Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-09 / 34. szám
Mi as igazság a kecskeméti Béke-] szálló lebontása korüli vitában ? j Közmegmozdulásra van szükség az ideiglenes megoldás megtalálására Q aki ,u:n uiv\i: j Mint futótűz terjedt el a hír Kecskeméten: bezárták a Békeszállót! A közvélemény kissé rossza- lóan fogadta a hírt, hiszen hetek óta abban a hiszemben élt, hogy a szálló tavaszra kitatarozva, 21 szobájában szebb és elegánsabb bútorokkal várja a város vendégeit. S most itt áll az épület a város szívében — lehúzott redőnyeivel, nyugtalanítóan üres ablakszemeivel — mint egy halálraítélt. S meglehetősen grotekszul hat az is, hogy közvetlen »elítélése« előtt nem kevesebb, mint 170 000 forint értékű munkát öltek bele — most már nyilvánvalóan hasztalanul. Ki a felelős ezért az ablakon kidobott 170 000 forintért? — ez a kérdés zaklatja a becsületes, a nép sorsát szivükön viselő embereket. S joggal, hiszen számtalan helye lett volna azoknak az ezreseknek, olyan helye, ahol maradandó létesítmény formájában szolgálta volna hosszú ideig a köz javát. A válasz azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy első alkalomra tűnik. Éppen ezért először forduljunk a legilletékesebbhez, s hallgassuk meg mit mond Szappanos Jenő, a város főmérnöke. Egy százéves épület sorsdöntő napjai — Hogy teljes képet kapjunk, vissza kell tekintenünk az épület múltjára. A régi nevén ismert Beretvás 1858-ban épült. Földszintes ház volt. Az emeletet csak évekkel később, 1871-ben építették rá. Nem a legszerencsésebb megoldás volt, hiszen a talaj ingoványos, s a biztos alap nélküli épület — melyet eredetileg sem emeletesnek terveztek — évek hosszú során süllyedni kezdett. E jelek körülbelül négy esztendővel ezelőtt olyan aggasztóvá váltak, hogy az épületet egy hétre le is zárták, s egy helyi műszaki szakemberekből álló bizottság a padlástól a pincéig átvizsgálta és életveszélyesnek nyilvánította. Ezzel egyidőben merült fel új szálloda építésének gondolata. — mondotta Szappanos Jenő városi főmérnök. De mit ád a sors? A felettes szerv jogán rövid idővel az említett műszaki szemle után egy 8—10 főnyi műszakiakból álló bizottságot küldött Kecskemétre a Belkereskedelmi Minisztérium, melynek tagjai, mint ellenszakértők, megállapították, hogy az épület megfelelő megerősítéssel legalább 5—10 évig »üzemelhet«. Hiába volt minden további vita, ellenvetés, a szentenciát kimondta a Belkereskedelmi Minisztérium főmérnöke: »Én magam vállalom a felelősséget az épületért.« Megkezdődött hát a tatarozás. A legfőbb főmérnöknek azonban teljes mértékben mégsem lehetett nyugodt a lelkiismerete. Legalábbis erre enged következtetni egy aprócska — a tények szempontjából ugyan eléggé jelentéktelen — eset. Az 1956-os földrengés utáni napon nyugtalanul berregett a telefon a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál. A minisztérium főmérnöke érdeklődött: nem dőlt-e össze a Béke Szálló? Előtérben az új szálló építésének terve A városi és a megyei tanács követelésére közben mégis csak előtérbe került az új szálló építésének terve, amelynek a végső megállapodás után 1956 végére kellett volna elkészülni. A tragikus közbeavatkozó az ellenforradalom volt — és a kész terveket csak közel egy évvel később. 1957 nyarán kapta meg a város. Felsőbb szervek — az Országos Tervhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium — 1962-ré helyezték kilátásba az új szálloda elkészülésének időpontját. A megyei és a városi tanács mindent elkövetett, hogy legalább egy évvel előbbre — 1959 helyett 1958-ra — hozzák az építkezések megkezdését. Gerőcs elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának vezetője személyesen tárgyalt Tausz János elvtárssai, a belkereskedelmi miniszterrel, Ugyancsak tárgyalások folytak Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke és Dallos elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint Varga Jenő elnökhelyettes között. A kecskemétiek kérését azonban a legnagyobb jóindulat mellett sem lehetett megvalósítani az országunkat ért ellenforradalom okozta károk miatt. Így került sor a „Béke“ ismételt tatarozására Ez a helyzet kényszerítette a megyei tanácsot arra, hogy ismételten foglalkozzon az arra már érdemtelen Béke-tömb megerősítésével, tatarozásával, Mikor a tatarozáshoz szükséges 450 000 forint biztosítva volt, az elmúlt év novemberében megkezdődtek az erősítési, helyreállítási munkák, melyeket december végén és január elején újabb nemvárt nyugtalanító körülmények zavartak meg. A födémek felbontásakor derült ki, hogy a vastag tartógerendák kétharmad része elkorhadt, megrothadt, és így az emelet és a padlás közötti födém teljesen megbízhatatlan. Ezenkívül más aggasztó tünetek is mutatkoztak az épület további süllyedése következtében. Az egyik szoba falán például a tatarozás után egy héttel ismét ujjnyi repedés tátongott. S már nemcsak függőleges, hanem vízszintes repedések is keletkeztek a falakon. A továbbiakban nagy katasztrófát idézhettek volna elő a szinte levegőben lógó emeleti falak — amelyeket nem egy-egy földszinti fal folytatásaként építettek — évekkel ezelőtt az emeleti szobák kialakításakor —, hanem az étterem fölötti vasbeton gerendákra. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az épület egyensúlya megbillent, hiszen az alap nélküli emeleti falakat csak a korhadó födémgerendák tartották Össze. Ilyen körülmények között mindennemű munka életveszélyessé vált az épületben. Szakemberek véleménye szerint az épület biztonságossá tétele több mint 1 milliót emésztene fel. Nyilvánvaló, hogy ennyit már nem lehet áldozni. Tehát nem volt más választás, mint lemondani arról a 170 000 forintról, amit az eddigi munkáért kell fizetni — hisz százszorta nagyobb tragédiát idézhetne elő az épület rombadőlése. Ezek voltait hát a Béke Szálló lezárásának előzményei, s még csak annyit, hogy lebontása is hamarosan megkezdődik. Meddig lesz szálloda nélkül a megyeszékhely? Kegyetlen valóság ez: nincs szállodája a 70 000 lakosú megyeszékhelynek, az idegenforgalmát éppen fellendíteni készülő Kecskemétnek. Ha az idén megkezdődhet az új szálló építése,— amiről most ismét folynak a tárgyalások — 1961-nél előbb semmi esetre sem épülhet fel. Az ideiglenes megoldásra kell sürgősen lehetőséget találni. Ezek közül egyik Jegíigyelemre méltóbb az Állami Pincegazdaság épületének szállodává való átalakítása lenne. De akkor hova költözzék a vállalat, hol szorítsanak neki helyet, az amúgy is nehéz körülmények között? Latolgatva a lehetőségeket, aj kényszerszülte helyzetet, arra aj meggondolásra jutottunk, a me-j gyei tanács kereskedelmi 06ztá-j lyával egyetemben, hogy meg-j kérjük a város lakóit, hivatalait,! segítsenek az ideiglenes megol-j dáshoz vezető út megtalálásá-| ban — több szem többet lát ala-f pon, s küldjék be javaslataikat | a városi tanács igazgatási aszúi- j lyához. I Nem a város, vagy a megye* tehetetlensége csendült ki a kérésből — ez azt hiszem nyilván-j való mindenki előtt. A szállodai ügye — mint az eddigi érdeklö-j dcsek is bizonyítják — nemcsak? a megyei, vagy a városi tanács,* hanem az egész város lakóinak? égető, fontos, gyors megoldásra? váró problémája, s csak sok-sok? jóindulattal, megértéssel old-j ható meg! ? Eszikné ? — Szőlő- és gryümöléstermesz-1 téssel foglalkozó tanfolyamok} szervezését kérték a tanácstagi | beszámoló alkalmával a szarkási? tanyavilág választópolgárai. —| Kérték a pusztai könyvtár felál- 5 Utasát is. ; hogy Pataky, az »Atomkorszak Bűvésze« »Űjra Magyarországon« van, az vegyen magának annyi fáradságot, hogy felkutatja megyénk déli részét, mert itt tündököl a »Nemzetközi bűveszrevü — Mágiától az illúzióig«. Ha a két utóbbi hely- megjelölés között nem találná meg »A világ varázslójá«-t, — az elmúlt hetekben nyomára lelhetett a Kiskunhalastól Vas- kútig terjedő megyerészeo, amely ebből ítélve bizonyos hatósági kultúrízlések védőszárnyai alatt áll. Pataky nem leltet fukar ember. Hiszen mindaz, ami eddig olvasható volt, a nevével véd- jegyzett liáromszínnyoinásxi, drága plakáton tétetett közzé, melynek alján szerényen húzódnak meg a vaskútiakra kirótt, papírpénzt igénylő helyárak. S tényleg. Ha az ember alaposan belegondol a vaskúti gyermekeknek (mert gyermek- előadás is volt) és parasztoknak mostanság, a tavaszra készülés idején nem is lehet más gondjuk, mint az, hogy megtekintsék a »Világ varázslója«-!, amint a »Csodák Birodalmáéiban »illúziójáéval és »rengeteg újdonság«-ával »kétórás kacagás«-ra fakassza őket a kultúra eme falura kívánkozott apostola. S milyen szerencse, hogy Pataky »Üjra Magyarország«-on van. De ebbőt következik az is, hogy bizonyosan előzőleg valahol liatá- rainkon kívül volt, és az ilye» »illúzió«-keUőkről esetleg még azt is feltételezheti az ember, hogy illúziói importáltak, ha máshonnan nem Nyugatról. S ami mindennek a teteje: műsorra kerül »Egy nő elégetése« — cs nyomban utána az ajánlat: »A közönség közül is lehet jelentkezni«. Kedves Világvarázsló! Na - gyón »tetszetős« ez a láugnycl- vekkel csipkedő, fanyar, de azért számunkra szokatlan humora. A plakát tényleg »újdonságéról árulkodik, de azon vau némi elgondolkodni valónk, hogy hol van az ok a »Kétórás kacagáséra, vélhető, hogy nevetnivalója ezen csak önnek van, Pataky »mester«, hiszen »szellemes« pla- kátszövegévcl rászedte az embereket a bukszanyitásva és a jól sikerült heccen tényleg fakadhat ördögi hahota. Tanácsolnánk, hogy legközelebb ne jöjjön újra Magyarországra, mert gyanítjuk, hogy ha a vaskútiak nem is, de talán még volnának »hivatalosak«, akik az ön által varázsolt »Csodák Birodalmáéban jól éreznék magukat. —r—1 cilpim'él BRÜSSZELIBE Ahogy peregnek a naptár lapjai, úgy kerül hozzánk gondolatban egyre közelebb Brüsszel, s véle a világkiállítás megnyitása. Hírek már eddig is vannak szép számmal, hogy mivel rukkolunk ki öt világrész közvéleménye elé, de amiről az alábbiakban lesz szó, bizony az csak kevésbé tudott dolog. Képzeljük magunk elé a világ- kiállítás magyar vendéglőjét. Bábeli nyelvzavar az asztaloknál, de egyben minden nemzet l’ia-lánya megegyezik: a magyar konyha utolérhetetlen. A csupa zamat ebéd, vagy vacsora után pedig jól esik egy-két pohár hegyvidéki, vagy tüzes homoki toroköblítő. És akkor a távoli ország polgára felemel egyet az ízléses alpári díszfonású üvegekből s csillogó bort önt csengő pohárba. Miután végigégette belsőjét a pohárba sűrített napsugár, jólesően csettint a nyelvével és tolmács után érdeklődik, mert nemcsak a bor, de a Horti József és felesége népművészek, a vesszőfonás mesterei fortos világtérképén a helység nevét. Alpárt nem találja sehol. És ez nem is csoda. A község szerényen húzódik meg a Tisza partján. Lüktet, él, de nem hivalkodik. pedig volna mivel. — Nem egy ember, de az egész község űzi itt a vesszőfonas ügyes kezet, szépérzéket és nagy szorgalmat igénylő mesterségét. Termékeik a múltban s a jelenben is eljutott és jpt a világ nem egy országába. Mondják, a művészek között is vannak mesterek — ezek a népművészek. Ezzel a kitüntető jelzővel tisztelik Alpáron Horti Józsefet és nejét, akik megalakulása óta, vagyis 1951 augusztustól tagjai az Alpári Háziipari Szövetkezetnek. Ujjaik ezer és ezer mintát fontak már kosárba vagy más fűzvesszős tárgyba. Munkájuk kincset ér. Legtöbbjéért nemes valutát kap hazánk. •—• Ök készítették, az ő kezük munkáját dicséri az a 300 darab különböző méretű díszfonott üveg is, amit a szövetkezet Brüsszelbe küldött, hogy azok Alpár község népművészeinek s vele hazánknak is hírt és nevet szerezzenek. Sándor Géza ANGLIA GYÁSZOL A Manchester United labdarúgó csapatának csütörtök délutáni repülőgép-szerencsétlensége szinte egész Angliát gyászba borította. A péntek reggeli lapok az első oldalon közük a tragédiát, mély gyásszal emlékezve meg az elhúnytakról. A londoni Times szerint a Manchester United tragédiája az angol sportot ért eddigi legnagyobb veszteség. A News Chronicle azt írja, hogy a Manchester United több volt, mint egy angol klubcsapat, mert az egész angol labdarúgás szimbólumát jelentette. Különösen mély a gyász Manchesterben. A szórakozó helyeket bezárták. A szerencsétlenség egész Európában mély részvétet keltett. Özönlenek a táviratok az Angol Labdarúgó Szövetséghez és Manchesterbe. Magyar labdarúgó csapatok is táviratokban fejezik ki részvétüket. A belgrádi Vecserny Novotny különkiadásban közölte a gyászhírt. Pénteken reggel a Sport külön gyászkeretben jelent meg. Jugoszláviából is a részvéttáv- iratok özönét küldik Angliába. A Crvena Zvezda elnöksége csütörtökön délután rendkívüli ülést tartott és javaslatot terjesztett az Európa Kupa bizottsághoz, hogy a Manchester Uni- tedet nyilvánítsák az Európa Kupa tiszteletbeli győztesének. A belgrádi Sport táviratban javaslatot tett az Európa Kupa bizottságnak, hogy a kontinens bajnokcsapatai tornáját ezentúl »Manchester United« Kupának nevezzék. Pénteken délelőtt kiadott Hivatalos jelentés szerint a halottak száma 21. Köztük egy magyar is van: Miklós Béla Pál, az utazás szervezője. Neve ismert a magyar sportéletben. Több évtizede Angliában élő sportújságíró, aki mindig nagy szívélyességgel állt az Angliában levő magyar sportolók rendelkezésére. Felesége sérüléssel kórházba került. Többen életveszélyes sérüléssel fekszenek a kórházban. A brit biztosító társaságokhoz közelálló körökben körülbelül 550 000 fontra becsülik a müncheni repülőgép-szerencsétlenség biztosítási díjait. Ebből az ösz- szegből 150 000 font a repülőgépre. 400 000 font pedig a meghalt és sebesült utasokra vonatkozik. A Manchester United csapata 210 000 fontra volt biztosítva. A szerencsétlenség ellenére szombaton Angliában megrendezik a bajnoki fordulót Csak a Manchester United — Wolverhampton Wanderers mérkőzés marad el. A bajnoki mérkőzéseken a játékosok fekete karszalaggal lépnek pályára, a zászlókat félárbocra eresztik, s kétperces gyászszünettel adóznak az elhúnytak emlékének. A Magyar Labdarúgó Szövetség határozata szerint vasárnap az összes sorrakerülő barátságos és edzőmérkőzések első félidejének 15. percében egyperces gyászszünetet kell tartani a Manchester United elhúnyt játékosainak és vezetőinek emlékére. wW^VVVVVVVVWVWVVVWVVvVVyVVVVVw' — Hatósági ellenőrzések során több hiányosságot találtak Szeremig község kereskedelmében. Ezek — mint a kereskedelmi felügyelőség megállapította — jórészben a Bajai Földművesszövetkezet hanyagságából származtak. díszfonatú üveg is megnyerte a tetszését. Tudni akarja, hol készítik, s kaphat-e majd belőle. A tolmács készségesen szolgál felvilágosítással, de az idegen
