Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

í kérdés 100 kisinaros munkáiárt 3000 forintig terjed a szabálysértési büntetés A lakosság is sokat tehet az árdrágítók ellen Iparengedélyek kiadása a kisközségekben várható Szerkesztőségünk a kisiparc- >k munkájával, javító-szolgál- itó tevékenységével és az e té- ;n levő problémákkal kapcso­dban több kérdést intézett runcsák András elv társhoz, a legyei tanács ipari osztályának szetőjéhez. A kérdéseket és az dott válaszokat az alábbiakban özöljük: KÉRDÉS: Milyen a megyei ta- ács ipari osztályának, mint íel- gycleti cs a Kisiparosok Szövet­igének, mint érdekképviseleti sérvnek a kapcsolata? VÁLASZ: Általában jónak londható. Mielőtt bármely kis- iari ügyben dóntenénk, minden ->etbeh kikérjük a KIOSZ véle- íényét. Így van ez az iparen- -déíyek kiadásánál, a rendel- 3zésre álló anyagkeret szétosz­tanál és az esetenkénti felleb- ezési eljárásoknál csak úgy, lint a kitüntetési javaslatnál es lámos más kérdésnél. Hiányoznak azonban mindket- ink részéről az átfogó, közös kciók. Gondolok itt elsősorban lakosság javító-szolgáltató igé- yének alapos felmérésére, az ngedélyek kiadásának tenisze­ivé tételére, mert ez a városok 3 a falvak között ma igen ked- ezőtlenül alakul. KÉRDÉS: Ellenőrzéseik során ■ilyen tapasztalatokat szerzett z ipari osztály a kontárkodás­ul? VÁLASZ: Ellenőrzéseink egé­ben a közelmúltig, sajnos, sok Jetben nem jártak a kívánt redménnyel. Igaz, a jogtalan íeggazdagodás vizsgalaténak Ive még nincs törvénybe iktat- a, de a pénzbírság összegének ílemelése máris sokat segít a ontárok elleni küzdelemben. A ejelentett és kivizsgált kontár- gyeknek mintegy 90—95 száza­iké szabálysértési eljárással in- íződött el. Viszont az így kisza- ott büntetések csak 500 forin- g terjedhettek, amit sok kon- rrnak nem is volt olyan nehéz ifizetni. Ma mar más a helyzet, iszen a szabálysértési büntetés sszege 3000 forint pénzbírságig erjedhet. Persze, ilyen nagy legyében az igazságügyi szer­eknek is többet kellene tenni, s főleg gyorsabban, hogy pél- át statuáljunk. Itt van egy onkrét példa: Sibarics György bajai lakos llen még a múlt évben felje- intés érkezett, hogy állandó rglaikozása nincs, kontárkodás­...................................................... .........................................*—------......-................................................. ól él. A megyei tanács ipari ősz- $ ilya ellenőrzése sórán tetten; rte. Több mint tíz öltöny ruha-| zövet, munkában levő ruhák,| onvédségi dolgok voltak nála.J i kontárkodást nevezett is elis-l lerte. Tavaly novemberben fel-í elentettük az ügyészségnek,» •űnügye azóta sem került tár-| yalásra. | KÉRDÉS: Milyen tervei van-| iák az osztálynak a KlOSZ-szal | gyetemben az árdrágítások | leggátlására? t VÁLASZ: Kétségtelen, e te-| öntetben még sok a kívánni- aló. Az ellenőrzéshez csak a mi rönk nem elegendő. A kisipa-; A rézíeleki KtSZsser vezet | 21 napi a i f ebruár 4-én este 6 órakor a; lép kör helyiségében 20 alapító; aggal megalakult a rézteleki: ilSZ-szervezet. Azóta tagjainak; zárna 34-rc szaporodott. Az el-; élt idő óta megalakították a: zínjátszó csoportot és három; írás kulturális műsort állítottak; issze, amellyel nevelni, szóra-' mztatni kívánják a falu dolgo-; óit. Vasárnaponként a kiskö-' ősi mozi rendszeres filmvetítést; ■iztosit számukra. í A KISZ-szervezct meg- ■ ilakulása nagy lendületet adott: i falu fiataljainak. Tervezgetnek: ts részt vállalnak a fain knltu-j ralis életének irányításában. I rosok nagy része mintha nem ismerné a törvényeket, úgyneve­zett »has«-árral dolgozik. A vég­zett munka kalkulációját, a maga busás hasznára, csak fejben «ké­szíti el«, holott az a pénztár­napló vezetésével együtt lenne kötelessége. Szakelőadóink ellenőrzéseik során így nem egyszer azt a vá­laszt kapják a felelősségrevont- tól: Ügy hallottam, mások is ennyiért csinálják. Az árdrágítások megakadályo­zásában sokat segíthet a lakos­ság is, ha a kisiparosoktól min­den alkalommal részletes árkal­kulációt kér. A Kisiparosok Szö­vetségétől pedig azt kérnénk, hogy lényegesen többet foglal­kozzék tagjainak tájékoztatásá­val, a munkájukra vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket il­letően, hiszen a törvény nemtu­dása a kisiparosok tekintetében sem mentesít a büntetés alól. KÉRDÉS: Említette Bruncsák elvtárs, hogy kedvezőtlenül ala­kul a városi és a falusi kisipa­rosok aránya. Hogy fest ez a számok tükrében és milyen vál­tozás várható az iparengedélyek kiadásánál? VÁLASZ: A városokban is előfordul, de különösen a megye községeiben gyakori a panasz a kisiparosok javító-szolgáltató te­vékenységének hiányára, elégte­lenségére. Kisközségeink jelen­tős részében nincs fodrász, ci­pész, kádár, bognár, kovács, pe­dig munkájuk az ott élő emberek mindennapi problémáival kap­csolatos. De más vonatkozásban is figyelmeztet az eltolódás. Ba­ja város túltelített asztalos, ci­MÁR MOST vásároljon K—55-ös típusú szov­jet 125 köbcentis MOTORKERÉKPÁRT és PANNÓNIA OLDAL­KOCSIT. Kapható piros, zöld, fe­kete színekben az ál­lami és földművesszö­vetkezeti szaküzletek­ben. 444 pész, szabó kisiparossal. Magá­ban a városban annyinak van engedélye, hogy az egész járás­ban elég lenne. Kecskeméten ez még annyival kedvezőtlenebb, hogy a város peremén jóformán keresve sem találunk egy sor iparost. És így folytathatnám. A üunavecsei járásban sok az épí­tőiparos. a kalocsai és a félegy­házi járásban viszont kevés van belőlük. Ezeket az eltolódásokat szá­mok bizonyítják. 1958. október l-én 5509 kisiparos volt me­gyénkben, akiknek 65 százaléka községekben működött. Ez a szám azóta 1439-cel emelkedett, de a kisiparosok aránya, mivel nem néztük kellően, hová adjuk az engedélyeket, inkább a váro­sokba, nagyközségekbe koncent­rálódott. Bár megyénk 600 000 lakosának közel a fele kisközsé­gekben él, a kisiparosok száza­lékos megoszlása a következő: városokban működik 37 száza­lék, nagyközségekben 33, a kis­községekben pedig 30. Ez az arány igen egészségtelen. így a jövőben a javító-szolgáltató (ci­pész, fodrász, kovács, bognár, kádár) iparok engedélyének ki­adása elsősorban kisközségekben várható. Szüntesse meg a termelők /szervezett és Intézményesített zaklatását a Terménylorgalini Vállalat! Bíróságainkhoz az utóbbi idö- i ben igen sok olyan termelési /szerződéssel kapcsolatos peres > ügy érkezik, amelyen a Ter­ry ményforgalmi Vállalat az elő- )lcg visszafizetését követeli a . termelőktől. Perindításuk jogos volna, ha — alapja lenne. De — amint a bírósági tárgya­lásokon sorra kiderült — a leg­több esetben oktalanul citálták a termelőket bíróság elé, mert a perbefogott gazdák már réges- regen teljesítették elölegvisszafi- zetési kötelezettségeiket. Ezt a bíróság előtt nyugtákkal is iga­zolták. A Termény forgalmi Vállalaton volt a védekezés sora. S nagyon furcsa — cl nem fogadható — indokokkal védtek magukat: »A szerződéskötés után eltelt idő­ben a vállalatnál átszervezés tör­tént — mondották —. s emiatt nem tudtunk a visszafizetésről. Több esetben pedig a termelő a helyi földművesszövetkezethez szállította áruját, s a leszállított termény ellenértékéből a föld­művesszövetkezet vonta le az előleget. Az elszámol;' s emiatt sem lehetett pontos.