Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

(^UdmivcssoímUUesztti X)badá A Kerekegyházi Földmű vessző vetkezet rászolgált a járás legjobbja címre j löpházán a terményfelvásárlást : is a földművesszövetkezet végzi. Már az első évben csaknem 5000 : mázsa gabonát vásároltak fel az j államnak. Igen szép a többi áruk ! felhozatala is. így gyümölcsből 15 000 mázsát, szálastakarmány- ból 9000 mázsát, baromfiból 408 mázsát, 580 000 db tojást, 271 000 forint értékű gyógynövényt vásá­roltak fel. Azoknak a gazdáknak, akik a földművesszövetkezettel terme­lési szerződést kötöttek, 73 000 forint termelési előleget fizet­tek ki. A meglévő gyümölcsösök felújítására és újak létesítésére az elmúlt évben 3800 db külön­böző fajtájú gyümölcsfát szer­zett be és értékesített a földmű­vesszövetkezet. 138 hízó a lakosság húsellátására Számtalan község lakossága örülne annak, ha válogathatna az ízletes karaj, felsál, s egyéb húsféleségekben, ha a földmú- vesszövetkezet vezetői gondos­kodnának a falu húsellátásától, segítenék az allami húsellátást szövetkezeti hizlaldák üzemelte­tésével. Nos, a Kerékegyházi' I A Népstadion főbejáratánál állították fel Mikus Sándor »Labda­rúgók« című szobrát. ifyty „town*" kit A szokatlanul meleg februái elejét ismét felváltja a hideg. A falusi ember a hóhullás ellenére is dolgozik, készül az új élet, a tavasz fogadására. Kerekegyhá­za főutcáján szekerek hordják e trágyát, ekét vontat az SZ. 80-as, az égigérő jegenyefák tövében emberek, akik a kiöregedett fák kitermelésével egyidőben fia­talokat ültetnek a kivágottak he­lyébe; valamennyien a tavasz hirnökei. Bent a földművesszövetkezet Irodájában hasonló lázas készü­lődés folyik, gyűjtik, rendezik a sok adatot, amelyek egy év ered­ményét, fejlődését tükrözik, a vasárnap egybegyűlő több száz fős földművesszövetkezeti tagság előtt. Hiába, nem kis dolog ekkora szövetkezet egyévi munkájáról számot adni, a falu lakossága Igényének megfelelő terveket megvalósítani. Garzó elvtárs, a szövetkezet elnöke és Üercze János üzemág- vezetö nem hiába izzad ezekben a napokban. A Kerekegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet három község határában működik. Taglétszáma eléri a 8500 főt. Befizetett részjcgyalap- ía: 140 000 forint, évi tisztanye­reségük meghaladja az egymillió forintot. Felvásárlás 437000 Ft Az egymilliós tisztanyereséget felbontva igen szép összeg jut egy-egy Uzcmágra. Pl.: a kiske­reskedelem tiszta nyeresége: 375 ezer forint, a vendéglátóegységé: 136 000 forint, ipar és szolgálta­tás: 28 000 forint, a legnagyobb összeget azonban a lakosság ter- melvényeit értékesítő felvásárlás érte el 437 947 forint tiszta nye­reség kimutatásával. Kerekegyháza távol Van min­den nagyobb településtől, lako­sai főfoglalkozásként űzik a gyü­mölcs-zöldségtermelést, rétjein száz és száz mázsa számra te­rem az «latos széna, mégis, amíg a MÉK keretében volt a fel­vásárlás, hosszú utat kellett an­nak megtenni, akinek eladó por­tékája volt. Hiszen a falutól tá­vol élő felvásárló szervek veze­tőihez új telepek létesítése vé­gett panasszal menni többe ke­rült volna, mint az eladott áru ára. Nos, amióta a helyi földmű­vesszövetkezet intézi a felvásár­lást, másképp áll a helyzet. 