Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
fúmiM III. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM r/SI' ___• Ál I . I I «WlWmmiUHtUWMItWHMUHIH»« Vilá g proletárjai, egyesüljelek: : UAPJÁv Aro 50 fillér 1958. MÁRCIUS 81. PÉNTEK • Kettfis évfordulói ünnepelünk ma: az 1919-es Tanácsköztársaság kikiáltásának harminckilencedik és a Kommunista If júsági Szövetség megalakulásának első évfordulóját. Múlt és jövő, a munkásmozgalom veteránjainak és az elkövetkezendő evek harcosainak nevezetes ünnepe. S ünnepe egyben a társadalom haladásáért, a szabad, boldog emberi élet lehetőségéért küzdő parasztságnak, értelmiségnek is, amelyek a munkásosztályban és annak forradalmi pártjában találták meg ügyük igazi képviselőjét, vezetőjét. Harminckilenc éve... a földbirtokosok és tőkések kilátástalan rablőháborúba sodorták az országot és a vesztes világháború végén nem mertek, nem tudtak szembenézni saját katasztrófa-politikájuk következményeivel. így jutott a háború ellen, a szociális reformokért küzdő munkásosztály békés úton hatalomra 1919-ben. Kiéhezett, kirabolt ország, köröskörül ellenséges csapatok, s a barát, a példakép messze, ezer kilométerekre. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály soha el nem múló érdeme, hogy ilyen kilátástalan helyzetben is megtalálta a kivezető utat. A nagy- példa, a dicső orosz proletariátus, a szovjet népek mutatták meg számára, akik 1917-ben elsőnek rázták le nyakukról a tőke. a kizsákmányolás jármát. »Kövessük az orosz példát« — ezzel a jelszóval indultak harcba a magyar, munkások. És követték. Köztulajdonba vették a gyárakat, földeket. Soha azelőtt, de 1919-ben eljutottak a pesti prolig.verekek a Balatonra. Megnyíltak az opera, a hangversenytermek, színházak, könyvtárak kapui az addig kirekesztett köznép előtt. Az uradalmak botozott, ezerszer kizsákmányolt cselédei elkergették a grófot, a kasznárt és maguk kezdtek gazdálkodni. Las- san-Iassan indulni kezdtek a gyárak, hogy a kenyérért iparcikket adjanak cserébe a falunak. Szabad és ember lett az ember, s nem kétséges, sorra- rendre megoldódtak volna mind az évszázados sérelmek, bajok, ha tovább élhetett, alkothatott volna a Tanácsköztársaság. De a békés építés csak hetekig tartott, astán a »belső bitangok« mellett a külső ellenséggel is harcolni kellett. S r. kizsákmányolok erői akkor na gy'obbak voltak, mert a fiatal testvérállam, a Szovjetunió maga is élet-halál harcot vívott 14 \ imperialis.a országgal és nem segíthetett. A Tanácsköztársaság dicső emléké azonban mélyen bevésődött népünk szívébe, dacára a negyedszázados ellen- } forradalmi rendszer minden át- kozódásának, minden rágalma- i nak. Ma emlékezünk meg az egy- j esztendős KKSE-rőí is, amely az ; clleníorradalnti iátekmérgeeás ellenére máris a fiatalság szú?- i ezreit neveti, vezeti. Sisónyossi 1 vagyunk be-T»s, a kom- j munis.a ii.áaJ.ck tt. aaktak a j 19-ck veterán®kiéi, u l&Oo-ss j eUeuíorrflwsfciísn keserű leckéje- ! bői is és nem hagyják többé j kicsavarni a munkáskézből a j szocializmus sok harcot és győ- j zelmct megjárt, vörös zászlaját. I Szarvasmarhatenyésztők tapasztalatcseréje Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikumban egésznapos tapasztalatcsere-értekezleten találkoztak az ország kísérleti-, állami- és tangazdaságainak, a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztői, hogy megvitassák szarvasmarhatenyésztésünk helyzetét s a tenyésztői munka további feladatait. A tanácskozást Ványi József országos szarvasmarhatenyésztési főfelügyelő nyitotta meg a tapasztalatcserét rendező Földművelésügyi Minisztérium részéről, majd Zalai Géza, a Mezőgazdasági Technikum igazgatója számolt be a tangazdaságban elért eredményekről. Tehenészetük a tangazdaságok orszá: gos viszonylatában a második hélyen áll tejtermelésben. Ezt a megtisztelő helyet az elmúlt évek során végzett szívós és áldozatos munkával, igen kezdetleges viszonyok között kezdve s folytatva érte el a tangazdaság. Tehenészetükben tavaly 4177 liter volt az egy tehénre eső fe- jési átlag, 3,8 százalékos zsírtartalommal. A vendégek a beszámoló után helyszínen tekintették meg a tangazdaság itatásos módszerrel nevelt borjait s az üszőállományt, amely ma már nemcsak saját utánpótlást szolgál, hanem társgazdaságok is kapnak belőle értékes tenyészanyagot. A tehén törzsállomány megtekintése során elővezették a legjobb ■ ■gyedeket, többi között a 68. Dolmányt, amely 9707 kilogrammos termeléssel vezet a '-ranglistán«. Ebéd után kezdődött a vita. Elsőnek Schandl József akadémikus, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója szólalt fel. Többek között azt javasolta, hogy az üszőállományt korábban ten}'észéretté kell tenni és meg kell valósítani az olcsóbb nevelést. Értékes útmutatást adott a takarmány termesztés és felhasználás legjobb módszereiről. Számos hozzászóló foglalkozott ezután a takarmányozás, növendéknevelés, a jövedelmező tartás és tenyésztés kérdéseivel. ((íjabb szőlősök az Alföld homokvidékein A jó idő beálltával megelevenedtek a kiskunsági szölős- kertek. Mindenütt teljes erővel megindult a szőlő nyitása. Ezzel egy időben halad az új szőlősök telepítése is. A tavasszal a megye termelőszövetkezetei és egyéni termelői több mint ezer holdon létesítenek új szőlőskerteket. Az alföldi homokba továbbra is a józarnatú borszőlők kerülnek. Jelentős teret hódít a kadarka. A megye területén az őszi telepítésekkel összesen több mint 2000 hold fiatal telepítésű szőlővel növekszik az Alföld szőlőterülete. MAGYAR TANÁCSKÖZIÁKSASÁG (3. oldal) A NŐVÉN VTERMKSZTÉS- BÖL (3. oldal) »VAGYUNK AZ IFJÜ GÄUDA« (4. oldal) KINEK VAN IGAZA? (1. oldal) A PÉTERI TANYA VILÁGBAN (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁS A (5. oldal) FURCSASÁGOK a bajai CSEMEGEBOLTBAN (5. oldal) MŰNK ASÖR-TEMETÉS LAJOSMIZSÉN (5. oldal) A kollektíva ereje A régi pártvezetés legfőbb hibája az volt, hogy elszakadt a tömegektől — bizalmatlanság, az egyszemélyi döntések jellemezték tevékenységét. — Az MSZMP ezeket a hibákat jórészt kiküszöbölte. Ha azonban alaposabb vizsgálat alá vesszük egyes pártszervezeteink munkáját, még találkozunk olyan jelenséggel, hogy nem gyümöl- csöztetik megfelelően a kollektíva erejét, bölcsességét. A ti- szakécskci pártszervezetek igyekeznek feladataikat jól ellátni. Eredményeik azonban meghatványozódnának, ha a tiszakécs- kei pártbizottság hatékonyabban segítené tevékenységüket. A pártbizottság kollektív vezetése eléggé formális. A kisebb jelentőségű feladatokat, igaz, közösen beszélik meg, de a dolgozók egészét érintő kér-' déseket, a helyi politikát azonban még nem vizsgálta meg a, kollektíva. így az a helyzet alakult ki, hogy főleg a napi események irányítják a pártbizottság tevékenységét. A pártbizottság tagjai igen ritkán járnak ki az alapszervezetek taggyűléseire. Óbögön a pártvezetőség tagja, Kerekes elvtárs nem is emlékezett rá, hogy a községi párt- bizottságtól mikor vettek részt taggyűlésükön. Gigor elvtárs, a pártbizottság titkára csak úgy lesz képes megfelelően segíteni az alapszervezeteket, ha támaszkodik a pártbizottság tagjaira, annak kollektív munkájára. A Kecskeméti Járási Pártbizottság adjon ehhez, az eddigi nél alaposabb segítséget. T. J. Má*i borversenr * A hagyományos borversenyre az idén gondosan felkészülnek Bács megye szőlőtermelői. Az állami gazdaságok az Idén először házi borversenyen jelölik ki a legtisztább, a legjobb zamaté borokat a megyei versenyre. A nagyszabású borversenyt április elején rendezik meg a helvéciai gazdaságban. Ezzel egyidejűleg pálinkakóstolót is tartanak. A megyei borversenyt megelőzően városokban, járásokban is tartanak a termelők selejtező borversenyt. E hét végén a Baja környéki termelők, termelőszövetkezetek borait bírálja felül a szakbizottság, <#c^<^oga-<^s<*<#cékKsicgcKScsaKíKsaK»csoKífa;sicöaKSi!asMh2íasaH^^ AKIK HOSSZŰ ÉVTIZEDEK ÓTA A MUNKÁSHATALOMÉRT KÜZDENEK SZTRIKINÄCZ ISTVÁN Baja IIOLBA JÓZSEF Harta STAUB JÓZSEF Kecskemét SZEDERKÉNYI SÁNDOR Kiskunfélegyháza ■wwrawwwí^’"' ID. ROMSICS JÓZSEF Baja KOVÁCS PÁL Kecskemet RÓZSA JÁNOS Kecskémet FÜSTÖS ISTVÁN TaöS.