérte Horváth Ignác járási KISZ-titkárt a beszámoló meg­tartására. A mintegy 400 fiatal mellett részt vett az összejövetelen 60 szülő és a község vezetői is. A gyűlés alkalmával érdekes beszámoló hangzott el a KISZ I. országos értekezletének hatá­rozatai alapján a község kiszis- láinak és fiataljainak feladatai­ról. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a KISZ-szervezetek küldötteiből Miklós Erzsébet ja­vaslata alapján megválasztották a községi KISZ-bizottság tagjait, akik kilenc szervezetben mint­egy 340 KISZ-tag irányítására, nevelésére lesznek hivatottak. Ezután szép, hangulatos kul­túrműsor következett, melynek veretében felléptek a helyi KISZ szervezetek színjátszó- és népi tánccsoportjai. H. X. Megkezdték a fásítást A Kiskunsági Erdőgazdaság körzetében megkezdődött a fá­sítás. A mezőgazdasági terme­lésre alkalmatlan területekből mintegy 1200 hektáron létesíte­nek fiatal erdőt a tavaszai. — Ezenkívül a régi erdők pótlása is mintegy 400 hektárt tesz ki. Rügyfakadásig 15 millió nyár, akác, fenyő kerül állandó he­lyére. Az üzemen kívüli fásítás' is egyre inkább teret hódít Bács megyében. A legeltetési bizott­ságok a falusi gazdálkodók utak mentén, legelők szélén, a tanya környékén több mint négy mil­lió facsemetét és 200 000 suhán- got ültetnek el a tavasszal. A baratsag okmánya (2. oldal) A MEGYEI NÉPI ELLEN­ŐRZÉSI BIZOTTSÁG FELADATAIRÓL (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) A KALOCSAI KÍSÉRLETI GAZDASÁG TERVEIBŐL (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) EGY HÉT A BÁCSALMÁSI JÄRÄSBAN (4. oldal) TASSTÓL HARTÄIG, (5. oldal) A VEVŐ SZEMÉVEL (5. oldol) Tisztújító közgyűlés a TTIT-ben A megye minden részéből ösz- szegyűlt társulati tagok és ve­zetők részvételével tartották meg a TTIT tisztújító közgyűlését. Szombaton délután a tizenkét szakosztály négy csoportban ösz- szevont üléseken értékelte eddigi munkáját és vasárnap délelőtt fél 10-kor került sor az együttes közgyűlésre a TTIT klubjában. A szervezet 1954. óta végzett munkájáról Madarász László, a társulat megyei titkára szá­molt be. 1954. októberében a társulat a párt segítségével meg­felelő helyiségekhez jutott. Lehe- ------­Másf eunUlió ti értékű bútor három hónap alaít A Kecskeméti Asztalos Kis­ipari Termelőszövetkezet ízlé­ses lakberendezési tárgyai sok örömet szereznek a fiatal há­zasoknak. Évente több száz megrendelő részére készítenek itt modern bútorokat. A jóízlésü asztalosmesterek kezéből az idén is több száz bútorgarnitúra kerül ki. Az év első negyedé­ben 115 háló-, 36 konyhabútort és több kombinált garnitúrát készítenek megrendelésre. Há­rom hónap alatt összesen más­fél millió forint értékű bútort gyártanak, nagyrészt a lakosság részé re. tővé vált az értelmiségi klub megnyitása is. A TTIT kezdet­től fogva hozzájárult a nagy évfordulók megünnepléséhez. A felszabadulás 10. évfordulója alkalmából például számos elő­adást tartottak a társulat tagjai. Sokszáz politikai, filozófiai, iro­dalmi, művészeti, mezőgazda- sági, egészségügyi, stb. tudomá­nyos szintű előadás hangzott el a klubhelyiségekben, üzemekben és falun. Szép számban rendez­tek országjáró kirándulásokat. A társulat sajtópropagandája rész­ben a megyei lapban, részben a »Kiskunság« című lapban kapott nyilvánosságot. Önálló kiad­ványként megjelent a »-Bács me­gyei füzetek« sorozat, Bényei Gyula és Bognár Károly »Ho­moki szőlők kezeléséről« szóló munkája és Joós Ferenc színház­történeti tanulmánya. 1956-ban már 444 tagja volt a társulatnak. Az ellenforrada­lom azonban a TTIT-szerveze- tek munkáját is szétzilálta. En­nek ellenére mégis sikerült meg­őrizni és újjászervezni a társu­Végeterf a szakszervezetek XIX. kongresszusa tatot. A tagok feladatokat kap­tak, s előadásaikkal hozzájárul­tak az eszmei zűrzavar tisztázá­sához. A beszámolót követő vitába» felszólalt Mód Aladár, a TTIT or­szágos titkára és Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára is, majd megvitatták a társulat új alap­szabály-tervezetét. A társulat új neve »Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat«. A közgyűlés javasolta, hogy a főiskolás és középiskolás fiatalok részére minimális tagdíjat állapítsanak meg, s ezt rögzítsék az új alap­szabályban. Ezután a régi elnökség lemon­dott és új elnökséget választot­tak, melynek tagja lett: Bank Gyula, Barabás János, Bálint Béla, dr. Bodóczky László, dr. Bognár Imre, Csongor Edéné, Darnai Ernő, dr. Gulyás István. Kiss István, Krajnyák Nándor. Kristóf András, Madarász László. Magyar János, Magyaródi Sán­dor, Mészöly Gyula, Nemes- szeghy Lajos, Nulinek Jenő, Pét- rilla István, Sántha Lajos, dr. Strasszer László, Szabó Ador­ján, Szederkényi József, Tóth László, Weither Dániel kecs­keméti, Kováts Ferenc kalocsai, Meleg József bajai és Zalay Gé­za kiskunfélegyházi társulati tag. A klubtanács elnökévé dr. Bognár Imrét, tagjaiul Bálint Bélát, Kiss Istvánt, Nemesszeghy Lajost és Magyar Jánost válasz­tották. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Gulyás István, tagja dr. Bán Ervinné és Szederkényi József lett. Az országos kül­döttközgyűlésre küldöttnek Dar­nai Ernőt, Elekes Mihályt és Krajnyák Nándort választották^ 400 vagon konzerv külföldi megrendelésre A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusának befejezéséről •■zóló tudósítást a 2. oldalon kö­zöljük. Képünkön a kongresszus elnöksége látható. A Kecskeméti Konzervgyár készítményeit az ország határún túl is jól ismerik. A szomszédos államokon kívül Anglia és Svájc I részére is gyártanak konzerve- ! két. Az idei év első három hó­napjában 400 vagont szállítanak külföldi megrendelésre. Ebből eddig már 230 vagon hagyta ei « gy átüti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom