Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

Emlékezés NAGY LAJOSRA »A fiatal urat, András grófot, az első jogtudományi alapvizsgára kellett előkészíteni. A család kí­vánsága volt, hogy a jogot elvé­gezze. Ö maga ehhez semmi ked­vet nem érzett, nem szereteti ta­nulni, még olvasni sem szokott, könyvet egyáltalában nem vett a kezébe.« ÍGY KEZDŐDIK Nagy Lajos %A tanítvány« című regénye.' Látásból ismertem Nagy La- flost, az írót. és ismertem András grófot is. Mert ez a »regényhós« nem kitalált figura, hanem élő- valóság volt, aki melíé ifjú ko­rában, az évszázad-eleji szün­időre, a jogot tanuló szegény Nagy Lajost fogadták fel a szü- €ők házitanítónak. A tanulásból nem lett semmi, 8 jól megtermett gróffinak nem fűlt foga a tanuláshoz, s mert clciző tanítójával is így tette, a Nagyrévi néven szereplő Nagy fajost is földre akarta teperni, csak úgy, az arisztokraták által maguknak vindikálható otromba tréfából, hogy aztán bezárja a kastély egyik kamrájába. Terve azonban visszájára sült el, mert a házitanító — idézem a regény­ből — »kihúzta karját András vaskos markaiból, újra hado­násztak a kezek, András egy ki­csit hátrált, Nagyrévi villám­gyorsan alsófogásra kapta el. És ekkor vad, felfokozott erővel, a düh, az elkeseredés és lázadás minden indulatával fölemelte a levegőbe és úgy vágtg le a pad­lóra, hogy csak úgy nyekkent.« Mikor ezt annak idején olvas­tam, oly’ naggyá nőtt előttem az ír,ó, mint ember, amilyenné ke­vesen. Egy szegény diák, aki kockára teszi a jó kereseti lehe­tőséget (el is bocsátották ezért), de nem engedi az emberségét ietipprni, megalázni. igen, ez volt Nagy Lajos, az ember, egész életében. Ez volt, mint író, az írásaiban is. DEKÁT ARRÓL volt szó, hogy ismertem a grófot. Még kisgye­rek-koromban, a huszas évek derekán Hathalom pusztáról (ahol édesapám gépészkedett) vasárnaponként átjárogattunk Giczre, ahol Jankovich-Bésán Endre (a regényben szereplő Barlangváry András) gróf volt a földbirtokos. Magas, erőteljes férfi volt, kegyetlenségéről rém­históriákat suttogtak a cselédei, s apámtól halottam, hogy a Ta­nácsköztársaság leverése után ö rendezte a siófoki vérfürdőt. Kalodába záratta a megkínzott egykori vörös katonákat, s így süllyesztette le őket a vízbe. (Né­hány éve jártam a kínzások he­lyiségében, — most a bányászok üdülője a hatalmas épület.) Ilyen volt az a véreb, aki már két évtizeddel azelőtt magában hordta a dolgozó, az egyszerű ember semmibevevésének a csí­ráját; akinek a társaságában ilyesmiről f ' ■t a csevegés, ahogy Nagy Lajos . rja: »Maga agyon tudna lőni egy embert minden ok nélkül?« — kérdezte a grófné az egyik arisztokratától. — A legóviásibb nyugalommal. Szem­A HOSSZÜ TÉLI ESTÉKEN olvassa el as új KINCSES könyveket! Kittenbejjcr Kálmán; Vadászkalandok Afrikában A most elhunyt hírneves vadász le- btllncselöen érdekes élményei Afrika vadonjaiban. Stevenson: Kincses szíjét Élet-halál hare a kalózokkal Flint kapitány kulcséért az elhagyott szi­geten. Gárdonyi Géza: Egri csillagok Két kötetben jelent meg ez az örók- értékű mű, méllyel a szerző hősi emléket állított Eger önfeláldozó védőinek. Kincses könyvek kaphatók, vagy megren­delhetők a földmüvesszövctkezetl boltok­ban és a falusi könyvárusoknál. MINDEN KÖTET ARA 6.— Ft. 291 vebbenés nélkül — felelte az. A Koszos, raccsoló heréje az akkori társadalomnak, amelyben a va­dászkutya tobpet ért, mint az cmocr (az «embert« valóban az e.-.oerre értve). EGYET KÖZÜLÜK a fia­tal Nagy Lajos földhöz csapott: És az idősebb Nggy Lajos, az író, mindig is odanyekkentette írásaiban a gazságot, nem törőd­ve vele, hogy a felszabadulás előtt nyomorognia kellett ezért. O, milyen »halalpontosan« mu­tat rá minden müvében a lé­nyegre. Nem kertel, szavaival nem cicomázza fel, nem keni el a valót, hanem megmutatva, nem mond többet semmiről sem, mint amennyit kell, de keveseb­bet sem. Így ismertem már az írásai ál­tal, rajongtam érte — ma is—, míg a halála előtt néhány héttel megismerhettem személyesen is. Jo barátja és az én bátyói patró­nusom, Agárdi Ferenc elmesélte neki, hogy ismertem az Ö egy­kori grófi tanítványát. Erre Nagy Lajos meghívott vendégségbe. Elfogódottan léptem budai kertes villájába (úgy tudom, hogy államunk adományozta ne­ki, mint az első Kossuth-díjas írók közül is a legelsőnek). Sokan, vagy tizenöten verőd­tünk nála össze, fiatalok, s akkor tudtam meg, hogy nagyon sze­rette az ifjúságot. Szerette, ha a fiatal írók vitatkoznak egymás­sal a társaságában, de Ö ritkán szólt közbe, akkor is csak né­hány találó szót. Most is, belemélyedve a fotel­be, csak figyelt, s úgy éreztem, keresztüllát rajtunk, mindent tud rólunk. Én nem vettem részt a vitá­ban, Öt figyeltem. De el kellett mesélnem, hogy gyerekkoromban milyennek láttam azt az András grófot, akit negyedszázaddal előbb Ö földhöz vágott. Nagy Lajos nem szólt semmit, de a szeméből azt olvastam ki, hogy tetemie-hívja a grófot, s oda­csapja megint. Amikor elbúcsúztunk Tőle, ki­kísért bennünket. Váramra tette kezét (érpztem, milyen roppant erő van benne hetvenen túl is), s megkérdezte: »Ha te lettél vol­na András gróf házilanítója, te odavágod?« — Oda. Mosolygott, úgy, mint édes­apám szokott, helyeslőén, bizta­tóan. Azt a mosolyt, s azt az erős kézszorítást véltem látni és érez­ni, amikor később a halálhírét hallottam. OLVASSÁTOK és szeressétek öt, aki 75 esztendeje, 1883. feb­ruár 5-én jött világra, s mindig fölemelt fővel, meg nem alkuvó igazságtevéssel eljutott a földi lét göröngyein a Parnasszus hal­hatatlanjai közé. Tarján István iiiiiiiiL iiiiiihih. iiiiiiii műm**, mi iiiiiiiip « KERESZTREJTVÉNY 2 pont 1 * 3 1 15 $ 7 6 9 m iO ül 11 n wm, m m & Bllll 18 19 IP 20 Él • ■1» ÉH R 25 Vi 25 m 26 2? 8®l m/Á 28 HP 29 50 4 _ 31 mm m 32 33 VÍZSZINTES: 1. XVIII- szá­zadban élt híres hazudozó. (Visz- sza.) 10. Disznópásztor, il. Taga­dószó. 12. RC. 13. Holland elöljá­ró. 14. Duna ausztriai mellékfo­lyója. 15. Ritkán használt muta­tószó. 17. Fakad. 18. Kossuth La­jos szülőhelye. 20. Ékezettel fo­netikus betű. 21. Mutatószó. 22. Kérdőszó. 23. Francia névmás. 24. Vissza: a három utolsó betű. 26. Régies múltban: összead. 27. Keleti Nándor. 28. Egoista. 29. Vissza: Nem rossz. 30. Francia múlt ragja. 32. Régi pesti sport­egylet. FÜGGŐLEGES: 2. Visszhang. 3. Ásvány. 4. Semmi szórakozás. 5. Jugoszláviához tartozó község. 6. Kínai uralkodóesalád. 7. Ket­tős mássalhangzó. 8. Vasárnap kiállított totószelvény. 9. Híres orosz kémikus. 12. Orosz zene» szerző. 14. Ige. 16. Ékkő. 17. Női név. 19. Német ökör fonetikusan. 25. Vissza: Dunán túli község. 26. Fonetikus mássalhangzó. 28 ÖSR. 31. Biztatószócska. 32. Sok u. 5 PERC »KI MONDTA?« 1—1 pont 1. »Leborulok a nemzet nagysága előtt!« 2. »...és mégis mqzog a föld!« 3. »Kommunizmus = szovjetha- talom-)-elektrifikáció.« 4. »Oszd meg és uralkodj!« 5. »...a sajtótörvény egy szaka­szos legyen: »Hazudni nem szabad!« KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont frw A. KECSKEMÉTI SETA Móra Ferenc Kecskeméten Pintér Izona -ti­A megfejtéseket a Petőfi Népe Kecskemét, Széchenyi tér 1. cím­re kell beküldeni február 19-ig. A borítékra írjuk rá: »REJT­Olyan, mintha tegnap lett volna, pedig már éppen ;0 éve annak, hogy Móra Ferenc, a regi világ hivatalos ényezői által, haladó politikai felfogása miatt meltat- anul mellőzött írónk 1928 február 4-én a Kecskeméti Ke- -eskedő Ifjak Egyesületének, a Kereskedői Kaszinóban rendezett hangversenyén nagysikerű előadást tartott. Az előadás színhelyét, a mai Szakszervezeti Székház Cifrapalota) első emeleti dísztermét zsúfolásig niegtol- ötle az előadás meghallgatására egybegyült közönség. Az előadás Móra gazdagon hullámzó lelkenek, meleg izjvének, nagy kultúrájának és sziporkázó elméjének tereseden, ősdnte, megkapó megnyilvánulása volt. Kt- üoő előadó készségével meghódította hallgatóit. Sikere közvetlen és osztatlan volt. Pedig az előadás tartalma egészen egyszerű volt. I,-ellenirs csevegés Írói munkálkodásának apró elm.:- jyciröl. Szavait sokszor megszakította a feltörő taps. Mondanivalója hol megkapó, hót pedig derűt*akasztó . olt.L Néha ' szelíd gúnnyal beszélt önmagáról is. A tönnyedén gördülő mondatok, ötletes fordulatok, a ho­nor gyöngyét úgy peregtek, ni jut a mesebeli arany­okká kerekei. legnagyobb liatast akkor ért el, arai­kor elmesélte „Az arapyszörű harapj— cftnu, Mátyás király korából veti verses elbeszélésének, 2.1 éves kora­tan írt első nagyobb munkájának létrejöttét. Előadása­im a legegyszerűbb dolgok is érdekesekké váltak. £„ Ilyen szellemes volt az előadás utáni vacsora dalt is. a feliér asztalnál. Értelme fényét, frisseségét a közvetlen társalgásban talán még fokozottabb mérték­jén élvezhettük. .... Juhász Gyula Irta egyszer róla „Móra Ferenc czer- ■gv élete’’ című emlékezésében, hogy „talán Dickens udott úgy beszélni a pódiumon, úgy játszani a szivek­kel, mbit ez a félegyházi nádparipán lovagló, csodajye- •ekből lett szedetni nagyság"'- ,, , , ,, Móra a kecskeméti előadása idején még r sak It sves volt, de oldalra slraftott baja már ezüstsztnfcen átszőtt, ami niég érdekesebbé tette karcsú alakját, mo- lOlygó arcát, beszédesen csillogó tekintetét. Legnagyobb uunkái, így az „Aranykoporsó ” ts, még csak almaiban •Illettek, de már akkor Is jelentős hírneve volt, kulo- iösen a haladó gondolkodású olvasók körében. A halai gondolata azonban már akkor megkörnyé­kezte. Az előző évben, 1921 párilis hó 27-én keltezett egyik írásában „magányos énekesnek” nevezte magát, „akt az útszélen a maga dalait dalolja maja elé az al­konyatba, amely nemsokára eltakarja». A szomorú sejtés hamar valóra vált. A „nemsoká” 7 évet se jelentett: Móra Ferencre 1934-ben, 24 évvel ez­előtt, éppen ezekben a napokban, február 8-án örökre ráborult az alkonyat. Mindössze 54 évet élt. Kecskeméti irodalmi körökben tudnak róla, hogy Möra regényt akart írni Katona Józsefről és a Bánk bánról s azt tervezte, hogy itt, a helyszínen gyűjti össze adatait. Ezek egészen közéd tervei voltak, de — sajnos — ezeknek keresztülvitelében, nagy vesztesé­günkre, megakadályozta korai halála. A homoki szegényparasztság ékesszavú írójára nem maradhattak hatás nélkül Tiborc panaszai s a Messzi Fátok és a többi szegényparaszlok krónikása nagy kró­nikát szeretett volna írni Kecskemét nagy fiáról. A fél egyházi szegény szűcsmester fia megtalálta volna az utat a kecskeméti takacsmcstcr fiához, ha a kérlelhe­tetlen halál bele nem szól. Az Aranykoporsó utolsósoraiban Így szól Bion, a bölcs öreg: — „Én hozzám mar csak ez a haldoglo pa­lota illik, addig, míg szentemre nem húzom nyúlt kö­pönyegem ...” S Móra, a szedd bölcs, az iró. a költő, a tudós egy év múlva hefejezte földi pályafutását. De csak a test szerint. Munkáiban, nagyrahivalott alkotásaiban tovább él. Az édesatyja egykor tulipáno­kat, sujiásokát hímzett a gubákra, ö pedig az emberi sziveket hímezte ki, hogv szebbek, jobbak legyenek. Ezek a sujtások nem szakaduak le, ezek a hímzések nem kopnak el. Ezzel a kis cikkel Móra Ferenc Irodalmi arcképé­nek megfestéséhez kívántunk hozzájárulni egy pár ersetvonással és pedig Móra kecskeméti szereplésének és Kecskeméthez fűzött terveinek ismertetésével. A „Kecskeméti séták” keretébe ez is beletartozik. A múlt emlékei: kövek, házak, műemlékek, intézmé­nyek, események, emberek, írók, költők, művészek, bősök így elevenednek meg az emlékezés örökfépyü tükrében, Dr. Váry István, a i rrr tagja VÉNY« és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvényt. A legtöbb pontszámot elért jnegfejtők között értékes köny­veket sorsolunk ki. A nyertesek nevét és a megfejtéseket február 23-i, vasárnapi számunkban kö­zöljük. 5. SZ. REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE Orosz szépíró: Tavaszi hullá­mok, Bazaroff, A nemesi fészek. Turgenyev Iván. y 5 perc a zenéről. 1. Kilencet. 2. A »Hattyúk tava«. 3. Kék rap­szódia. 4. Antonio Stradivári. 5. Hangsor. Keresd a másodikat! Lope de Vega. A megfejtők közül sorsolás út­ján az alábbiak nyertek köny­vet: ifj. Baditz Pál, Miskolc, Za­lai Mátyás, Kecskemét, Kovászi Mariska, Soltvadkert.A könyve­ket postán küldjük el. 7. Petőfi Népe számú rejtvény szelvény Termelőszövetkezetek, egyéni termelők! Február 1-ével megkezdődött az 1958. évi scdísUUdaíási akciá szerződéskötése. Szerződés köthető egészséges, jó csontozató, 20 kilogrammos süldőre, malacra. ÁTVÉTELI AR: 106 kg-on felüli súlyú hús- és húsjellegú sertésért 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegú sertésért 165 kg-on felijli súlyú zsír- és zsírjellegú sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, vagy konlott sertésért 90—105 kg súlyú, szabvány szerinti minőségnek megfelelő baconsertésért, kg-ként A lekötött sertéseket legkorábban a szerződéskötéstől számí­tott 2 hónap elteltével, de legkésőbb 1958. december 31-ig, a szerződésben kikötött szállítási hónapban lehet átadni a vállalatnak. — Bővebb felvilágosítást és a szerződéskötés' az Állatforgalmi Vállalat községi felvásárlói végzik. 270 Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat legalább 14.89 Ft 14.50 Ft 14.80 Ft U— Ft 15.59 Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom