Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-08 / 33. szám
III. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek ! / Ara SO fillér 1958. FEBRUAR 8. SZOMBAT A 'MAGYAR SZOCIALISTA M EGYÉI lapja : i ? : ISO tenyésztő közel 10 000 vérvizsgált baromfival szakcsoportot alakított Kiskunhalason A NAPOKBAN Kiskunhalas 180 baromfitenyésztője gyűlt össze azzal a céllal, hogy szakcsoportot alakítson. Kiskunhalasnak igen nagy múltja van a barom ti tenyésztésben, amit országszerte ismernek. Gödöllőre is — ahol a háború alatt megsemmisült az állomány — Halasról vittek fehér alapanyagot, amelyet továbbfejlesztettek. A jelenlegi tenyésztőgárda, mintegy 10 000 darab vérvizsgált baromfi birtokában arra törekszik, hogy a halasi baromfitenyésztés jó hírét megőrizze és tovább fejlessze. A sertéstenyésztő szakcsoport mintájára azért alakítják meg saját szakcsoportjukat, hogy ezáltal ne csak törzsállománnyal, hanem vérvizsgált, betegségmentes állatokkal is el tudják látni a vásárlókat s nem utolsósorban az exportlehetőségek is megnőnek. AZ ALAKULANDÓ szakcsoport tagjaival Korpa Károly, a Keltető Állomás igazgatója ismertette a legfontosabb feladatokat. Elsősorban a vér tisztaságára kell vigyázni. Nem szabad megengedni, hogy nem vérvizsgált baromfiaktól származó tojást adjanak át a Keltető Állomásnak, amit a 40 százalékos felár miatt sajnos, több tenyésztő megtett eddig. A szakcsoporton belül lehetővé válik, hogy ebben az évben már a tenyésztő maga végezné a vérvizsgálatot. A tojásátvételnél korában előfordult torlódás elkerülésére az állomás megosztja a tenyésztőket. A városhoz közel lakók pénteken, a tanyaiak pedig a piaccal egybekötve szombaton adják át a tojást. FONTOS FELADAT a baromfiállományban a vérfelfrissités is, ami azonban már nem megy. Mindössze 3—4 tenyésztő rendelt új kakast, pedig azt legalább háromévenként cserélni kell. Az állomás most más vidékről vásárolt napocsibe képében segíti a vérfeifrissítást. A baromfiak oltásával kapcsolatban Szakács Károly kifogásolta, hogy hozzá nem értő felcserek oltják a baromfiakat s igen sok elhullik. Tóth Balázs, a városi tanács mezőgazdasági osztagának vezetője megnyugtatta a gazdákat: az állatorvosok fognak oltani s nem megfelelő segéderőket nem engednek hozzányúlni a baromfihoz. A JELENLEVŐK ezután egyhangúlag megszavazták a szakcsoport megalakítását. Megválasztották a 12 tagú vezetőséget úgy, hogy abban a város minden pusztarészét képviseli egy tapasztalt tenyésztő s vezetőségi tag lett többek között a Szabadság Tsz baromfigondozója is. A szakcsoport vezetőségének tagjai: Kecskés Károly, Szakács Károly, Darányi Benőné, Németh Fái, Korpa Károlyné, Gerlei Sándorné, id. Nagypál Imre, Ré- kasi József, Nyerges Lászlóné, Borbély Károly, Szűcs Beuő cs Kercsztúrinc. a czfe Ldéit iínntfiLL 70 ÉVES FENNÁLLÁSÁT llccsAcmc/f K 11 odály-kórus 1888. március 9-én kelt az az alapító levél, mely a nagymultú kecskeméti Kodály-kórus megalakulását dokumentálja. A Kisipari Szövetkezetek Kecskeméti Kodály-kórusának tagsága íz idén ünnepli tehát az énekkar fennállásának 70 éves évfordulóját. A kórus kétnapos énekkari fesztivál rendezését tervezi írre az alkalomra, amely annál nagyobb ünnepnek számít, hiszen a kisipari szövetkezeti mozgalom is az idén ünnepli 10 esztendős fennállását. A kétnapos dalostalálkozóra az ország minden részéből hív meg a Kodály-kórus jónevű férfikarokat. A dalostalálkozó programjának körvonalai már kialakultak. A tervek szerint június 21-én, az ünnepségek első napján szerenáddal üdvözlik a részvevő kórusok a megyei tanács végrehajtó bizottságát, a városi tanácsot, a Hazafias Népfrontot, az MSZMP Városi és Megyei Bi- Z'-'*ságát, valamint a, Szakszervezetek Megyei Tanácsát. — A .L-.irn-njjjjjil. g,‘dÓ kÓVUSOlé UtniüiUc nos felvonulással keresik fel a különböző székházakat, s az előttük levő téren elhelyezkedve, legszebb kórusműveikkel köszöntik őket. Az ünnepség második napján délelőtt dalosverseny, délután pedig énekkari díszhangverseny lesz. A kecskeméti kórusok a fesztivál időpontjában kiállításon mutatják be működésük emlékeit. Az atomfegyvergyártás eilen Megyénkben is szinte egymás után születnek meg az atomfegyverek gyártásának beszüntetését követelő tiltakozó táviratok. Nemcsak a békegyűléseken, hanem szinte minden megmozduláson kifejezésre jut ez az óhaj, helyesebben követelés. Legutóbb az úszód i tanácsülés táviratát továbbította az Országos Béketanácsnak, amelyben a tanácstagok az egész község dolgozó népe nevében követelik, hogy tiltsák be a tömegpusztító fegyverek gyártását* § I Kecskeméti Jogásznapok j § Már hírt adtunk arról, hogy u Magyar Jogász Szövetség Bács megyei Csoportja és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Bács megyei Területi Bizottsága 1958. február hó 7—8-án Jogásznapokat rendez. A Jogásznapok keretében kiváló egyetemi tanárok tartanak előadásokat. A Jogásznapok iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Nemcsak megyeszerte, hanem Budapestről és az ország távolabbi részeiből is számosán jelentették már be részvételüket. Az előadássorozatot dr. Bodóczky László megyei bírósági elnök, a Magyar Jogász Szövetség kecskeméti csoportjának elnöke nyitja meg február 7-én délután 3 órakor, majd dr. Száméi Lajos egyetemi tanár tart elóadást ‘'Az államigazgatási jog-1 orvoslati rendszer jogrendünk-? berni címmel. A Jogásznapok to-J vábbi műsorában dr. Beck Sa-| Iámon egyetemi tanár tart elő-| adást február hó 8-án délelőtti fél 10 órai kezdettel: »Gondola-i tok a polgári perrendtartás no-1 vellá)áról« címmel, majd pedig! délután 3 órai kezdettel dr. Ká-| dár Miklós egyetemi tanár, a? Budapesti Tudományegyetem jo-J gi karának dékánja tartja megj előadását a társadalmi tulajdoni védelméről, különös tekintetteli a hűtlen és hanyag kezelésre.1 Az előadások helye: a Bács-Kis-f kun Megyei Tanács kultúrter-f me. A Jogásznapokat a február? nő 8-án, este fél 9 órakor a? Szakszervezeti Székház összes* termeiben tartandó nagyszabású? jogászbál zárja be. ? A MEGFIATALODOTT SYBILL (2. oldal) FILLÉRBŐL LESZ A FORINT (3. oldal) ROBOTGÉP A NAGYÜZEMI ÉTELGYARTÁS- HOZ (3. oldat; EGY FEGYELMI HATÁROZAT MARGÓJA R A (4. oldal) »APRÖ« GONDOK (4. oldal) EGY PEDAGÓGUS ÜTI- JEGYZETE1 (4. oldal) AZ ÚTON HEVER A PÉNZ («. oldal) BAJAI lllREK (5. oldal) A RÄDIO és televízió JÖVÖ HETI műsora (8. oldal) SAJTOTAJEKOZTATO AZ ÁLTALÁNOS JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSÁRÓL 5—-20—SO sxáxalék birsaggal sújtják axokat, akik késedelmesen vagy egyaltaltin nem tesxnek eleget bevallási kötelexettségüknek Az általános jövedelemadó 1958. évi kivetéséhez a mező- és erdőgazdasági ingatlant használók, valamint a lótulajdonosok február 28-ig adóbevallást kötelesek adni. Felkerestük Tyu- kos Béla elvtársat, a megyei tanács pénzügyi osztályának megbízott vezetőjét és megkértük, tájékoztassa olvasóinkat az általános jövedelemadó bevallás jelenlegi állásáról annál is inkább, mert február 28-tól alig három hét választ el. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, s a pénzügyi osztályok jelentései is ezt bizonyítják — válaszolt Tyukos elvtárs —, hogy az adózóknak eddig csak mintegy 25—30 százaléka tett eleget bevallási kötelezettségének. A legnagyobb lemaradás a bajai, kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járásokban tapasztalható, ahol az adózóknak alig 12—13 százaléka adott bevallást. Nem jobb a helyzet a városokban sem. KÉRDÉS: A megyei pénzügyi osztály miben látja okát a bevallások késedelmes beadásának? VÁLASZ: Az adózókat bevallási kötelezettségükre a legkülönfélébb módon hívtuk fel. A városok és falvak utcám a legforgalmasabb helyeken, falragaszokat tettünk ki, melyen részletesen tájékoztattuk a lakosságot. Emellett pénzügyi szerveinket utasítottuk, hogy a szokásos hírközlő eszközök (dobszó. hangoshíradó, stb.) útján is hívják fel az érdekelteket az adóbevallások határidőre történő beadására. A községi tanácsokat is kértük, hogy a pénzügyi állandó bizottságokkal tárgyaltassák meg a beadással kapcsolatos tennivalókat. Sokat tudnak segíteni abban, hogy az adózók a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez szükséges tájékoztatást megkapják és abban is, hogy a bevallási kötelezettség tudatosabbá váljék. A kiadott rendelkezésekéi nem mindenütt hajtották végre kellőképpen. s az adózók egy része nem értesült időben, vagy nem vette komolyan a bevallási kötelezettséget. Előfordul, hogy a területben és a kataszteri tisztajövedelemben bekövetkezett változások igazolása ütközik nehézségekbe. Nem egy községben tapasztaltuk, hogy a földnyilvántartásban dolgozók csak hetenként egy napon adnak a feleknek felvilágosításokat, vagy igazolást. Ez esetben megtörténik, hogy a távoli tanyán lakó adózónak két alkalommal is be kell menni a tanácshoz a bevallás elintézése végett. Megállapíthatjuk azonban, hogy a fenti hibák ellenére legtöbb esetben az adózó hanyagolja el a bevallást. KÉRDÉS: Mi a következménye az adóbevallás késedelmes leadásának? VÁLASZ: Az általános jövedelemadót 5 százalék bírsággal keli kivetni abban az esetben, ha az adózó a bevallását február 28 után és az adóügyi csoport felhívásában kitűzött újabb határidőn belül adja le. Azok- 'nál az adózóknál, akik bevallásukat az adóügyi csoport felhívásában kitűzött újabb határidőn túl adják be, 20 százalékkal emelt adótételt, illetve bírságot kell alkalmazni. Az adót a Pénzügyminisztérium által meghatározott időre kell kivetni pénzügyi szerveinknek. Ha az adózó az adókivetés határidejéig nem tesz eleget bevallási kötelezettségének, akkor hivatalból kell részére a bevallást kiállítani. Ez esetben az adót 50 százalékkal emelt adótétel alkalmazásával, illetve bírsággal kell terhére kivetni. Ilyenkor az is előfordulhat, ho-gy a hivatalból kiállított bevallás adatai esetleg nem tükrözik híven az adózó birtokában bekövetkezett, de még a nyilvántartásokban fel nem tüntetett változásokat, s így az adózó téves kivetést kap- LraL A téves adókivetést meg lehet fellebbezni. Ez azonban a bírságtól nem mentesíti az adózót. Az elmúlt évben a bevallások késedelmes beadása miatt megyénkben 1 262 000 forinttal kellett emelni a késedelmeske- dők adótételeit. Azt hiszem, ez elég figyelmeztető azok számára, akik bevallási kötelezettségüket elhanyagolják. KÉRDÉS: A mezőgazdasági lakosságon kívül másoknak kcll-c bevallást tenni? VÁLASZ: Az iparosoknak, kereskedőknek. az önálló szellemi tevékenységet folytatóknak (orvos, ügyvéd, stb.) is kell az általános jövedelemadó kivetéséhez bevallást adni. Ennek határideje január 25-én lejárt, s a bevallásokat az érdekeltek le is adták. Ebbe a kategóriába tartozik az egyéb foglalkozású (pl. a munkaviszonyon kívüli üzleti vagy ipari tevékenységből származó jövedelem: böllérkedés, piaci árusítás, stb.) egyének jövedelemadó bevallása. Ezeknek is január 25-ig kellett volna bevallást adniok, de csak igen kis részük tett eleget ilyen irányú kötelezettségének. Felszólításuk a bevallás beadására folyamatban van. KÉRDÉS: Mire ügyeljenek az adózók a bevallási nyomtatvány kitöltésénél? VÁLASZ: A nyomtatvány minden kérdésére megfelelő választ kell adni. A helyes adókivetés érdekében különösen fontos a pontos adatszolgáltatás, mert csak így lehet a rendelet által biztosított kedvezményeket is megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni az állami tartalékterületek, illetményföldek, parlagveszélyes területek bérletére vonatkozó adatokat, valamint a lovak számát. Aki a bevallásában tudatosan helytelen adatokat közöl, pénzügyi szabálysértést, súlyosabb esetekben pénzügyi büntet' et követ el;