-« Ahelyett tehát, hogy — lévén ők a hiba okozói — felkeresték volna az érdekelt gazdákat, s tő­lük érdeklődtek volna előbb az előleg sorsáról, — perbe fogtak igen sok embert. Minthogy nem szórványos, ha­nem — ismételjük — általános jelenséggel állunk szemben, fel kell figyelnünk a kötelezettsé­geiket jól teljesítő, becsületes do1- gozó parasztok ez intézményesí­tett és szervezett zaklatására, amellyel a vállalat lejáratja a termelési szerződések rendszerét és hozzájárul a termelési szerző­déskötések csökkenéséhez. Túl keményen szóltunk volna erről az ügyről? Nem hisszük. Hiszen, ahol a vállalati átszervezés idején ép­pen a legfontosabb iratok: a szerződő felek érdekeit védő ok­mányok megőrzéséről nem gon­doskodnak; ahol olyan gyenge lábon áll a vállalati könyvelés, hogy az érdekelt földművesszö- vetkezctekkel közösen sem tud­ják (vagy nem is próbálják?) kimutatni a kötelezettségüket teljesítettek névsorát, — ott meg­érdemelnének keményebb han­got is! (—ng—) Termelési értekezlet — 22 000 forint jutalom a Kecskeméti KISKER Vállalatnál Hétfőn, 17-én este fél 7 órakor a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat több, mint 306 dolgozó­ja jelent meg a Cifrapalota nagy­termében, hogy végighallgas a az 1957. évi terv teljesítésének eredményeit .és hozzászóljon, ja­vaslatokat tegyen az 1958. évi forgalom lebonyolításához. Sohajda Ferenc, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az 1957. évi forgalmi tervet 98.83 százalékban hajtották végre, vagyis a tervben előirányzott 225 600 000 forinttal szemben 223 076 OOO f orintot forgalmaztak. Az egy főre e;o forgalom átlaga, ellentétben az 1956. év 39 000 forintjával. 1957- ben 41 800 forint volt. A többi között szó esett a termelési ér­tekezleten arról is, hogy mennyi nyereségrészesedést fizet ki a Kiskereskedelmi Vállalat. Sohajda elvtárs ismertette, hogy a 49. sz. bolt 51 000 forin­tos, a 45. sz. áruda 25 000 forintos leltárhiánya nagyon megnyirbál­ta a nyereségrészesedésként ki­fizethető pénzösszeget, de így is három napot tudnak biztosítani a dolgozóknak. Ezután került sor az 195S-as év első negyedéves terve ismerte­tésére. Bár az eddigi eredmény nem fényes, mégis van rá lehe­tőség, hogy elérjék az előirány­zott 47 millió forintot, melynek 49.9 százalékát teljesítették és március hónapban 100 százalékos eredményt mutathassanak fel. A nagyobb eredmény eléréséhez újjászervezik a munkaversenyl, kiküszöbölik azokat az akadályo­kat, amelyek hátráltatták eddig a terv teljesítését. A tervteljesí­tés érdekében Amiről vitatkoznak a pártoktatásban: }&&&- és „fy’Cit&td&tiS'ácf A jobboldali elhajlók oppor­tunizmusa abból ered, hogy ie- kicsinylik a párt és a munkás- osztály erejét, felnagyítják az el­lenség erejét, a nehézségeket el­túlozzák és más kivezető utat nem látnak, behódolnak a bur­zsoázia előtt, lemondanak a szocializmus megvalósításáról. EZZEL SZEMBEN a »balol­dali« elhajlás többnyire a part erőinek túlbecsüléséből indul ki, az ellenség erejét, ellenállá­sát lebecsüli, figyelmen kívül hagyja. A jobboldali elhajlók közvet­lenül, esetleg egészen nyíltan megtagadják és aláássák a pro­letárdiktatúrát, a párt vezető sze­repét. A »baloldaliak« közvetve, a pártot elszakítva a tömegek­től, cselekszik ugyanazt. Éppen ezért mind a kétféle elhajlás egyformán veszélyes, bár az adott körülményektől függően, hol az egyik, hol a másik jelenti a fő veszélyt. Nálunk jelenleg a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus a fő veszély, de a »baloldali« elhajlás sok helyen fékezi, gátolja a jobboldali hi­bák elleni harcot, csökkentik a felesleges árukészletet, és meggyorsítják az üzletekben az áru és a pénz forgalmát, A felszólalások azt tükrözték, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat dolgzói magukévá tették azokat a feladatokat, amelyek az érte­kezleten elhangzottak. A munkát nehezítő hibákat is felvetették a dolgozók. Rendkívül hátráltatja a munkát a nagykereskedelmi vállalatok rendszertelen áruszál­lítása, valamint a különböző áruféleségeknél meglévő pontat­lanság, rossz mérés. A hozzászólások után került sor az 1957. IV. negyedévi mun­kaverseny értékelésére. A legjob­bakat említve: a 133. sz. bolt dol­gozói 4750 forintot, a 49. sz. bolt dolgozói 3300 forintot, a 131. sz. bolt dolgozói 2550 forintot, ösz- szesen 22 000 forint jutalmat osz­tottak szét a Kiskereskedelmi | Vállalat dolgozói között. A ; munkaverseny szervezésében | kimagasló munkát végzett Pász- |tor József, 300 forint jutalmat ♦ kapott. ; Érdekes színfoltja volt a ta­nácskozásnak : a kitüntetésre felterjesztett ídolgozók munkájának az érte- Ikezleten való megvitatása. A 1 *13 kiváló dolgozó felterjesztését ■— akik oklevelet és egyheti fi­zetést kapnak — a termelési ér­tekezlet egyhangúlag megszavaz­ta. A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak sok lema­radást kell behozniok ahhoz, hogy az első negyedév 47 milliós forgalmát teljesíteni tudják. Az értekezleten nem hangzott el semmiféle ígéret, de a vállalaton belüli átszervezés és a dolgozók eddig végzett jó munkája bizto­síték az első negyedéves terv tel- Ijesítésére. ♦ Gémes Gábor ; A BÁCSALMÁSI Földműves- íszövetkezet nőbizottsága műsoros lest keretében rendezi meg a {Nemzetközi Nőnap ünnepségét. |Űgy tervezik, hogy 50—60 föld- I művesszövetkezeti dolgozót és I szövetkezeti munkában élenjáró asszonyt hívnak meg az ün­nepségre, ahol az ünnepi besze­det és a műsort reggelig tartó •vígasság követi. A JOBB- és »baloldali« elhaj­lások elleni harcot sok esetben a fogalmak tisztázatlansága és ebből eredően az elhajlás jelent­kezésének fel nem ismerése ne­hezíti. Ezzel a kis írásunkkal éppen ezért az elhajlások felis­meréséhez kívánunk némi segít­séget nyújtani a pártoktatás részvevőinek. ELHAJLÁSRÓL akkor beszé­lünk, amikor a kommunisták, vagy az egyes pártszervezetek tevékenységében előfordult hi­bákat idejében nem javítják ki és ezek a hibák így újabb hibá­kat szülnek, jobb- vagy »balol­dali« irányba fejlődnek. A so­káig fenntartott és védelmezett helytelen nézetek állásponttá fejlődnek, és ez már elhajlást jelent; az elhajlás kizárólag pár­ton belüli irányzatra vonatkozó politikai fogalom. AZ ELHAJLÁSOK jellegük szerint lehetnek jobboldaliak, vagy »baloldaliak«. A kétféie el­hajlás azonban csak látszólag ellentétes. Közös jellemzőjük, hogy mind a kettő megalkuvás, mind a kettő a burzsoá. illetve kispolgári termelési viszonyok­ban gyökerezik. ÚGY GONDOLJUK, az el­mondottak alapján kiviláglott, hogy a »baloldali« nézeteket Hir­dető elvtársakat nem lehet úgy tekinteni, mint az igazi proletár álláspont képviselőit. A »balol­dali« szót mindig idézőjelben használjuk. Az igazi baloldali; állásfoglalás a párt helyes ál- ] léspontja. Az ettől »balra«, lát- ] szólag »radikálisabb« irányo in ; való eltérés csak formailag bal- j oldali. Valójában mindez nem ] más, mint kispolgári ingadozás, ] kilengés, türelmetlenség, állhatat- ; lanság, álforradalmiság. Osztály-; gyökereit tekintve a »baloldali« ] elhajlás is a jobboldali kispol-: gári felfogásból ered, gyökerei; azonosak és semmivel sem ke- ] vésbé káros egyik a másikánál. ] A gyakorlati pártmunkában sü-: rűn tapasztaljuk, hogy ugyan- ] azon személyek mind a kétféle : elhajlást elkövetik. ; TEKINTETTEL arra, hogy j mind a jobb, mind a »baloldali« ] elhajlás egyformán káros, éppen j ezért — nem feledkezve meg a ; fő veszélyről — mindkét elhajlás ] ellen egyidejűleg, tehát kétfron- j tos harcot kell folytatnunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom