Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

Négyórás beszélgetés

egy üssem kulturális életéről

r KALOCSAI ELVTÄHS, a Kis.

kunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára igazgatója, az olyan vezetők közé tartozik, aki szilárd az elhatározásaiban és munkásságát sokoldalúság jellemzi.

Közvetlen, baráti hangnemben Mbeszélgettünk az üzem kulturá- llis életéről. Nem sajnálta azt a liarom-négy órát, amit eltöltöt- ■tünk az irodájában.

Mikről is beszélgettünk?

Szóbakerült az üzemi énekkar. (Kalocsai elvtárs igen fontosnak 'tartja üzemében az énekkultúra meghonosítását. Hogy miért? Erre maga adja meg a választ.

A múlt év őszén alapítottuk meg vegyes kórusunkat. Egyelőre 40 taggal működik Eleinte munkásmozgalmi dalokkal ismerkedtek, későbben rátértek a klasszikus művek tanulására. Hogyan fejlesszük a munkásosztály kulturális igényéi, amikor riem ismertetjük meg velük a munkáskultúra hagyományait s nem ébresztjük őket annak tudatára, hogy ebben az országban az övén a vezető szerep?! Nálunk elsősorban nem repiezehtációs célokra, hanem a munkásosztály neveié éré kell az énekkar. Az üzemben tanuló ipari tanulóknál bevezettük az énekórákat. Sosem árt, ha a jövő szakmunkásai kottaolvasó emberekké válnak.

Az énekkar mellett fontos szerepet játszik a jövőben a most alakuló 25 tagú üzemi tánczenekar. Itt nincs minden a rendjén. A zenekar tagjai nem értik meg egymást, széthúznak, s mindegyik a maga zsebére szeretne muzsikálni. Ez persze nem megy. Kalocsai elvtárs tréfásan megjegyezte: — nincs itt semmi ok a kétségbeesésre. Rendet teremtek én a csárdában. Tudom is mi a hiba. Hiányzik egy olyan karpagy, aki kezébe venné ezt a fiatal társaságot Nemsokára ez a kérdés is megoldódik.

VANNAK IPARI tanulóink,

akik szeretnek muzsikálni. Na jó, gondoltam, összehívtam őket, megkérdeztem, mit akartok? A gyerekek elmondták, hogy szeretnének alakítani egy 12 tagú népi zenekart, csak hiányzanak egyes zeneszerszámok. Azt mondtam nekik, ha komolyan dolgoztok, a vállalat megveszi

nektek a hegedűket. De aztán becsületes munkát akarunk látni.

Azóta tanulnak is szorgalmasan. Április 4-ére tervezik bemutatkozó estjüket.

Az üzemnek van egy rendszeresen működő színjtászócsoport- ja. Jó szakember irányítja munkájukat. Müsorpolitikájukban dicséretre méltó az a törekvés, hogy nemcsak az üzem dolgozóit nevelik és szórakoztatjuk, hanem nagy gondot fordítanak a tanyavilág nevelésére is. Félévenként 12 egyfelvoná=os darabot tanulnak meg, amelynek fele üzemi, másik fele paraszti témával foglalkozik. A csoport tagjai felkeresik a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, a falvak egyéni parasztjait. Egy egész estét betöltő műsorral szórakoztatják, nevelik a dolgozókat. Milyen darabokat játszanak? Többek között “Beszéljünk magyarul«,! “Állomás a viharban«, “Játék«, »Lélekvándorlás«, »Analfabéta- tanfolyam«, »Gombaüdülö«, »Po- mócsi marad«, »A fekete macska«, stb., stb.

MILYEN AZ ÜZEM könyvtárforgalma? 1300 kötet könyvvel rendelkeznek. Az üzem 600 dolgozója közül 160-an olvasnak rendszeresen. Az üzemi bizottság 1957-ben 4000 forintot fordított könyvtárfej le-ztésre, amely összegből 250 kötet új könyvet vásároltak.

— Nemcsak ebből áll a mi üzemünk kulturális tevékenysége — folytatja Kalocsai elvtárs. — Az üzemi nőtanács 25 fővel kézimunka, szabás-varrás, kötőszakkört szervezett, amelyeknek tagjai lelkiismeretesen járnak Cl a foglalkozásokra.

Az üzemi bizottság a dolgozók kérésére szakrajz-tanfolyamot

A Helvéciái, Állami Gazdaság Borbási Faiskolája

férfiakat és nőket szerződtet 9—10 hónapos idénymunkára. Munká- bajárás Kecskemétről a gazdaság autóbuszával.

256

indított 40 fővel. Ezt 28-an elvégezték, s vizsga után arra kérték a szakszervezetet, hogy ne hagyják abba a tanfolyamot, hanem a fejlettebb igényeknek megfelelően bővítsék témakörét.

AZ IPARI TANULOK nevelésére társalgási és etikett- kurzust indítottak, tánccal egybekötve, amelyen részt vettek a félegyházi gimnáziumok leánytanulói is. Ezzel kettős célt értek él, egyrészt az ipari tanulókat rászoktatják a kulturáltabb magaviseletre, másrészt közelebb hozzák az ipari tanulókat a diákifjúsághoz.

Azt hittem, a végéhez értünk a beszélgetésnek. Már el akartam tenni jegyzetfüzetemet, amikor Kalocsai elvtárs azt mondta;

— Nem lehet olyan könnyen megszabadulni tőlem. Nekünk is vannak problémáink. Szeretném megkérdezni a felsőbb szervektől, hogyan biztosítható a jövő munkásosztályának kulturális nevelése, amikor két vérszegény teremben tanul 600 ipari tanuló. Félegyházán van három gimnázium és sajnos nincs ipari tanulóiskola, ahol helyet kaphatnának a nappali és az esti gépipari technikum hallgatói. A minisztérium megköveteli a politechnikai továbbképzést. Ez helyes, de akkor építsenek először iskolát, aztán lesz politechnikai továbbképzés. Ha rendelkeznénk egy korszerű iskolával, megindíthatnánk a lakatosipari, bőripari, asztalosipari, könyvkötészeti, nyomdai szakmákat, megismertetnénk a lányokkal a szabás, varrás, főzés tudományát.

Ebben az ügyben már írtunk a Bányaipari Minisztériumba, a Művelődésügyi Minisztériumba, a Gépipari Minisztériumba, de úgylátszik a mi ügyünk maradt. Az elvtársak ott fent is észrevehetnék, hogy egy ilyen iskola létesítésével, amely Félegyházán nélkülözhetetlen, elősegíthetnék a munkásosztály kulturális nevelését.

HA AZ ÜZEMEK vezetői

ilyen sokoldalúan látnák a munkásosztály kulturális nevelésének fontosságát, akkor megyénk többi üzemelnek kulturális tevékenységéről is ilyen gazdagon számolhatnánk be.

B. S.

Iliim, mini

ey

; juhiul

SZÓT/

JVEhlj. E!

nintiiL iimiiiiiii iiiiiiiimi

1GKERESZTREJTVÉNY

í

l

>1

BUMS' 10

10

11

14

19^^

16

iSZ'

B

2.4

2 pont

Az alábbi keresztrejtvény abban különbözik a rendestől, hogy kockáiba nem egy-egy betűt, hanem egy-egy szótagot kell beírni.

Vízszintes: 1. Mikszáth Kálmán regénye. 5. Rag. 6. Picit. 7. Együttérzés egy neme. 8. Személyes névmás. 9. Növény. 10. Földművelő szerszám. 12. Kétszer az 5. vízszintes. 14. Szlovákiai város. 15. Kérdőszó. 16. Mezőgazdasági termék. 18. Cipő

alja. 19. Ruganyos betét. 2Ó. Állóvíz. 21. Orósz költő, párbajban esett el. 23. Német igen. 24. Adminisztratív foglalkozást űzni.

Függőleges: 1. A víszintes 1. egy másik regénye. 2. Nem mesterkélt. 3. Névmás. 4. Lakónegyed. 7. a. Bűn. 11. Budapest egyik útja. 12. Kárpát-Ukrajnai község. 13. Szarkofág. 17. Zeneszerző. 19. Holt nyelv. 22. Még nem ül le. 23. Borsa ikerszava.

Beküldendő: az a két szó, melyet rosszul választottunk el.

TI S I T A

Negyven éves üres telek a város közepén

A színház melletti térről, a Trombita utcába befordulva, a páratlan oldalon, egy hosszú, sárgára vakolt, magas fal ötlik a járókelő szemébe. Első tekintetre latszik, hogy ez az egyenestől itt is, ott is elhajlongó fal eredetileg nem falnak épült, hanem valami nagyobb háznak az utcai frontjához tartozhatott. A sárgára meszelt vakolat sok helyen lehámlolt a falról, amelyen nagy, fekete betűkkel egy felirat is olvasható: „Központi strandfürdő.** Télén nem sokakat érdeklő dolog az ilyesmi. Csupán annyit mond, hogy pár évvel ezelőtt merész vállalkozók megkísérelték a fai mögötti tágas térségen, a Széktót messzinek találó, kényelmesebb strandfürdőzők igényeit kielégíteni. Nem járt sikerrel a próbálkozás. A kerítéssé lefokozott falban támadt réseken és a nyitott, kétszárnyú kapun jól látható a hatalmas telek közepén a fürdőmedence beton párkánya. A háttérben a szomszéd épületekre támaszkodva, emeletnyi, fülkékre oszló belső fal is látszik, elárulva, hogy a Kossuth tér nagyságú telken, egészen odáig érő épület állott.

Az idősebbek még emlékeznek rá. József Gőzmalom néven ijesztgette a környékbeli lakosokat, hogy kéményéből szétszóródó szikráival egyszer lángba borítja a sűrűn épült, szomszédos, apró házakat. 1918. február hó ll-én, most negyven éve, bekövetkezett, amitől tartottak. A Kecskeméti Újság vezércikket ír az esetről. — „Amit megjövendöltek sokan, mi és mindenki, ma teny- nyé vált: a kecskeméti híres József-malom leégett, ütvén esztendeig várt, fenyegetett, ontotta szikráit, amelytől ma nem a szomszédság, de önmaga gyuUadt lángra.“ A helyi sajtó részletes leírását adja az eseménynek. De az akkori tudósításokból sem lehet pontosan kihámozni, hogy tulajdonképpen mi és hogyan történt? Az egybevágó adatokból annyi állapítható meg, hogy reggel' hét óra tájban az egyik lisztfelvonó készülék tengelyéből, mely valószínűleg forróra futott, kipattant egy szikra, amitől a lisztkamfábau lévő liszt lángra lobbant. Hiába volt ott nyomban a fömolnár, a főgépész és az egész személyzet. A Minimax-készÜlékek és a malom házi tűzcsapjai elégteleneknek bizonyultak a rohamosan térjedő lángokkal szemben. A perceken belül kivonult tűzoltóság sem tudta az elementáris erővel továbbharapódzó tüzet elfojtani. A malom toronyszerű szellőztető kürtője, hamarosan az emeleti részekre vezette át a tüzet. Mint utólag megállapitották, az üzem egyes részeit elválasztó vasajtók részben hiányoztak, részben pedig a tűz kitörése után is nyitva maradtak.

Nyolé óra tájban már az egész épület lángban állott, A tűz keresztül törte a tetőzetet és dühöngő törn- bolása szikraesővel árasztotta el a környéket. A veszedelmes elem a malom egész belső részét hatalmába kerítette. Megszűnt a gépek működése és ezzel a malom saját vízvezeték rendszerének vízszolgáltatása. A tűzoltók a környékbeli házak kúUaiböl voltak kénytelenek

vizet szivattyúzni. De az óriási tűzhöz mindez semminek bizonyult.

A munkába tartó hivatalnokok, iskolájukba siető gyermekek, piacra vagy boltokba bevásárolni igyekvő háziasszonyok a város közepén dúló pusztulás színhelyére siettek, hogy lássák a magasra feltörő lángnyelveket és füstoszlopot. Mozgósították a rendőrséget, amely lezárta a Trombita utcát és kiszorította ohnan a mentési munkát akadályozó kiváncsiakat. A tűz méretei egyre nagyobb arányokat öltöttek. A hatóság a katonaság segítségét kérte. Egymásután vonultak ki a 94- esek és a helybeli huszárság századai. Csakhamar belátták, hogy a tüzet eloltani nem lehet, a malmot sorsára kell hagyni. A telt raktárait készleteit igyekeztek megmenteni, ami a háború utolsó, Ínséges esztedejében a polgári lakosság számára is életbevágó fontosságú volt. Egyenként cipelték ki a gabonás és lisztes zsákokat. A készletek nagy részét sikerült is biztonságba helyezni.

A malom azonban teljesen kiégett. Másnap is izzott még minden a veszedelem helyén. De napokig tartott, míg az utolsó füstfoszlány is eloszlott. Addig a tűzoltóság, rendőrség és katonaság figyelöőrsége ellenőrizte, hogy nem éled-e valahol újjá a romok és hamvak alatt szunnyadó parázs. Szerencsére a tűz kitörése idején teljes szélcsend volt. Ennek és a lakosságnak segítséget nyújtó katonaságnak köszönhető, hogy a szerencsétlenségből nem vált a város nagyobb területére kiterjedő katasztrófa.

A leégett malom a budapesti Viktória-malom érdekeltségéhez tartozott. Az érdekeltség és a hozzácsatlakozó finánctőke képviselői mindent elkövettek, hogy a malmot ugyanazon a helyen újra felépítsék. Az érdekeltséget különösebb veszteség nem crlp, mert kára a biztosításból teljes egészében megtérült. Az 1918. március 16-i helyszíni szemlén, melyet az újjáépítés érdekében hívlak össze, a meghívottakon kívül nagy számmal megjeleni a környékbeli lakosság és tüntetésszerüen tiltakozott a tűzfészek helyreállítása ellen. A város vezetősége kénytelen volt elfogadni a tiltakozók álláspontját, de az érdekeltséggel szemben csak akkor tudott érvényt szerezni a közkívánságnak, amikor a polgármester We- kerle miniszterelnök személyes közbelépését is megnyerte az ügyhöz.

A vereségét szenvedeti érdekeltség bűnbakot keresett. Azt, akarta elhitetni, széi*vezét szabotázsa volt a. malom tűz,

1916-ban a Sertéshízlalók Gőzmalmának tnáriavárosi Erzéébet-malomnak égése, semmit sem tudott bizonyítani a föltételezésből. Tény, hogy á tilalom többé nétti épült föl. Telke üresen áll. Arra vár, hogy felépüljön rajta az oda tervezett, nagy bérliáz,

Joós Ferenc, a Till tagja

. JÁRT MAR ESŐBEN

KECSKEMÉTEN?

• 1 pont

Kis és Nagy kartárs a kecskeméti szálló eszpresszójában adott egymásnak találkozót.

Kis kartárs gyalog jött és amikor a Megyei kórházhoz ért, az eső elkezdett esni. Ernyője nem volt, a találkozás sürgette, ezért szaladásba fogott.

Nagy kartárs viszont éppen akkor érkezett a Nagyállomásra, mikor az eső megeredt. Neki sem volt ernyője, de lévén eléggé használt a ruhája, aminek úgysem árt egy kis eső, sziép lassan sétálgatott hát a vasútról befelé. Mire az eszpresszóba ért, elállt az eső.

E22el szemben Kis kartárs ro- a Nagytemplomig ért el, amikor vége lett az esőnek.

Kérdés: Melyikük ázott meg jobban?

KORONG REJTVÉNY 1—1 pont

erZn bosszúból hogy {oldalam éppúgy, mint cs 1917-ben a A nyomozás

Forgassuk a fenti betűs korongokat. Az éppen vízszintesen álló két betűt összeolvasva felülről lefelé 3 állat, balól jobbra olvasva pedig 3 foglalkozás nevét kapjuk.

Beküldendő: ez a hat szó.

5. PERC ÉPÍTÉSZET

1—1 pont

1. Melyik építészünk kísérletezett a magyaros stílus kialakításával?

2. Hogy hívják London legrégibb műemlékét, fellegvárát?

3. Ki építette az Operaházat?

4. Melyik a három ókori görög építészeti stílus?

5. Ki építette a Szuezi-csator- nát?

Megfejtéseket a Petőfi Népe, Kecskemét, Széchenyi tér 1. címre kell beküldeni február 26-ig. A borítékra írjuk rá: »REJTVÉNY« és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvényt.

A legtöbb pontszámot elért megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. A nyertesek nevét és a megfejtéseket március 2-i, vasárnapi számunkban közöljük.

6. számú rejtvényünk

megfejtése

Hernyórejtvény: Minden kezdet nehéz.

Kép- és betűrejtvények: 1. Karenina Anna. 2. Önkéntes. 3. Százas bankó. 4. Trisztán es Izolda.

5 perc a festőkről: 1. Vcres- csagin. 2. Szinyei-Merse Pál. 3. Paul Gauguin. 4. »Siralomház«- zal. 5. Az impresszionizmus.

Kik a szerzői? 1. Kuncz Aladár. 2. Mikszáth Kálmán. 3. Ady Endre. 4. Jókai Mór. 5, Gulácsy Irén.

Nyertesek: Bérezi Istvánná, Bátmonostor, Kazai László, Solt és Harmath Gizella, Baja. — A jutalmakat postán küldjük el.

8,

Petőfi Népe számú

rejtvény szelvény

BAJA LAKOSSÁGA

jobb tájékoztatása érdekében

Zenés heti hangoshíradói rendszeresítenek Baján a József Attila Művelődési Ház hangos- híradójának igénybevételével az MSZMP bajái bizottsága kezdeményezésére. A város és a 'járás legfrissebb eseményeiről, spoít- és egyéb rendezvényeiről számolnak be a híradóban. A műsorszámok között külön szerepe# a kulturális híradó és a heti kró-J nika. A hangoshíradó keretében helyszíni közvetítések, hang képek is szerepelnék. Baja és környéke jelentősebb eseményeiről, Az adások időpontja minden vasárnap délelőtt 11 és este 6 óra<