Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
iMmd Filáff proletárjai, egyesüljetek ! 'UM'kéM A MAGYAR* SZOCIALISTA MUN KÄS PART : BÄCS KISKUN MEGYEI LAPJA 1 MB Wm £w III. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ára SO fillér 1958. MÁRC. 20. CSÜTÖRTÖK A nyereség:- részesedés rendszere helyes és célravezető volt 195'2-ben, mert hozzájárult ahhoz, hogy javuljon a termelés gazdaságossága. A Gazdasági Bizottság ezért úgy határozott, hogy az idén — némi módosítással — továbbra is fenntartja az évvégi nyereségrészesedést. Ezzel az intézkedéssel egy- csapásra sok mindent megoldottak. Eldöntötték, hogy lesz-e nyereségrészesedés vagy sem, kényszerű helyzet elé állították a kétkedőket, akik azt állították: azt hiszek, amit látok. Vereséget mért azokra, akik szítani próbálták a bizalmatlanságot a párt és kormány ellen. Megyénk sok üzemében rövidesen kézhez veszik a nyereség- részesedést. Nem árt, ha ebből az alkalomból néhány szót szólunk a határozat új vonásairól. A Gazdasági Bizottság 1958. évi rendszerét az jellemzi, hogy csak ott marad lenn a nyereség- visszafizetés rendszere, ahol termelő munka folyik. Ezek szerint nem részesülhet nyereség- visszatérítésben a javítóipar és a belkereskedelem sem. Részükre más elbírálási rendszeri alakítanak ki. Nemcsak ezzel kapcsolatban tapasztalható más vélemény, hanem egyes üzemek vezetői, persze azok, ahoi nem lesz nyereségrészesedés, igyekeznek a felelősséget magukról elhárítani. Gyakran halljuk: — Nekünk is lenne nyereségrészesedésünk, ha a felsőbb szervek megértettek volna bennünket. Szeretnék eitusolni az igazságot, azokat a mulasztásokat, amelyek az üzem vezetéséből, a hanyag munkából adódtak. Különféle kifogásokat igyekeznek gyártani. Egykét helyen arra hivatkoznak, bogy a tervet nem beszélték meg velük. Ez nem igaz. Tavaly minden vállalati igazgatóval személyesen is megtárgyalták a tervet, s ha egyetértett vele, akkor vált kötelezővé. Erre hivatkozni tehát félrevezetés. Gyakori például az olyan kifogás (s, bogy túlságosan aprólékos a v izsgálat. Engedtessék meg nekünk, hogy megnézzük, hova is kerültek forintjaink. Egyúttal megkérdezzük, ki volt az, aki a hanyag munkát végzőknek is dicséretet, esetleg jutalmat ígért csak azért, hogy »szent legyen a béke-«. Volt olyan üzem megyénkben, ahol csalafintasággal, árdrágítással akartak nyereséghez Jutni. Néhol a fekete beruházások levonása vitte el a nyereségrészesedést. De van olyan hely, ahol a hanyag pénzügyi gazdálkodás, a felületes adminisztráció az oka annak, hogy •lem fizetnek nyereségrészesedést. S hogy erre rájöttek, az nem tetszik. Nem szabad eltagadni azt eem, főleg azokban az üzemekben, ahol verseny folyt és folyik, ;hogy ez milyen mértékben já- arult a többletnyereséghez. A Kecskeméti Cipőgyár, a Kecskeméti Gyufagyár és a Bányászati Berendezések Gyára is mutatja, hogy ahol megszerveznék a munkaversenyt, a takaré- fkosságot, ahol gazdaságosan termeltek. ott rövidesen örömmel íviszik basa a megérdemelt ju; /t-almat, a nyereségrészesedést. A MÁRCIUS 21-1 ÜNNEPSÉGEK Megyeszerte megünneplik a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulóját KECSKEMÉTEN március hó 21-én, délelőtt fél 10 órakor kezdődnek az ünnepségek. A párt, a tanács, a tömegszervezetek és az üzemek képviselői a temetőben megkoszorúzzák a mártírok emlékművét. A ko- szorúzási ünnepségen Kovács Pál 19-es veterán, a városi párt- bizottság tagja mond beszédet. 21- én délután 2 órakor a 19-es veteránok a munkásmozgalom régi harcosai, valamint a párt- szervezetek és a tömegszervezetek képviselői emlékbizottságot alakítanak a párt megalakítása és a Tanácsköztársaság 40. évfordulója ünnepségeinek előkészítésére. Az emlékbizottság foglalkozik a 19-es mártírok emlékművének elkészítésével is. Március 21-én este 6 órakor a megyei tanács kultúrtermében ünnepi gyűlés lesz, amelyen Varga Jenő, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnökhelyettese emlékezik meg a 19-es Tanácsköztársaság dicső napjairól. 22- én, délelőtt 11 órakor a városi pártbizottságon baráti találkozót rendeznek az öreg harcosok, majd a városi pártbizottság jutalmakat oszt ki közöttük és vendégül látja a részvevőket. A BAJAI JÁRÁS községeiben március 21-én este a párt- szervezetek összevont taggyűlést tartanak és azon a párt régi harcosai méltatják a 19-es Tanácsköztársaság jelentőségét. Az ünnepségekre mindenütt meghívják a KISZ-szervezetek tagjait, a volt partizánokat, vöröskatonákat és a munkásmozgalom más, régi harcosait, valamint családtagjaikat. A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁS községeiben a KlSZ-ifjú- ság és a pártszervezetek rendeznek ünnepi gyűléseket, amelyre meghívják a községek dolgozóit, a régi vöröskatonákat, valamint a munkásmozgalom régi harcosait: Kiskunfélegyházán a város nagyobb üzemeiben március hó 21-én délután ünnepi pártnapokat tartanak. Kalocsán 120 19-es veterán volt vöröskatonát, direktóriumi tagot, a munkásmozgalom régi harcosát hívták meg a járás községeiből a tiszti klubban rendezendő ünnepségre. A részvevőket a járási és városi pártbizottság látja vendégül: Kiskunhalason a városi KISZ- bizottság és a népfrontbizottság a népfront-helyiség nagytermében rendez 21-én este ünnepséget. OKOS ELGONDOLÁSOK A SZABADSÁGHARCOS TSZ-BEN (3. oldal) A LELTÁRHIÁNYOKRÓL (3. oldal) KINEK VAN IGAZA? (3. oldal) A VALLÁSRÓL (1. oldal) »APRÓ« GONDOK (L oldal) A SZAKSZERVEZET KULTURÁLIS FELADATAIRÓL (4, oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (3. oldal) SAKK (6. oldal) Munkában a gazdaság > Az Erdőgazdaság üzemi tanácsának első lépései Nemrégiben tartotta első ülését a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság üzemi tanácsa. A 13 erdészet 4—4 taggal képviselteti K Él H Ó SS" A. ]E* A. LATI egymillió 300000 liter tej ÁLLAMI GAZDASÁGAINKBAN Napról napra javul a tejtermelés a Bács megyei állami gazdaságokban. A szarvasmarhatenyésztő gazdaságok célul tűzték ki, hogy az idén tehenenként legalább 3000 liter tejet termelnek. A termelési eredmények az év első két hónapjában igen jól alakultak. Négy év óta most a legmagasabb a téli tej■ .'iWOWOIWOMi termelés: az év első két hónapjában nyolc literes volt az istállóátlag. A tajói, hosszúhegy!, solti gazdaságokban pedig több mint 11 liter tejet fejtek tehenenként. Így a két hónap r.'att 1 900 000 liter tejet adtak a fogyasztóknak, 600 000 literrel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Irodalmunk a felszabadulás utón Szabolcsi Miklós előadása Kecskeméten Kedden délután tartotta Szabolcsi Miklós, a MTA Irodalmi Intézetének munkatársa, a TIT irodalmi szakosztálya által rendezett sorozatzáró előadását »Irodalmunk a felszabadulás után-" címen. A megérdemelt, figyelemmel kísért, tartalmas előadás bevezetőül a két világháború közötti irodalmunkról adott áttekintést annak hangsúlyozásával, hogy csak néhány írót ragadott magával a nyilas irányzat, a döntő többség passzív magatartást tanúsított. Jellemezte a felszabadulás utáni, az úgynevezett »koalíciós irodalom« irányait és csoportjait, amelyek a további fejlődés során csak formailag szűntek meg. Később, 1933-tól az irodalomban is tükröződtek a politikai és gazdásági életben jelentkező hibák, majd azok túlzott kiélezése és egyesek részéről az ellenforradalom tudatos előkészítése. A jelen még forrongást, vívódást jelez, de már a közel'jövő . egészséges kibontakozással bíztat. Megindul a fia-. tál írók folyóirata és külön kritikai szemle. A feltett kérdésekre Szabolcsi Miklós tárgyilagosan világította meg egyes írók magatartását az októberi események során. Végső következtetésként hangsúlyozta a felszabadulás utáni irodalmi életünk gazdag eredményeit líránk örvendetes fejlődésében, a könyvkiadás fellendülésében, az olvasók táborának és a kiadványok példányszámának hatalmas növekedésében. Az értékes előadásért Madarász László tolmácsolta a hallgatóság őszinte köszönetét. magát ebben a tanácsban s a központ, valamint a gépüzem tagjaival együtt összesen 60 dolgozó alkotja a gazdaság »parlamentjét« — ahogyan az üzemi tanácsot találóan nevezik. A tanácstagok közel 39 százaléka a párttag — tehát kellő arányban képviseltetik magukat a párton- kívüli munkások is. Az első ülés is azt igazolta, hogy az üzemi tanács olyan szerv akar lenni, amelynek — Mészáros Pál főkönyvelő szavai szerint: mindenről tudnia, mindenre vigyáznia, mindennel törődnie kell. Az erdőgazdaság üzemi tanácsa gyorsan talált magának munkát, programot, melynek megvalósításáért tevékenykednie kell, hiszen tennivaló van bőven. Mi a legfontosabb feladat az ő munkaterületén is? A termelés növelése, az önköltség csökkentése, a minőség és a munkafegyelem feletti őrködés, a szocialista, vagyon védelme, a munkaverseny szervezése stb. A Kiskunsági Erdőgazdaság ma 57000 hektáros terület gazdája a megyében, 13 önálló erdészet és 108 erdészkerület tartozik hozzá. 33 000 hold erdővel dolgozik és 14 000 hold parlagterületet hódít el évről-évre a szelektől, az aszálytól s emellett jelentős mezőgazdasági üzemággal is foglalkozik. Ebben az évben a felújítási és telepítési tervfeladat meghaladja a 3000 hektárt és 7000 hektáron várnak ápolásra a fiatal ültetvények. A terven felüli országfásításból szintén nem kis rész hárul rá, fakitermelés pedig 1100 hektáron folyik az idén. S vannak nagyszabású távlati elképzelések is; ezek között szerepel A Bács megyei keltetőállomásokon kikeltek az első kis- csibék. A megye három keltetőállomásán a héten több mint 40 ezer kiscsibe lát napvilágot. A későbbiek során minden héten IW 800 kiscsirkét bocsátanak ki Kikeltek az első idei fctflpfcgfá a keltetőállomáson a keltetőgépek. A naposcsibék a földművesszövetkezetek útján .minden községbe eljutnak. A több mint I 300 000 idei kelés* * * 1 nagy részét szerződésre nevelik a termelők a felvásárló szervek részere. például 10 000 hektár kopár fee« rület. erdősítése s a megye észak* részén mintegy 5600 hektár úgynevezett rontott erdő felszámolása. Ezeknek a feladatoknak megvalósítását az erdőgazdaság 103 millió forint állóeszközzel és munkások ezreivel végzi. S a« üzemi tanács egyik legfontosabb megbízatása, hogy ebben a sokezer holdas körzetben szétszórtan dolgozó munkásokat össze fogja, szervezze a közös célok megvalósítására. Az üzemi tanács tagjai már a* első ülésen olyan észrevételekkel, javaslatokkal mentek a vezetőség felé, amelyek —, ha megvalósulnak — nagyban előreviszik a munkát. A halasi gép- üzem tanácstagja azt magyarázta: miért drága a gépesítésben az üzemóra? Azért, mert rossz az anyag- és alkatrészellátás; többet tudnának teljesíteni, ha értékesítenék a felesleges állóeszközöket s ezek árán a szükséges szerszámokat beszerezhetnék. A másik, jobb módszereket kell alkalmazni a talajművelésben. Az ápolásban például az új kapáló ekék alkalmazásával felére lehetne csökkenteni a költségeket. Agócs Sándor kerületve- ~ zető, Jánoshalmáról, azt fejtegette, hogy az egyes egységek munkájának értékelésekor figyelembe kell venni a gazdaságosságot is, azt, hogy milyen ráfordítással dolgozik s ezt rendszeresen tudomására kell hozni a többi egységnek is. így önkéntelenül is adódik majd a versenyzés -a jobb, olcsóbb munkáért, de az üzemi tanácsnak tudatosan és tervszerűen is kell szerveznie ezt a versenyt. A kalocsai erdészet üzemi tanácsának egyik tagja a fizikai dolgozók problémáit tárta a vezetőség elé, amelynek főleg a munkaruhaellátásban és a lakáskérdésekben jelentkeznek. Az üzemi tanács döntött abban is és szavazta meg egyhangú helyesléssel, hogy a gazdaság 50 000 forintot adjon a Budapesten megnyíló és az erdészeti dolgozók gyermekei részére, létesülő mteraátus javára..
