Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
Ötszázötvenszer torint nyereségrészesedést I c4. taka rékós J (iqbt is llllllllllllllllllllllllfll!lllll!lllllllillllllllllllllllllllllllllllll!!l!llll!lll!lll!llllllilll!l!llll!llilllllll LEHET VERSENYEZNI QQOOOOOOOOOO0OOOO0QOGOOO©OOt> osztottak ki a Dunaártéri Állami Erdészet dolgozói között j Nagyszabású erdősítési térvek, 200000 köbmétér fái térmelnek ki az idén| Ugyancsak próbára teszi a Dunaártéri Állami Erdészet dolgozóit az idei időjárás. A februári »tavasz« megduzzasztotta a folyókat. Február 14-én még 345 centiméter volt a Duna vízszintje, rá tíz nap múlva már 732 centiméter, tehát majdnem kétszerese. Szerencsére ezzel tetőzött a Dunaszint, Az árterületre ugyan kijött a víz, de a gátak szilárdan tartották a nyomást. Most már ismét régi medrében van az öreg folyó — március hó 18-án 415 centiméter volt a vízállás — de a gödrökben, a mélyebb fekvésű laposokon ott maradt a víz, az iszap. Itt gumicsizmában végzik a fűzdugványok ültetését, másutt pedig a fásítás folyik. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy az erdőgazdaság 1613 hektárnyi területen erdősít, telepít, felújít, pótol az idén. Mindezt a legilletékesebbtől, Erdélyi János igazgatótól tudjuk meg. Térképen mutatja, hogy három megye kilenc járása tartozik a Bajai Dunaártéri Állami Erdészethez. Bács megyéből a bajai, a kalocsai, a kiskunhalasi és a kiskőrösi. — Jelentős az üzemen kívüli erdősítésünk. Ez 900 hektár lesz a terv szerint, főként Bács megyében kerül megvalósításra. A fásítási hónapban a bajai járás KISZ-fiataljai 20 000 darab sorfát és suhángot ültetnek el a községek utcáin, terein. Nem kell magyaráznom, hogy milyen nagy jelentősége van az erdősítésnek, a faültetésnek, hiszen közismert, hogy fában szegény ország vagyunk. Az ország területének 13,6 százalékán van csupán erdő, de a Duna—Tisza közén még ennél jóval kisebb az arány. Megjegyzem még, hogy Bács megye homokos részein főként fenyőfát, hazai nyárt, akácfát ültetünk, míg az árterületeken nemes nyár, főként kanadai nyár képezi az új erdőket — hangoztatta. Érdemes még néhány szót szólni arról, hogy a gazdaság tavaly 1 700 000 forint eredmény- i i javulást ért el, vagyis nyolc-! millión felüli nyereséggel zárta] az elmúlt esztendőt. Ennek nyomán 550 000 forint nyereségrészesedést osztottak ki. Az idei terv szerint 7 000 000 forint nyereséget akarnak elérni, azonkívül 200 000 köbméter fát terveznek kitermelni a közbir- tokossági erdőkkel együtt. Ezek a számok bizonyára meggyőzik a kedves olvasót, hogy milyen jelentős tényezője az erdőgazdaság a népgazdaságnak. Két vontató hajójuk van. 30 vagon hajóterük és ők látják el majd nyersanyaggal a Mohácsi Farostlemezgyárat is. Vadászterületüket a hazai és külföldi vadászok szívesen keresik fel. A külföldiek jelentős ösz- szegeket fizetnek egy-egy nemes vadért, tavaly az egyik nyugatnémet bérlő 74 000 forintot adott egy szarvasbikáért, Az erdőgazdaságban most a faültetésen kívül a kártékony vadak irtása folyik. Az utóbbi időben mintegy 300 rókát tettek ártalmatlanná, AZ ÜZEMI TANÁCS valóban vezető testületé a munkásoknak ✓ — Ezt mutatja a Halasi BARNEVAL tapasztalata is — Három és fél órai tanácskozás után sem lehetett hallani az annyira ismert székzörgést, a gyakori mocorgást. Ebben az esetben elmaradt az értekezleteknek ez a fajta »zenei aláfestése«, mert munkások tárgyallak munkasésszel, munkásszívvel, saját dolgaikról, egyszerűen, a maguk módján. Miről is volt szó a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat első üzemi tanácsülésén? Mi volt az, ami any- nyira kiváltotta az érdeklődést? Sok minden. Hely hiányában azonban csak két lényeges dologról írunk. Az ittasságról Elhallgathatták volna az ezzel kapcsolatos eseteket, de nem lettek, mert itt a felelős vezetők tanácskoztak. A közügy szolgálata késztette arra Csécsei Ferencet, hogy elmondja: egyik dolgozótársa néhányszor olyan ittasan jött be dolgozni, amely nemcsak a gyárra veszélyes, hanem saját testi épségére is. Véleménye szerint az ittas embert helyettesítő dolgozók felemelt órabérét a mulasztóval kell megfizettetni. — Csendes elvtársnő megemlítette, hogy Dudás István Il-őt kénytelen volt szombaton hazaküldeni, annyira ittas volt. Emlékeztetett arra, hogy egyes embereknél, így Dudásnál is, a gyakori figyelmeztetés nem talált kellő meghallgatásra. Kiss Kálmánnak az volt a véleménye, hogy az ittas embert nem szabad a munkahelyre engedni, s mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. Ha pedig gyakran megismétlődik —, útjára kell bocsátani. Borbás Mátyás szerint célszerű lenne a társadalmi bíróságot létrehozni. Vélemények, érvek csatáztak egymással, míg végül is megszületett az egyetértés. Hasonló vitatkozó légkörben folyt le a társadalmi tulajdon védelméről is az eszmecsere. Egymás után mondták észrevételeiket, tapasztalataikat a tanács tagjai. Tóth Pál, akiről nemrég írtunk, mint szervezeten kívüli tanácstagról, kétszer kért szót. Először a tálca megóvásával kapcsolatosan szó- vátette, hogy a földművesszövetkezeti átvevőhelyeken egér- és patkány rágás következtében sok* kai több tálca megy tönkre, mint a vállalatnál. Ezektől a felvásárlók szabadulni igyekeznek, s felhasználják az áru beszállításá- noz. Ebből adódik a sok törés. Mihalik elvtárs, a telepi ellen őrzés megbízhatatlanságáról szólt. Motozó beállítását javasolta. Ennek szükségességét erő' sítette meg Csendes elvtársnő, aki azt mondta: — Mióta kél műszak van, azóta nincs mo tozó. Lázár Imre elmondta, hogy a tőkések idejében a ládahulladékot külön kellett gyűjteni, ami- •ből pótolni tudták a hiányzó, vagy tönkrement ládarészekct. Kiss Kálmán a munkaruha megóvásáról is szólt: a kormánynak erre vonatkozó határozatát nem hajthatjuk végre, mert még jelenleg is hazaviszik a dolgozók a védőruhákat — mondotta. — A megoldásra itt tett javaslatot. Ez pedig az öltözőszekrények beszerzésére vonatkozik. Vincze Benő tanácselnök javasolja, hogy a vagyonvédelem prémiumfeltételként szerepeljen a részlegvezetőknél. Az előbb említett észrevételekre vonatkozóan az igazgató elvtárs válaszolt. Elmondotta, hogy a tojásrészleg vezetője a felelős a göngyölegért, a behor- dástól kezdve a láda leszögezé- séig. Erre vonatkozólag utasítást is adott, de úgy látszik, a vezetők és dolgozók a kiadott rendelkezéseket csak ideig-óráig tekintik érvényesnek. E témakör lezárása után Ivá- nyi Vendel a gépkocsivezetők és a kísérő személyzet kérelmét tolmácsolta, majd az üzemi tanács alaposan megfontolva az előbb elhangzottakat, tárgyilagos és igazságos határozatot hozott, amelyről a dolgozókat a tanács tagjai értesítik. i ■V.'S.v.iOíi A Diszkoplan nevű szovjet vitorlázó repülőgép. A gép tervezője- Szuhanov mérnök. Nem csoda, hogy ezek a fontos kérdések felkeltették az érdeklődést. Valóban a munkásokról és érdekükben tanácskoztak és határoztak. Az első tanácsülés azt bizonyítja, hogy ez a vezető testület helyes úton jár, élni tud a ke- zebe adott döntési, véleményező és javaslatlevő joggal a munkások érdekében. Venesz Pedig nem. így van. S éppen ez az, ami a kislányt bántja. Dolgozott ő már más munkán is, ahol — mint mondja — KISZ- taghoz méltóan megmutathatta, mit tud, mert teljesítményben mérték a szorgalmát, ügyességét. De itt, akárhogy iparkodik, marad az órabér. Munkája ahány darab, annyiféle. Dobozjavítással nem lehet normázni, meg keresni se. Ami pedig az egészben a legbosszantóbb, hogy pont most, április 4. előtt, amikor minden KISZ-tag versenyben van, csak ö nem ... így tépelödik Kiss Juhász Ilonka, míg keze között használhatóvá válnak a selejtes konzervdobozok. És mondjuk meg, van, amiben igaza van a szorgalmas kislánynak, ez pedig a fizetése. Főnöke, Kiss Ferenc elvtárs is elismeri, hogy többet érdemelne. Szólt is már érte, hogy ezt a munkát másképp kell díjazni, de eddig csak hallgatás volt a válasz. /t mi azonban a verseny dolgát, a teljesítménybért illeti, nincs egészen igaza Juhász Ilonkának. Ha belegondol ugyanis, hogy hány ezer forint értékű drága anyagot ment meg ö a gyárnak a dobozjavítással, akkor rájön, — a takarékosságért is lehet versenyezni. És ezért, hiszem, ugyanolyan jutalomban részesül majd április 4-én, mint versenyben álló társai. Sándor Géza „Budapest“ szálló —Moszkvában Peking, Prága, Szófia . 5 . Ezúttal azonban nem néhány főváros nevét soroltuk fel, hanem a moszkvai nemzeti éttermeket említettük meg. Hamarosan újabb névvel bővül a felsorolás, mert megnyílik a »Budapest« étterem és szálloda is.- A magyar konyha legízesebb készítményeit egyszerre 440-en fogyaszthatják az étterem díszes termeiben; As első lépések MINDEN OLDALRÓL BARÁTI SEGÍTSÉGET KAP a esávolyi Haladás A NEMRÉG ALAKULT csá- volyi Haladás Termelőszövetkezetről érdeklődöm. Az elnök nincs itthon, de Góg Lajos, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, aki szívén viseli a közös gazdaság sorsát, meg Solymosi János könyvelő szívesen adnak felvilágosítást. — Ez a szövetkezet — kezdi a tanácselnök — főként régi tsz- tagokbol áu. Az illunforrada- lomig Haladás néven már működött községünkben egy termelőszövetkezet. amelyet, sajnos, sikerült az ellenségnek a másik kettővel, az Üj Élettel és a Búzakalásszal együtt, szétrobbantania. Solymosi János nagyot sóhajt erre. — Bizony, helytelen cselekedet volt elhinni az ellenséges rágalmakat, engedni a reakció befolyásának. Gyönyörű állatállományunk volt. 3500 literen aluli tehén nem fogyasztott takarmányt az istállóban. En akkor állattenyésztési brigádvezető voltam a Haladásban. A kellemetlen visszaemlékezés sűrű redőkbe vonja a homlokát. — Én nem is írtam alá a felosztási nyilatkozatokat, de a többség, sajnos, ezt tette. Ma már milliomos termelőszövetkezet lennénk, ha nincs az ellen- forradalom. A VOLT HALADÁS tagjainak zöme megbánta azóta tettét és ezért is alakítottak ugyanezen a néven közös gazdaságot. A községi tanács megőrizte számukra a volt Haladás hat hold hároméves, szépen gondozott gyümölcsösét, a két tanyát, a beton silógödrökct a 30 férőhelyes tehénistállót. Adott a szövetkezetnek a takarmányalap biztosításának elősegítésére tíz hold pillangóst. Az »idősebb testvér«, a Kossuth, 20 hold búzavetést adott át a Haladásnak (a Kossuth már egy évvel ezelőtt megalakult, főként a volt Üj Élet tagjaiból). A tanácselnök a könyvelővel éppen most jött meg Felsőszent- ivánról, ahol azt beszélték meg, hogy a közös gazdaság jelenlegi 105 holdja mellé még 15 holdat ad a Felsőszentiváni Tanács, amely határos a Haladás tábláival. EGYSZÓVAL mjnden oldalról baráti segítséget nyújtanak az új szövetkezet tizenöt tagjának, hogy könnyebbek legyenek az első lépések. — Év végére már a saját lábunkon akarunk állni — mondja a könyvelő és rátér a tervekre. — Két vagy három holdon diny- nyét termesztünk. Valamennyi gépi munkára leszerződtünk a gépállomással, ősszel, ha már lesz elegendő takarmányunk, tíz darab vemhes üszővel, öt berkshirei anyakocával, tíz vegyes süldővel fektetjük le állat- tenyésztésünk alapjait. — Mindnyájan bízunk benne — toldja meg a szót a tanácselnök —, hogy néhány év múlva milliomos termelőszövetkezet lesz a Flaladás. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a községben mély gyökeret eresztett a szövetkezeti gondolat, különösen azoknál, akik már voltak termelőszövetkezeti tagok. Boldizsár Iván, a volt Búzakalász egykori elnöke panaszolta minap: —? Nagy szamárságot csináltunk, hogy fel* oszlattuk a közöst. Most mi is sokat lépnénk előre, hiszen az állami kedvezmények nagyon sok lehetőséget biztosítanak. . EGYRE TÖBBEN jönnek rá a volt tagok közül, hogy jobb volt együtt dolgozni. Nemcsak ők, hanem azok is, akik még nem voltak termelőszövetkezeti tagok, kezdenek így gondolkozni A szövetkezés népszerűségét bizonyítja, hogy egy cukorrépatermelő szakcsoport is alakult a községben, melynek tagjai 23 ka- tasztrális holdon termesztenek ebből az értékes ipari növénybőL K. S. Egy szép plakát Konstantin László békeplakátja, amely az elmúlt vasárnap a Nemzeti Szalonban megnyílt III. magyar plakátkiállításon nagy feltűnést keltett. A szakmai rátartiság nem is olyan utolsó ösztönzője a minőségi versenynek. Itt van mint példa a volt AKK dobozüzeme. Kiss Ferenc elvtárs, a műhelyfönök 35 éve mestere a konzervdobozok készítésének és — hadd öröklődjön a tudás — nagyon helyesen, fiát is annak neveli. Kiss Gyula már meglett ember, s most ott dolgozik az apja-vezette üzemben, mint esztergályos, szerszámlakatos. Kétségtelen, a Kiss-család vezetésével a dobozüzem munkája szorosan összefügg a Il-es telep eredményeivel, hiszen ha ők rosszul dolgoznak, oda mindaz, amit a gyár készít. A hibás, rosz- szul záró dobozokban minden konzerv tönkremegy. De itt ez igen ritka. A műhely minden dolgozója jártas a szakmában. Főnökük a dicsérő szavakat illetően nem is tesz kivételt. Alább mégsem az egész műhely munkájáról, hanem a dobozüzem egyik fiatal tagjáról, Kiss Juhász Ilonkáról írok. Oka van ennek, hogy miért. A dobozüzem 8 órás műszak ilatt, átlagban, 12 000 konzervdobozt készít. Ilyen tömeggyártásnál aztán akár anyaghiba, izerszámkopás, vagy gépi meghibásodás következtében létezhe- etlen, hogy ne legyen selejt. A lobozüzem jelentésében még- tincs, vagy ritka, mint a fehér iolló. Talán szépítés van emögött? Vem! Sokkal inkább ötletesség, eleményesség, anyagtakarékos- ;ág. Ezzel függ össze Kiss Ju- iász Ilonkának a munkája, miiéi ő az üzem »selejttelenítője«, nagyarul dobozjavítója. Nem is rész itt kárba egy fia doboz lem. Kiss elvtárs minden hibás larabot Juhász Ilonkához küld, iki, ha csak egy mód van rá, negmenti őket a hulladékgyűjtőtől. Ügyes kezeivel oly gyorsan kalapálja, egyengeti, javítja libáikat, hogy az ember azt hiúié, mást se csinált életében.
