Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

III. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek ! / Ara SO fillér 1958. FEBRUAR 8. SZOMBAT A 'MAGYAR SZOCIALISTA M EGYÉI lapja : i ? : ISO tenyésztő közel 10 000 vérvizsgált baromfival szakcsoportot alakított Kiskunhalason A NAPOKBAN Kiskunhalas 180 baromfitenyésztője gyűlt össze azzal a céllal, hogy szak­csoportot alakítson. Kiskunhalasnak igen nagy múltja van a barom ti tenyésztés­ben, amit országszerte ismer­nek. Gödöllőre is — ahol a há­ború alatt megsemmisült az ál­lomány — Halasról vittek fehér alapanyagot, amelyet továbbfej­lesztettek. A jelenlegi tenyésztőgárda, mintegy 10 000 darab vérvizsgált baromfi birtokában arra törek­szik, hogy a halasi baromfite­nyésztés jó hírét megőrizze és tovább fejlessze. A sertéste­nyésztő szakcsoport mintájára azért alakítják meg saját szak­csoportjukat, hogy ezáltal ne csak törzsállománnyal, hanem vérvizsgált, betegségmentes ál­latokkal is el tudják látni a vá­sárlókat s nem utolsósorban az exportlehetőségek is megnőnek. AZ ALAKULANDÓ szakcso­port tagjaival Korpa Károly, a Keltető Állomás igazgatója is­mertette a legfontosabb felada­tokat. Elsősorban a vér tisztasá­gára kell vigyázni. Nem szabad megengedni, hogy nem vérvizs­gált baromfiaktól származó to­jást adjanak át a Keltető Állo­másnak, amit a 40 százalékos felár miatt sajnos, több tenyész­tő megtett eddig. A szakcsoporton belül lehe­tővé válik, hogy ebben az évben már a tenyésztő maga végezné a vérvizsgálatot. A tojásátvétel­nél korában előfordult torlódás elkerülésére az állomás meg­osztja a tenyésztőket. A város­hoz közel lakók pénteken, a ta­nyaiak pedig a piaccal egybe­kötve szombaton adják át a to­jást. FONTOS FELADAT a barom­fiállományban a vérfelfrissités is, ami azonban már nem megy. Mindössze 3—4 tenyésztő ren­delt új kakast, pedig azt leg­alább háromévenként cserélni kell. Az állomás most más vi­dékről vásárolt napocsibe képé­ben segíti a vérfeifrissítást. A baromfiak oltásával kap­csolatban Szakács Károly kifo­gásolta, hogy hozzá nem értő felcserek oltják a baromfiakat s igen sok elhullik. Tóth Balázs, a városi tanács mezőgazdasági osztagának ve­zetője megnyugtatta a gazdákat: az állatorvosok fognak oltani s nem megfelelő segéderőket nem engednek hozzányúlni a barom­fihoz. A JELENLEVŐK ezután egy­hangúlag megszavazták a szak­csoport megalakítását. Megvá­lasztották a 12 tagú vezetőséget úgy, hogy abban a város min­den pusztarészét képviseli egy tapasztalt tenyésztő s vezetőségi tag lett többek között a Szabad­ság Tsz baromfigondozója is. A szakcsoport vezetőségének tag­jai: Kecskés Károly, Szakács Károly, Darányi Benőné, Németh Fái, Korpa Károlyné, Gerlei Sándorné, id. Nagypál Imre, Ré- kasi József, Nyerges Lászlóné, Borbély Károly, Szűcs Beuő cs Kercsztúrinc. a czfe Ldéit iínntfiLL 70 ÉVES FENNÁLLÁSÁT llccsAcmc/f K 11 odály-kórus 1888. március 9-én kelt az az alapító levél, mely a nagymultú kecskeméti Kodály-kórus meg­alakulását dokumentálja. A Kisipari Szövetkezetek Kecske­méti Kodály-kórusának tagsága íz idén ünnepli tehát az ének­kar fennállásának 70 éves évfor­dulóját. A kórus kétnapos ének­kari fesztivál rendezését tervezi írre az alkalomra, amely annál nagyobb ünnepnek számít, hi­szen a kisipari szövetkezeti moz­galom is az idén ünnepli 10 esz­tendős fennállását. A kétnapos dalostalálkozóra az ország minden részéből hív meg a Kodály-kórus jónevű fér­fikarokat. A dalostalálkozó programjá­nak körvonalai már kialakultak. A tervek szerint június 21-én, az ünnepségek első napján sze­renáddal üdvözlik a részvevő kórusok a megyei tanács végre­hajtó bizottságát, a városi taná­csot, a Hazafias Népfrontot, az MSZMP Városi és Megyei Bi- Z'-'*ságát, valamint a, Szakszer­vezetek Megyei Tanácsát. — A .L-.irn-njjjjjil. g,‘dÓ kÓVUSOlé UtniüiUc nos felvonulással keresik fel a különböző székházakat, s az előttük levő téren elhelyezked­ve, legszebb kórusműveikkel köszöntik őket. Az ünnepség második napján délelőtt dalosverseny, délután pedig énekkari díszhangverseny lesz. A kecskeméti kórusok a fesz­tivál időpontjában kiállításon mutatják be működésük emlé­keit. Az atomfegyvergyártás eilen Megyénkben is szinte egy­más után születnek meg az atomfegyverek gyártásának be­szüntetését követelő tiltakozó táviratok. Nemcsak a békegyű­léseken, hanem szinte minden megmozduláson kifejezésre jut ez az óhaj, helyesebben követelés. Legutóbb az úszód i tanácsülés táviratát továbbította az Orszá­gos Béketanácsnak, amelyben a tanácstagok az egész község dolgozó népe nevében követelik, hogy tiltsák be a tömegpusztító fegyverek gyártását* § I Kecskeméti Jogásznapok j § Már hírt adtunk arról, hogy u Magyar Jogász Szövetség Bács megyei Csoportja és a Közalkal­mazottak Szakszervezetének Bács megyei Területi Bizottsága 1958. február hó 7—8-án Jogásznapo­kat rendez. A Jogásznapok kere­tében kiváló egyetemi tanárok tartanak előadásokat. A Jogásznapok iránt nagy ér­deklődés nyilvánul meg. Nem­csak megyeszerte, hanem Buda­pestről és az ország távolabbi részeiből is számosán jelentet­ték már be részvételüket. Az előadássorozatot dr. Bodóczky László megyei bírósági elnök, a Magyar Jogász Szövetség kecs­keméti csoportjának elnöke nyitja meg február 7-én dél­után 3 órakor, majd dr. Száméi Lajos egyetemi tanár tart eló­adást ‘'Az államigazgatási jog-1 orvoslati rendszer jogrendünk-? berni címmel. A Jogásznapok to-J vábbi műsorában dr. Beck Sa-| Iámon egyetemi tanár tart elő-| adást február hó 8-án délelőtti fél 10 órai kezdettel: »Gondola-i tok a polgári perrendtartás no-1 vellá)áról« címmel, majd pedig! délután 3 órai kezdettel dr. Ká-| dár Miklós egyetemi tanár, a? Budapesti Tudományegyetem jo-J gi karának dékánja tartja megj előadását a társadalmi tulajdoni védelméről, különös tekintetteli a hűtlen és hanyag kezelésre.1 Az előadások helye: a Bács-Kis-f kun Megyei Tanács kultúrter-f me. A Jogásznapokat a február? nő 8-án, este fél 9 órakor a? Szakszervezeti Székház összes* termeiben tartandó nagyszabású? jogászbál zárja be. ? A MEGFIATALODOTT SYBILL (2. oldal) FILLÉRBŐL LESZ A FORINT (3. oldal) ROBOTGÉP A NAGY­ÜZEMI ÉTELGYARTÁS- HOZ (3. oldat; EGY FEGYELMI HATÁRO­ZAT MARGÓJA R A (4. oldal) »APRÖ« GONDOK (4. oldal) EGY PEDAGÓGUS ÜTI- JEGYZETE1 (4. oldal) AZ ÚTON HEVER A PÉNZ («. oldal) BAJAI lllREK (5. oldal) A RÄDIO és televízió JÖVÖ HETI műsora (8. oldal) SAJTOTAJEKOZTATO AZ ÁLTALÁNOS JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSÁRÓL 5—-20—SO sxáxalék birsaggal sújtják axokat, akik késedelmesen vagy egyaltaltin nem tesxnek eleget bevallási kötelexettségüknek Az általános jövedelemadó 1958. évi kivetéséhez a mező- és erdőgazdasági ingatlant haszná­lók, valamint a lótulajdonosok február 28-ig adóbevallást kö­telesek adni. Felkerestük Tyu- kos Béla elvtársat, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának meg­bízott vezetőjét és megkértük, tájékoztassa olvasóinkat az ál­talános jövedelemadó bevallás jelenlegi állásáról annál is in­kább, mert február 28-tól alig három hét választ el. Ellenőrzéseink során azt ta­pasztaltuk, s a pénzügyi osztá­lyok jelentései is ezt bizonyít­ják — válaszolt Tyukos elvtárs —, hogy az adózóknak eddig csak mintegy 25—30 százaléka tett eleget bevallási kötelezett­ségének. A legnagyobb lemara­dás a bajai, kiskőrösi és a kis­kunfélegyházi járásokban ta­pasztalható, ahol az adózóknak alig 12—13 százaléka adott be­vallást. Nem jobb a helyzet a városokban sem. KÉRDÉS: A megyei pénzügyi osztály miben látja okát a be­vallások késedelmes beadásá­nak? VÁLASZ: Az adózókat beval­lási kötelezettségükre a legkü­lönfélébb módon hívtuk fel. A városok és falvak utcám a leg­forgalmasabb helyeken, falra­gaszokat tettünk ki, melyen részletesen tájékoztattuk a la­kosságot. Emellett pénzügyi szerveinket utasítottuk, hogy a szokásos hírközlő eszközök (dob­szó. hangoshíradó, stb.) útján is hívják fel az érdekelteket az adóbevallások határidőre törté­nő beadására. A községi taná­csokat is kértük, hogy a pénz­ügyi állandó bizottságokkal tár­gyaltassák meg a beadással kap­csolatos tennivalókat. Sokat tud­nak segíteni abban, hogy az adózók a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez szükséges tájékoz­tatást megkapják és abban is, hogy a bevallási kötelezettség tudatosabbá váljék. A kiadott rendelkezésekéi nem mindenütt hajtották végre kel­lőképpen. s az adózók egy része nem értesült időben, vagy nem vette komolyan a bevallási kö­telezettséget. Előfordul, hogy a területben és a kataszteri tiszta­jövedelemben bekövetkezett vál­tozások igazolása ütközik ne­hézségekbe. Nem egy községben tapasztaltuk, hogy a földnyil­vántartásban dolgozók csak he­tenként egy napon adnak a fe­leknek felvilágosításokat, vagy igazolást. Ez esetben megtörté­nik, hogy a távoli tanyán lakó adózónak két alkalommal is be kell menni a tanácshoz a beval­lás elintézése végett. Megálla­píthatjuk azonban, hogy a fenti hibák ellenére legtöbb esetben az adózó hanyagolja el a beval­lást. KÉRDÉS: Mi a következmé­nye az adóbevallás késedelmes leadásának? VÁLASZ: Az általános jöve­delemadót 5 százalék bírsággal keli kivetni abban az esetben, ha az adózó a bevallását feb­ruár 28 után és az adóügyi cso­port felhívásában kitűzött újabb határidőn belül adja le. Azok- 'nál az adózóknál, akik bevallá­sukat az adóügyi csoport felhí­vásában kitűzött újabb határ­időn túl adják be, 20 százalék­kal emelt adótételt, illetve bír­ságot kell alkalmazni. Az adót a Pénzügyminiszté­rium által meghatározott időre kell kivetni pénzügyi szerveink­nek. Ha az adózó az adókivetés határidejéig nem tesz eleget be­vallási kötelezettségének, akkor hivatalból kell részére a beval­lást kiállítani. Ez esetben az adót 50 százalékkal emelt adótétel alkalmazásával, illetve bírsággal kell terhére kivetni. Ilyenkor az is előfordulhat, ho-gy a hiva­talból kiállított bevallás adatai esetleg nem tükrözik híven az adózó birtokában bekövetkezett, de még a nyilvántartásokban fel nem tüntetett változásokat, s így az adózó téves kivetést kap- LraL A téves adókivetést meg lehet fellebbezni. Ez azonban a bírságtól nem mentesíti az adó­zót. Az elmúlt évben a bevallá­sok késedelmes beadása miatt megyénkben 1 262 000 forinttal kellett emelni a késedelmeske- dők adótételeit. Azt hiszem, ez elég figyelmeztető azok számá­ra, akik bevallási kötelezettsé­güket elhanyagolják. KÉRDÉS: A mezőgazdasági la­kosságon kívül másoknak kcll-c bevallást tenni? VÁLASZ: Az iparosoknak, ke­reskedőknek. az önálló szellemi tevékenységet folytatóknak (or­vos, ügyvéd, stb.) is kell az ál­talános jövedelemadó kivetésé­hez bevallást adni. Ennek ha­tárideje január 25-én lejárt, s a bevallásokat az érdekeltek le is adták. Ebbe a kategóriába tartozik az egyéb foglalkozású (pl. a munkaviszonyon kívüli üzleti vagy ipari tevékenységből szár­mazó jövedelem: böllérkedés, piaci árusítás, stb.) egyének jö­vedelemadó bevallása. Ezeknek is január 25-ig kellett volna be­vallást adniok, de csak igen kis részük tett eleget ilyen irányú kötelezettségének. Felszólításuk a bevallás beadására folyamat­ban van. KÉRDÉS: Mire ügyeljenek az adózók a bevallási nyomtatvány kitöltésénél? VÁLASZ: A nyomtatvány minden kérdésére megfelelő vá­laszt kell adni. A helyes adóki­vetés érdekében különösen fon­tos a pontos adatszolgáltatás, mert csak így lehet a rendelet által biztosított kedvezményeket is megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni az állami tartalékterü­letek, illetményföldek, parlagve­szélyes területek bérletére vo­natkozó adatokat, valamint a lovak számát. Aki a bevallásában tudatosan helytelen adatokat közöl, pénz­ügyi szabálysértést, súlyosabb esetekben pénzügyi büntet' et követ el;

Next

/
Oldalképek
Tartalom