Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
B etoppanunk a tanácsháza szobájába. A meleget árasztó, duruzsoló kályha mellett beszélgetünk a község Vezetőivel. Többek között szó esik a tanácstagok munkájáról, segítségnyújtásáról. Gyakran szobakénül dr. Vitéz László községi orvos neve, aki azon fáradozik, minél több ember örvendjen jó egészségnek. Elhatároztuk, hogy felkeressük, A várószoba kellemes melege, a fiku^zok és a más délinövények társaságában meghúzódó akvárium, s benne a fürge halacskák üdítően hatnak. Molnár Józsefné beteg kisfiának is tetszik a szivárványszínű halak játéka. — Hát nem félsz a doktor bácsitól? — kérdezem a kis beteget. A választ, úgy hiszem, minden bátyai gyerek nevében mondotta a kis »páciens«: , — Nem, mert ő is szeret minket. Egy felsőszállási asszony, Jéló Ferencné arról beszél, ez- nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek véleménye is. A doktor úr mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá. Számára nincs rossz idő, éjjel vagy nappal. Ha hívjuk, eleget tesz kérésünknek. Sokat is beszélgettünk már róla, hogyan is bírja ezt mindig mosolygó arccal, mert haragosnak még nem láttuk. j Beszélgetésünkbe bekapcsolódik egy fiatal KISZ-tag, aki elmond-' Bővül a Tíszakécskei Permefezőgépgyár Befejezés előtt a gyár új szerelőcsarnoka, « « Képek a járásé1etébői Megvitatták a községfejlesztési tervet Dunavecsen Hfrzzáéü'á s<zzk&n?>e.ctUet a növényvédelemhez is! Mező-, erdőgazdasági- és kerti- növényeinket fejlődé ük során különböző károsodások érhetik. Ezek között legjelentősebbek a kártevők és betegségek. A világ mezőgazdasági termelése mintegy 10 000 milliárd forintra tehető, amiből 20 százalékot, tehát 2000 milliárd forintot az állati kártevők és növénybetegsé- gek pusztítanak el. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban fnolwlknzlatoth minden ötödik elfogadott javaslat között szerepelt még a 30 hektoliteres vízgyűjtő építése, törpevízmú üzembe állítása, járdaépítés, nyári strandfürdő rendbehozása, stb. A tanácsülésen körülbelül 150 vendég jelent meg, akik hasznos javaslataikkal kiegészítették a községi tanács tervét. Du- navecse község fejlesztési tervét a tanácsülés a felvetett módosításokkal fogadta el. A tervmódosításban szerepel többek között a községi múzeum fejlesztése, amelyre a tanácsülés 5000 forintot fordít. önállóan, saját erőből is 3 Megvalósulás útján a tervfeladat dolgozó munkája hiábvaló. A növények termesztése tehát növényvédelem nélkül el sem képzelhető. Nálunk a növényvédelemnek jól kiépített szervezetei vannak. A minisztérium fennhatósága alatt megyei növényvédő állomások működnek. A községekben és városokban növényvédelmi megbízottak vannak, akik azonban nem mindig tartják lelkiismereti kérdésnek a növényvédelmet. A legnagyobb hibát abban látjuk, hogy a községekben nincs hozzáértő gazdája a növényvédelemngk. A helyi megbízottak felületesen végzik munkájukat, maguk sem ismerik a korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeit. A valóságban sem a községi tanácsoknál, sem a földművesszövetkezeteknél nincs olyan hozzáértő szakember, aki irányítani tudná a növényvédelmet s ahhoz komoly segítséget is tud- • na adni. A hibák arra is visszavezethetők, hogy a kártevők és betegségek életmódját, szaporodási viszonyait a termelők sem ismerik, ezen ismeretek hiányában pedig hathatós védekezést végrehajtani ndm lehet. Felhívjuk ezért a termelők figyelmét, hogy a növényvédő állomás szakemberei által tartott előadásokat látogassák, mert azokon hasznos ismeretekre tehetnek szert. A mezőgazdaság fejlesztéséről kiadott határozatok hangsúlyozzák a korszerű növényvédelem jelentőségét. A szántóföldi termesztésben a vetőmagcsóvázás, illetve a vegyszeres gyomirtás rendszeres elvégzése egyik feladat. A csócsarlóveszedelem és a poeokkárok megszüntetése színjén megoldásra vár megyénkben.' köteles a kórt a közös vagyonba visszafizetni. A közgyűlés óta megindult munkában már vannak eredmények. 30 kát. nőid földet trágyáztak meg, rövidesen hozzákezdenek a két halastó földmunkálatainak elvégzéséhez is. Tiboldi János levelező Mérlegbeszámoló Kunszentmikíóson Március 21-én tartja a Kun« szentmiklósi Háziipari Szövetkezet mérlegbeszámoló taggyűlését. Erre az eseményre már most készül a szövetkezet tagsága* Az érdeklődésnek komoly alapja van, ugyanis az előzetes számítások szerint a szövetkezetnek ebben az évben közel 314 ezer forint nyeresége lesz. A tagok 5 százalékos osztalékra számíthatnak. A Háziipari Szövetkezet — ellentétben az előbbi évektől — a múlt évi termelés alapján 78 000 forintot oszt szét a dolgozók között. A vezetőség gondol az idei és a jövő évi nyersanyag biztosítására is, ezért 80 000 forintot helyez el tartalékalapra. A mérlegbeszámoló után birkapörköltös vacsorán és táncmulatságon vesznek részt, majd a szövetkezet tagjai. Amikor a járási székhely alulmarad végrehajtjuk. A lucernalóhc- ' revetések megvédése ugyancsal1 fontos probléma. A magtermé; zöldbimbós állapotban alkalmazott vegyszeres porozásokkal biztosítható. Gyümölcsöseinkben is sokféle kártevő és betegség fordul elő A kaliforniai pajzstetű, almamoly, lisztharmat, stb. ellen olyan korszerű védekezési rendszert igyekszünk bevezetni, mely különféle módszereket kapcsol össze. Szórvány-gyümölcsösökben, kertekben új módszerek például a nedves porozás alkalmazásával növelhetjük a termést. Ha ezt a módszert országosan bevezetnénk, 5—6000 vagonnal több gyümölcsöt tudnánk termelni. Igen fontos tehát a községek és városok növényvédelmi megbízottait úgy megválasztani, hogy' azok szívügyüknek tartsák a munkát s szakszerűen elvégezzék azt. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egyrésze jól végzi a növényvédelmi feladatokat s a nagyüzemi szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők legtöbbször fertőzésmentesek. A kártevők, betegségek a kis- parcellákon, szétszórt szőlőkben, házi kertekben telepednek meg leginkább. A jövő feladataihoz tartozik az állami védekezések méreteinek csökkentése s a kártevők elleni küzdelem kötelességszerűvé tétele a termelő üzemekben és az egyéni termelőknél. Ehhez viszont megfelelő nagy-, vagy középteljesítményű motoros gépekkel kell ellátni az állami gazdaságokat, tsz-eket. Termelésünk eredményessége s exportképes mezőgazdasági értékek előállításának sikere a gondos növényvédelmi munkától is függ. Ennek érdekében kell minden termelőnek összefognia. Szűcs József 3 Dunavecsén évek óta vérszegény kulturális élet tolydogál. Hogy miért? Erről kaptunk érdemleges felvilágosítást a járási tanács művelődési felügyelőitől. Ök abban látják a hiba okát, hogy a helyi pedagógusok alig vállalnak munkát a kulturális élet fellendítésében. Néhány kivételtől eltekintve félrehúzódók, s inkább választják a kényelmet, mintsem közös erővel felráznák a községet szendergésé- ből. Nincs lehetőség a kulturális élet kibontakoztatására? Ezt nem mondhatjuk, mert három éve készült el az új művelődési ház, s ott lenne mód és alkalom arra, hogy a község igényeinek megfelelően pezsgő kulturális tevékenység folyjék. Ehhez pedig széleskörű szervezésre és az ügy iránti szeretetre van szükség. Pedagógusaink érezzék át annak jelentőségét, hogy a dolgozók kulturáltsága az ő jó vagy rossz munkájukon múlik. Községeinkben, falvainkban a nevelők szívós, kitartó felvilágosító munkája nélkül nincs és nem is bontakozhat ki kulturális tevékenység. A falvak példamutatása A művelődési ház nemcsak a táncigények kielégítésére épült, hanem azért is, hogy a lakosokat megismertessék a mi kultúránk sokoldalúságával, emberformáló erejével. A művelődési ház nem műemlék, még csak nem Is szentély, hogy oda ne lehetne belépni. Inkább az legyen a célja a dunavecseieknek. hogy minél többen használ iák a kultúra kihasználatlan -fellegvárat«. A dunavecsef járás falvaiban virágzóbb a kulturális élet, mint a járás székhelyén. Igenám, de ezeken a helyeken a pedagógusok nemcsak irányítják, hanem részt is vesznek a kulturális munkában. Apostagon nemrégiben mutatták be Csiky -Nagymama« című színdarabját, öt pedagógus játszik a darabban, akik szívvei- lélekkel munkálkodnak, a falusi dolgozók nevelése és szórakoztatása érdekében. Kunadacs kicsiny falu. A kulturálódni vágyóknak itt is segítenek a nevelők. Sikerrel játszották a -Timur és csapatá«-t, a -Hófehérké«-t, és a -Kőszívű ember fiai«-t. Szabadszálláson az -Ingyen- élők«-kel, Solton háromíelvonásos operettel készülnek. * Es Dunavecsén?.:: Nem tudjuk. Vajon nem forog-e fenn az a veszély, hogy egyes pedagógusaink, ha nagyobb községbe vagy városba kerülnek tanítani, akkor olyan polgárosodó féle kényelembe esnek, s közben megfeledkeznek a nevelői hivatásról. A járási tanácsnak több segítséget kell adnia a nevelőknek. Ha felismerésükben eljutottak odáig, hogy k félrehúzódás és a kényelem jellemző a dunavecsei pedagógusok egy részére, akkor ne nézzék tétlenül a közönyt, hanem türelmes, felvilágosító munkával győzzék meg őket a sikeres oktatói, nevelői műnk3 érdekében. Bieliczky Sándor j meg, hogy esti rendelést is tart Javasolta az illetékeseknek, hogy kéthetenként az üzemek, az üzletek, a közületek ellenőrzésé- ' nek napján ne legyen rendelés így még alaposabb lehet ez s munka is. A z állomás felé ballagunk Arról beszélgetünk, soli ilyen emberre van szükség! Példaképüknek tekinthetik egyetemistáink — Tupcsia Pista, Pe- rity Margit, Jánosi István meg a többi ezer és ezer — doktor Vitéz László bátyai orvost, aki azon fáradozik, hogy kisimítja az emberek, a szilők, a gyermekek arcán a gondok ráncait. Hegedűs János ja, hogy a doktor úr eljár i KISZ-be is és ott előadásoka tart. Legutóbb a serdülő ko problémáiról beszélt. Lassan elfogynak a betegek j váróból. Mi is sorrakerülünk. — Vizsgálat? — Nem — mondjuk, — beszél getni jöttünk. Szeretnénk, - hí felvilágosítana Bátya közséi közegészségügyi helyzetéről é: saját munkájáról. E kkor tudtuk meg, hogy 1938-ban, amikor Bátyá ra került községi orvosnak, iger komoly gondokkal kellett megbirkóznia. A váróban háromnégy rozoga szék szomorkodott. Az emberek irtózása a »panta- lós« új úriembertől, a szegénység, a korszerűtlen rendelő nehezítették a munkát. Ma már ez mind a múlt rossz emléke. Szélesedett a társadalmi betegellátás. Rendelkezésünkre állnak a legkorszerűbb műszerek. Segít a tanács, az egészségügyi állandó bizottság. Jelenleg azon törjük a Eejünket, hogyan nagyobbíthat- nánk, korszerűsíthetnénk a rendelőt. — Saj:'t ma iáról? A válasz ennyi: — Igyekszem munkámat becsületesen elvégezni. Szeretem az embereket, felvilágosításuk érdekében tartom az előadásodat is. Aktívan részt veszek a békeharcban, hogy ezzel is segítsem a népfrontot, a szocializmus ügyét. Elbúcsúzunk. Ekkor tudjuk A hartai Lenin Termelőszövetkezet idei terve reális alapokon nyugszik. A terv már fel van bontva egyes üzemágakra, sőt egyénekre is. A termelőszövetkezet tagjai már most, az év elején tudják, hogy a terv túlteljesítése esetén a 100 százalékon felül termelt, javakból 25 százalékot prémiumként megkaphatják. Megfordítva is áll ez az előírás. Ha valamelyik tsz-tag elmulasztja kötelességeit, nem végzi el időben a növényápolási vagy állattenyésztési munkákat, A községfejlesztési tervek ismertetése Dunaegyháza községben február 21-én tárgyalják meg a községfejlesztési alap felhasználását. A tanácsülés előtt a községi tanácstagok és tanácsi dolgozók kisgyűléseket tartanak, ahol is mertetik az 1958. évi költségvetést. Hasonló módon oldják meg Apostagon a lakosság bevonását a községfejlesztési terv kialakításába. Február 13-án, 14-én 12 kisgyűlés keretében Ismertetik, mit kíván a községi tanács ez évben megvalósítani. Dunatetét- lenen már döntött a tanácsülés a községfejlesztési járulék fel- használásáról. A jövedelemadó 12 százalékát a község villamosítására fordítják. Ősbemutató Martán Február 9-én nagy esemény volt Hartán. A községi sportkör kultúrcsoportja nagy sikerrel adta elő a kultúrházban Gárdonyi Géza: »A bor« című színművét. Nagy jelentőségű a községben ez a helyes kezdeményezés. Hiszen Hartán az ellenforradalom óta ez az első ónálló kulturális megmozdulás. Az öntevékeny színjátszó csoport mindenegyes tagja mély átéléssel játszotta szerepét. A hartai sportkör kultúrgárdája meglette az első lépéseket, reméljük, lesznek követői a községben. B. L. levelező Dunavecsén, február 13-án nyilvános tanácsülésen vitatták meg a községfejlesztési tervet. A községfejlesztési alapból a következőket kívánják megvalósítani: a község már vásárolt telket és házat a téli fürdő céljára. A fürdő teljes kialakításához {kazán, cső, egyéb építkezés) még 160 000 forintot szavazott meg a tanácsülés. Parkosítják a piactér még parlagon levő részét, ahová padokat is állítanak, megvalósítják itt a rendszeres öntözést is. Erre a célra i5 000 forintot szánnak. A sok A burgonyabogar lerjedeset a gócok időben történő megsemmisítésével csökkenthetjük s azzal, ha nem várjuk ölhetett kézzel az államtól a védekezést, hanem dtkil szeretitek a (aínban
