Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

ujjowvi wm

MiM

W/ •! * 1 ^ t • •■'»mm j v ft

rifagr proletárjáig egyesüljetek I \

z

[ A MAGVA!? SZOCIALISTA

MUNKÁSPÁRT BÄCSKISKUN MEGYE f

"lapja 1

mt

m

ma

III. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM

Ára SO fillér

1958. MÁRCIUS

26. SZERDA

Társadalmi életünkben9

* közvélemény formálásában, a szocialista építő munkában fontos szerepet töltenek be a különböző töinegszervczctek és tömegmozgalmak. Ezek a szervezetek cs mozgalmak — kevés kivétellel — megyénk egész lakosságát átfogják.

Minden tömegszervezetnek és 'tömegmozgalomnak megvan a maga sajátos feladata, hivatása és annak megfelelő munka- módszerei. Nyilvánvaló, más módszerrel érbei el eredményt a KISZ, mint a Hazafias Népfront és másképpen mint a szak- szervezet vagy a íöldművesszö- vetkezet. A maga területén mindegyik nagy önállósággal működik. Egy dologban azonban megegyeznek: valamennyi tömeg- szervezet és tömegmozgalom a párt politikájának vaióraváltá- sát, a béke védelmét, a szocializmus építését, a dolgozók jobb életét szolgaija.

De nézzük, mi a biztosítéka annak, hogy ezek a szervezetek és mozgalmak minden területen, üzemben és községben egyaránt, a fenti célok érdekében tevékenykedjenek. Ennek legfőbb biztosítéka a kommunisták tömegszervezeti munkája, a párt vezető, irányító szerepének érvényesítése,

A múlthoz képest változást jelent, hogy a párt most hangsúlyozza annak a helyes lenini munkamódszernek alkalmazását: a tömegszervezetek pártirányítását nem közvetlenül, hanem az ott dolgozó kommunisták útján valósítja meg. A tömegszervezetek — kivéve a KISZ-t — közvetlenül nincsenek a párt- szervezetek vezetésének alárendelve. A pártvezetés az ott dolgozó kommunisták meggyőző rauukája útján érvényesül.

A tömegszervezetek pártirányításában a jo tapasztalatok mellett jelenleg még sok hiányosság fordul elő. Több helyen még felbukkan az a helytelen gyakorlat, hogy egyes pártszervezetek nem a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták nevére, hanem közvetlenül ezeknek a szervezeteknek választott vezetőihez címzik határozataikat és aprólékosan beavatkoznak a tömegszervezetek életébe, csorbítják azok önállóságát.

Más helyeken viszont az ellenkező véglettel találkozunk. Vannak pártszervezetek, amelyek lebecsülik a tömegszervezetek szerepét és a kommunistákat nem bízzák meg tömeg- szervezeti munkává'

Nyilvánvaló, mind a két nézet helytelen. A politikái tömegmunka legfontosabb területe, politikánk végrehajtásának legfontosabb hajtószíjai a tömegszervezetek, amelyek a párt vezetéseve! érhetnek el eredményt. Ezek pártvezetése azonban nem sértheti önállóságukat, nem jelenthet beavatkozást, parancsolgatást. A pártvezetés az ott dolgozó kommunista csoportok útján. meggyőző munkával nyeri meg a tömegszervezelck tagjait az, ő érdeküket szolgáló politikánk végrehajtásaim/,.

A pár. é9 l9z.ek kapwulaía Q bajaj járás tsz.akf[va Ä szakemberkeraes ,

A belterjesség módszerei /itojábon

BAJÄN a városi tanács njgy- termében aktívaértekezlet volt, amelyen resztvettek a járás párt-, állami- és termel i.-zövet- uezeti vezetői s a kormányrendelet alapján megvitatták a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megerősítésének í áradatait.

A beszámolót Petiké Janos a járási tanács elnöke tartotta, majd hosszú vita következett. Felszólalt Magyar Ferenc, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója. Bírálta a szövetkezetek , vezetését s felvetette az agronómusok beállításának szükségességét a tsz-ekbe. Pataki János, a csátaljai Budai Nagy Antal Tsz elnöke a gyümölcstelepítés fontosságát méltatta, felhívta a figyelmet a baromfitenyésztés fontosságára. Elmondta, hogyr ők az idén 500 pulykát állítanak tenyésztésbe, amely nemcsak szép jövedelmet ad, de segít a káros bogarak elleni növényvédelemben is.

Lengyel Géza, a bajai Mezőgazdasági Technikum igazgatója ugyancsak a szakemberek alkalmazásának fontosságáról be- ' szélt. Elmondta, hogy a tsz- tagok gyermekei részére 2 éves mezőgazdasági iskolát indítanak teljesen ingyen, a tsz-tagok részére pedig 2 éves téli tanfolyamokat szerveznek.

Sári Vince, az érsekcsanádi Arany Kalász Tsz elniöke javasolta, hogy a tsz-ek a kormány- rendelet értelmében módosítsák üzemtervüket; Molnár János csávolyi párttitkár a tsz-ek szervezeti feladatairól és a pártellenőrzés fontosságáról beszélt. Ivanics Miklós, a hercegszántói tanács elnökhelyettese javasolta, hogy a fiataloknak a tszekbe való tömörítése céljából a szövetkezetek gyakrabban osz- szanak előleget. Kende Péter, a garai Dózsa Tsz elnöke két hete alakult szövetkezete problémáiról beszélt. Földes Lajos, a Magyar Nemzeti Bank garai fiókvezetője ismertette azokat a hitelkedvezményeket, amelyek a jól dolgozó tsz-ek rendelkezésére állnak. Erdélyi János, a Dunaártéri Erdőgazdaság igazgatója a fásítás fontosságát hangoztatta.

Szabó István elvtárs, járási párttitkár a tsz-ek politikai és szervezeti erősítésének tennivalóit sorolta fel. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges a szakemberek vezetése, a tsz-tagok szakmai felkészültsége, a szövetkezetek

gazdasági erősítése. Külön be-< szélt a párt és a szövetkezetek! kapcsolatáról, a pártellenőrzés ] fontosságáról. Csizmadia János,] a sükösdi paprikatermesztő cél- j gazdaság párttitkára arról be- i szélt, hogy a legjobban dolgozo] tsz-ek közül mintaszövetkezete-] két kell alakítani. Ilyen kezde-í ményezés van a járásban, a] célgazdaság például a sükösdi; Vörös Zászló Tsz-t patronálja.] Répási Gáspár csávolyi tsz-! elnök felvetette azt a gondola-] tot, hogy rendezzenek tapaszta-j latcscre-értekezleteket is a tér- ] melőszövelkezetek. Befejezésül! Kalla István, a bajai Vízügyi} Igazgatóság főmérnöke beszélt | a szövetkezetekben levő vízte-2 mietek helyes kezeléséről és j felhasználásárc j

NE HAGYJUK KIJIASZ- nálatlanul AZ ÖNTÖZÖTELEPEKET

13. oldal)

MILYEN KÜLFÖLDI TÁRSASUTAZÁSRA JELENTKEZHETÜNK?

(3. oldal)

A KISZ ÉLETÉBŐL

(1. oldal)

KULTURÁLIS ÉLETÜNK NAGY ÍGÉRETE

(1. oldal)

SÓTARTÓ

(I, oldal)

KISKÖRÖS! NAPLÓ

!&, oldal)

A TÁRSADALMI BÍRÓSÁGOKRÓL

(5. oldal)

LÁNYOK. ASSZONYOK <«. oldal)

Prága—Moszkva—Berlin — V arsó

lifs/.áltitaisi wvsen\ *

•v

a Kecskeméti Konzervgyáiiisi 11

Hat helyett harminc brigád — iiz nap alatt 40 vagon

Eredetileg úgy volt, hogy a Konzervgyár Il-es telepén hat brigád áll majd párosversenyben április 4. tiszteletére. Pár napja azonban felborult a felszabadulási műszakra tervezett szép elgondolás. Ahogy ez már lenni szokott, jelentkezett a külkereskedelem 40 vagonos rendkívüli exportigénnyel, melyet e hó 25-" ig ki kell szállítani négy, hazánkkal szomszédos országba.

Csak a szakmában jártas ember tudja, mit jelent tíz nap alatt 40 vagon meggy-, eper-, barackjára, körtebefőtt, dobozos borsó, marhahús és kolbászos

Kecskemétről—Szovjetunióba

lecsókonzerv címkézése, csomagolása és vagonírozása. Hat brigád, ha tagjai még oly begyakoroltak is, mint a Il-es telep raktárában dolgozók — képtelen erre. Mivel az idő sürget, így történt, hogy a hat brigád tagjaiból egyik napról a másikra harminc brigád vezető lelt, kikhez az I-es telepről egy sor munkást irányítottak át.

Az április 4-i versenyvállalás így több pontját tekintve — érvénytelen, mert az új brigádok nem összeszokottak, és nem rendelkeznek kellő begyakorlottsággal. Azért ne Higyje senki, hogy a raktáriak nem versenyeznek, hiszen ha a konzervek elkészültek, a gyár évi értékesítési tervének időben való teljesítése tőlük, az ő munkájukon Is függ. A konzervgyárakban ugyanis nem

évkezdettől év végéig, hanem áprilistól áprilisig számítják a gazdasági évet.

Ez eddig rendben is lenne, csakhogy az export elég kénye- dolog. Újonnan alakult brigádokkal selejt nélkül, gyorsan és sok árut úgy csomagolni, hogy az az exportkövetelményeknek megfeleljen, bizony komoly dolog. összeszokott gárdának, iga/, jobban és gyorsabban is menne ez a munka, de .azért nagyobb baj így sincs. Tíz nap alatt meglesz a 40 vagon. A 30 brigád naponta ugyanis i—5 vagonra való konzervárut címkéz, csomagol és indít útnak a megadott rendeltetési hely szerint: Csehszlovákiába, Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyelországba,

Mint újdonságot közölték velünk, hogy most folynak olyan tárgyalások, mely szerint a Szovjetuniónak szállítandó betongyár vasszerkezeti munkáinak elkészítésével a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatot bízzák meg. Ennek a munkának a méretei olyan nagyok, hogy elvégzésük kelló kapacitás hiányában 1959-re is kiterjed.

Emellett arról is értesültünk, hogy a hibridkukorica nagyarányú termesztésével kapcsolatosan az építendő termesztő telepek épületeinek vasszerkezeti részeit és általában ezen épületek lakatosmunkáit is a vállalat kapja meg. Az utóbbi munkát a vállalat soronkívül kívánja elkészíteni, mert a hazai igények kielégítésén túl külföld is érdeklődik e gyártmány iránt, s így gyártásával újabb exportlehetőség is kínálkozik.

Jllakatetikó- anííkest

A KECSKEMÉTI ÚTTÖKŐHÁZBAN

A neves szovjet pedagógus: Makarenko születésének 70. évfordulója alkalmából a Peun- gógus Szakszervezet Kecskemét városi bizottsága, a kecskeméti szovjet iskola nevelői, a Hazafias Népfront-bizottság és az Állami Tanítónőképzú Intézet pedagógiai szakköre szerdán este 6 órai kezdettel ünnepi megemlékezést rendez az Üt- törőház dísztermében.

Az ünnepségen dr. Búzás Já- j nosnak, a városi Pedagógus 1 Szakszó vezet elnökének és a I szovjet iskola .szb riuökcutl;

megnyitó szavai után dr. Tornyai Jenő tanítónőképző intézeti tanár mond ünnepi beszédet.

Az ünnepség során sor kerül a városi tanács művelődési csoportja által meghirdetett nevelési pályázat eredményének kihirdetésére és díjnyertes műve/, jutalmazására is.

Méltó és szép ünnepi műsorral emlékeznek meg a kecskeméti iskolák és a szovjet iskola tanulói a nagynevű tani tóról: Makarcnkóról,.

LKÖLTSEM?...

Néhány helyen már kifizették a

nyereségrészesedést, másutt pedig ezután veszik át a dolgozók az egyévi munka gyümölcsét, a ropogós, piroshasú százasokat. — Előtte, de utána is gyakran szóbake- rül: hova költsem a kapott pénzt, vagy egyáltalán clkölt- sem-e?

A vélemények, ahány ember annyi féle. Az egyik elkölti, a másik kölcsönadja, vagy félreteszi, i-mét mások pedig úgy vélekednek, minek aprózzam el, inkább beteszem a takarékba, hisz ott még fiadz'k is.

Ilyen véleményen

voltak a Kecskeméti

Finommechanikai Vállalatnál is igen sokan, mintegy 84- en. Pedig úgy voltak előbb ők is, hogy elköltik, de aztán hallgatva az okos szóra, úgy határoztak, a pénznek legjobb helye lesz a takarékban.

Mivel a takarékbetét titkos, így hát csak annyit tudtunk meg, hogy 77- en a kapott nyereségrészesedés teljes összegét, hárman 50 százalékát, egy dolgozó 1600 forintot, kettő 1000 forintot, ismét egy dologzó pedig 300 forintot tett takarékbetétkönyvébe.

Tudom, lesz olyan, aki olvasva ezt a cikket, azt mondja: könnyű nekik, biztos nincs rá szükségük. C;ak adnák nekem, tudnám én, hogy hova tegyem.

Ha ezer embert kérdeznénk meg, ezeregyen válaszolnának arra, hogy a kapott pénzt hova tudnák tenni. De vannak olyan emberek is, akiknek ha hétfőn odaadnák Darius összes kincsét, hét végén már nem volna belőle semmi.

Nekünk az a véleményünk, hogy az okosan gazdálkodó, a takarékos ember nemcsak a mát, hanem a holnapot is latja. Ök is tudnák a pénzt két kézzel szórni, de nem csinálják. Helyesen a takarékba helyezik, mert az biztos és jól gyümölcsözik. i-3 -0