Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-19 / 42. szám
Nyelcoaniagú nípi együttes alakult (palám A garai művelődési otthon tanácsa a falu kulturális életéről tárgyalt, amikor betoppantam hozzájuk. Zegnál Márk, a garai délszláv iskola nevelője üdvözöl elsőnek: ' — Éppen jókor jöttél, mert téged is érdeklő kérdésekkel foglalkozunk. A nemzetiségi csoportok összevonásával létrehoztunk egy nyolcvantagú népi együttest. A következő pillanatban már szaporán jegyeztem a tanácskozáson hallottakat. Arról vitatkoztak, vajon mit eredményezhet a népi együttes létrehozása. Szerintük Netto» célfa van: egyrészt összpontosítják a szétforgácsolt erőket, másrészt megteremtik alapját a nemzetiségek közötti termékeny kulturális együttműködésnek. Csakis így biztosíthatják a községi pártszervezet és tanács egységes irányítását. Milyen szakágakból tevődik ös.%z az együttes? Minden nemzet » égi csoport rendelkezik zenellilllil'il karral, színjt.ászó- és népi tánccsoporttal. Az együttes próbá t szakavatott pedagógusok irányítják. Célul tűzték ki, hogy a helyi népszokásokat összegyűjtik és feldolgozzák. A népi együttesnek van tambu- ra-, fúvós- és népi zenekara. Máris kaptak meghívást vendég- szereplésre, s ez nem érte őket váratlanul, hiszen rend»sere»en készülnek s így bármikor eleget tehetnek a különböző meghívásoknak. A művelődési tanács tagjai j ezenkívül nagy gondot fordita- | nak a falusi művelődési otthon kulturális tevékenységére is. Még a tavaszi munkák beállta előtt tartanak jónéhány természettudományi előadást és szeretnék lerakni a klubélet alapjait. Ezt mind valóra is válthatnák, ha nem lenne kldűlöben a művelődési otthon hátsó fala. A járási művelődési osztály műszaki csoportjának véleményezése szí rint újabb rendezvényeket nem' lehet ott tartani, mivel életve szélyessé vált az épület. Komoly1, gond ez a garaiaknak, mert itt« a farsang és kénytelenek lesz nek a kocsmában szerepelni, tán-)< colni. Szeretnék, ha a megyeid tanács művelődési osztálya anya->£ giakkal segítene az épület rend-1 behozatalában, mert egyébként' ez nagy kiesést jelentene a népi<< együttes további munkájában. >< , Ezekről hallottam rövid félórást ott-tartózkodásom ideje alatt. A' pedagógusok hangsúlyozták, ők< részt kívánnak venni a falu kul-? turális életének felvirágoztatásá-<. ban, mert látják, hogy hű segítő-^ társra találtak a községi párt-' szervezet és a helyi tanács vezetőségében. A garai kommunisták megbecsülik a nevelők áldozatkész, fáradságot nem ismerő munkáját s ez további lendületet ad a pedagógusoknak. v A közös összefogás így vezetett eredményre Garán. — Bieliczky Sándor — ijmßm Kerti Istvánná fülöpszállásl olvasónk a következő panasszal fordult hozzánk: »Férjemtől különváltál! élek, egy gyermekem van. A kunszentmiklósi járásbíróság még annakidején 170 forintot állapított meg gyermek- lartásdíjként. 1957. októbere óla a pénzösszeget nem kaptam meg. Férjem a szabadszállási szövetkezetnél dolgozik, kérem a szerkesztőséget, intézzék el, hogy a pénzt megkaphassam.« A panaszos levelet a Szabad- szállási Földművesszövetkezet igazgatójának, Kórodi Károly elvtársnak küldtük meg, aki az alábbiakban válaszolt: »■Kerti István a gyermektartás címén megítélt . pénzösszeget valóban nem adta postára. Közöljük, hogy -október havi gyer- megtartás díját január hónapban postáztuk, a december havi gyermektartási díjat pedig január 13-án adtuk postára.-« * Egy kecskeméti olvasónk, Üj- vári Lajos a következőket kéri a szerkesztőségtől, hogy intézzük el. A Dárdai-telep, III. u. 16. szám alatt lakik. Az 1957-es evre 104 forintot vel&ttek ki rá házadó címén. Ö úgy értesült, hogy 80 forint a házadó, amit a megjelent megbízottnak ki is fizettek. Üjvári Lajos arra kér bennünket, adjunk felvilágosítást ebben az ügyben. Panaszos levelét a váro111111 A GYERMEKTARTÁS díjat postázták. — A hAzadö MÉRSÉKLÉSÉRE NINCS MOD. — A KÖNYVET ELKÜLDJÜK. — A DUNAVECSEI TANACS NEM ILLETÉKES. si tanács pénzügyi osztályához küldtük, ahonnan az alábbi választ adták: »Üjvári Lajos tulajdonát képezd ház adója a 135 000/1946. VII. P. M. sz. rendelet szerint a legalacsonyabb haszonérték figye- lembevetelével történt és így további házadó mérséklésre lehetőség nincs.« »A minap Baján jártain és az üzletek kirakatait nézegetve, eszembejutott, hogy egy liorgolási mintakönyvre volna szükségem. Végigjártam az összes könyvesboltot, de seholsem kaptam, sőt az eladók azzal »vigasztaltak«, hogy nem is tudják, mikor lesz« — írja levelében A. L.-né olvasónk. Arra kér bennünket, hogy közöljük vele, hol lehetne ilyen Pajor József mélykúti olvasónk levele mellé lapunk egyik kis>, cikkét is elküldte. Levelében a,c dunavecsei járási tanácsra pa naszkodik, hogy lakásépítési kó relmét meg nem intézték el. Ugyanis a kis cikk arról ad hírt, hogy Dunavecsén az új tulajdonosok már megkezdték a családi házak építését. A levelet ettől függetlenül eljuttattuk a Dunavecsei Járási Tanácshoz, ahonnan a következőket válaszolták: Felülvizsgálták a Dunavecse Községi Tanács határozatát a juttatott házhelyek felhasználásával kapcsolatban. Megállapították, hogy a házhelyeket a törvényesség betartásával utalták ki. Pajor József mélykúti lakos panaszának felülvizsgálására nem illetékesek, hiszen Mélykút község nem a járás területén van. tzlik-e majd a főztöm anyukának? Hát ha a főzésből ezúttal nem is lett semmi, meg kell hagyni, hogy Szalofttai Katika, a gyermekszép «ég verseny második helyezettje, csinos és helyes kislány. cÁ kccskmiíti MOTOROS BÁL Szombaton jóformán még he sem fejeződött a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megy.-i kü döttértekezlete, a kecskeméti honvéd helyőrségi tiszti klubban, a szövetség mo'orcs klubjának tagjai máris hozzáláttak, hogy a termeket előkészítsék az esti, nagyszabású bálra. Az évek óta először megrendezett farsangi vfgság nagy tömegeket vonzott. Nemcsak a hivatásos gépkocsivezetők, motor- kerékpárosok voltak jelen, ira- nem a szövetség úgyszólván minden tagja, s a széleskörű baráti ^ereg iS, és három zenekar talpaié valójára ropta a láncot kivilágos virradatig. Az agrárpolitikai tézisekből adódó feladatok megyénkben könyvekre szert tennie. A kecs- keméti Bázis Könyvesboltban jártunk ügyében, ahonnan a következőket tudtuk meg: öt különböző horgolókönyv jelent meg 1957. második felében. Köztük »Vilma néni horgolókönyve«, a »Kötés — horgolás«* s hasonló más könyv is. Az érdeklődés annyira nagy volt, hogy jelenleg sok üzletben nem lehet kapni. Rövidesen újabb sorozat jelenik meg. A. L.-né olvasónkat kérjük, hogy hja meg címét, hogy részére egy »Vilma néni horgolókönyvé«-i utánvétellel el- küldhessünk. JUlly cl oiküigeJt sem tévedtek, cL Mennyibe kerülhet? Ha az ember valamit vásárolni' akar, tudnia kell, hogy menynyiért kaphatja meg. Ez általában nem nehéz jeladat, mert az üzletek kirakataiban bárki megtalálhatja a neki való árut és a rajta lévő cédulákról leolvashatja, hogy mennyi az ára. Ez így rendjén is van. Nem kell a vásárlóktól sokszor zsúfolt üzletbe bemenni és az amúgyis elfoglalt eladókat kérdezgetéssel zavarni. A Gáspár András utcai Jávorka késesméster azonban más véleményen van. üzleté kirakatában szebbnél-szebb villogó pengéjű zsebkések vannak elhelyezve, de árak nélkül! Az arra járók kedvtelve tekintenek a jó és szép- kivitelu bicskákra, de bosszankodva fedezik fel, hogy az értékükét csak úgy tudhatják meg, ha benyitnak és megkérdezik a mestert. A jó zsebkés a parasztembernek, de másnak is használati tárgya. Azt hiszem, nem megoldhatatlan kérés az, hogy néhány nap múlva a kirakatból is megtudjuk, hogy mennyiért pótolhatjuk elveszett, vagy megrongálódott zsebkéseinket. Hévízi Mihály levelező I. A felszabadulás után megyénk területén is mintegy 35 ezer volt cseléd és agrárproietár jutott földhöz és felszereléshez. A föld es annak hozama ténylegesen azé lett, aki azt műveli. E nagyarányú változást elsősorban a Szovjetunió felszabadító harca tette lehetővé. A kommunista part kezdeményezésére végrehajtottuk a földreformot s így vált valósággá a parasztság évszázados vágya. A mezőgazdaság területén történt változások közül egyik legdöntőbb: a lalun megjelent a mezőgazdaság szocialista szektora: allarm gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú társulások, szakcsoportok. Ezek megmutatták a paraszti élet új formáját, technikát, kultúrát vittek a la- iura és alapjában vcve megváltoztatlak a paraszti gazdálkodás módját. A dolgozó parasztság ma már nem elnyomott, kivetett osztály, mint ahogy a Horthy-rendsZer idejében volt, hanem mint a munkásosztály szövetségese, aktívan bekapcsolódott az állam- hatalom gyakorlásába. A tanácsokban és más szervekben a dolgozó parasztok százai, ezrei tevékenykednek. Döntő szerep jut részükre a termelés egészének irányításában és javaslataik, széleskörű termelési tapasztalataik a legmesszebbmenőkig figyelembe vannak véve. De nemcsak ezen a téren, hanem a kulturális felemelkedés területén is összehasonlíthatatlanul gvors előrehaladás történt: például az általános iskola időtartamának felemelésével a falusi lakosság kulturális színvonala jelentősen emelkedett, sokezer parasztfiatal végzett és tanul jelenleg is közép- vagy leisőbb iskolában. A katonalisztek, mérnökök, tanárok, agronómusok' közül igen sokan a dolgozó parasztság köréből kerültek ki, Sorolhatnánk még nagyon sok tényt, amelyek a parasztság életkörülményeit megváltoztatták és az emberi megbecsülést igazolják. Az elmúlt 12 ev alatt elért jelentős eredményeket csorbították a vezetésben 1949-tol elkövetett hibák. Megmutatkozott ez elsősorban is a munkás-paraszt szövetség alakulásában, ezt hol jobb, hol baloldali hibák rontották. Elhanyagolt volt a mezőgazdasági munkások, félproletárok politikai szervezése, ennek következtében természetesen a lenini elvek helyes alkalmazása nem alakulhatott ki. Nem tudtunk megfelelő közelségbe jutni a kis- és középparaszti rétegekhez sem, így természetes, hogy a szövetkezeti mozgalom számára sem tudtuk őket kellőképpen megnyerni. Ennek számos gazdasági jellegű hatasa is volt, így például az átvételi arak alacsonysóga, — a begyűjtés fenntartása —, amelyeknek hatására a termelési érdekeltség csorbát szenvedett, és a hozamok nemhogy általánosságban növekedtek volna, hanem esetenként és egyes növény féleségeknél csökkentek. A falusi kizsákmányolókkal szemben a helyes és elengedhetetlen osztályharc helyett, politikai befolyásuk teljes megsemmisítése helyett, a gazuasagi korlátozás helyett a gazdaságuk felszámolása történt, ami esetenként még becsületes középparasztokat is érintett. Vizsgáljuk meg kissé részlelesebbeh, hogyan is áll jelenleg a íalúsi politikánk helyzete. Az MSZMP levonta a következtetést a korábbi hibákból. Lefektette a part agrárpolitikáját, nyilvánosságra hozta az agrárpolitika j téziseit. Az ágrar- téziseket, miélött megjelent volna, a legszélésebb körben vilátták meg, ahol képviselve volt az érdekeltek minden rétege. A párt és a kormány megteremtette a termelés biztonságát, megszüntette a begyűjtést, az egyes növényiek kötelező vetés- területét, a túlzottan erőltetett, gazdasági és politikai előfeltétel nélküli tsz-szc evezést, a túlzott, esetenként durva beavatkozást és messzemenően tiszteletben tartja a tsi-demokráciát, — megszüntette az elvtelen hitelpolitikát, biztosítja a beruházások helyes, gazdaságos elosztását, vagyis hdlyes gazdaságpolitikát alakított| ki, amelynek gyakorlati hatása fokozatosán növeli a termelési érdekeltséget, a belterjesebb gazdálkodást, a minőségi termelést. A széleskörű szerződéses termeltetésen keresztül biztosítja 3 mezőgazdasági, termékek értékesítését. Ezeken kívül még igen sok intézkedés történt, amely igazolja a párt helyes agrárpolitikáját. — (Folyt, köv.) Erdösj József Harold Langberg professzor, a Dán Nemzeti Múzeum egyik kutatója érdekes leletet talált, amely a professzor állítása szerint azt bizonyítja, hogy n vikingek már egy évezreddel ezelőtt használtak útjelző táblákat. Langberg profesz- szor állítását egy ásatási lelettel bizonyítja. A lelet faragott kőtóbla, mely rémülettől eltorzult arcét ábrázol. A lelet külön érdekessége, hogy a faragást csak akkor lehet észervenni, ha a nap sugarai bizonyos szög alatt érik. Langberg professzor szerint ez a lelet kétségtelenül útjelző tábla volt: valamilyen veszélyre hívta fel az utasok figyelmét.