1957- bert négy új felvásárló telepet építettek. Kunbaracson és Fü­<< cAl SZŐ ti tJAJ tj íítCJ XILII IZtfUüJ Ő tL Az elmúlt napokban jólsike­rült asszony gyűlést rendezett a Kunszállási Földművesszövetke­zet nőbizottsága és a helyi nő­tanács. Közel 100 asszony hallgatta meg a nőkonferencia és a föld­mű vesszövetkezeti nőbizoltságok országos értekezletének anyagát. A hozzászólások az asszonyok eddig végzett munkáját tükröz­ték és bepillantást engedtek jö­vőbeni terveikbe. Megkezdte munkáját az alpári nyárigát-fársulat Több megbecsülést a fiullúrmunfráselúiafr! Nemrégen történt, a megyei irányító szervek egy vezető be­osztású dolgozója úgy nyilatkozott a földmüvcsszövctkczcti kultur- munkáról, hogy szükséges rossz, semmi értelme sincs annak, hogy ilyen felesleges dolgokra egy fillért is kiadjunk. E vélemény jel­lemző a MÉSZÖV más vezetőire is, akik fejlődő, virágzásnak induló szövetkezeti kultúrmunkánk útjának olyan módon próbál­nák gátat vetni, hogy a jóváhagyott kulturális keretet nem az igénylés helyére küldik meg, vagy valamilyen indoknál fogva visszatartják, mint a Solti tánccsoport ruhaköltségeit is. Mindezek ellenére megyénk területén, különösen az 1957 1958 év telén komoly fejlődésnek indult a kultúrmunka. Fajszon például éjt nappallá téve készültek a »Mágnás Miska« c. zenés nagyoperett előadására, a farsang idején pedig több községben be is mutatták a lakosságnak. Miskén, ahol az ősi népszokások, népi táncok meg ma is élnek, a napokban a Paprlkafcldolgozó Válla­lattal közösen kultúrcsoportot alakítottak. Az alig párnapos kul- túresoport műsorával a környék földművesszövetkezeti küldött­közgyűlésén megjelenő tagokat fogja szórakoztatni. Hasonló szép eredményekről számolhatunk be a madarasi- bácsalmási földművesszövetkezeti kultúrcsoportokual is. Földművesszövetkezeteink vezetői ma már egyre inkább fel­ismerik a kulturális munka jelentőségét, tudják, hogy a meghir­detett tagértekezlet, közgyűlés sikere előre biztosítva van, ha a meghívón ott látják a meghívottak saját kultúrcsoportjuk mű­sorát. Vezetőink tisztában vannak azzal, hogy a jó munka egy ik fő feltétele az eredményes gazdasági munka mellett: kulturális téren is képezni, nevelni a lakosságot. Ehhez nyújt nagy segítséget a kultúrcsoport, melynek fenn­tartásához, szakmai felkészültségeinek növeléséhez minden adott- eág megvan a földművcsszüvelkezetekbcn. tisztelő kötelezéttségeket ró a ta^ lusi nevelőkre, melyek, alól nem vonhatják ki alagúttal. Túlságo­sán sokat rakni egyesek vállára azonban túlterhelést jelent — emellett mások kirekesztésével is Jarhat a íajiusi élet sokféle tennivalóiból -4 teliál egészség­telen következményeket éfeu- ményez. Az iskolaigazgatók elsőrendű feladata biztosítani annak le ­tételét, hogy a gyerekek a ap. s tudást kapjunak és szociálisig nevelésben részesüljenek. Ha ezt valóra váltják, eleget tesznek nevelői hiVatasijiknaK. Ez viszont nem jelenti azti hogy ne vegye­nek részt a talu társadalmi éle­tének irányításában, ellenkező­leg, vállaljanak; társadalmi mun­kát is, de csak annyit, ameiiy- nyire futja az erejükből.' A falusi iskolaigazgatók túl­terhelésén csak úgy tudunk se­gíteni, ha megbjí2unk a fiatal pe­dagógusokban 4s ha őket is be­vonjuk a társadalmi élet vérke­ringésébe. Ez elcngcdhétellenül szükséges a Ijí uhuról is munka körének szélesítéséhez. Ha így gondolkodunk, két irányú fejlő­dést segítünk eljő. Egyrészt a talu kulturális életéiért, másrészt al­kalmat adunk jarra, hogy fiatal pedagógusaink az emberek kö­zött végzett milinka közben ön­állókká és a gyakorlati élet megismerésével ne csak a gyer­mekeknek, hanem a felnőttek­nek Is nevelőidé, segítőivé vál­janak. Bicliczky Sándor 160 mázsa alumínium-edény Üj profillal bővül ebben az esztendőben a Bajai Vas- es Fémipari Ktsz gyártási tevé­kenysége. A szövetkezet, mely- ! nek neVo már több külföldi, sőt 1 tengeren túli országban is is­mert, hírét most a hazai fo­gyasztók előtt öregbíti azzal, hogy elkezdi a háziasszonyok ál­tal igen keresett, különböző alu- ■ míniumedények és háztartási 1 cikkek sorozatgyártását. Gyártmányaik sorában egye­lőre tálak, tányérok, mosogató­dézsák és mosdótálak készíté­se szerepel. A szövetkezetnek jelenleg 160 mázsa aiumínium- edényre van megrendelése és külön említést érdemel, hogy ezeket az edényeket nem nyers színben, hanqm saját eloxáló készülékkel, színesre festve hoz­zák majd forgalomba. OOOOOOOOOOOOOOO 000-0000 O OOOOOOO O 0000000000-0000o RulefWsl^ola I jelent kormányrendelétet, amely lehetővé tétté szántukra vízgaz­dálkodási cs nyárigát-társulat létrehozását. A Vízügyi Főigazgatóság köz­reműködésével elkészült részük­re a költségvetés, mely szerint 650 cm vízmagasságig az emlí­tett község dolgozó parasztjai meg tudják védeni az említett területet az árvíztől. E községek dolgozó parasztsá­ga tudatában van annak, hogy a befektetés, melyhez államunk 50 százalék erejéig hozzájárult, csak kis hányada annak, amit a víztől való megóvás következté­ben e csaknem 9000 kh. föld termése eredményez számukra. Ezek ismeretében a községek gazdái elhatározták, hogy Alpár székhellyel megalakítják az »Al­pár és Vidéke Nyárigát Társula­tot«. A társulat 1957. november 28-án alakult meg. Ezt követően 1958 február 22-én, amikorra el­készült részükre az alapszabály, küldöttközgyűlést hívtak össze az alapszabály elfogadására és a további munkák megbeszélésére. Az alapszabály elfogadása egy­ben a társulat törzskönyvezését is jelenti. A közgyűlés befejezé­se után a tagság azonnal hozzá­látott a szükséges védekező munkák megindításához. Jelen­leg 32 kordélvos fogat beállítá­sával gátépítesi munkákat vé­geznek. Kancsár Sándor MÉLYHŰTŐN ÉS CSIKÉRlAN a földművesszövetkezet által szervezett ezüstkalászos tanfo­lyamra igen sokan jelentkeztek. Somogyvári József és Tokodi János fmsz-i agronómus szak-^ élőadásai annyira érdekesek,^ hogy nem egy esetben éjfélig tartó vita követi az plőadást. Megnyílt Frank­furtban az első nyu­gatnémet rulett­iskola. Az iskola vezetője Knud Hal- lerström egyébként asztrológiával is foglalkozik. Tapasz­talatszerzés céljá­ból már beutazta a fél világot és kü­lönböző jóslataival nagy feltűnést kel­tett. Amikor Haller- slrömöt megkérdez­ték, milyen össze­függést lát az aszt­rológia és a rulett­rendszer között, a következőket vála­szolta: »az állandó kiegyenlítődés tör­vényeivel foglalko­zom, úgy a koz­moszban, mint a játékban. A rulett, nem jelent kivételt a természeti törvé­nyek alól«. A tanítványok vastag könyvekből sajátítják el a ma­tematikai és statisz­tikai számításokkal kapcsolatos tudni­valókat. Egy tanfo­lyam hat leckéből all. Hallerström kije­lentette, hogy szisz­témája segítségévei nem lehet vagyont szerezni. Ha azon« ban valaki ponto­san alkalmazza a módszerét, úgy be­fektetett pénze után 10 százalékos hasz­not húzhat. De csak az hyerhet, aki szá­mok feljegyzésével köyeti a golyó Sze­szélyeit, aki nem hagyja magát elra­gadtatni a hazárdő- rök szenvedélyétől és időben abba tud­ja hagyni a játékod Az iskola egyéb­ként igen látogatott és állandóan újabb és újabb tanulni Vádyó »diákok« je­lentkeznek. Alpár, Tíszaújfalu, Tiszasas, Tiszaug, Lakitelek és Bokros | dolgozó parasztságát régen fog­lalkoztatja az a gondolat, hogy azt a több mint 8800 kh. földet, amit évente a víz többször elbo­rít a gyenge gát javításának el­mulasztása miatt, hogyan lehet­ne hasznosítani? Ezért, örömmel fogadták azt az 1957-ben meg­Földművesszövétkezet, ha nem is teljes mértékben, de évi 133 db hízó kimérésével ellátja a falu lakosságát friss hússal. S hogy a jövőről sem feledkeztek meg, bizonyítja az a 96 db disznó, amely jó étvágyával gyarapodik Nagy László bácsi gondozása alatt ízes falatokká. , A földművesszövetkezet veze­tői eredményes gazdasági mun­kájuk mellett nem feledkeznek meg az emberről sem, aki mint boltvezető, eladó, felvásárló, vagy éppen gépkocsivezető segíti, viszi előre a szövetkezetét. A[ körzeti földművesszövetkezetnek1 72 dolgozója van. Ezenkívül a nagy munkaidőre évente 50—60 idénymunkást alkalmaznak. ! 1957-ben jó munkájuk jutái-! mául negyven főt részesítettek' dicséretben, illetve jutalomban. Az erre rászorulók közül húsz dolgozó kapott kieebb-nagvobta! pénzösszeget, csaknem 7000 fo­rint összegben. Ilyen gazdasági! eredmények mellett a Kerekegy-1 házi Földművesszövetkezet mél-! tán mondható a kecskeméti já- ■ rés legjobb földniűvesszüvetke-! zeténék. < Sáfár Jó'iscj í Népművelési életünkben az a helytelen gyakorlat kezd meg­honosodni, hogy a falusi általá­nos iskolák igazgatói egyre több funkciót viselnek. Ennek rész­ben az az oka, hogy nagyobb gyakorlattal, szakmai tudással rendelkeznek, -mint a kezdő pe­dagógusuk, s így az o valluivia nehezedik a falu kulturális, sut gyakran a társadalmi élet egyes területeinek irányítása is. Az he­lyes, ha a nevelőkei is bevonjuk a társadalmi munkába, de azzal nem értünk egyet, hogy egyese­ket túlságosan megterhelünk kü­lönböző feladatok elvégzésével. Találkoztunk már olyan esettel is, amikor az iskola igazgatója a párttitkári, a művelődési ott­hon igazgatói és a Hazafias Nép­front elnöki tisztét is betöltötte egyszemélyben. Mi származik ebbői a funkció­halmozásból? Elrekesztik a fia­tal nevelőket a gyakorlati élet megismerésétől, a társadalmi kö­telezettségtől, s nem utolsósor­ban figyelmen kívül hagyják a fiatal pedagógusok bevonását a falu kulturális életének irányí­tásába. Azonkívül ha csak egyes embereket »favorizálunk«, akkor a túlzsúfoltság következtében minden jó szándékuk mellett sem tudják végrehajtani a vál­lait feladatokat, lejáratjuk őket. Kétségtelen, hogy a falusi tár­sadalmi életben végzendő tevé­kenykedésbe az értelmiség iránt egyre erősödő bizalom hívja a pedagógusokat. Ez pedig mpg­Elmondták, hogy 30 asszony, lány vesz részt hetenként két ízben a kézimunka szakkörön, ahol vidám beszélgetés és felol­vasás mellett készítik kézimun­ka remekeiket az Országos Ex­port Vállalat részére. A kunszállási gyermekek nem kis örömére egy bábtanlolyam megnyitását is tervezik. Kive­szik részüket a kultúrélet fellen­dítéséből, Nagy Miklósné peda­gógus lelkes kezdeményezésére tánccsoportot alakítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom