Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

Az 1600-as évekből ~ a hee^közséCTkrtlIX^.. L iu. A

.'radóf

származnak az első feljegyzések

Beszélgetés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletéről

községek közös határában fekszik.

A rendelet megjegyzi, hogy hegyközségnek tagja az lehet, aki a földművesszövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel. Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport a közös használatban levő, szétszórtan fekvő, valamint az öt katasztkülönböző társadalmi megmozdulásokról, sok százan hallgatták végig Baján vasárnap délelőtt. Az ötletes és érdekesen összeállított műsor sok hívet szerzett az újszerű kezdeményezésnek.

A NAPOKBAN JELENT MEG

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleté, amely szabályozza a hegyközségek működését. A rendeletről beszélgettünk Bene A nur as eiv- társsai, a megyei tanai, s mező- gazdasági osztályának fiagro- nómusával.

— A hegyközségeknek több száz éves múltja van hazánkban. Az első feljegyzések, az iöuíl-as évekből származnak. Akkor a hegyközségek élén a begyoiró a’it. Feladata volt a szüret rend- jenek megállapítása, a tóivá .ok megbüntetése, a mesgyevitak tisztázása és így tovább. 1938-ig önkéntes társulás volt a hegyközség, akkor hoztak egy rendeletét, mely szerint ott, ahol 100 hóidnál több a szolöterüiet, kötelezővé vált a hegyközség alakítása. 1949 júliusában szüntettek meg a hegyközségeket, addig a jelenlegi Bács megye területén három hegyközségi tanács működött. Ezekhez összesen 36—38 hegyközség tartozott, A kecskeméti hegyközségi tanács országos hírű volt.

A jelenlegi rendelkezés új tartalommal hozza létre a hegyközségeket, elősegíti a szőlő- es gyümölcstermelők öntevékeny kezdeményezését, összefogását, továbbá az ebből eredő termelésfejlesztést, valamint a szőlő- és gyümölcstermelés önkéntes alapon történő szocialista nagyüzemi átszervezését.

— Kik alakíthatnak hegyközséget?

— Hegyközséget alakíthat önként és együttes elhatározással legalább húsz személy, akiknek ugyanebben a községben vagy városban legalább 25 katasztra- lis hold szőlő- és gyümölcsterület van összesen a tulajdonukban, vagy használatukban. A hegyközség abban az esetben is megalakítható, ha az összefüggő szőlő- és gyümölcsterület egymással közvetlenül szomszédos

rális holdat meg nem haladó összefüggő szólő- és gyümölcsterülettel, a termelőszövetkezeti tag pedig egyénileg, háztáji szőlő- és gyümölcsterületével lehet a hegyközség tagja. Ugyanabban a községben, városban több hegyközség is alakítható.

— Mit mond a rendelet a hegyközségek céljáról?

— A hegyközség rendeltetése a szőlő- és gyümölcstermesztés tejlesztésének elősegítése, a szőlő- és gyümölcstermelők közös gazdasági érdekeinek képviselete, a szőlők és gyümölcsösök célszerű telepítésének, művelésének, a. növényvédelemnek, a szüretelésnek, a bor és a gyümölcs helyes kezelésének előmozdítása.

A hegyközség tevékenysége kiterjedhet a termelési feladatok elvégzésének közös megszervezésére, a szőlő feldolgozására, a bor kezelésére és tárolására, a szaporítóanyag előállítására, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök, védekezőszerek közös beszerzésére, továbbá a tagok termelvényei közös értékesítésének megszervezésére, gépek vásárlására, bérletére és közös üzemeltetésére, valamint egyéb, a gazdálkodás eredményességét fokozó létesítmények megvalósítására s fenntartására.

— Miképp intézkedik a rendelet a hegyközségek működési szabályzatáról?

— A hegyközség a helyi földművesszövetkezet keretében, működési szabályzat alapján,

vagy a szövetkezetek járási központja tagjaként önállóan, alapszabály szerint működik. A hegyközség működési szabályzatát, illetve alapszabályát ma- . ga állapítja meg azoknak az ♦ irányelveknek alapján, ameiye- ? két a földművelésügyi miniszter T az élelmezésügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel s a SZŰ- VOSZ elnökével egyetértésben állapít meg.

Foglalkozik a rendelet azzal, hogy a hegyközséget a közgyűlés által választott elnök képviseli. Elnöknek csak olyan hegyközségi tag, vagy hegyközségi tagsággal rendelkező állami gazdaság, mezőgazdasági tc..ielő- szövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport képviselője választható, aki a szőlő- és gyümölcstermelésben szakértelmével és gyakorlati jártasságával kitűnt.

MEGYÉNK szőlő- és gyümölcstermesztőinek régi óhoja a hegyközség létrehozása. Számos községünkben: Csengődön, Izsákon évek óta sürgetik a termelők ezt és bizonyára örömmel fogadtak az Elnöki Tanács érre : vonatkozó rendeletét.

Temet Ktzési segétjesoporto* működése

Múlt év őszén hírt adtunk ar-' alakítanak. Látható tehát, hogy ról, hogy temetkezési segélycso- a szövetkezeti tagok érdeklőportok alakulnak megyénkben, dése megnövekedett a temetkeDolgozó parasztságunk és köz- zési segélyakció iránt. 455

ségeink lakossága ott, ahol már megalakították a temetkezési segélycsoportot, olyan lelkesen es nagy számmal lépnek be a tagok sorába, hogy az Országos Temetkezési Segélyközpontnak máris módjában állott a várakozási időt egy évről 6 hónapra leszállítania. Ami azt jelenti, hogy a tagok hozzátartozói mór a belépési időtől számított hat hónap utón teljes temetkezési segélyben részesülnek.

Több megyében, de különösen Szolnok megyében termelőszövetkezeti vonalon is nagv népszerűsége van a temetkezési segélycsoportoknak. A termelőszövetkezetele önálló temetkezési csoportokat alakítottak és

D-----------------------------------MÁ

R MOST vásároljon K—55-ös típusú szovjet 125 köbcentis

j MOTORKERÉKPÁRT

I és

I ;

! PANNÓNIA OLDAL- KOCSIT.

Kapható piros, zöld. fekete színekben az állami és földművesszövetkezeti szaküzletekben. 441 ■;

mm

Képek a város és járás életéből

QjúrátoéíeL

Uj juhienyésztő szakcsoport

Február 17-én Dunavecsc ta- nyavilágaban 11 juhtarló gazda elhatározta, hogy közösen értékesíti a birkák utáni gyapjút, közösen veszi igénybe a legelőt és a 970 birka után meglevő jövedelem 5 százalékát közös alapra fordítják. Az alakuló gyűlésen még elhatározták azt is« hogy közösen szerzik be az apaállatokat, valamint együtt értékesítik a birkatejet. A hétfői gyűlésen a szakcsoport megalapítóin kívül megjelentek a környékbeli juhtenycsztő gazdák, akik elismeréssel adóztak a szakcsoport létrehozásának.

Röviden

— A dunavecsei járás munkásőrség százada február 15-én tartotta meg ünnepélyes eskütételét. Az eskünél jelen voltak a járás veterán kommunistái is. Az ünnepséget nagyszabású díszebéd követte.

*

Meg nem űzetett adósságaikért a termelőszövetkezetek is beperelhetjük

— Három tsz elleti iudított per tamilsioai —

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ellen az utóbbi időben igen gyakran indítanak ipari vállalatok polgári pereket. A vállalatok követelése főleg a termelőszövetkezeteknek végzett munkák bérére, s a felhasznált anyagok árára vonatkozik. Csupán a kiskunfélegyházi járásbíróság három tsz ellen indított pert tárgyalt januárban. Ezeknek rövid elemzése is tanulsággal szolgálhat a szövetkezetek számára.

A' KISKUNFÉLEGYHÁZI Gépgyár például a helybeli Dózsa Tsz-től tehergépkocsi alkatrészek gyártási áraként 26Jő forintot, s 13 méter hosszú kábel áraként 37 forint 70 fillért követelt. A kunszállási Alkotmány Tsz-től pedig a Bányászati Be- rendezé-ek Gyára várt hiáDu 4357 forintot haszonvas- és motor-főtengely ellenértékéképpen, ft tsz a fenti összeget felhívás ellenére sem fizette meg. Ugyancsak hasonló ok miatt perelte be a Bács megyei Építőipari Vállalat a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet 2256 forint tőke és járadékainak megfizetéséért. Ez a szövetkezet ugyan a fenti ösz- szeget a peres eljárás folyamán megfizette, de a bíróság a felszámított perköltség erejéig elmarasztalta.

MINDHÁROM ESETBEN fizetésre kötelezte a bíróság az alperesként perbehívott szövetkezeteket, s ítéletei — helyesek voltak. Rendet kell teremteni végre azoknak a termelőszövetA pedagógusok érdekében

— Dunavecse járás községeiben a múlt évi pénzügyi vonatkozású főkönyvi munkálalok lezárása befejeződött.

*

— A járási tanács v. b. művelődési állandó bizottsága, valamint a Hazafias Népfront- bizottság a járás fiatal értelmiségi dolgozói részére ankétot rendez Dunavecsén a járási kultúrházban március 1-én. Az ankétot ismerkedési délután követi.

Adófizetésben eiső Hart a

A dunavecsei járás községei között Harta község jár élen az adófizetésben. Az 1958 első negyedévi adóbevételi tervét Harta község már 79,3 százalékra teljesítette. Utána Szalkszentmárton következik 71 százalékkal, harmadik a járási székhely, Dunavecse 70,2 százalékkal.

ELeniorroüa.mi tévék

Halász Mihály szabadszállási tízholdas paraszt az ellenforradalom ideje alatt október 29-én ittas állapotban felkereste Sörös Lajos tsz-elnököt. akit többször arcul ütött, majd kést kapott elő, hogy leszúrja. Halász Mihály rokonai fogták le a bortól nagy bátorságra kapott embert, így Sörös Lajos megmenekült a biztos haláltól. Halász mindenképpen »embervért« akart inni.

nységért kétévi börtön

ezért Juhász Miklós tsz-tagra tört rá. Lóháton támadt a vé- detlenül álló emberre, aki jogos védelmében egy vasvillával kényszerítette megállásra az ittas állapotban levő Halászt.

A dunavecsei járásbíróság Halász Mihályt demokratikus» államrendszer elleni izgatás bűntettével ítélte el kétévi börtönre. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.

kezeti vezetőknek a gondolkodásában, akik az ipari üzemekben csak »patronáló!« látnak, akiknek kötelessége ingyen segíteni a tsz-t. Az üzemeknek, éppen- űgy, mint a termelőszövetkezeteknek is, — önálló elszámolási rendszerük van, és a gazdálkodásért felelősek. Ezért tehát a végzett munkáért járó munkadíjat és anyagárat megfizetni a tsz-cknek is kötelességük i

DE MÁS, — további következtetéseket is levonhatunk a három tsz ellen indított perből. Emlékezhetik még az olvasó február 14-i számunkban megjelent, »Helyén volt a szívük, s eszük...« című cikkünkre, amelyben Bense Ferencről, a kunszállási Alkotmány Tsz sikkasztó elnökéről írtunk.

Távol álljon tőlünk, hogy a másik két tsz vezetőjét Bemével azonosítsuk, de jellemzőnek ;aláltuk, hogy a kiskunfélegyházi járásbíróság által elmarasztalt három szövetkezet kőiül az egyiket ilyen, — bűncselekményeket lelkiLmeretfurda- ás nélkül elkövető — ember /ezetett, aki nem törődött a cönyvclés rendezésével, s a tsz pénzügyeit házipénztárában in-j ;ézte el, az üzelmeibe bevont, pénztárossal együtt. i

KÖVETKEZTETÉSÜNK — I cunszállási viszonylatban — ] íem áll távol a tényéktől: ahol, íanyagul és nemtörődöm-mó-1 Ion vezetik a gazdaság számvi-j elét, — ott lám, a kötelezettsé-1 ;ek teljesítésével is hadilábon j illnak. (—no—* ]

hogy az Oktatásügyi Közlöny erre lehetőséget biztosít. A pedagógusok iskolai étkeztetése nem okozna külön gondot, sem anyagiakban, sem pedig létszámkeretben. A megoldás a községi tanácsok kezében van. Egy kis megértéssel, rugalmassággal, jóindulattal tudnának segíteni a pedagógus házaspárok és egye- dülélő fiatal tanítók sorsán.

Régi problémája a szabadszállási, kunszentmiklósi és solti pedagógusoknak a déli étkezésük megoldása. Ezekben a községek- I ben élő tanítók arra kérték a i tanácsot, hogy engedélyezze az | iskolákban, vagy a napközi ott- i honokban térítés ellenében a 1 déli étkezésüket. Sajnálatos mó- ! don a helyi tanácsok nem enge- i délyezik ezt, annak ellenére,

// keményre fagyott kerék- Ca£ nyomokon nagyot zökken a boroshordót vivő szekér. A lovak nekíjeszülve rándítanak még egyet-kettőt, azután gőzölögve megállnak az Alföldi Pincegazdaság apostagi pincészetének udvarán. A gazda feltopog a betonlépcsökön, viszi az üvegoen a mintát az átvevőhöz. A szobában már füstölt a mal- ligánd-fokoló, Vízi József figyelmesen nézi, hány fokra értékeli a műszer Rajos Béla borát. Közben a gazda sem tétlenkedik. Van még az fivegben jócskán és a pohár körbejár. Az ízt így is meg lehet állapítani, meg a barátságot is ápolni kell. Mire kiürül a pohár, már tudják az eredményt. Az öt hektó- liter szerződött bor 10.1 malii- gánd-fok.

Még be sem fejeződött az átvétel, mikor újabb gazda nyitja be az ajtót, Purgar Mihály, apostagi termelő a külön szüretelt ezerjó-borát hozza be fokolásra. Oda sem néz ez értékmegállapításhoz,

tudja, kitűnő a bora. A gazda de az átvevő sem tévedett. A 11.7 szesztartalmú bor az éi legjobb eredménye. Az irodában találkozunk újra Purge: Mihály bácsival. A bor literéért 8.42 forintot, vagyis a 15 hektoliter borért 12 714 forintot kapott. S míg ropognak a »pirosba- súak«, megtudjuk, hogy az após- tagi pince három községben vásárol fel, köti borra a szerződésekei. Nem is eredménytelenül. 1957. december 31-ig 2500 hektoliter borra kötöttek szerződést. Ebben az évben a nagy érdeklődésre való tekintettel, most pótszerződéseket kötnek. Eddig 53 gazda szerződött le 450 hektóliter borra.

Befejeződött a pénzolvasás és a körülményes zsebretétel, Pur- ger Mihály is hazafelé készülődik. Az ajtóból még visszaszól:

— Érdemes volt szerződni. Jól jött ez a pénz.

Zörögnek újból a szekerek, nagy a forgalom, gyűlik a sok jó bor az Apostagi Pincészetben.

Gémes

Lapunkban már beszámoltunk róla, hogy Baján minden vasárnap hosszabb kulturális műsort közvetítenek a hangoshíradó hangszórói. Az első közvetítést, amelynek keretében : beszámolók hangzottak el Baja ; és a járás kulturális életéről, a