Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

^flLLmkai Uiz a l&rintim

‘ÁRTMUNKA A KECSKEMÉTI KENYÉRGYÁRBAN1

A kecskeméti Sütőipari Válla- ,t nyereséggel zárta az 1957-es íztendőt. A munkások szorgal- asan dolgoztak, a veze.ók pe- g jól gazdálkodtak. Lisztfel- isználásuk jóval belül van az •szágos normán. Egy mázsa ke- zér sütéséhez 73 kiló helyett 1,2 kiló lisztet dagasztanak tész- „nak anélkül, hogy ez a kenyér inőségére kihatással lenne, yekeznek betartani a techno- giai utasításokat, de egyébként jók a termelési mutatóik, y a dolgozók részesedése is egalapozott a terven felüli 'ereségböl.

Ezeknek a szép eredményeket az elérésében része van a irtszervezetnek is, ezen belül >mogyi elvtársnak, aki mint a pasztalatok bizonyítják, elég 1 össze tudja egyeztetni a n i- áki vezető és az üzemi pártikár egyaránt felelősségteljes osztását. Hogy működik ennél vállalatnál a pártszervezet?

i sikerük magyarázata?

' alábbiakban éppen ezt pró- .Ijuk leírni, de csak részleté- n, mert tudjuk, hogy a párt- zetés sokirányú teendőit átfo- an ismertetni egy cikk kevés. A Sütőipari Vállalatnak is sgvannak az előnyös és hát- nyos körülményei, amelyek a .adatokat tekintve mintegy rvonalazzák is a pártszervezet mdőit. Előny a dolgozók szak- iszerető, szorgalmas kollektí- ja, az évek óta összeszokott rzsgárda, akikre mindig szánhat a pártszervezet, az üzem zetősége. Az a tény viszont, gy a működő sütödék mellett helyen raktározzák a válla- ; anyag- és műszaki felszereiét, olyan hátrány, amit még y jól működő pártszervezet is

csak csökkenteni tud, megszüntetni nem.

Ahol a vállalat minden dolgozója egy helyen van, ott, hogy példát mondjunk, egy taggyűlés, vagy pártnap megszervezése negyedannyi munkát sem igényel, mint egy szétszórt területű üzemnél. Hát még ha a termelés pártellenőrzésének ezeregy feladatát boncolgatnánk? . . ; A kommunisták persze reális emberek. A kecskeméti Sütőipari Vállalat vezetői is úgy vannak munkájukkal, hogy tudják, érzik: rövid időn belül egy helyre kell telepíteni az egész kenyérgyárat, de munkájukat úgy végzik, hogy alkalmazkodnak ehhez a kényszerű szétszórtsághoz.

Somogyi elvtársnak, a kenyérgyár párttitkárának, s véle- az egész pártszervezetnek is az az elve, hogy tartós vállalati eredményeket

csak

következetes munkával

lehet megalapozni. Üzemükben minden kommunista dolgozó vagy vezető ehhez tartja magát. A taggyűlések határozata alapján az alapszervezet minden tagja állandó feladatának tekinti, hogy vizsgálja és ahogy csak lehet, pozitívan alakítsa a fajlagos lisztfelhasználást, a kenyér minőségét és a fogyóeszközök elhasználódási arányát.

A kenyérgyárban minden hó 20-a táján van a párttaggyűlés. Ilyenkorra elkészül már az előző hónap mérlege, s nyilvánvalóvá válnak a termelés gazdaságos, vagy kevésbé gazdaságos mutatói. Ezeknek az ^állását a havi taggyűléseken elsőnek a kommunistákkal ismertetik. S itt, az értékelő

vite slapján szabják meg!

kinek-kinek a maga rendszeres^ havi pártfeladatát.

Nem célunk a számok felsoro- < lása, de minden mázsa kenyér* után 70—80 deka liszt megtaka- rítása egy évben több száz má- i zsát kitevő mennyiségre növek- < szik. Egy-egy 6—7 forintos spe- < ciális kemenceégő, ha vigyáznak; rá, két hónapig is eltart, de < nemtörődömségből naponta három is eltörhet. A Sütőipari Vál- < lalatnak viszont nem egy, hanem j 30 kemencéje van Kecskeméten, i s ha ezt beszorozzuk az év 385 j napjával, bizony 150 000 forintot < is úgy kidobhatnak az ablakon, mint a pinty. A vetőlapátok darabja is több mint 100 forintba* kerül. Igaz, a nagy hőfoktól és ] súrlódástól hamar kopnak, de itt < sem mindegy, hogy hat hétig, ] vagy hat hónapig lehet azokat < használni.

Az állhatatos nevelő munkának és a rendszeres ellenőrzésnek eredményeként a vállalat több százezer forintos nyereségében így válik kézzel foghatóvá az üzemi pártszervezet mindennapi munkája. De ha a kommunisták elérik, hogy ebben az évben a Sütőipari Vállalat minden dolgozója még nagyobb figyelemmel kezeli a reábízott munkaeszközöket, akkor egy év múlva további jelentős megtakarításokról és sikerekről adhatunk majd hírt. Addig is javasoljuk azonban a vállalat párt- 0 és gazdasági vezetőinek, hogy ed- dig elért szép eredményeik meg- }} tartása érdekében nézzenek körül Kiskunfélegyházán, mert ott j egy idő óta észrevehetően jobb a i kenyér minősége, mint Kecske- j méten.

Sándor Géza

A Kiskunfélegyhási Gépgyár új készítménye:

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK az elmúlt évben sokat erősödtek. Erről naponta ad hírt a sajtó, a rádió. Egyoldalú lenne azonban a termelőszövetkezetek munkájának ismertetése, ha nem foglalkoznánk azzal a nehány szövetkezettel, amelyeknél még gyenge a vezetés, nem heverték ki az ellenforradalom okozta seoeket, ahol még mindig vannak hibás nézeteit, rosz- szul gazdálkodnak.

Ezeket a szövetkezeteket most a megyei és a járási tanácsok szakembereiből álló brigádok vizsgálják felül. A felülvizsgálat célja: segíteni az említett szövetkezeteket kilábolni a bajból, hogy sikeresebben haladjanak előre, mini eddig cs méltó képviselői legyenek a szocialista nagyüzemnek a falun.

A VIZSGÁLATOK még folynak, de már az eddigi tapasztalatokból is sok következtetést lehet levonni. Elsősorban azt, bogy a legtöbb gyengén működő termelőszövetkezetben a vezetéssel, az irányítással van hiba. A tompái Szabad Föld Tsz-ben a vezetés gyengesége miatt a tagság fegyelmezetlen, gyakran isznak, veszekednek, otthagyják a munkát. Előfordult, hogy az elnök, vagy a párttitkár volt kénytelen a jószágokat megetetni. A hozott határozatokat a legtöbbször nem tartják be. Hasonló a helyzet a zsanai Űj Világ Termelőszövetkezetben is. Gyenge a vezetés, nincs ellenőrzés. Agronómus sincs ebben az 1300 holdas gazdaságban.

A VEZETÉSBŐL származó hibák mellett leggyakoribb a szakértelem hiánya. A tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezetben 5 hold olyan szőlőt művelnek, amely a tervek szerint csak 6 és fél mázsa termést ad holdanként. Nyilvánvaló, hogy ilyen szőlőt vagy fel kell újítani, vagy újból kell telepíteni. A termelő- szövetkezetben 23 kilogrammot használnak fel műtrágyából holdanként, pedig meg .volna a lehetőség ahhoz, hogy 100 kilogrammra emeljék fel a holdanként felhasznált műtrágyameny- nyiséget. Ebben az esetben kedvezményhez jutnának és a talajerőt is növelnék, amely természetesen magával hozza a terméshozamok emelkedését. A kiskunmajsai Alkotmány Termelőszövetkezetben négy anyadisznóra egy saját apaállatot, 41 juhra pedig két saját kost akarnak tartani. Pedig ilyen kis állatállománynál nincs értelme ennek. Ugyanitt a takarmányozást elhanyagolják, a tehenek rosszak. A hozzá nem értés mindenütt tapasztalható a gazdálkodásban. A jászszentlászlói Búzakalász Termelőszövetkezetben nagyon gyenge az állatállomány, s az összes területnek csak 12 százalékát tudják trágyázni. ebben benne van az öt hold zöldtrágyázás is. Ennek ellenére mégis sok tarlóvetést terveztek, amely fokozott talajzsaroláshoz vezet.

MÁS PÉLDÁKAT is lehetne felsorolni. Az említett hibák eredője elsősorban a termelőszövetkezeti tagság, amely nem tud rendet teremteni a közös- bt-xi. Baj az is, hogy a községi tanács, valamint a járási tanács és általában a községi és a járási vezetők sem adnak elegendő' segítséget ezeknek a szövetkezeteknek. Meg kell szüntetni ezt a hibás álláspontot, amelynek első lépése maga a felülvizsgálat, de ezt követően arra kell törekedni az illetékeseknek, hogy a hibák minél előbb megszűnjenek.

AZ IGAZ, hogy sem a községi, sem a járási vezetők nem képesek egyedül rendbehozni ezeket a gazdaságokat. Ehhez a termelőszövetkezeti tagság akarata is szükséges, az, hogy valamennyien lássák: ez a helyzet tarthatatlan. Fogjanak tehát ösz- sze és javítsák meg a gazdálkodást, ez elsősorban saját érdekük, de érdeke az egész termelőszövetkezeti mozgalomnak, mert csak jól működő nagyüzemi gazdaságok vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat.

Robotgép a nagyüzemi ételgyártáshoz

iokszor halljuk az üze- konyhán, éttermekben dolgo- asszonyoktól, lányoktól, hogy jük nagyrészét elveszi a sza- 'átlan előkészítő munka. -- ák kellenek, míg a húst meg- •álják, vagy az uborkát leszedik, ne is beszéljünk a külön- :ő főzelékekről, különösen, ha passzírozva szolgálják fel. Valószínű Balogh Béla tervező lerte az asszonyok eme gond- , és ez késztette arra, hogy galkossa a háztartási robot- >et.

gaz, ez a konstrukció még k a nagyüzemi ételgyérakban rgoskodók munkáját könnyíti g, de ez is nagy öröm az asz- nyok számára. Balogh Béla ve alapján a Félegyházi Gépír dolgozói vállalkoztak az új > megszerkesztésére.

Ellátogattunk a gyár- s kíváncsian szemléltük, hóin is készül ez az okos kis sina.

i gyár hatalmas szerelőcsar- cának középső részén találjunk Kiss elvtárssal, a gé- összeszerelő csoport műve- őjével. Ű szívesen vállalko- t az útikalauz szerepére. Miigen sokféle alkatrész hever rteszét, mindjárt megkérdez- tőle, mondja el, melyik, mi- n célt szolgál.

) készségesen válaszolt:- A mákdarálót Retkes Má- s, Dékány István, a szeletelő >ozokat Nagy Sándor, Toldi /án, a motorszerelést Kiss roly, a dió- és morzsadaráló zörülését Fekete Zoltán, a títást és összeállítást Patyi íály, Ürmös János, Kiss Já- és még vagy nyolc—tíz nkás végzi.

Tíg Kiss elvtárs ezeket mond- addig én szemügvve veszem

az egyes alkatrészeket, s ezt követően így szójok:

— Nem látok én itt semmi különöset.

Ö rám néz, aztán karonragad, miközben ezt mondja:

— Menjünk a raktárba, ott majd megváltozik a véleménye.

i'rir pen ce később negyven, igen szép, tetszetős háztartási robotgép társaságában folytattuk az előbb megkezdett eszmecserét.

— Mit tud ez a masina? — kérdem Kiss elvtárstól.

— Húst, mákot, morzsát, diót darál, paszíroz különböző főzelékeket, szeletel káposztát, tököt, uborkát — mondja egy- szuszra, közben kezembe adja azokat a szorkézeteket, amelyekkel ezeket a műveleteket el lehet végezni.

— Nehéz.

— Az bizony — adja vissza a

szót. — A motorház némelyike* 8—10 kilóval több. Úgy látszik, ahol ezt öntik, ott bőviben van-* nak az anyagnak. Volt részünk-* ről ezzel kapcsolatosan javaslat, de a tervező mérnök azt \ mondja, hogy így jó.

Nem vitatkozni akarok vele,! de nekem is az a véleményem, hogy könnyebbé kellene tenni! ezt a gépet.

Mégis azzal a jó érzéssel hagytam el a gyárat, hogy nem is olyan rosszak a férfiak, mint ahogy egyes asszonyok lefestik őket. Ezt pedig azzal bizonyítom, hogy olyan szívvel és lélekkel munkálkodnak a robotgép összeállításán, mintha már mindegyikük ott látná a gépet az üzemi konyhákban.

Bízunk abban, hogy a ház-< tartások is rövidesen egy új gép-j pel gazdagodnak.

— Venes2 —

[A párt segítségével

fellendül az óbögi KISZ munkája

LÁTOGATÁS

a szülészeti osztályon

Mint látogató kerültem a kórházba. Szeretem az apró gyermekeket és ezért a szülészetre mentem. Kiváncsi voltam erre az osztályra azért is, mert korábban sok panaszt hallottam róla.

Alig egyórai ott' tartózkodás után »becsapottnak« éreztem

magam, mert még egyetlen helyen sem éreztem a betegek iránt olyan mély szeretetet, mint itt. Szeretettel fogadnak itt bárkit. A gondoskodás az újszülött gyermekekért való — önzetlen aggódás és szerető féltés leolvasható minden ott dolgozó orvos, szülésznő arcáról.

Kern értem, hogy miért bántják mégis érdemtelenül őket. Kinek okozhattak kedvetlenséget a mosolygó arcok? Kinek, okozhattak bosszúságot a gyér-• mekekért, a szülőkért harcoló orvos-, szülésznő- és ápolónőkezek?

Ugye, hálás és sokszor hálátlan szülők megengedik, hogy ezúton mondjak köszönetét nekik, Szalai Benőné szülésznőnek, dr. Kádos Miklós orvosnak és min-, den itt dolgozónak. Szeressék' őket, csak úgy, mint ahogyan ők szeretik gyermeküket. Adjanak nagyobb megbecsülést nekik: Higgyék el, megérdemlik.

Czakő Ferenc levelező

AZ ŰJBÖGl területi pártszervezet nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére. A pártvezetőség megbízásából Úbögön két ifjúsági gyűlésen, illetve KISZ-tag- gyűlésen és egy vezetőségi ülésen vettem részt és a nyilvánosság előtt szeretnék tapasztalataimról beszámolni.

Az óbögi KISZ-szervezet egyénileg dolgozó parasztfiatalokból tevődik össze. Az ellenforradalom leverése után hamar talpra- állt itt az ifjúság és megalakította az EPOSZ-t. Ezen azonban meglátszott, hogy egy kis vérszegénység van benne. Az egyik ifjúsági gyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy alakuljon át Kommunista Ifjúsági Szövetséggé a szervezet. Ez egy- ideig nem sokat változtatott a szervezet életén. Kezdetben sokan idegenkedtek az új névtől és a megválasztott KlSZ-veze- tők is igen hiányosan végezték munkájukat. Rányomta az ifjúsági munkára a bélyegét az, hogy az egész 1957-es évben csak

3—4 bálát rendeztek és ebben kimerült az egész tevékenységük. — örömmel jelenthetjük azonban, hogy az 1958. év meghozta a virradatot a KlSZ-szer- vezet részére.

JANUÁR ELEJÉN tartott ifjúsági gyűlésre területünkről minden fiatalt meghívtunk és ott ismertettük a KlSZ-szerve- zet jelentőségét, valamint célkitűzéseit. Ez a gyűlés azt eredményezte, hogy a KISZ taglétszáma a 14 főről 27-re növekedett. Továbbá ekkor lett kiegészítve a vezetőség. Csábi Erzsébet pedagógust a fiatalság egy- !< hangúlag örömmel választotta meg a szervezet titkárának. Majd mindjárt a vezetőségválasztás után terveket készítettek, színdarab betanulására, motoros

kör beindítására. Még el sem telt egy hónap a vezetőségi gyűlés után, mire január 31-re újra összehívták a taggyűlést. Eredményes volt ez az alig 20—25 nap, amely eltelt az első jól megszervezett gyűlés óta.

A TITKÁR* beszámolójában foglalkozott a KISZ életével, célkitűzésével és az ellenforradalommal, amely az ifjúság egy részét félrevezette és megtántorította. Majd az ünnepélyes tag- könyvátadásra került a sor, melyet megelőzött a fogadalomtétel. Ezen a gyűlésen a KISZ- szervezet létszáma új tagok felvételével 33-ra növekedett.

A FIATALOK lelkesedését mutatja, hogy 12 taggal megkezdte működését a kézimunkaszakkör, a kultúrcsoport pedig hozzáfogott a »Sári bíró« című színdarab betanulásához.

Pártszervezetünk örömmel fogadja a KISZ-szervezet munkájának megjavulását és biztosítjuk őket, hogy támogatásunk a jövőben sem fog hiányozni. Arra kérjük őket, hogy a KISZ- szervezetben tanuljanak, szórakozzanak, s minden erejükkel, fiatalos lendületükkel segítsék elő a párt által megjelölt feladatok megvalósítását, a szocializmus építését.

Kerekes Gábor, az újbögi pártszervezet vezetőségi tagja

MÁV-RUHA HELYETT RABRUHA: Vadász József garai lakos a MÁV szolgálatából kilépve, mintegy 2500 formt értékű vasutasruháját nem adta vissza, hanem megtartotta, s részben eladta. Társadalmi tulajdon ellen elkövetett sikkasztás miatt há- rombónaoi börtönbüntetést kapott*

T,á*nma$.suk őket