Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

Mi as igazság a kecskeméti Béke-] szálló lebontása korüli vitában ? j Közmegmozdulásra van szükség az ideiglenes megoldás megtalálására Q aki ,u:n uiv\i: j Mint futótűz terjedt el a hír Kecskeméten: bezárták a Béke­szállót! A közvélemény kissé rossza- lóan fogadta a hírt, hiszen he­tek óta abban a hiszemben élt, hogy a szálló tavaszra kitata­rozva, 21 szobájában szebb és elegánsabb bútorokkal várja a város vendégeit. S most itt áll az épület a város szívében — le­húzott redőnyeivel, nyugtalaní­tóan üres ablakszemeivel — mint egy halálraítélt. S meglehetősen grotekszul hat az is, hogy közvetlen »elíté­lése« előtt nem kevesebb, mint 170 000 forint értékű munkát öl­tek bele — most már nyilvánva­lóan hasztalanul. Ki a felelős ezért az ablakon kidobott 170 000 forintért? — ez a kérdés zak­latja a becsületes, a nép sorsát szivükön viselő embereket. S joggal, hiszen számtalan helye lett volna azoknak az ezresek­nek, olyan helye, ahol maradan­dó létesítmény formájában szol­gálta volna hosszú ideig a köz javát. A válasz azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy első alka­lomra tűnik. Éppen ezért elő­ször forduljunk a legilletéke­sebbhez, s hallgassuk meg mit mond Szappanos Jenő, a város főmérnöke. Egy százéves épület sorsdöntő napjai — Hogy teljes képet kapjunk, vissza kell tekintenünk az épü­let múltjára. A régi nevén is­mert Beretvás 1858-ban épült. Földszintes ház volt. Az emeletet csak évekkel később, 1871-ben építették rá. Nem a legszeren­csésebb megoldás volt, hiszen a talaj ingoványos, s a biztos alap nélküli épület — melyet erede­tileg sem emeletesnek terveztek — évek hosszú során süllyedni kezdett. E jelek körülbelül négy esztendővel ezelőtt olyan aggasz­tóvá váltak, hogy az épületet egy hétre le is zárták, s egy he­lyi műszaki szakemberekből álló bizottság a padlástól a pincéig átvizsgálta és életveszélyesnek nyilvánította. Ezzel egyidőben merült fel új szálloda építésének gondolata. — mondotta Szappa­nos Jenő városi főmérnök. De mit ád a sors? A felettes szerv jogán rövid idővel az em­lített műszaki szemle után egy 8—10 főnyi műszakiakból álló bizottságot küldött Kecskemétre a Belkereskedelmi Minisztérium, melynek tagjai, mint ellenszak­értők, megállapították, hogy az épület megfelelő megerősítéssel legalább 5—10 évig »üzemelhet«. Hiába volt minden további vita, ellenvetés, a szentenciát ki­mondta a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főmérnöke: »Én ma­gam vállalom a felelősséget az épületért.« Megkezdődött hát a tatarozás. A legfőbb főmérnöknek azon­ban teljes mértékben mégsem lehetett nyugodt a lelkiismerete. Legalábbis erre enged következ­tetni egy aprócska — a tények szempontjából ugyan eléggé je­lentéktelen — eset. Az 1956-os földrengés utáni napon nyugtalanul berregett a telefon a Szálloda- és Vendég­látóipari Vállalatnál. A minisz­térium főmérnöke érdeklődött: nem dőlt-e össze a Béke Szálló? Előtérben az új szálló építésének terve A városi és a megyei tanács követelésére közben mégis csak előtérbe került az új szálló épí­tésének terve, amelynek a végső megállapodás után 1956 végére kellett volna elkészülni. A tra­gikus közbeavatkozó az ellenfor­radalom volt — és a kész ter­veket csak közel egy évvel ké­sőbb. 1957 nyarán kapta meg a város. Felsőbb szervek — az Országos Tervhivatal és a Bel­kereskedelmi Minisztérium — 1962-ré helyezték kilátásba az új szálloda elkészülésének időpont­ját. A megyei és a városi tanács mindent elkövetett, hogy leg­alább egy évvel előbbre — 1959 helyett 1958-ra — hozzák az építkezések megkezdését. Gerőcs elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága kereskedelmi osztályának vezetője személye­sen tárgyalt Tausz János elv­társsai, a belkereskedelmi mi­niszterrel, Ugyancsak tárgyalá­sok folytak Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke és Dallos elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, valamint Varga Jenő elnökhelyettes között. A kecskemétiek kérését azonban a legnagyobb jóindulat mellett sem lehetett megvalósítani az országunkat ért ellenforradalom okozta károk miatt. Így került sor a „Béke“ ismételt tatarozására Ez a helyzet kényszerítette a megyei tanácsot arra, hogy is­mételten foglalkozzon az arra már érdemtelen Béke-tömb meg­erősítésével, tatarozásával, Mikor a tatarozáshoz szüksé­ges 450 000 forint biztosítva volt, az elmúlt év novemberében megkezdődtek az erősítési, hely­reállítási munkák, melyeket de­cember végén és január elején újabb nemvárt nyugtalanító kö­rülmények zavartak meg. A fö­démek felbontásakor derült ki, hogy a vastag tartógerendák kétharmad része elkorhadt, meg­rothadt, és így az emelet és a padlás közötti födém teljesen megbízhatatlan. Ezenkívül más aggasztó tünetek is mutatkoztak az épület további süllyedése kö­vetkeztében. Az egyik szoba fa­lán például a tatarozás után egy héttel ismét ujjnyi repedés tá­tongott. S már nemcsak függő­leges, hanem vízszintes repedé­sek is keletkeztek a falakon. A továbbiakban nagy katasztrófát idézhettek volna elő a szinte le­vegőben lógó emeleti falak — amelyeket nem egy-egy föld­szinti fal folytatásaként építet­tek — évekkel ezelőtt az emeleti szobák kialakításakor —, ha­nem az étterem fölötti vasbeton gerendákra. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az épület egyensú­lya megbillent, hiszen az alap nélküli emeleti falakat csak a korhadó födémgerendák tartot­ták Össze. Ilyen körülmények között mindennemű munka életveszé­lyessé vált az épületben. Szak­emberek véleménye szerint az épület biztonságossá tétele több mint 1 milliót emésztene fel. Nyilvánvaló, hogy ennyit már nem lehet áldozni. Tehát nem volt más választás, mint lemon­dani arról a 170 000 forintról, amit az eddigi munkáért kell fizetni — hisz százszorta na­gyobb tragédiát idézhetne elő az épület rombadőlése. Ezek voltait hát a Béke Szálló lezárásának előzményei, s még csak annyit, hogy lebontása is hamarosan megkezdődik. Meddig lesz szálloda nélkül a megyeszékhely? Kegyetlen valóság ez: nincs szállodája a 70 000 lakosú me­gyeszékhelynek, az idegenforgal­mát éppen fellendíteni készülő Kecskemétnek. Ha az idén meg­kezdődhet az új szálló építése,— amiről most ismét folynak a tár­gyalások — 1961-nél előbb sem­mi esetre sem épülhet fel. Az ideiglenes megoldásra kell sürgősen lehetőséget találni. Ezek közül egyik Jegíigyelemre méltóbb az Állami Pincegazda­ság épületének szállodává való átalakítása lenne. De akkor ho­va költözzék a vállalat, hol szo­rítsanak neki helyet, az amúgy is nehéz körülmények között? Latolgatva a lehetőségeket, aj kényszerszülte helyzetet, arra aj meggondolásra jutottunk, a me-j gyei tanács kereskedelmi 06ztá-j lyával egyetemben, hogy meg-j kérjük a város lakóit, hivatalait,! segítsenek az ideiglenes megol-j dáshoz vezető út megtalálásá-| ban — több szem többet lát ala-f pon, s küldjék be javaslataikat | a városi tanács igazgatási aszúi- j lyához. I Nem a város, vagy a megye* tehetetlensége csendült ki a ké­résből — ez azt hiszem nyilván-j való mindenki előtt. A szállodai ügye — mint az eddigi érdeklö-j dcsek is bizonyítják — nemcsak? a megyei, vagy a városi tanács,* hanem az egész város lakóinak? égető, fontos, gyors megoldásra? váró problémája, s csak sok-sok? jóindulattal, megértéssel old-j ható meg! ? Eszikné ? — Szőlő- és gryümöléstermesz-1 téssel foglalkozó tanfolyamok} szervezését kérték a tanácstagi | beszámoló alkalmával a szarkási? tanyavilág választópolgárai. —| Kérték a pusztai könyvtár felál- 5 Utasát is. ; hogy Pataky, az »Atomkorszak Bűvésze« »Űjra Magyarorszá­gon« van, az vegyen magának annyi fáradságot, hogy felku­tatja megyénk déli részét, mert itt tündököl a »Nemzetközi bűveszrevü — Mágiától az il­lúzióig«. Ha a két utóbbi hely- megjelölés között nem találná meg »A világ varázslójá«-t, — az elmúlt hetekben nyomára lelhetett a Kiskunhalastól Vas- kútig terjedő megyerészeo, amely ebből ítélve bizonyos hatósági kultúrízlések védő­szárnyai alatt áll. Pataky nem leltet fukar em­ber. Hiszen mindaz, ami eddig olvasható volt, a nevével véd- jegyzett liáromszínnyoinásxi, drága plakáton tétetett közzé, melynek alján szerényen hú­zódnak meg a vaskútiakra ki­rótt, papírpénzt igénylő hely­árak. S tényleg. Ha az ember alaposan belegondol a vaskúti gyermekeknek (mert gyermek- előadás is volt) és parasztok­nak mostanság, a tavaszra ké­szülés idején nem is lehet más gondjuk, mint az, hogy megte­kintsék a »Világ varázslója«-!, amint a »Csodák Birodalmáéi­ban »illúziójáéval és »renge­teg újdonság«-ával »kétórás kacagás«-ra fakassza őket a kultúra eme falura kívánko­zott apostola. S milyen szeren­cse, hogy Pataky »Üjra Ma­gyarország«-on van. De ebbőt következik az is, hogy bizo­nyosan előzőleg valahol liatá- rainkon kívül volt, és az ilye» »illúzió«-keUőkről esetleg még azt is feltételezheti az ember, hogy illúziói importáltak, ha máshonnan nem Nyugatról. S ami mindennek a teteje: műsorra kerül »Egy nő elége­tése« — cs nyomban utána az ajánlat: »A közönség közül is lehet jelentkezni«. Kedves Világvarázsló! Na - gyón »tetszetős« ez a láugnycl- vekkel csipkedő, fanyar, de azért számunkra szokatlan hu­mora. A plakát tényleg »új­donságéról árulkodik, de azon vau némi elgondolkodni va­lónk, hogy hol van az ok a »Kétórás kacagáséra, vélhe­tő, hogy nevetnivalója ezen csak önnek van, Pataky »mes­ter«, hiszen »szellemes« pla- kátszövegévcl rászedte az em­bereket a bukszanyitásva és a jól sikerült heccen tényleg fa­kadhat ördögi hahota. Tanácsolnánk, hogy legköze­lebb ne jöjjön újra Magyaror­szágra, mert gyanítjuk, hogy ha a vaskútiak nem is, de ta­lán még volnának »hivatalo­sak«, akik az ön által vará­zsolt »Csodák Birodalmáéban jól éreznék magukat. —r—1 cilpim'él BRÜSSZELIBE Ahogy peregnek a naptár lap­jai, úgy kerül hozzánk gondolat­ban egyre közelebb Brüsszel, s véle a világkiállítás megnyitása. Hírek már eddig is vannak szép számmal, hogy mivel rukkolunk ki öt világrész közvéleménye elé, de amiről az alábbiakban lesz szó, bizony az csak kevésbé tudott dolog. Képzeljük magunk elé a világ- kiállítás magyar vendéglőjét. Bábeli nyelvzavar az asztalok­nál, de egyben minden nemzet l’ia-lánya megegyezik: a magyar konyha utolérhetetlen. A csupa zamat ebéd, vagy vacsora után pedig jól esik egy-két pohár hegyvidéki, vagy tüzes homoki toroköblítő. És akkor a távoli ország polgára felemel egyet az ízléses alpári díszfonású üve­gekből s csillogó bort önt csengő pohárba. Miután végigégette belsőjét a pohárba sűrített nap­sugár, jólesően csettint a nyel­vével és tolmács után érdeklő­dik, mert nemcsak a bor, de a Horti József és felesége nép­művészek, a vesszőfonás mesterei fortos világtérképén a helység nevét. Alpárt nem találja sehol. És ez nem is csoda. A község szerényen húzódik meg a Tisza partján. Lüktet, él, de nem hi­valkodik. pedig volna mivel. — Nem egy ember, de az egész község űzi itt a vesszőfonas ügyes kezet, szépérzéket és nagy szorgalmat igénylő mesterségét. Termékeik a múltban s a jelen­ben is eljutott és jpt a világ nem egy országába. Mondják, a művészek között is vannak mesterek — ezek a népművészek. Ezzel a kitüntető jelzővel tisztelik Alpáron Horti Józsefet és nejét, akik megalaku­lása óta, vagyis 1951 augusztus­tól tagjai az Alpári Háziipari Szövetkezetnek. Ujjaik ezer és ezer mintát fontak már kosárba vagy más fűzvesszős tárgyba. Munkájuk kincset ér. Legtöbb­jéért nemes valutát kap hazánk. •—• Ök készítették, az ő kezük munkáját dicséri az a 300 darab különböző méretű díszfonott üveg is, amit a szövetkezet Brüsszelbe küldött, hogy azok Alpár község népművészeinek s vele hazánknak is hírt és nevet szerezzenek. Sándor Géza ANGLIA GYÁSZOL A Manchester United labda­rúgó csapatának csütörtök dél­utáni repülőgép-szerencsétlensé­ge szinte egész Angliát gyászba borította. A péntek reggeli la­pok az első oldalon közük a tra­gédiát, mély gyásszal emlékezve meg az elhúnytakról. A londoni Times szerint a Manchester United tragédiája az angol sportot ért eddigi legna­gyobb veszteség. A News Chro­nicle azt írja, hogy a Manches­ter United több volt, mint egy angol klubcsapat, mert az egész angol labdarúgás szimbólumát jelentette. Különösen mély a gyász Man­chesterben. A szórakozó helye­ket bezárták. A szerencsétlenség egész Eu­rópában mély részvétet keltett. Özönlenek a táviratok az Angol Labdarúgó Szövetséghez és Man­chesterbe. Magyar labdarúgó csapatok is táviratokban fejezik ki részvé­tüket. A belgrádi Vecserny Novotny különkiadásban közölte a gyász­hírt. Pénteken reggel a Sport külön gyászkeretben jelent meg. Jugoszláviából is a részvéttáv- iratok özönét küldik Angliába. A Crvena Zvezda elnöksége csütörtökön délután rendkívüli ülést tartott és javaslatot ter­jesztett az Európa Kupa bizott­sághoz, hogy a Manchester Uni- tedet nyilvánítsák az Európa Kupa tiszteletbeli győztesének. A belgrádi Sport táviratban javaslatot tett az Európa Kupa bizottságnak, hogy a kontinens bajnokcsapatai tornáját ezentúl »Manchester United« Kupának nevezzék. Pénteken délelőtt kiadott Hi­vatalos jelentés szerint a halot­tak száma 21. Köztük egy ma­gyar is van: Miklós Béla Pál, az utazás szervezője. Neve ismert a ma­gyar sportéletben. Több évtizede Angliában élő sportújságíró, aki mindig nagy szívélyességgel állt az Angliában levő magyar spor­tolók rendelkezésére. Felesége sérüléssel kórházba került. Töb­ben életveszélyes sérüléssel fek­szenek a kórházban. A brit biztosító társaságokhoz közelálló körökben körülbelül 550 000 fontra becsülik a mün­cheni repülőgép-szerencsétlenség biztosítási díjait. Ebből az ösz- szegből 150 000 font a repülő­gépre. 400 000 font pedig a meg­halt és sebesült utasokra vonat­kozik. A Manchester United csa­pata 210 000 fontra volt bizto­sítva. A szerencsétlenség ellenére szombaton Angliában megrende­zik a bajnoki fordulót Csak a Manchester United — Wolver­hampton Wanderers mérkőzés marad el. A bajnoki mérkőzése­ken a játékosok fekete karsza­laggal lépnek pályára, a zászló­kat félárbocra eresztik, s két­perces gyászszünettel adóznak az elhúnytak emlékének. A Magyar Labdarúgó Szövet­ség határozata szerint vasárnap az összes sorrakerülő barátságos és edzőmérkőzések első félide­jének 15. percében egyperces gyászszünetet kell tartani a Manchester United elhúnyt já­tékosainak és vezetőinek emlé­kére. wW^VVVVVVVVWVWVVVWVVvVVyVVVVVw' — Hatósági ellenőrzések során több hiányosságot találtak Sze­remig község kereskedelmében. Ezek — mint a kereskedelmi felügyelőség megállapította — jórészben a Bajai Földműves­szövetkezet hanyagságából szár­maztak. díszfonatú üveg is megnyerte a tetszését. Tudni akarja, hol ké­szítik, s kaphat-e majd belőle. A tolmács készségesen szolgál felvilágosítással, de az idegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom