Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

Dr. Sik Endrej az új külügyminiszter Tís év a barátság útján 1948. február 18-án írták alá a Szovjetunió és Magyar- ország között a barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ség! szerződést. Tíz esztendő telt el azóta, hogy egy vesztett háború után a magyar nép, először a történelemben, egy olyan szerződést köthetett egy vez«tő nagyhatalommal, amelyet nem az erő­szak, hanem a kölcsönös megbecsülés, nem az elnyomottság, hanem a kis és nagy népek közötti egyenjogúság diktált. Azóta világossá vált, hogy csak szocializmust építő népek között fejlődhet ki valóban egyenjogú, baráti együttműködés. Népünknek az elmúlt évszázadokban nagyon sok keserű ta­pasztalata volt. Amikor a hatalmas török birodalom az egész Európát veszélyeztette, a magyar nép egymagában volt kény­telen bírókra kelni a hódítókkal, pedig segítségért fordult Európa minden nagyhatalmához. A pápai áldáson, az euró­pai diplomaták kenetteljcs nyilatkozatain kívül semmiféle támogatást nem kapott. Nem is kaphatott, hiszen a kis és nagy népek között áthághatatlan szakadék tátongott, a nagy­hatalmi önkény, a rablóerkölcs nem hozhatott létre termé­keny együttműködést Európa történelmi színpadán. Az 1948. február 18-án megkötött nagyjelentőségű szer­ződés minden nappal gazdagabb tartalmat nyer. A két or­szág együttműködése, amely ma már a szocialista tábor országainak nemzetközi együvétartozásának elszakíthatatlan részévé vált, a magyar nép számára nemcsak a nemzetközi megbecsülés nagy dokumentuma, hanem élő valóság. Ennek a szellemében, a proletárinternacionalizmus szellemében nyújtott segítséget hazánknak a Szovjetunió, amikor 1956-ban pusztító ellenforradalom veszélyeztette a munkásosztályt, a dolgozó nép hatalmát falvainkban, városainkban. Nem feledkezhetünk el erről a történelemformáló doku­mentum születésének tízéves évfordulóján, hiszen ez a szer­ződés foglalta törvénybe a kölcsönös segítségnyújtásnak azt az új formáját, melyet a Szovjetunió valósított meg a szocialista fejlődés útján haladó testvéri népekkel. 1 jelek szerint feltétlenül lesz csúcsértekezlet — jelentette ki HRUSCSOV a londoni Times-nek adott nyilatkozatában A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa ülést tartott, amelyen az Alkotmányban biztosított jogkö­rénél fogva dr. Sík Endrét kül­ügyminiszterré választotta. DR. SÍK ENDRE külügymi­niszter szombaton délben Dobi István, .az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. • Az Elnöki Tanács ülésén több fontos törvényerejű rendeletet alkotott. Rendeletet fogadtak el a tanácsok községfejlesztési mun­kájának egységes szabályozásá­ról, a kisiparosok ipargyakorlá­sáról, a hegyközségekről. Módo­sították és kiegészítették a me­zőgazdasági lakosság általános jövedelmi adójáról szóló 1955. évi 35. számú törvényerejű ren­delet egyes szakaszait. Törvény- erejű rendeletet fogadtak el a pol­gári perrendtartás egyes rendel­kezéseinek módosításáról, meg­erősítették a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára január hó 31-én beszélgetést folytatott Iverach McDonalddal, a londo­ni Times külpolitikai szerkesz­tőjével. A beszélgetés során az SZKP első titkára a leszerelés, gyöke­res megoldásának lehetőségéről, az atomfegyvermentes övezet­ről, a közel-keleti kérdésről és a Szovjetunió gyorsütemű fej­lődéséről beszélt, Többek kö­zött kijelentette: — Nekünk az az álláspontunk, hogy végeredményben meg kell szüntetni a hadseregeket, át kell térni milicia-rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az országnak ne fegyveres erői, hanem rend­őrsége legyen, amelynek az or­szág belső rendje a feladata. Ha mégis nagy figyelmet szentelünk hadseregünknek, ezt kényszerű­ségből tesszük, minthogy a tő­kés országok nem hajlandók hadsereg nélkül élni, A Szovjetunió szólva kijelentette: — Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is elhagyja az élen haladó tőkés országo­kat. Megjegyezte, hogy most, amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, amikor növekszik és erősödik a majdnem egy milli­árd embert számláló szocialista tábor, lázálmoknak kell minősí­teni azokat a számításokat, me­lyek szerint erővel meg lehetne semmisíteni a szocializmus or­szágát: A legmagasabb szintű tárgya­lásokról szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a jelek szerint feltétlenül lesz ilyen értekezlet. Feltevése szerint »esetleg diplo­máciai úton« kell előkészíteni a találkozót. A továbbiakban kijelentette: — Készek vagyunk egyez­ményt kötni az atom- és hidro­génfegyver teljes eltiltásáról, a teljes leszerelésről, az idegen államok területén levő csapatok teljes kivonásáról, s a külföldi támaszpontok megszüntetéséről. Minthogy partnereink nem haj­landók ilyen megoldásra, ezért javasoljuk: oldjuk meg a kér­déseket lépésről lépésre, amíg eljutunk a némethez, a leszere­lés teljes megoldásához. A közel- és közép-keleti hely­zetről szólva Hruscsov azt mon­dotta, hogy meg kellene egyez­ni abban, hogy nem avatkoznak be az arab államok ügyeibe, el kell ismerni az arab államok szuverénitását és függetlensé­gét. A Szovjetunió belső fejlődését érintve Hruscsov megállapította, hogy az ország életében mind­jobban növekszik a kommunista párt szerepe. A jelek szerint ez a szerep a továbbiakban foko­zódni fog. Az ipar és az épít­kezés irányításának átszervezé­se azt eredményezte, hogy a Szovjetunió erői sokszorosan megnövekedtek, az ország ipara, mezőgazdasága most sokkal job­ban dolgozik, mint korábban. NAPTÁR: 1958. február 18. Kedd. Névnap: Simon. Napkelte: 6 óra 45 perc. Napnyugta: 17 óra 20 perc. — SZERDÁN, február 19-én 9-től 13 óráig Hódosán Imre, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának tagja tart fogadóna­pot a megyei párt-végrehajtóbi­zottság épületében. — Kína filmipara ma 50 000 embert foglalkoztat, háromszor annyit, mint 1952-ben. Sanghaj­ban készül az első kínai széles­vásznú film, az »Egy régi katona új története", amely Északkelet- Kína parasztjainak életét mu­tatja be. — 20« forint bírság fizetésére büntették Ivity Gergely bajai la­kost, aki a rendeletben kötele­zően előírt baromfioltást több­szöri figyelmeztetés ellenére A NAP HUMORA: A kíváncsiság díja 4 francia kormány meghálráit a tuniszi iigybsn A Szovjetunió párizsi nagy­követe szombaton felkereste a francia külügyminisztert és ki­jelentette, hogy Moszkvában ko­moly aggodalmat keltett a fran­cia légihaderő támadása az ENSZ egyik tagállama, a füg­getlen Tunisz ellen és Szakiét falu bombázása. A szovjet nagy-* követ hangsúlyozta: Moszkvá­ban remélik, hogy a francia kormány helyesen fogja fel a szovjet kormány aggodalmait, megértik, hogy a Szovjetunió­nak erős érdekei fűződnek az észak-afrikai és a földközi­tengeri béke fenntartásához. — Mint ismeretes, a szovjet kor­mány már többször kijelentette, hogy határozottan elítéli a vi­tás kérdések erőszakos megol­dásának módszerét, mert ez el­lenkezik az ENSZ alapokmá­nyának betűjével és szellemé­vel, valamint az egyetemes béke érdekeivel. A Gaillard-kormány felkértei a francia Vöröskeresztet, hogy tárgyaljon a tuniszi Vörös Fél­holddal a szakieti áldozatok kártalanításáról. A francia kor­mány úgy döntött, hogy elfo­gadja a baráti- államok közvetí­tését a francia—tuniszi ügyben, bár tiltakozik harmadik állam mindennemű döntőbíráskodása ellen, : Négy béres szorgoskodott ve- : rejtékezve, hogy egy búzás zsák- ' kai megrakott szekeret a szérű­ről betoljon az udvarra. Amint javában gyürkőznek a béresek, hallják, hogy valaki így szól: — Ugye, nehéz a szekér? Odanéznek, hát látják, hogy a : fiatal gróf az, aki éppen oda­haza töltötte szünidejét. — Nehéz hát — felelt az egyik a béresek közül — ló kellene ide. Jöjjön a méltóságos úr és segítsen, * — Űj cukrászda nyílik már­ciusban Kiskunfélegyházán a Hattyú-házban levő népbüfé he­lyén. — Befejeződött a termelőszö­vetkezeti tervek összesítése a bajai járásban. A termelőszövet­kezetek tervei nagy többségben a belterjes gazdálkodásra irá­nyuló törekvéseket tükrözik. Já­rási átlagban a pillangósok ve­tésterülete eléri a 11 százalékot, holdanként 86 kiló műtrágya­felhasználást terveznek. Minden 100* holdon átlag 11 szarvasmar­hát tartanak majd es a tervek szerint az egy számosállatra jutó terület 5,6 holdra csökken. — Cigánygyűlés lesz Kecske­méten a Kurucz téri iskolában kedden este 5 órai kezdettel. A gyűlésen a Magyarországon élő megtagadta. i — 2 374 932 lottónyertes volt az elmúlt évben. Ebből öt talála­tot három, négytalálatot 1308, három találatot 89 739 szelvény ért el. — Február 19-én ifjúsági nagy­gyűlést rendez a hercegszántói KISZ-szervezet. A nagygyűlésen Drányi János iskolaigazgató tart előadást a helyes viselkedésről Az előadás keletében fellép a dávodi KISZ-fiatalok kultúrcso- portja is. — Az egyik moszkvai tudoniá* nyos kutató intézetben olyan ké­szüléket állítottak elő, amely a félkezű, vagy kéz nélküli nyo­morékok számára lehetővé teszi különböző műveletek elvégzését; A »gépesített kéz« tíz állandó és 18 speciális betéttel rendelkezik, amelyek más-más mozdulatokat végeznek. A kéz például gyalul, mér, gyomlál, sőt még logarlécet is kezel. Nemrégiben külön be­téteket készítettek a varrógépek kezeléséhez. — Február 18-án, délután 2 órakor ül össze1 a megyei felvá­sárlási operatív bizottság a me­gyei tanács v. b. termében. Az ülésen napirendre kerül a gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlás, va­lamint az őstermelői piacok rendjének biztosítása. — Farkas Imre író most dol­gozta át »Iglói diákok« című, egykor nagy sikert elért színda­rabját. A budapesti premier előtt a fővárosi művészek mint­egy főpróbaként Baján mutatják be a darabot, címszerepben Bili- csi Tivadarral. Az előadást feb­ruár 24-én rendezi meg a bajai József Attila Művelődési Ház. — »Egy kocsi trágya«-mozgal- mat indított Gata község lakos­sága a falu legelőinek megjaví­tására. Ugyancsak Garán meg­kezdődtek az ezüstkalászos tan­folyamok szervezései is. — A korábbi években a Kecs­nemzeliségek szövetségeinek or­szágos kiküldöttei is részt vesz­nek. — A takarékbetét-állomány 1957-ben országosan több, mint 133 százalékkal növekedett. Me­gyénkben az országos átlagnál jóval nagyobb emelkedés tapasz­talható. Az ellenforradalom előtti hónapokhoz viszonyítva mostam betétállományunk 237 százalékkal magasabb. — Munkábaállásának 23 éves évfordulóját ünnepelte a napok­ban Vida István bácsi, a Bugaci Állami Gazdaság legidősebb pa­rádés kocsisa.- 1930 óta egy­ugyanazon helyen dolgozik (1930- ban még városi birtok volt a mostani gazdasag területe), s az ő lovai a legszebbek a környé­ken. Vida bácsi hét gyermeket nevelt fel, s ma 12 unoka tekint büszkén a környék legjobb nagy­papájára és legjobb kocsisára, BÜSBAW KEDDI mWOJff I Tűz Yaskúton ’ Eddig ismeretlen okból vasár-í nap kigyulladt Pincés Mihályi vaskúti gazdálkodó lakóházának? gazdasági része. Bajáról tűzoltó-^ ság vonult ki, s a község lakos-? sága is segítségül sietett az erős<[ szélben keletkező tűz terjedésé­nek mefiakadályozására. fejlődéséről:KKKK>oo<>-o-<>o<KKx>o<><K>o<K>oooo<><K><>o<><><>-oo<><KK>o<>oo<>oo<>ocK>o-o<>oo-o<><x^^ Konzervgyár távoli te­- rületekről (Boldog, Orosháza) ^szerezte be paprikaszükségleté- jnek több mint 90 százalékát: ?Két-három éve kezdődött meg 5 megyénkben nagyobb arányban ?a konzervgyártásra alkalmas 5 zöldpaprika-termelés. Az idén ) különösen új lendülettel indult 3 meg a szerződéskötés és me- j gyénk már teljesítette is elő- 3 irányzott tervét: — Szerdán, február 19-én este $ Baján a József Attila Művelő« >dési Házban Meleg József ta- 3 nár, ismert pedagógus »A ser­dülőkorú gyennek nevelési prob­lémái« címmel tart előadást. — Hamarosan megkezdik az <Omszk—Irkutszk földalatti olaj- 5 vezeték építését. A 2400 kilómé- kteres olajvezeték az omszki, no- jjvoszibirszki, kemerovi és irkutsz- ? ki területet, valamint a kraszno- ijarszki határvidéket szeli át. A ’vezetéket 150 folyón keresztül >kell lefektetni. — 94 hold kukoricát akar cl- ^ vetni az idén a gátéri Vorosilov 5 Termelőszövetkezet tagsága — s > ami meglepő — az idén. újra s négyzetesen vetik kukoricájukat Jaz első holdtól az utolsóig. — Köszönetnyilvánítás, Köszö- S'netet mondunk mindazoknak, >akik drága jó feleségem, édes­anyánk Tóth Jánosné temetésén pmegjelentek, ravatalára virágot (helyeztek s mélységes gyászunk­éban velünk együtt éreztek. Tóth Janóé és gyermekei. 3354 ■— Minden embernek szüksége van örömre, ünnepnapokra. Vala­mire,- ami megédesíti az emlékezéssel a min­dennapokat. — Vala­hogy így beszélt ked­ves ismerősöm, aki meghívott a szociális otthon öregjeinek far­sangi mulatságára. Be­vallom, meglepőnek tartottam első pilla­natban, hogy egy szo­ciális otthonban éppen farsangi karnevált ren­deznek. Napokig tű­nődtem azután is, hogy vajon elmenjek-e vagy sem a kicsit furcsa, ki­csit különös, de sem­miesetre sem minden­napi mulatságra. Olyan bizsergető íze van e szónak: farsang Csillogó báltermet lát tőle az ember, lebegő fehér ruhákat, mosoly­gó, kipirult, szép arco­kat __Az öregek mi­fé le karneválra gyűl­hetnek össze? De szí- venütött aztán az a meleg, jóleső érzé3. ahogy ifjúságom far­sangjára gondoltam. Az esztendeivel csend­ben megbarátkozó em­ber emlékezésével ér­tettem meg, hogy ked­ves, igen kedves lesz ez a farsangi mulatság. * És fényessé lett ezen a vasárnapon a sötéte­dő délután. A szociális otthon társalgójában pereg a műsor. Beszél, beszél, csodálatos szép­ségeket hord össze. Szinte azt mondja el, hogyan szerette volna leélni akkor a maga ifjúságát ez a sok ked­ves öreg. Nem rajtuk múlott, hogy nem úgy történt. Hallani, látni itt az örök emberi vá­gyat a szeretet, a bol­dogság után. Az íróját nem Ismerem, de mor­zsolom a verset: Han­gotok gyönge reszkető, mégis szárnyaló zsol­tár-ének, fejetek havas hegytető, üdvösség vá­ró, boldog vének. * A műsorközlő így je­lent* j> crtvanküvetkező számot, akik a magyar táncot járják, összesen 140 évesek. S máris be­perdül a két öreg. Az asszonyarc most is őrzi azokat a szép vonáso­kat, amelyek vagy öt­ven évvel ezelőtt na­gyon csinossá tehették. Szemei csillognak, mint egy dobozba került tür­kiz, ha rátéved a nap­fény. A férfi fehér ha­ja alatt bronzszínű arc. Nyílt, büszke tekinte­tű, mint az alföldieké. Frissen ropják a tán­cot. Ugyancsak értik a módját. Felzúg a taps. És a többi műsor­szám is kedves, felejt­hetetlen. A szereplők boldogok, a rendezők elégedett arcára puha árnyék lopakodik s ott igen, a szemek sarké­ban megcsillan a vég­telen öröm egy-egy könnycseppje, • Aztán felcsendül a muzsika. Kezdődik a tánc. S most ott a tán­colok a középen gon­dolatban csodás ruhájú szód kisasszonyok s a bácsikák, délceg legé­nyek. Száll a muzsika hangja, betölti zsongá­sával az egész otthont. Víg és örül ez a ked­ves népség. Örüljetek, legyetek boldogok, ked­ves öregek, ha farsang rózsaszínű és fehér fodrait meggyűri majd a hétköznapok sora. Mosolyogjatok olyan tisztán és igazul, ami­lyen tisztán csak a jó­kat hagyja örülni az ég. * Az otthon vezetőnő­jének szelíd mosolya elragyog a táncoló s lassan elfáradó öregek felett. Kint a hosszú folyosó órája hangos ketyegésével a magány és múlandóság ritmu­sát veri. Amikor kilé­pek az utcára, én is le­törlöm arcomról régi farsangok első könny­cseppjét: Felvidéki István

Next

/
Oldalképek
Tartalom