Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

/ Közel hatmillió forint kárt okoztak r * államunknak a MEK volt vezetői — A Megyei Bíróság ítélkezik a főbűnösök felett — L Megyénk közhangulatát már hónapokkal ezelőtt felkavarta a hír: nagyarányú visszaéléseket lepleztek le a MÉSZÖV egyik vállalatánál, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövet­kezeti Központnál. (Továbbiak­ban: MÉK.) A közvélemény azonban mindeddig találgatá­sokra volt utalva, csupán a híépszabadság-ban és lapunkban megjelent — a kártevések ele­nyésző kis részére vonatkozó — cikkek alapján tájékozódhatott megbízhatóan. Cikkünkben an­nakidején megírtuk, hogy Kra- lovánszky József, a MÉSZÖV volt elnöke, Zsemberi József, a MÉK volt igazgatója, s Lengyel Ferenc, a MÉK volt főkönyve­lője a földművesszövetkezetek és MÉK-telepek által felvásá­rolt szálastakarmány után há­romszoros prémiumot, s egy esetben külön cél jutalmat vet­tek fel — téljesen jó'gtalanül és törvénytelenül —, a tetemes ösz- szégeket egymás között eloszt­va. Így egy »rókáról« — a szá­lastakarmány felvásárlásról — három bőrt nyúztak le. 1 Mint hallottuk, a nyomozás kezdetén, 1957. november 25-én a rend­őrség még semmi terhelő adatot nem tudott a MÉK vezetőiről, csupán egy-két bejelentésre, szerhélyes észrevételre támasz­kodhattak: mindhárom vádlott Személyautót vásárolt, nagylá­bon élt, sokat költekezett. Az 1957. októberében megtartott SZÖVOSZ-célvizsgálat is éppen csak hajazta, érintette a később óriási méretűvé vált szálasta- k^rmány-prémiumok ügyét. Jellemző, hogy a nyomozás során öt pénzügyi szakértő vé­leményét kellett megkérni nyo­mozószerveinknek, mert a köny­velést annyira kuszává és érthe­tetlenné tették Lengyelék, — bizonyosan: szándékkal —, hogy csak az ország legképzettebb pénzügyi szakértőinek vélemé­nyei alapján indíthatott el meg­bízható, a tényeket pontosan fedő nyomozás. Lengyel Ferenc — aki 1948-ig 800—1000 sertés hizlalásával is foglalkozott — a MÉK-nél fel­fedett bűncselekmény-sorozat központi alakja Zsemberi Jó­zsef mellett. Kettejük közös cse­lekedetének lehet mondani a prémiummal való visszaélések, csalások megindítását is. Pedig nem volt a csalásra szükség. Zsemberi átlagos havi jövedel­me 9680 forint, Lengyelé pedig 8496 forint volt. Ez a havi »fix« a különböző csalások következ­tében Zsemberinél 11 940 forint­ra, Lengyelnél 9770 forintra emelkedett. A valóságosnál magasabb igazgatói alap bejelentése és a végre nem hajtott tervteljesítés után is prémiumot vettek fel, — s mivel erről is írtunk előző cikkünkben — csak éppen meg­említjük, hogy e cselekedetük­kel Í30 000 forintnál is több kárt okoztak a vállalatnak. Nem a prémiumok ellen be­szélünk. A premizálási rendszer alkalmas lehet a termelés ösz­tönzésére, — helyesen alkal­mazva. De gátjaként jelentke­zik, mihelyt — ellenőrzés híj- ján, vagy rosszul alkalmazva — visszaélnek vele. Zsemberiék esetében is, ha a SZÖVOS2 alaposabb ellenőrzést gyakorolt volna mind a szálastakarmá­nyok, mind az igazgatói alap esetében, nem kellene most ilyen, országos jellegű üggyel Szembenéznünk. Vgyanilyen jogtalanul vettek fel Zsemberiék a naposbaromfi értékesítésének tervfeladata után hétezer forintnál is több célju­talmat, holott ilyen jellegű cél­jutalom — nincs is! Ebből az­tán juttattak Kralovánszkynak, Rósenfeldnek, s két főosztályve­zetőnek is. Maguk jutalmazásá­nak és premizálásának összegét így 207 ezer 982 forintra emel­ték! »Gazdálkodásukon« — melyet a MÉK-nél folytattak —, szándékos kártevés bélyege van. Erre vall annak a hét, exportminőségű tehergép­kocsinak a vásárlása is, amelyet minden központi engedély nél­kül vettek, de nem a nagykeres­kedelmi szervektől, hanem fel- hajtójuk, Braun Mátyás segít­ségével egyenesen a Csepel Au­tógyárból. Ezzel egyszerre több bűnt is vettek lelkűkre: az ex­port alól elvont autók nem hoz­nak devizát számunkra, a MÉK- nek nem volt szüksége a kocsik­ra, — később át is adták a MÉ­SZÖV szállítási osztályának, minden térítés nélkül, így a hét gépkocsi árával károsítva meg vállalatukat, — s minderre rá­adásul Braun Mátyásnak fel­haj tói tevékenységéért 10 500 forintot fizettek ki — készpénz­ben! Lengyel Ferenc saját céljaira hónapokon át taxit bérelt — ráadásul nem is Kecskemétről, hanem Budapestről —, s hogy a vállalat érdekében járt vele legkevesebbet, azt mutatja a hatalmas, 146 457 forintos szám­la, amelynek zöme a MÉK holtszezonjában, a téli hónapok­ban kelt. Lengyel ezzel a taxival Budapestre, s feleségéhez Kisvárdára járt, sőt vasárnapi Pestre ruccanásai alkalmával ott, a városban is igénybe vette — 150—200 kilo­méteres városi utakra. Ugyanilyen könnyedén és el­lenőrzés nélkül használták fel magáncélra a vállalat vezetői a vállalati személygépkocsikat is: 37 089 forint kárt okozva ezzel a vállalatnak. A legnagyobb zűr­zavar képét azonban a 33 válla­lati tulajdont képező motorke­rékpár üzemanyagfogyasztási és kiküldetési papírjai mutatják: sem a szolgálati út ideje, helye, sem a kiküldött neve, sem pe­dig a fogyasztott üzemanyag mennyisége nincs feltüntetve a gépjármű csoportvezető köny­veiben. 1952-től sem a MÉSZÖV, sem pedig a SZÖVOSZ nem el­lenőrizte a megtett kilométerek jogosságát. így többletüzem- anyagfogyasztás címén 19 214 fo­rinttal károsodott államunké Hanyagság, sőt talán sikkasz­tás húzódik meg a vállalat te­hergépkocsijaival történt tüzelő­anyagszállítások esetében is: a vállalat dolgozóinak Sztálinvá- rosból és a megye különböző kézségeiből hoztak nagy meny- nyiségű kokszot és fát az autók, s bár a dolgozók a tüzelőanyag árával együtt kifizették a vál­lalatnak a fuvardíj at is — az a vállalat javára elszámolva és befizetve nem lett. A károkozás itt: 17 681 forint! A szesz-nagyraktárral kap­csolatos bűncselekmények ösz- szesen 99 498 forinttal károsítot­ták meg a vállalatot. Egymást érték a szabálytalan pálinka­kiutalások. Zsemberi és Lengyel a vállalat dolgozóinak »karácso­nyi ajándék« címén, más, a MÉK-kel kapcsolatban álló vál­lalatoknak pedig lekenyerezés­ként adott ingyen pálinkát, sőt Lengyel a maga számára is lo­pott tetemes mennyiséget. (Folytatjuk.) KECSKEMÉTI SÉTÁK (Bugáé, bái'áek A két háború közti „kultűrfölényes“ konjunktúrá­nak egyik népszerű és sokat emlegetett szólama volt ez a két saó Így egymás mellett, • nt kifejezője annak a sikernek, amit Kecskemét —, ni, rt hiszen Bugac ak­ikor még közigazgatásilag idetartozott — pénzes idegenek Idevonzása tekintetében elért. A neonfény először ezt a két szót és egy korsikeréknyi barack képét rajzolta a kecskeméti éjszakába annak a jelenleg dohányárudá- 5nak cs olajirodának használt cpülctecskének a tetejé­ről, amely ma is fennáll a száruyaszegett, .elnémult Béke Szálló homlokzatával szemben. Ez a kis iaposte- : te,jn épület a kecskeméti idegenforgalom szimbóluma. Innen lirányították kezdetben azt az idegenforgalmat, amely az akkor nagyon szükséges küifödi valutát ezen az úton próbálta vérszegény pénzügyi életünk ereibe injekciózni. A Kecskeméthez tartozott Bugaeon régidöktől fogva nem ismeretlen fogalom az idegenforgalom. Jártak itt tatárok, törökök, rátok, labancok, kurucok. Az eke- vas nyomán felszínre vetődő rommarariványok, régi pénzek, rozsdás fegyverek tanúskodnak erről az ide­genforgalomról. Később, a XVIII. század végen Orczy ' Lőrinc, a költő a bugaci csárdáról írt költeményével teszi le ennek a vadregényes vidéknek a névjegyét az irodalomtörténet asztalára. Fél évszázad múlva Petőfi Sándor a Csárda romjaiban ugyanezt a csárdát énekli meg. A Népballadák még jelen napjainkban is emlege­tik egyéb idegenek forgását ebben a pusztában. Töb­bek közt Bogár Imre is fájdítgatta errefelé a kikapó- sabb menyecskék szívét. Bugáénak kétharmadát, a régi írások szerint igen . régtől fogva haszonbérben bírta a város. Legelőül adta ki aztán albérletbe polgárainak, akik ezerszám legel­tették szájbér ellenében jószágaikat a homokbuckás, borókaligetes, árvalányhajas vidéken. 1810-ben zálogba vette a város ezt a marha- és lótenyésztés szempontjá­ból oly fontos területet. De állandóan tárgyalt végle­ges megszerzéséről a tulajdonosokkal. Katona József ügvészsége idején is folytak ezek a tárgyalások, de csak 1868. december 20-án értek véget, amikor a puszta utolsó magánkézben levő darabját, Szentkirályi Buga- cot is megvásárolták a birtokosoktól. Már előbb is, de attól kezdve különösen kedves va­dászterülete lett ez a vadregényes táj a város urainak. Előkelő, tudós, vagy művész vendégeiket 3—1 órás kocsi úton szívesen vitték ide ki, hogy lássanak egy kis sze- líditetlen Ázsiát Európa közepén. Járt itt Hermann Ottó banarászó tuUosszámlékJiai. Jókai Mór egy kis pásztor« minis KERESZTREJTVÉNY 2 pont VÍZSZINTES: 7. Február 23- án ünnepeltük. 14. Két mennyi­ség egymáshoz viszonyítása, név­elővel. 15. Mérj tenyereddel! (Kettős betű.) 16. Kap, angolul. 17. Keleti illatosító anyag. 19. Hajózásban a szélmentes hely angol neve (LEE). 20. Vissza: mássalhangzó. 21. Parkok dí­sze. 24. Keresztül, 25. PÖLI. 27. Halotti beszéd ismeretlen ős­magyar szava. 29. SKNH. 30. Táplálék. 31. Szovjet folyó, ci­rill írással. 32. Vissza: rádiónál a műsorsugárzás. 33. Azonos mássalhangzók. 34. RSG. 35. Nagyon várod. 36. EIT. 37. Spa­nyol köszönés. 38. Az angol »-né« rövidítése. 39. Vörös, an­golul. 42. ÖNV. 43. Vonatkozó névmás. 45. Másra vált át. 48. Nővér, idegen szóval. 50. Ha­mis. 51. Határol. 53. Igazgató tréfás neve. 51. Helyhatározóí rag. 55. Híres szovjet balettmű­vésznő. FÜGGŐLEGES: 1. Az orosz nagyhatalom első képviselője. 2. Megelőzőleg. 3. Vissza: oda tar­tozik. 4. YR. 5. VÁ. 6. Ellenség franciául fonetikusan. 7. Kecs­kemét melletti erdő. 8. A szo-> cialista-realista színjátszás meg-> teremtője, Moszkvában színház zat neveztek el róla. 9. Volt la­tinul. 10. SA. 11. Egymásután következő mássalhangzók (ket­tős betű). 12. Végén í-vel férfi becenév. 13. Piros és fehér vi­rágú örökzöld fa. 28. »Nővéreié« c., Tolsztoj-regény hőse. 21. Nem zárt, y nélkül. 23. Verje. 25. Levél, irodalom franciául. 29. Indiai tartomány, két ország közt sok vita van miatta. 40. Vissza: rossz bor. 41. Angol ké­mikus, biztonsági lámpa felta­lálója, fonetikusan. 43. Délarab törzs. 44. Sok JIO, vissza. 45. SL. 47. Figyel. 48. Lapos. 49. összetételekben: hamis, ál. 52. Azonos mássalhangzók. 53. DC. Beküldendő: Vízszintes: 1., 55. Függőleges: 1., 8., 18., 29. tűzi hangulatot gyűjteni, Garay Ákos, a Vasárnapi Új­ság rajzolója,Ezeken kívül, ahogy a mesében mondják: járlak itt grófok, hercegek, válogatott cigánylegények s ha itt jártak, nehezen tudták a pusztát elfelejteni. Az iparszerű idegenforgalom azonban csak 1928. év szeptember 11-ével indult meg, amikor először robogott végig a bugaci vasút vonalán a bunkókéményű, kis ká­védaráló és az órákhosszat tartó kocsikázás kényelmet­lensége nélkül kínálta a kiváncsi idegennek a roman­tikát. Mi volt ez a romantika? Néha már a kisvasúttal kezdődött. Ha kevés vendég jött, nem gőzöst, hanem sínautót fogtak egy személykocsi elé. Mintha hangya vonszolt volna maga után egy pogácsát. Kint a pusz­tán nem a kirándulóhelyig szállították az utast, hanem két állomássá] előbb kitessékelték a fapados pullmann- ból és parasztkocsira ültetve, úttalan utakon, dombnak föl, dombról le, alcserényig felcsapó vízállásokon ke­resztül vitték a végcél felé. Közben megnézték a mé­nest, a gulyát. A cserényben tarhót ízleltek. Megbámul­ták a csikópányvázást, a terelő pulik tudományát és akkor az erdő tisztásán berendezett kirándulóhelyen be­lekanalaztak a tüzesgulyásba, villahegyre vették az ínyencnek való nyársonsült csirkét, a csúsztatott pala­csintát, túrós rétest, túrós csuszát. Közben és utána jól esett a csalóka, édeskés zöldszilváni. Pecsenyénél nem egyszc«.* hat nemzet himnuszát kellett állva végigtisz­telegni Zsákai Laci vonója nyomán, annyi felől jöttek a vendégek. De ez már akkor volt, amikor a vadregé- nyességgel együtt a civilizáció kényeiméi is nyújtani tudta az akkori idegenf »rgalmi szervezet: folyóvizcs mosdóhelyiséget, nyitott oldalú, de modern konyhát, csikósruhába átöltözési lehetőséget, lovaglási alkalmat. A háború során tönkrementek a kirándulóhely érté­kes berendezései, csak a többszáz főt befogadó, nádfö- deles, nyitott szín áll változatlanul. — Az IBUSZ köz­ponti igazgatósága, Kecskemét város és Bugac község végrehajtó bizottsága most új élttre akarja hívni a bu­gaci idegenforgalmat. Hadd forogjon az idegen! Lgy kissé más környezetet találnak itt majd azok az idege­nek, akik régi látogatásaikra emlékezve idevágynak. A kopár legelőn átvivő kocsiút most majd az azóta léte­sült, mintaszerű állami gazdaság területén visz keresz­tül, ahol gépesített, modern gazdálkodás folyik és ro­mantikus kunyhó helyett, városba illő lakásokban lak­nak a gazdaság alkalmazottai. De csalódni mégsem fog­nak az idegenek, mert a vendéglátás és a különleges étrend változatlan lesz. Joós Ferenc« a TIT tagja SZÁMOLJUNK 1—1 pont 1. Melyik az a két szám, — amelynek összegét, ha elosztjuk 40-nel, hányadosként 3-at ka­punk? 2. Melyik az a szám, amely­nek, ha a felét megszorozzuk, harmadával 1350-et kapunk? 3. Mennyi 24x37 ötnegyedének kétharmada? 4. Melyik az a legkisebb szám, amelyiket 6-tal osztva 2 lesz a maradék, 13-mal osztva pedig 3? 5. Melyik számok lesznek na­gyobbak, ha belőlük egy szám­jegyet törlünk? 5 KÉRDÉS KÜLÖNÖS SZAVAKRÓL 1—1 pon. 1. Mi a paláver? 2. Mi az abrakadabra? 3. Honnan ered a »sakk« szó? 4. És a »ripacs«? 5. Mi a pagoda? KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont 9 Rp. R TL R Zs B 8 A megfejtéseket a Petőfi Né­pe, Kecskemét. Széchenyi tér 1. címre kell beküldeni április hó 1-ig. A borítékra írjuk rá: —1 »Rejtvény« és mellékeljük az alábbi re jtvé^yszel vényt. A legtöbb ' pontszámot elért megfejtők között értékes köny­veket sorsolunk ki. A nyertesek nevét és a megfejtéseket április 4-i, pénteki számunkban közöl­jük, 11. számú rejtvényünk megfejtése Fogas kérdés: Mondottam: Ember küzdj és bízva bízzál! (Madách: Ember tragédiája.) Kép- és betűrejtvények: —i Egyöntetű. Víziló. Holló. 5 perc a háziasszonyoknak: 1. Kiveszi a konzervdobozból, mert másként mérgezést okozhat. 2. A belet használat V előtt 3—4 óráig ecetben áztatja. 3. Át kell időnként szitálni. 4. Töltött ká­poszta. 5. Három. Nagy művek szerzői: Shakes­peare. A megfejtők közül — sorsolás útján — az alábbiak nyertek könyvjutalmat: Porkoláb Károlyné, Jánoshal­ma; Éder Lajos, Baja; Szirtes Elvira, Orgovány. A könyveket postán küldjük el. 13. Petőfi Népe számú rejtvényszelvény Gumija vitás! 500-szor 16-os; 750-szer 20-as autóköpenyek futózását, min- | den egyéb méretű motorkerékpár-, autó-, vontatóköpeny, j tömlő, hó- és sárcipők, gumicsizmák, gumiszíjak szakszerű I javítását, vulkanizálását 5 V rövid határidővel ♦ vállalja az Autó- és Gépjavító Ktsz. Kecskemét, zsibpiac ; mellett. Telefon; 13-77. 507 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom