Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

A Hazafias Népfront kecs­keméti járási bizottsága csü­törtökön kibővített ülést tartott. Az értekezletet Sánta Károlyné, a bizottság járási elnökségének tagja nyitotta meg, majd Máté Ignácné, járási népfront titkár emelkedett szólásra. Ismertette a bizottság eddig végzett munká­ját és az elkövetkező időszak­ban előttük álló feladatokat. — Nemrég a párttal és a ta­náccsal karöltve mozgalmat in­dítottunk, melynek »beszélgetés a választókkal« elnevezést adtuk — mondotta Máté elvtársnő. — A kampány sikeres volt. 603 vá­lasztókerületben beszélgettek a tanácstagok a választókkal. A mozgalomba közel 600 párttag és mintegy négyszáz pártonkívüli népfront-aktíva is bekapcsoló­dott. A gyűlésekre 12 000 válasz­tó jött el. Közülük 2600-an szó­laltak fel és 560 közérdekű javaslat hangzott el. A javasla­tok közül 285 helyi 'erőből meg­valósítható, melynek érdekében 892 vállalást tettek az ülésen részvevő dolgozók. A járási népfront-bizottság ez­után úgy döntött, hogy a sike­res »beszélgetés a választókkal«- mozgalmat tovább folytatják és február 20-tól március 20-ig újabb kampányt indítanak. Eze­ken a beszélgetéseken választ ad­nak az előző időszakban, beszél getéseken nyitvahagyott kérdé­sekre. Foglalkoznak az MSZMP agrártéziseivel, a nagyüzemi gazdálkodás kérdéseivel. Ismer­tetik a nemzetközi helyzetet és a békeharccal kapcsolatos tenni­valókat. Megtárgyalják az ifjú­ság nevelésének problémáit, a KISZ és a pedagógusok bevoná-: sával. Ezután kibővítették a járási; népfront-bizottságot és elnöksé­get. A járási bizottságot 49 fő-: ről 83-ra, az elnökséget 18-ról; 21 főre egészítették ki. Az el­nökségbe Pólyák Mihály jakab- szállási dolgozó parasztot, Hor­váth Pál tiszakécskei pedagó-: gust és Dömötör István izsáki tsz-; tagot válaszolták be. szerződés Két nap alatt 100 hold egyéni a Dunavecsei Földművesszövetkezetben Fontos és megtisztelő fel­adatot vettek át a gépállomá­soktól a földművesszövetkezetek. Vállalatokkal, szakcsoportokkal s az egyéni termelőkkel ők kötik ezután a gépi szerződéseket. A Dunavecsei Földmüvesszö- vetkezet e feladat jelentőségéhez illő alapossággal látott munká­hoz. A napokban vették át a tervet a Solti Gépállomástól s azt igazgatósági ülésen — amely­re a szövetkezet kommunistáin, aktíváin kívül a községi párt- bizottságot s nőbizottságot is meghívták — megtárgyalták. Ezen az ülésen négy körzetre osztották a község határát s en­nek megfelelően négy körzeti fe­lelőst választottak a mezőőrök közül, akik egyben földműves­szövetkezeti tagok is. A körzeti felelősök nemcsak a szerződés- kötés munkáját irányítják, ha­nem ők veszik át a traktorostól az elvégzett munkát a földmű­vesszövetkezeti igazgatóság ne­vében, az agronómus ellenőrzése mellett. A szerződtetés nyomban a megbeszélés után megindult s két nap alatt mintegy 100 hold gépi munkára kötöttek szerző­dést' a dunavecsei dolgozó pa­rasztok. A szövetkezeti megbí­zottak elsősorban az igával nem rendelkező gazdákat keresik fel. Mindenütt ismertetik azt a meg­állapodást, ami a gépállomás cs a földművesszövetkezet között jött létre. Ennek értelmében a gépállomás a.megrendeléstől szá­mított 15 napon belül köteles el­végezni az illető gazdánál a szántást. A gépek felesleges vándor-* lásának megakadályozása érde-j kében a földművesszövetkezet | plakátokat függeszt majd ki a község több pontján s ezen fel­tünteti, hogy ez és ez a trakto­ros ilyen és ilyen dűlőben mikor szánt. így az ott lakó termelő tudhatja, hogy hozzá körülbelül mikor ér oda a traktor és siet­het megkötni a szerződést. A tagértekezleteken, egyéni beszélgetéseken részletesen is­mertetik a dolgozó parasztokkal a kedvezményes gépi munka fel­tételeit is. így, amennyiben egy dűlőhosszon két kilométer üres­járaton belül 12 hold szántani-; való összegyűlik, a gépállomás nagyüzemi, azaz alacsonyabb munkadíjat számít fék A gépek a brigádszállásra ki-: helyezve, munkára készen állnak: * 40 s amint a talaj állapota engedi, megkezdik a szántást. A megbí­zottaknál pedig napról napra szaporodnál! a dolgozó parasz­tok előjegyzései, biztató jele­ként annak, hogy jó előkészítés1 és lelkiismeretes szervezés ered­ményeképpen új feladatával is sikeresen megbirkózik majd a Dunavecsei Földművesszövetke-i zet, i jelenség sok kommunista szá­mára az, hogy esetenként a párt belső ügyeit az utcán tárgyalják olyan illetéktelenek, akik azt félremagyarázzák, másrészt nem átallanak — megjátszva a jőlér- tesültet — hangulatot kelteni, zavart okozni és ha átmenetileg is, de a zavarosban halászni. Hogy ilyesmi még mindig gyak­ran előfordul, annak nagyon ko­moly okai vannak. Elsősorban az, hogy egyes elvtársak nem tudják tartani a szájukat és szinte igényt tartanak arra, hogy — olyanok, akikre nem tartozik — elsősorban őtőle kapják meg az információt, feltételezhetően azzal a szigorú kikötéssel, hogy »csak neked mondom, más nem tudhatja meg«. A »nem adom tovább« fogad­kozása minden esetben elhang­zik, ám ez azonban teljesen for­mális cs legfeljebb arra alkal­mas, hogy a hírt közlő lelkiisme- rclc megnyugodjék. A hír viszont továbbgyűrűzik, felkapják a pletykaszájak, s mint a sebes szél, megkavarják, kicsavarják eredeti értelméből és szinte pil­lanatok alatt olyan tálalást kap, hogy ember legyen, aki ráismer annak eredetijére. A fecsegés, a jó értesülésekkel való dicsekvés mindig nagyon ártott a párt ügyének. Az illega­litás idején emberéletek múlot­tak egy-egy rosszul elejtett szón. Mostanság nem erről van szó, de arról Igen, hogy a fegyelme' zettség és a párt határozatainak megtartása minden kommunistá­nak elsőrendű kötelessége. S ha éppen olyan kérdésben dönt, ha­tároz a párt, hogy annak a párt belügyeként kell megmaradnia, akkor senkinek sincs joga ah­hoz, hogy abból egyetlen szót is a párt keretein kívülre vigyen. Persze nem arról van szó, hogy pártunk titkolózni akar és az egész országot és lakosságot érintő kérdésekben ne adjon in­formációt. De mint ahogyan van­nak ügyek, amelyek a családon belülre tartoznak cs semmikép­pen sem a szomszédra vagy az egész utcára, úgy a párt nagy családjának is vannak olyan dolgai, ami a mi szűkebb kö­rünkre vonatkozik és ha valami is túljut a párt határain, akkor illetéktelenek szájára-kezérc k.c- rül, ami csak arra alkalmas, hogy az emberek találgassanak olyan ügyekben, ami rájuk egy­általán nem tartozik. A vénasz- szonyos pletykázásról éppen ezért kell leszokni. Aki ezt nem teszi és ezeket a törvényeket magára nézve kötelezően nem vallja, azt a család (pártunkról van szó) vagy megdorgálja, vagy, ha ez nem használ, azt mondja: «kívül tágasabb«. A fecsegés, szószátyárkod ó hencegés nem kommunista sajá­tosság, éppen ezért óvakodjunk tőle. Illetékes nyilatkozat a mezőgazdasági lakosság 1958-as adójáról Mit tartalmaz a megyei nőtanács félédes munüateroe? RÖVID TŐMONDATOKBÓL álló, de annál tartalmasabb, megítélésem szerint helyesen el­készült munkaterv került ke­zembe a minap: az Országos Nő- taipács Bács-Kiskun megyei bi­zottságának munkaterve. Helyes és jó, mert megvalósít­ható, s igen időszerű nő-prob- lémákat vet jel, olyanokat, me­lyeknek megoldása nemcsak asz- szonyi, hanem egyben társadalmi feladat is. DE NÉZZÜK CSAK a ténye­ket! Lapozzuk át a munkatervet. Az első fejezet legelső pontja azzal foglalkozik, hogy a nők po­litikai és kulturális nevelése ér­dekében az érdekelt szervekkel közösen megvizsgálják a külön­böző rétegeket érintő agitációs munkát. Szerepel a munkatervben to­vábbá az is, hogy a termelés se­gítése céljából akcióbizottságoi hoznak létre, mely több üzem­ben, — például a Kecskeméti Konzervgyárban, a Gépgyárban, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál — tanulmányozza a nők munkakörülményeit, tár­sadalmi problémáikat — s javas­latot terjeszt elő azok megjaví­tására, illetve megoldására. ÖSSZEGYŰJTIK a kultúrmun- ka során előbukkant jó tapaszta­latokat. Ennek érdekében járá­sonként két-két községben el­lenőrzik a szakkörök és egyéb kulturális rendezvények eredmé­nyeit. Az asszonyok kulturális neve­lése érdekében irodalmi prospek­tust állítanak össze, valamint el-> AZ ŰJ RENDELET megszün­teti a tartalékföldek bérlőinek eddigi húsz százalékos adóked­vezményét, ugyanakkor azonban adózás szempontjából a tarta­lékföldet továbbra is különálló gazdaságnak tekintjük és Így nem érinti a nagyobb földtulaj­don után járó progresszív adó­zás terhe. Az adót tehát a bérlő saját földje és a bérelt tartalék­föld után külön-külön fizeti. EZENTÜL az illetményföld után is kell adót fizetni, akár­csak a termelőszövetkezeti ta­gok hasonló jellegű háztáji gaz­daságai után. Egy holdig ter­jedő szántóterület után 90—110 forintot fizetnek évente az illet­ményföld tulajdonosai, szőlőért és gyümölcsösért ennek az ösz- szegnek kétszeresét. Egy hol­don felül az egyénileg dolgozó parasztoknak megállapított adót fizetik. A rendelet a pedagógu­soknak kedvezményt jelent, mert ezentúl ők is a háztáji gazdálko­dósnak megfelelően adóznak, A RENDELET ÖSZTÖNZI a parasztságot a szőlő- és gyü­mölcstelepítésre, állattartásra. A szőlő- és gyümölcsös után járó adót nem emelték. Az állattartás pedig a földdel rendelkezők szá­mára továbbra is adómentes. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek adórendszerének alapel­ve változatlan, sőt kedvezményt is kapnak a tsz-ek abban az esetben, ha növelik szerződéses termelésüket, több terméket ad­nak az országnak. A pénzben és természetben kifizetett munka­egységek után eddig általánosan tíz százalék adót kellett fizet- niök. A természetbeni fizetés után az adókulcs továbbra is tíz szá­zalék, a pénzben kifizetett mun­kaegység azonban ezentúl csak öt százalék adóval jár. Ezért a termelőszövetkezetnek érdeke, hogy minél több munkaegységet egyenlítsen ki pénzben és az így felszabadult árut az ország lakos­ságának rendelkezésére bocsássa. AZ ISMERTETETT rendel­kezésekből nyert adótöbblet sok­szorosan visszatérül az egyéni gazdának. Az adótöbblet alig ne­gyedrészét teszi ki például an­nak az összegnek, amit a múlt évf beruházásokon kívül az idén n kormány a járási és a községi ta­nácsok rendelkezésére bocsát é' amit az idén többletköltségként vizszabályozásra fordítunk. Ezért bizonyára minden gazda megér­téssel fogadja a kormány intéz­kedéseit, segíti azok végrehajtó- sát, pontosan fizeti adóját. Megyénk termelőszövetkezetei holdanként 40 kg. műtrágyával használnak fel többet, mint tavaly Megyénkben a kedvezményes műtrágya-vásárlás lehetőségével élve több mint 80 közös gazda­ság módosította tervét. A bajai járásban a dávodi Rákóczi Ter­melőszövetkezet az eredetileg tervezett 80 kg műtrágya he­lyett 146 kg-ot használ fel hol­danként. A dunavecsei járás kö­zös gazdaságai 1 kh. szántóra átlag több mint 102 kg műtrá­gyát szórnak szét. A megye ter­melőszövetkezetei összesen eb­ben az évben holdanként 40 kg műtrágyával használnak fel többet, mint tavaly. A közös gazdaságok az idén fokozottabban vészije igénybe a gépállomások segítségét is. A termelőszövetkezetek jelentős része 1 hold földön több mint 3 normálholdnak megfelelő gé­pi munkát végeztetnek. A Kun- szentmiklósi Gépállomás körze­téhez tartozó termelőszövetkeze, tekben átlag 3.9 normálholdnak megfelelő gépi munka jut egy hold szántóra. SZŐLŐT, csemege- és bor­fajtákat, RÓZSÁT, bokor- rózsa-futórózsát nagy fajta­választékban, elsőrehdű mi­nőségben, szakszerű cso­magolásban szállít Szálkái kertészet, Debrecen, Szé­chenyi 100. Telefon: 48-57. 405 300000000000000000000 9 KAPUS g Ó NŐI SZABÖSAGA, ó 3 Kecskemét, Bocskai utca 19 (r o331 e OOOOOOOOOOOQOOOQOOOOO G Alánosán elgondolkodtató 560 KÖZÉRDEKŰ JAVASLAT AZ EREDMÉNYEI a „ÍMXzíLgtth cl o-áLcuztákkaL” ntozg-alőmiiak 1 Kibővítették a kecskeméti járási Hazafias Népfrontbizottságot] A népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, illetve a kormány a napokban két rendeletet adott ki, amelyek 1958-ra szabályozzák a mezőgazdasági lakosság adózá­sát. Az új rendelkezésről a kö­vetkező tájékoztatást adta Poló- nyi Szűcs Lajos, a pénzügymi­niszter első helyettese: A MEZŐGAZDASÁGI lakos­ság jövedelme 1957-ben mintegy négy milliárd forinttal volt ma­gasabb, mint egy évvel koráb­ban. Annak ellenére, hogy a be­adás megszűnt, s így a paraszt­ság többszörös áron értékesítheti termékeit, a kormány 1957-ben változatlanul hagyta a mezőgaz­dasági adókat. A falu fejleszté­séhez az idén újabb nagyarányú segítséget nyújt az állam. Nö­vekszik az egyénileg gazdálkodó­kat is segítő beruházások össze­ge, az eddiginél többet költünk belvizek levezetésére, csatorná­zására. A járási és a községi ta­nácsok az idén körülbelül egy milliárd forinttal többet kap­nak a tavalyinál, aminek egy részét kutak és utak építésére, íaluvillamositásra, szociális, kul­turális és kommunális célokra fordítják. Vízszabályozásra 150 millió forinttal többet költünk, mint tavaly^ EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK megkívánják, hogy ha kismér­tékben is, de a mezőgazdasági la­kosság méltányos módon maga is hozzájáruljon erőfeszítéseinkhez, nagyobb jövedelméből. Ezért 1958-ban sor került bizonyos adóemelésekre. A jövedelemadó viszonylag kismértékű emelése elsősorban a nagyobb földterü­lettel rendelkező gazdákat érinti. Három holdig a jövedelemadó változatlan marad. A föld minő­ségétől, termőképességétől füg­gően többek között a négy hol­das gazdák évi adója átlagban 800 forintról 900 forintra, a 7 holdasoké 1820-ról 2100-ra, a 10 holdasoké 3100-ról 3650-re, a 20 holdas gazdáké átlag 9000-ről 11400 forintra növekedett. BEVEZETTÜK az idegen munkaerő után fizetendő adót. is, amely munkaerőnként a jö­vedelemadó 10 százalékának fe­lel meg. A kormány itt is mesz- srsn.enően figyelembe vette a parasztság szociális körülmé­nyeit. Ezért úgy intézkedett, hogy idegen munkaerő után to­vábbra sem kell fizetni abban az esetben, ha a munkaadó beteg, rokkant, s ezért kénytelen segítő erőt felfogadni! készítik a nevesebb női írók antológiáját, hogy azok életét, műveit asszonyaink széles kör­ben megismerjék. « RÉSZT KÉRNEK az asszonyok' a népek barátsági hónapjának előtt készítésében, vállalták a moszk-i vai békekiáltvány megismerteté-> sét. j A mezőgazdaság szocialista ál-j szervezése érdekében márciust 1-ig, összehívják a termelőszövet-i kezeti asszonyok megyei érte-j kezletét. Az egyénileg dolgozói parasztasszonyok részére a ME-j SZÖV-vel közösen 10 nagyközség­ben tartanak megbeszélést a baromfinevelés fejlesztése érdé-, kében. j A TERVIDŐSZAK alatt — }ú 1 nius 30-ig — tovább erősítik a} nőtanácsok munkáját és újabbi 40 községben hívják életre a nő-l tanácsot. I A gyermeknevelési problémák! megoldása érdekében a szülői} munkaközösségekkel karöltvej pedagógiai előadássorozatot szer-] veznek. j Figyelemreméltó kezdeménye-1 zés, hogy kiépítik szülői munka-j közösségek felelőseinek hálóza-t tát. i S KI GYŐZNE elsorolni mind-} azokat a helyes elgondolásokat,? melyek jellemzői e tervnek. M j csak azt kívánjuk, hogy a terv} elkészítése során megnyilvánultj buzgalom és lelkesedés olybá nö­vekedjen, hogy az első betűjétől' az utolsóig megvalósuljanak uj nemes és szép célkitűzések. | sr- Esztimé •== *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom