Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

ISMÉI egy lépéssel ELŐBBRE illlllllllll A KECSKEMÉTI PETŐFI TSZ TERVÉRŐL 1I|||||||||| Termelőszövetkezeteink nem­rég készítették el éves terveiket. Nem könnyű dolog a tervkészí­tés, sok töprengést okozott min­den közös gazdaságban, alapo­san meghányták-vetették a le- netőségeket, mert tudták, hogy csak jó terv alapján lehet he­lyesen gazdálkodniok. .Erről beszélgetünk Havasi Já­nossal. a kecskeméti Petőfi Ter­melőszövetkezet fiatal elnöké­vel, — Nem egyszer éjszakába nyúló viták, tárgyalások előzték meg egy-egy rovat kiállítását. Sokat törtük a fejünket, hogy miképp lehetne az idén ismét egy lépéssel előrébb haladni. A Petőfi 500 holdon gazdál­kodik, ebből 354 hold a szántó, erre a területre 48 tag jut: A gazdaság közel van a városhoz, mintegy 11 kilométerre, közvet­lenül a budapesti betonút mel­lett fekszik. — Nagyszerű lehetőségeink vannak a zöldségfélék értékesí­tésére. Ezért tervezünk az idén 36 holdon szárazkertészetet. Ez­zel nemcsak a város zöldségel­látását segítjük, hanem saját jövedelmünk növelését is. Húsz holdon dinnyekertészetet terve­zünk. Hat holdon vöröshagymát, 4 holdon pedig paradicsomot termelünk. Meg kell jegyezni, hogy a szö­vetkezet nem elsőrendű földön gazdálkodik és a tulajerőután- pótlóssal még baj van, mert ke­vés az állatállománya a földte­rületéhez képest. Ezért 10 hol­don zöldtrágyázást terveznek, azonkívül vesznek szervestrá­gyát is. Az állatállomány növeléséhez szükséges a takarmánytermő te­rület emelése. 32 holdon van őszi keverékük, 36 holdon őszi árpát is vetettek. Ehhez jön még 15 hold tavaszi árpa. Az őszi keve­rék utón másodvetés kerül, azonkívül 50 hold másodvetés lesz a kalászosok után is. Érdemes foglalkozni a cukor­répatermesztéssel. Tavaly 1 hold cukorrépából 7533 forint bruttó­jövedelmük volt. Akkor csak öt holdon termesztettek, az idén már 8 holdon vetnek. Több mint 1000 mázsás termést ütemeztek be. Az említett mennyiség után mór ugyanis nagyüzemi felárat kapnak, vagyis 3 forinttal töb­bet mázsánként. Az iránt érdeklődünk, hogy a termelőszövetkezetben az idén milyen beruházások lesznek. — 600 OOO forintot szándéko­zunk beruházni a gazdaságba. A legfontosabb az 50 férőhelyes tehénistálló építése, hogy le­gyen hely a további marhahíz- ialáshoz. Jelenleg 32 darab hízó­marhánk van. Ezeket március­ban adjuk el, több mint 160 000 forintot kapunk értük, ebből munkaegység-előleget osztunk a tagságnak. A jelenlegi 100 szá­mosállatot az év végéig 125-re növeljük. Megjegyzem, 1957 ta­vaszán, az ellenforradalmi ese­mények következtében mindösz- sze 60 számosállatunk volt — magyarázza az elnök. Elmondja, hogy a gépállomás­sal jó a kapcsolatuk. A terme­lőszövetkezetnek van ugyan sa­ját erőgépe, de a talajművelés zömét a gépállomás végzi, vala­mint az aratást is. — Számíthatnak-e új belé­pőkre? — Belépők lennének, csak nincs elegendő lakás. Az idén megkezdődik az új tanyaköz­pontunk építése, 8 tag rakja le itt családi házának alupjait. A felszabaduló lakásokba új tagok költöznek majd. A kecskeméti Petőfi a kisebb termelőszövetkezetek közé tar­tozik. Nincsenek »falrengető" tervei, mint a számokból is kö­vetkezik, a reális lehetőségeket figyelembe véve igyekeznek to­vább erősíteni gazdaságukat az idén. SZÁMVETÉS és TENNIVALÓK r Eredményes volt az Izsáki AUami Gazdaság kommunistáinak taggyűlése KÖRÜLTEKINTŐEN, sokol­dalúan vitatták meg a pártszer­vezet egyéves tevékenységet az Izsáki Állami Gazdaság kom­munistái a legutóbbi taggyűlé­sükön. Joggal állapították meg, hogy a pártszervezet tavaly nem dol­gozott rosszul. A gazdaság töbo mint négymillió forintos nyere­séggel zárta az elmúlt ■ évet és ebben jelentős szerepe volt az ott dolgozó kommunistáknak is, A párt vezetőség beszámolója megdicsérte a termelésben és a pártmunkában egyaránt helyt­álló kommunistákat. A legjob­bak között Bartha, Enhoffer és Vékony elvtársak neveit emlí­tették. Ugyanakkor megbírál­ták azokat, akik megfeledkez­tek a párttagsággal járó kötele­zettségeikről, elhanyagolják a dolgozók felvilágosítását, a párt )«VWWVVW<>WW\/VVVt Felgyújtotta az ágyai az eldobott cigareflavég Varga Erzsébet kiskunfélegy­házi lakos körülbelül két órát tartózkodott távol lakásától, majd mikor ismét hazatért, az ajtó kinyitása után hatalmas füstfelhőt vett észre szobájá­ban. A pár perc alatt kiérkezett tűzoltóknak szerencsére még csak az ágyat kellett eloltaniok: a gondatlanul eldobott cigaret­tavég ugyanis azt gyújtotta meg. /s^wvvwwvv/vvvvvyv*AAA*<vv»<vvwvyN — A lakosság támogatásával sokat szépül az idén Kecel köz­ség. A Zrínyi utcát például tel­jesen társadalmi munkával hoz­zák rind be, sál akozzák. Ehhez segítséget nyújt a téglagyár, a földművesszóvetkezet és a köz­ség egyik termelőszövetkezete is, politikájának hirdetését, meg­magyarázását és a párt rendez­vényeire sem járnak el rend­szeresen. A PÁRTSZERVEZET előtt álló feladatokat három pontból álló határozati javaslatban ösz- szegezték. Ebben kisgyűlések tartását, valamennyi kommu­nista pártmunkába való bevo­nását, továbbá a KISZ és a szakszervezet tevékenységének nagyobb mérvű segítését vették tervbe. A pártszervezet eredményeit és munkájának hiányosságait egyaránt számbavevő, bátor hangú beszámoló jó alapot nyújtott a vitához. Különösen jelentős volt a vitában részve­vők között Horavecz István elv- 'társ, szőlőmunkás felszólalása, aki a pártvezetöség tevékenysé­gének több fogyatékosságát tet­te szóvá. Kérte, hogy most már necsak ígérjék, hanem minden egyes párttaggal minél előbb beszéljék meg azt, hogy milyen pártmunkát végez és milyen módon segítheti elő a párt cél­kitűzésének megvalósítását. A MINDVÉGIG eleven és gazdag tapasztalatokat nyújtó taggyűlés fontos határozatokat hozott a f ártmunka fellendíté­sére. Határozataik között szere­pel a pártcsoport-bizalmiak munkájának megjavítása. Én­nek érdekében mindén hónap­ban pártcsoport-vezetői értekez­letet tartanak. Elhatározták, hogy a távolabbi üzemegység­ben dolgezó kommunisták Ágas- egyházán a községi pártszerve­zetben kapcsolódnak be a párt­oktatásba. A kommunista fiata­lokat pedig azzal bízták meg, hogy segítsék elő a KISZ kul- túrcsop'irtjának mielőbbi létre­hozását. Készül a V Péksütemény r Látogatás a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnál ------------------------,---­A J Mi scher, heifer, fóling, schlájf. Ki ért ebből csak. egy szót is? Talán még az sem, aki egyébként bírja a német nyelvet. De kér­gyarázkodást, hiszen riportunk­nak célja annak bemutatása, ho­gyan készül a péksütemény a Kecskeméti Sütőipari Vállalat Csongrádi utcai 2. számú fehér- üzémében. Nem is hinné a ked­ves olvasó, hogy a közismert sü- töanyag, a liszt mellett, még mennyi minden kell ahhoz, a zsemlyéhez, vajashoz, szegedi vá­gott, vagy zsúrkenyérhez, amit ön reggel, vagy este vásárol szokott boltjában. Kiss Zoltán, a tósztakészílús olyan a tészta, mint motorban a benzin. Ha egyszer mozogni kezd, mozgat maga körül min­denkit. Aki csak a sütődében van, annak mindnek dolgozni kell, méghozzá szaporán. A tészta nagyon kényes a pontos­ságra. Jó sütemény csak akkor lesz belőle, ha a tésztavezetés minden mozzanatát idejében végzik, ha a kifli, zsemlye, vagy más efféle, szinte óraműpontos­sággal kerül a kemencébe. A pékek ilyenkor úgy dol­Kiss Zoltán tésztakészítö a pé­kek munkáját megkönnyítő dagasztógép mellett. dezzék csak meg a pékeket, azok megmondják a magyar értelmét. Tudniillik, magtik között, ok használják ezeket a németből eredő szakkifejezéseket. A mi­Mikló István, a sütők csoportvezetője éppen a vajaskifliket igazítja lapátján. mestere kapásból sorol öt-hat goznak, mint a gépek. Ügyes olyan ízesítőt, amitől ínyaik- kezük munkája nyomán ezer­landoan illatos, zamatos lesz a szám készül kifli, zsemlye, zsuc­péksütemény. Egész szakácsmű- kenyér, szegedi vágott, fonott veszet a különböző tésztafélék mákos és sok más. készítése, hiszen tejet, vajat, Szerencsére és örömükre c Gerencsér Marika az üzem margarint, cukrot, étolajat jác:,- legnehezebb fizikai munkát, a egyik * szorgalmas nődolgozója kán használnak hozzá, és cilc- tésztadagasztást már gép végzi. egyszerre harminc zsemlyét for- kénként változva, kisebb-na- Az idütrabló zsemlye- és kifli­mái ezzel a géppel. scher az tésztakészítö, a fóling és schlájf szó régebben a kézi kifli-, illetve a zsemlyeformázás­nak volt az elnevezése. A helfer pedig sütömunkást, kemencébe vetőt jelent. De hagyjuk a nyelvtani ma­Orbán János vető, kemencéje előtt, munka közben egy tálca fonott mákossal. gyobb mértékben fogy a mák, formázást is gépesítették. Nincs köménymag' és más fűszer is. is itt hiba. Megy minden rend- Kiss Zoltán munkája egyébként ben, miként a Karikacsapás. De hasonló egy nagy automatagép kell is menjen, mert a pékeknél kezelőjéhez, Q indítja be az az a szabály, hogy ha császár­egész munkafolyamatot a külön- zsemlyék potyognak is az égből, Kusák .József és Tankó Mihály bözö süteménytészták elkészitc- a dolgozók reggelijéhez a friss a kemencébevetós előtt lerakják sével, árunak már a boltokban kell a kifliket »pihenni". A pékszakmában ugyanis lenni. Sándor Géza l!!l!llllll!llllljll!llllll!ll!!lll!lll|IIIIIIIIIIIIIIIII|llllll||ll!ll!lllllll!lll||!llllll!l|ll!i!llll!l!ll!llllll!llll!llll!ll!l!lllllil!!ll!l^ FE LE D É K E N Y JMB EREK? Jam ár 25-én a láziári tanács­ülésen sok igen fontos napi­rendi pontot tárgyaltak meg. Többek között ekkor került sor a közi égíej lesztósi járulék mér­téként k megállapítására is. El- térőer a többi községek határo­zatait ál, csupán 8 százalékos ala­pot szavazott meg a tanácsülés, annak ellenére, hogy a község vezetői mindent elkövettek, hogy bebizonyítsák, milyen fontos a közr égfejlesztési járulék befize­tése Ha megnézzük, mennyit tesz ki az ez évi 8 százalékos köz:.égfejlesztési alap pénzössze­ge, azt kell látnunk, hogy az mindössze 85—90 000 forintra tehető. A tanácstagok arra hivatkoz­tak, hogy kedvezőtlenebb anya­gi körülmények között élnek a táblának, mmt például a solt- vrdkertiek, kiskőrösiek, stb.'Le­hetséges, -hogy a tázlári lakosok 1 edvezőtlenebb anyagi körül­mények között élnek, mint a soltvadkerti, vagy a kiskőrösi emberek? Ezt az érvelést ne­héz elfogadni. A tanácsülésen nagyon helyesen, meggyőző ér­vekkel beszélt erről Vincze László megyei tanácstag, aki el­mondotta, hogy a község csak annyit várjon az államtól, amennyivel hozzá kíván járulni a község fejlesztéséhez. A tázláriak feledékeny embe­rek. Elfelejtik azt, hogy az el­múlt évben az állam másfél­milliós beruházással vezettette be a községbe a villanyt, az idén pedig 400 000 forintos beruhá­zással kéttant érmés iskolát épí­tenek. Azt is elfelejtik, hogy autóbuszt, apaállat-istállót, kút- felújítást, iskolafelújítást és új községi hídmérleget kaptak. En­nek ellenére a község lakosai közül sokan mégis elfeledkez­tek a múlt évi községfejlesztési járulék befizetéséről. Reméljük, hogy a tázláriak a tanácsülés után elgondolkoznak a községfejíesztési járulékról. Bízunk abban, hogy a községi tanács vezetősége és maguk a tanácstagok is tanulni, okulni fognak ebből a tanácsülésből. Gulvás István levelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom