Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ? I t M AGYA % SI DC IA LIS TÁ MUNKÁSPÁRT-BÄCS - KISKUN MEGYEI ,LAPJA III. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM A szaktudás nem születik az emberrel, de szorgalommal és akarattal min­denki birtokosa lehet. A szak­mai képzés azonban nemcsak lehetőség, de szükség is, mert a mérföldes léptekkel haladó technika korszakában, amikor az emberek munkáját egyre in­kább felváltják a gépek — ma­gasabb az igény minden dolgo­zóval szemben. Magasabb, hi­szen a legbonyolultabb gép is ember alkotása, s ha sok min­dent el is végez helyette, mégis csak ő marad a kezelője ... Manapság sokat beszélünk az életszínvonal emeléséről. De keveset arról, hogy a jobblét­nek feltételei vannak. Egyike ezeknek a szakmai oktatás is. E tekintetben tavaly több he­lyes kezdeményezés is született a tanácsi iparban. Számos üzem­ben, így a Bajai Fémipari Vál­lalatnál, Halason a Motor- és Gépjavítónál, valamint a Tisza- kécskei Permetezőgépgyárban jól működő, rendszeresen láto­gatott szakmai tanfolyamok mű­ködtek. Hatásukímérhető is volt az egyes vállalatok pozitív ered­ményeiben. Szeptemberre azon­ban ezek a tanfolyamok véget- értek. A szakoktatási vakáció azóta is tart. Tény, hogy a munkások ma­gasabb szakképzettsége érdeke minden vállalatnak, de kétsze­res érdeke a dolgozóknak is. Aki tanul, az jó szakemberré válik, mind igényesebb munkákat bíz­nak rá, magasabb lesz a beso­rolása és több a fizetése. A ter­vek túlteljesítése esetén pedig nő az üzem terven felüli nyere­sége, s ez növeli a dolgozók ré­szesedését is. A szakoktatás persze más szempontból is jelentős. A fiatal munkásgárda jelentős része az elmúlt évek átképzési rendszere útján került a tanácsi vállala­tokhoz. Ezek a dolgozók csak a szakma egy részét tudták a rö­vid átképzési idő alatt elsajátí­tani. Ezért igen sok támogatás­ra szorulnak a most .felszaba­dult ipari tanulókkal együtt, hogy lépést tudjanak tartani képzettebb társaikkal és a fej­lődéssel. A szakoktatás az írtak mellett munkavédelem is. Té­nyek bizonyítják, hogy a mes­terségét értő, gondos szakmun­kást önhibájából igen ritkán éri baleset, viszont annál inkább a kevésbé képzetteket. Ha állítjuk, márpedig így van, hogy a szakképzés nemcsak az egyénnek, hanem az egész ipar­nak érdeke, akkor a szakokta­tókat is jobban kell becsülni Jelenleg nincs keret a tavasszal induló szaktanfolyamok előadói­nak tiszteletdíjára, bár meggyő­ződésünk, hogy az erre költött pénz bőségesen visszatérülne a több és jobb minőségű munká­ban. Nem tértünk ki a szakoktatás minden részletére, de jelentő­sége az írtakból is nyilvánvaló. Ezért érdeke minden üzemi bi­zottságnak, az újonnan alakult üzemi tanácsoknak, hogy fog­lalkozzanak a munkások szak­képzésével, hiszen közülük an­nál többen lesznek a szakma mesterei, minél többet kapnak abból a kincsből, amit a nagy­tudású, sokmindenhez értő szakmunkások a maguk tapasz- lalatából és a technika fejlődé­séből átadnak nekik a szakmai tanfolyamokon. Ara SO fillér 1938. FEBRUÄR 5. SZERDA AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA nem mindennapi dolog A segítés eleitől nyilvánuljon meg Megválasztanák küldottslkel a Vágóliid Vállalat dolgozói a bAcs megyei vágóhíd VALLALAT üzemi tanácsának hétfő délutáni megválasztása nem az első megyénkben. De az egész a maga eredetiségével mégis megkapta az embert. Ezt az érzést talán az sugallja, hogy bár a jelöltek fölött nyilvános vita nem volt, a titkos szava­zásnál annál jobban latolgatták, kit érdemesítsenek bizalmukra. Sőt az egyes asztaloknál úgy privátin egész parázs vita ke­rekedett a jelöléseket illetően. MI TAGADÁS, először azt gondoltuk, nem valami helyes az olyan módszer, amikor a ve­zetőség írásban mintegy har­minc dolgozóra tesz javaslatot, hogy megkönnyítse a választók dolgát, aztán rájuk bízza, hogy titkosan döntsék el annak a 13 társuknak a nevét, akik a hi­vatalból kijelöltek mellett kép­viselik majd érdekeiket az üze­mi tanácsban. Persze, ahol annyi ember jön össze egy üzemi ebédlőhelyiség­ben, mint itt a Vágóhíd Válla­latnál, ott a szigorú titkosság jobbadán csak az egy asztalnál ülők véleményének közös egyez­tetéséig jut el. A tények ettől függetlenül mégis azt bizonyí­tották, hogy időben is helyes volt ez a módszer, hiszen a 13 jelölt átlag 50—60 szavazatta, lett tagja az üzemi tanácsnaK. HA MAR ITT TARTUNK, teszünk egy megjegyzést is, bár szerettünk volna nem írni róla. Miről van szó? Az üzemi tanács megválasztása nem mindennapi dolog. Kivált egy olyan válla­latnál, melynek évi tervében több mint száz millió forint hús és húsáru előállítása szerepel. A választás jelentősége és a vál­lalat közellátási fontossága ép­pen ezért megérdemelte volna, hogv a megyei tanács ipari osz­tályának kiküldöttei mellett A városi tanács elnöké a Kiskun fe*egy háti í Gépgyárban Nemrégiben Dobos Ferenci elvtárs, Kiskunfélegyháza város| tanácselnöke fogadónapot tar-J tott a Kiskunfélegyházi Gép-? gyárban. Rövid idő alatt mint-? egy 15 dolgozó kereste fel c-t.J A dolgozók egy része lakás-,? föld és egyéb egyéni problémá-f val hozakodott elő, de volt olyan? munkás ts, aki igen okos, élet-? revaló és főleg megszívlelendő? javaslatot tett, különösen a va-| ros vízellátásának és csatorna-? zásának megoldása szempontjá-? ból. ? A tanácselnök elvtárs szavai? szerint érdemes volt megtar-í tani a fogadónapot, mert sok* helyes, célravezető javaslat? hangzott el, amely eddig elke-f rülte a tanács vezetőinek figyel-? mét. ? A KISZ ÉLETÉBŐL (3. oldal) MEGGONDOLTÁK A KECS­KEMÉTI KOSSUTH TSZ TAGJAI (3. oldil) A DUSNOKI FIATALOK MEGTALÁLTAK A HELYES UTAT (4. oldal) A SOLTI PÁRTSZERVEZET EGYÜTT ÉL A DOLGO­ZÓKKAL (4. oldal) EGY PEDAGÓGUS ÜTIJEGYZETEI (4. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (5. oldal) FELÉRE CSÖKKENTIK A SZŐLŐ MEGMŰVELÉ­SÉNEK IDEJÉT (5. oldal) NŐI SZEMMEL (6. oldal) i képviseltesse magát a választá­son Kiskunfélegyháza Városi '^******************************************^*»*************************»*****»**»***» Pártbizottsága és mint a felsőbb? szervek részéről a legközvetle-j nebb illetékes: az élelmiszer-? ipari dolgozók megyei szakszer­vezete is. A GYŰLÉS azért elérte cél­ját. A tanács választása meg­történt, mr több, február -5-én már meg is tartja első ülését. Végezetül pedig, hogy szavun­kat ne feledjük, a jól sikerült disznótoros vacsorát sem felej­tik el egyhamar a vállalat dol­gozói. S. G. A KÉPVISELŐK az Országgyűlés anyagát fogják ismertetni — Értekezletet tartottak megyénk képviselői —­Megalakult megyénkben az ELSŐ GÉPÁLLOHÁSI munkavédelmi bizottság A Kiskunfélegyházi Gépállo­máson többhetes gondos előké­szítő munka után tíz fővel meg­alakult az első új szervezeti fel­építésű munkavédelmi bizottság. A bizottság elnökévé Tóth Béla mechanikust, helyettesévé Kö­vesd! Sándor traktorost válasz­tották. A bizottság tagjai szere­lőkből és brigádvezetőkből te­vődnek össze. Az alakuló gyűlé­sen elhatározták, hogy február 15-ig egész évre szóló feladat­tervet készítenek. Célul tűzték ki: a baleseti veszélyforrások megszüntetését, a dolgozók mun­kavédelmi képzettségének eme­lését, valamint — a munkavé­delmi rendeletek be nem tartá- ■——r\a MEGYÉNK országgyűlési kép­viselői hétfőn délelőtt szokásos tsoportülésükre jöttek össze a Hazafias Népfront Megyei Bi­zottságának székházában, ahol megbeszélték időszerű tenni­valóikat. A tizenkét képviselőn kívül megjelent az értekezleten Piltics József, az MSZMP me­Í gyei végrehajtó bizottságának másodtitkára és Szabó Kálmán­ná, az Országgyűlési Iroda rneg­I bízottja. AZ ÉRTEKEZLET első felé­ben Sztankovits Mátyás meg­nyitója után Kovács Endre, a : Hazafias Népfront Bács megyei bizottságának titkára tartott tá­jékoztatót az általános politikai helyzetről és az időszerű tenni­valókról. E napirend keretében az országgyűlési képviselők vál­lalták, hogy kerületükben segít­séget adnak a népfront-bizottsá­gok kiegészítésének munkájá­hoz. MÁSODIK napirendi pontként Fekete Miklós országgyűlési kép­viselő terjesztett elő egy mun- katerv-j avaslatot. A terv helye­sen magában foglalja feladat­ként a legutóbbi országgyűlésen elhangzott kormány elnöki be­számoló ismertetését. Ez a mun­ka megkívánja, hogy a helyi párt- és tanácsszervek az eddi­ginél nagyobb segítséget adja­nak. — A tervezet szerint —, amellyel minden képviselő egyetértett — valamennyi kép­viselő kerületében megbeszélik a beszámolók, fogadónapok he­lyét és idejét. Az. országgyűlési képviselőknek öntevékenyen el kell érniök azt, hogy a ve­zető pártszervektől az, időszerű feladatokra vonatkozóan megfe­lelő tájékoztatást' kapjanak. Szükséges, hogy a képviselők előre három hónapra készítsék el munkatervüket, ami tevé­kenységük vezérfonala lesz. A javaslat alapján úgy döntöttek, hogy hathetenként megismétlik a képviselőcsoport-gyűléseket. A KÉPVISELŐK munkájának sokoldalúságával kapcsolatos vi­tában felszólaltak Putics József. az MSZMP megyei végrehajt" bizottságának másod titkára, Far­kas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának helyettes titkára, Iván Istvánná, Varga Ferenc, Rigó János, Mészöly Gyula, Bíró Mihály, Kovács Im­re és Dudogh Pál országgyűlési képviselők, valamint Szabó Kál­mánná, az Országgyűlési Iroda részéről. fává co&L művészeIpalasen Jól sikerült műsoros estnek tapsolt a Kiskunhalasi Sémá­nál kuUúrotthonának színház- termét zsúfolásig megtöltő kö­zönség hétfőn, február 3-án este. A fővárosi művészekből álló bri­gád műsora ízléses és szórakoz­tató volt. Operettdalok, tréfás jelenetek, sanzonok hangzottak el az est folyamán. Borvető János, a Fővárosi Operettszínház művésze és Gen- csy Sári, . az Állami Op.eraház tag ja,képviselték a könnyű mu­zsikát. Fellépett a műsorban a kitűnő Hacsek—Sajó pár (Her- czeg Jenő és Komlós Vilmos). Disszidens-jelenetükben különö­sen meleg fogadtatásban részesí­tette a közönség, hatabár Árpád és Géczi Dorottya, a Vidám Szín­pad művészei, mulatságos páros­jelenetben, Géczi Dorottya kü­lön sanzonokkal aratott sikert. A zongorakísérő Ötvös Marcell, a Vidám Színház tagja, nemcsak mint kitűnően alkalmazkodó partner, hanem mint önálló elő­adó is sok tapsot kapott francia sanzonjaiért. Székely Endre, a konferanszié is ötletesen látta ei feladatát. A sok — valljuk be, eléggé si­kerteleti — brigádműsor után, a kiváló fővárosi művészek kis­kunhalasi szereplése azt mu­tatta, hogy a műsorszervező iro­da megfogadta a számtalan hely­ről, számtalan alkalommal ka­pott bírálatot és nagyobb gon-* dot fordít az ilyenfajta esztrád * műsorok összeállításúra. Holland libák és kacsák m eg honasí tásá vu l kísérletesnek Megyénk víziszárnyastelepein nagy szaporulatra számítanak a tavaszra a majdnem 9000 liba- és kacratörzsóllománytól. — A kedvelt pekingi kacsa és az Al­földön honos magyar parlagi liba tenyésztésével évről-évre többtízezer aprójószággal frissí­tik fel a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák állatállomá­nyát. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a jelenlegi liba- és kacsaállomány már elkorcso- sedott, testsúlyuk és tojáshoza­muk sem kielégítő. A tavasszal több mint 200 000 Quposkacsát és miutcev 6000 li­bát keltetnek a megye két vízi- szárnyastelepén. A telepek az idén először hol­land liba és kacsa meghonosítá­sával is foglalkoznak. A kül­földről behozott szárnyasok ho­nosításával az a céljuk, hogv növeljék a tojáshozamot és ezen keresztül a szaporulatot. Ugya­nis a magyar parlagi libák egy esztendőben alig húsz tojást toj­nak, míg a holland ludak ugyan­ezen idő alatt negyven-ötven to­jást adnak. A dusnoki víziszár- nyastelepen a holland kacsák az elmúlt évben már igen jól bevál­tak, jóval több tojást termellek mint h magyar fajták. sa esetén — a mulasztó szemé­lyek felelősségrevonását. A biztonságos munkafeltéte­lek megteremtése érdekében máris bevezették a munkavédel­mi naplót. Ebbe jegyzik be az erő­gépeknél és a munkahelyeken megtartott havi, a közúti forga­lomban részvevő járműveknél pedig a heti ellenőrzések tapasz­talatait. A bejegyzést az ellen­őrzött dolgozó is aláírja. A munkavédelmi bizottság tagjai dolgozótársaik egészségé­nek védelme érdekében nagy­szerű feladatot vállaltak ma­gukra. Munkájuk sikerét a bal­esetek számszerű csökkenésében mérhetjük majd le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom