Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! (tlntupi tneqemlékezíseli A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 39. ÉVFORDULÓJÁN ségl pártbizottság nagytermében' volt az ünnepség, ahol több mint háromszázan vettek részt a mártírokról való méltó megemlékezésen. A legmeghatóbb és legbenső- ségesebb ünnepségek színhelye talán ORGOVÄNY és a Lakitelek melletti TÖSERDÖ .volt, ahol évtizedekkel ezelőtt a kommunisták legkiválóbbjait kínozta és pusztította el az embertelen fehérterror. Mindkét helyen a munkásórök álltak díszőrséget, míg a mártírok emlékét hálásan ápoló fiatalok és idősebbek megkoszorúzták a sírokat és emlékműveket. A tőserdei mártírok sírja mellett a koszorúzás után a honvédségi KISZ- szervezet fiataljai két kisfát ültettek el, hogy évtizedek múltán is méltón hirdesse az utókor háláját a mártírok iránt, A NÉPI ELLENŐRZÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (3. oldal) AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN JO, HA TUDJAK A GAZDÁK ROZIKA oldal) TÜRZSGÄRDA MÉGIS ÉBRESZTÜNK (5. oldal) A KONZERVEK BIRODALMÁBAN SPORT SZIMATH KAZMÉR IRASA (6, oldal) KÖZEL HAT MILLIÓ FORINT KART OKOZTAK KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7. oldal) cApt'Llh 4 tisztelelésm versenyre szólították egymást Bács megye állami gazdaságai Régi hagyományai vannak a hegyközségeknek. Formájuk és funkciójuk az évszázadok folyamán változott ugyan, de sok segítséget adtak a szőlő- és gyümölcstermelőknek. Az Elnöki Tanács egy hónappal ezelőtt megjelent törvényerejű rendelete újból létrehozta más tartalommal az 1949-ben megszüntetett hegyközségeket. Nagyon szükséges és helyes a hegyközségek újbóli létrehozása. Érthető, hogy türelmetlenül várják a végrehajtási utasítás megjelenését megyénk szőlő- és gyümölcstermelői különösen a kecskeméti és a kiskőrösi járásban. Kétségtelenül sok előnyt biztosítanak a termelőknek. Mint a rendelkezés kimondja, a hegyközség fo feladata a szőlő- es gyümölcstermesztés fejlesztésének elősegítése, a szőlő- és gyümölcstermelők közös gazdasági érdekeinek képviselete, a célszerű telepítés, művelés, növényvédelem, a szürctelcsek, a bor és gyümölcs helyes kezelésének előmozdítása. A hegyközség köteles gondoskodni a területén levő utak, kutak karbantartásáról, a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről, valamint a növényi és állati kártevők elleni egységesen szervezett védekezésről. Tevékenysége kiterjedhet a termelési feladatok elvégzésének közös megszervezésére, a szőlő feldolgozására, a bor kezelésére és tárolására, a szaporító anyag előállítására, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök és védekezőszerek közös beszerzésére, stb. Igaz, hogy a hegyközségek feladatainak egy részét a földművesszövetkezetek látják el, de még sok olyan tennivaló van, amelyet csak a hegyközség keretén belül lehet megvalósítani. Fontos teendő szőlőink termésátlagának növelése. Ezt csak szervezetten oldhatjuk meg, a szervestrágya, műtrágya közös beszerzésével, a védekezés jobb megszervezésével. Ugyanez a helyzet a gyümölcstermesztésnél is. A megyei mezőgazdaságfejlesztési terv szerint 1960-ig a gyümölcstermesztés összmennyi- ségét 10,7 százalékban kívánjuk emelni megyénkben. Nagyon sok gyümölcs- és szőlőtelepítésre alkalmas területünk van, ahol jelenleg 3—4 mázsa rozsot aratnak csupán. Van bőven tennivalónk, mert a 30-as évek 4 millió termőfaegysége a mai Bács megye területén mintegy felére csökkent. Régen a szőlöcsőszöket Is a hegyközségek választották. Bizony ma sok helyen hiányzik a csősz, ellopkodják a vesszőket, szőlőoltványokat a tolvajok. Előnye volt a hegyközségeknek, hogy voltak permetezői, szőlő- zúzói, kádjai, sőt pincéi, amit közösen használtak a gazdák. Biztosítani tudták a borok azonos minőségét és az értékesítést. A hegyközségről szóló rendelkezés tehát a szőlő- és gyümölcstermesztők érdekeit szolgálja. Reméljük, ha megjelenik a végrehajtási utasítás, élnek termelőink a hegyközség bizto- előnyökkel. Kecskemét Tegnap este a megyei tanács kultúrtermében a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. és a KISZ egyéves évfordulója alkalmából ünnepi ülés volt. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, Gombos Alidár, az MSZMP városi titkára, Hegedűs László, Lugosi István és Kovács Pál veteránok, Herczeg Gáborné, a Városi Nőtanács elnöke, Horváth Imréné igazgató, Kálmán István elvtárs, az 1919-es kecskeméti ifititkár, Kovács Károly, a KISZ városi bizottságának titkára, Kovács Mihály, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat KISZ vezetőségének tagja, Romsics Ferenc, a KISZ megyebizottságának titkára, Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács v. b. elnök- helyettese. Az egybegyűlteket Kovács Pál elvtárs üdvözölte, majd K. Nagy Kálmán Ady: »Vörös jelek a hadak útján« című versét szavalta. Ezután Varga Jenő elvtárs tartotta meg ünnepi megemlékezését. 39. év telt el azóta, hogy a munkások és parasztok a Nagy Októberi Forradalom után és annak példája nyomán megdöntötték a kizsákmányolok hatalmát és elindultak a szocializmus építésének útján, a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt bebizonyította a marxi-lenini elvek élet- képességét. Majd emlékeztetett az előadó az ezt követő ellenforradalomra, Élnek még azok az öreg kommunisták — Szili István, Tóth László, Fehér István, Tóth Lőrinc, Géró Sándor, Kálmán István, Imre Gábor —, akik visz- szaemlékeznek ezekre a szörnyű napokra. 1919-ben a legvadálla- tibb módon kergették halálba Takács István bőripari munkás, pártitkárt, gyilkolták le Reisz- mann Sándort, a kommunista ifjúmunkások vezetőjét, Szűcs Lajosné ápolónőt, dr. Budai jogakadémiai tanárt, a direktórium elnökét, Czigány János malommunkást, a direktórium tagját, Hegedűs Rezső tanítót, az oktatás megszervezőjét, dr. Halmos ügyvédet, a városi igazgatási osztály vezetőjét és még sok haladó gondolkodású embert. 1956. októberében ugyanazt tették, mint 1919-ben. öltek, gyilkoltak, özvegyek és árvák százai, sebesültek ezrei maradtak utánuk. A Szovjetunió segítségével azonban sikerült az ellenforradalmat leverni. Ezután Varga elvtárs emlékeztetett a KISZ egy évvel ezelőtti zászlóbontására, arra, hogy a KISZ megalakulása napjától méltó örököse és folytatója annak az ügynek, amiért a Tanácsköztársaság ifjú kommunistái, a Horthy fasizmus ellen küzdő KIMSZ-tagok évtizedeken át harcoltak. Beszéde után az iskolák úttörőiből összeállított küldöttség köszöntötte a Tanácsköztársaság hős harcosait, átnyújtva mindegyiküknek egy-egy csokor ibo- - , Ezt követően Molek Katalin József Attila: Mondd, mit érlel című versét szavalta el. Majd a szovjet hadsereg képviselője tolmácsolta a szovjet nép forró üdvözletét. Az Intemacionálé eléneklésé- vel zárult az ünnepség. Ünnepségek szerte a megyében Pénteken egyébként megye- szerte ünnepségek zajlottak le a Tanácsköztársaság 39. évfordulója alkalmából. A KECSKEMÉTI ünnepségek délelőtt 10 orakor a mártírok sírjának megkoszorúzásával kezdődtek. Az évforduló alkalmából Kovács Pál elvtárs, veterán kommunista méltatta a Tanácsköztársaság emlékét, s azoknak az elvtársaknak munkáját, akik a mártírok közös sírjában fekszenek. Ezután a megyei, városi pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek, a bíróság, rendőrség és a szovjet elvtársak helyezték el az emlékezés köszörűit a mártírok sírjára. Délben a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói koszorúz- ták meg a mártírok sírját. BAJÁN és a bajai járásban ugyancsak méltó keretek között emlékeztek meg az 1919-es Tanácsköztársaságról. Az általános- és középiskolákban tanítási órákon méltatták a nagy évforduló jelentőségét. A járás pártszervezetei gyűléseket tartottak, amelyre meghívták a község legkiválóbb dolgozó parasztjait, pártonkívülieket. Ezeken a taggyűléseken a faluban élő veterán kommunisták emlékeztek meg a Tanácsköztársaság dicső napjairól. Baján, a járási székhelyen, a József Attila művelődési házban rendeztek ünnepi műsort, amelyen Márfay Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese mondott ünnepi be- szedet; FÉLEGYHAZAN KALOCSÁN. A DUNAVECSEI ÉS KISKŐRÖSI járásokban is hasonló ünnepségek zajlottak le. Legtöbb helyen veteránok, idős kommunisták emlékeztek meg a nagy évfordulóról. KISKUNHALASON a Hazafias Népfront helyiségében tartottak ünnepi ülést, BÁCSALMÁSON a közSzckszervezefi nagygyűlés Kecskeméten A szakszervezetek megyei tanácsa rendezésében a SZOT XIX. kongresszusa határozatait ismertető, a dolgozók érdekében a legfontosabb tennivalókkal kapcsolatos szakszervezeti nagygyűlést tartanak a szak- szervezetek székháza dísztermében (Cifrapalota) 1958. március 25-én (kedden) délután 5 órai kezdettel. A nagygyűlés előadója Ligeti László, a SZOT elnökségének tagja, a KPVBSZ főtitkára lesz. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kéri a dolgozókat, hogy 5 óra előtt foglalják el a helyüket. Bács megye állami gazdaságai minden évben versenyre kelnek egymással a magasabb terméseredmények eléréséért. A napokban került sor az elmúlt évi egyéves verseny kiértékelésére. A versenykezdeményező Hildpusztai Állami Gazdaság teljesítette versenyvállalását, a megye első helyére azonban a Csengődi Állami Gazdaság került. Április 4 tiszteletére ismét versenyt kezdeményeztek Bács Kecskemét város tanácsa régóta foglalkozik a közvilágítás megjavításának kérdésével. Megállapították, hogy a meglevő világítás is sok helyen hiányos, javításra szorul. Amikor szakemberekkel költségvetést készíttettek a hiányosságok pótlására, kiderült, hogy a 60 évvel ezelőtt lefektetett kábelek elavultak, elhasználódtak a lámpatesteket tartó oszlopokkal együtt. Ilyen körülmények között pedig nemhogy korszerűsíteni, de huzamosabb időre megjavítani sem lehet a közvilágítást. A javítások így is tetemes összegbe kerülnének, s alig 100 000 forinttal több pénzből korszerű világítást lehetne kiépíteni, ami gazdaságosabb lenne, mert kevesebb áramot fogyasztana. A legutóbbi tanácsülésen, mikor a városfejlesztést tárgyalták, a tanácstagok is a korszerűsítés mellett döntöttek és 200 ezer forintot szavaztak meg erBács megye nagyüzemi gazdaságai, egyéni termelői az idén nagymértékben foglalkoznak takarmányrépa termesztéssel. A külföldön is keresett vetőmagból több mint háromezerjnázsát megye állami gazdaságai. Az idén is a Hildpusztai Állami Gazdaság kezdeményezett versenyt: az éves terv túlteljesítésére szólította a megye valamennyi gazdaságát A Hildpusztai Gazdaság dolgozói vállalták, hogy az idén az éves tervükbe előirányzott bevételen kívül, terven felül 2 000 000 forint jövedelemre tesznek szert A versenyfelhíváshoz valamennyi gazdaság csatlakozott. re a célra. A városi tanács műszaki osztályán megtudtuk, hogy már készülnek az erre vonatkozó tervek, melyek szerint fővárosi mintára, neonvilágítássai látják el az utcákat. Ennek a kevesebb áramfogyasztás mellett . előnye, hogy fényerőben sokkal gazdagabb. Budapesten például, ha egy neonnal világított utcából egy régi világítással ellátott utcába nézünk, úgy tűnik, mintha egy évszázad választaná el a kettőt egymástól A tervek szerint ebben az évben a vasútállomás előtti teret, a Vasúikért két sétányát, a Rá kóczi utat, a Szabadság teret, valamint a színház és a megyei tanács előtti térség közvilágítását korszerűsítik. A munkálatok elkezdése ugyan nagy mértékben függ a városfejlesztési hozzájárulás befizetésétől, de előreláthatólag a nyár elején hozzáfognak a korszerűsítés kivitelezéséhez. termesztenek szerződésre a megyében. A napokban megkezd-' ték a jól telelt dugványok ki-1 ültetését. Az elkövetkezendő hetekben majdnem félezer holdon^ került földbe a maghozó répa* Még ebben az évben megkezdik Kecskéméi' közvilágításának korszerűsítését Bács megyében az idén majdnem félezer holdon termelnek maghoxó répát
