Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

Ä p árikiadványok terjesztésével is erősítjük sorainkat

Az ellenforradalom nemcsak hatalmas anyagi károkat okozott városunk területén (mely közel 15 millió forint volt), hanem erkölcsi károkat is, felélesztette a burzsoá ideológia káros maradványait a tömegek között. Igen nehéz feladat tisztázni a nézeteket s bár a nehezén már túl vagyunk, nem mondhatjuk, hogy ezen a téren már nincs mit tenni. Párttagságunk marxista-leninista szellemben való nevelésében elsősorban a szervezett pártoktatás nyújt segítséget. Jelenleg párttagságunknak több mint fele tanul az oktatás különböző formáin. Ahhoz azonban, hogy pártunk az élenjái'ó harcos szerepét minél jobban be tudja tölteni, nagy segítséget adnak a pártkiadványok.

Pártunk szervezeti szabályzatának 42. pontja kimondja: az alapszervezetek feladata a párttagság politikai színvonalának emelése, a pártirodalom terjesztése. Bővebben a szervezeti szabályzat ezen pontjával szeretnék foglalkozni. Alapszervezeteink többsége Baján is megértette és harcol is a szervezeti szabályzat ezen pontjának a végrehajtásáért.

Alapszcrvczetcink felében a

titkár elvtársak személyesen

foglalkoznak a pártkiadvá- nyok terjesztésével.

Pl. a Mezőgazdasági Technikumban Vétek elvtárs alapszervi titkár, aki alapszervezeteink közül első volt az 1957-es évben a pártkiadványok terjesztésében. A Kenyérüzemben Bruder elvtársnő ugyancsak maga foglalkozik a terjesztéssel és pedig úgy, hogy amikor megnézi a különböző anyagokat, már sorolja,

hogy kinek mi kell, vagy azt mondja: ezt elviszem magamnak, kiolvasom, utána ismertetem a tagság között és összeírom, kinek mi kell. Még nem igen fordult elő, hogy azokból a pártkiadványokból, amelyeket Brucier elvtársnő elvitt, visszahozott volna.

Hasonlóan komolyan foglalkozik a pártirodalom terjesztésével az SZTK-nal Romsics elv- társ. De vannak más vezetőségi tagok, propagandisták, akik fáradságot, időt nem kímélve segítik, hogy az alapszervezet párttagsága minél több és fontosabb pártirodalomhoz hozzájusson. Pl. a DÁV-nál Illés elvtárs, a MÁV-nál Füzesi eivtárs és Bálint elvtársnő, a Vízügy - nál Arató elvtárs, a Fémipari Vállalatnál Ba.iai elvtárs, az V. körzetnél Molnár elvtársnő, az

I. körzetnél Dombi elvtársnő.

Elsősorban ezeknek az elvtársaknak a jó munkája járult hozzá, hogy az 1957-es évben

városunk első lelt megyénkben a pártirodaloin terjesztésében.

Az utolsó félévben 22 000 forint értékű pártírodaimat vett meg párttagságunk, 1958 januárjában is 6000 forint értékűt.

A mennyiségi eredmények nem tehetnek bennünket elbiza- kodotlá, mert

még mindig vannak olyan helyek, ahol a párttagság jelentős része nem tanulmányozza a pártkiadványokat.

Az Épületasztalosipari Vállalatnál például Mészáros elvtárs, a propagandista arra hivatkozik, hegy a párttagok nem akarnak olvasni. Azonban a fő hiba abban van, hogy maga Mészáros elvtárs is keveset olvas. Hasonló a helyzet a Faáruüzemben, a tanácsnál, a X-es körzetben, a Vörös Fény és a Micsurin Tsz- ben.

Különösen szembetűnő, hogy néhány vezető elvtárs is 'húzódozik egy-egy szépirodalmi mű, vagy egyéb pártkiadvány elolvasásától. Pedig az sem lehet kifogásuk, hogy anyagilag »nehezükre esik« megvásárlása.

Nagyon vigyáztunk és vigyázunk arra, hogy senkire ne erőszakoljunk könyveket. Viszont arról igyekszünk meggyőzni minden elvtársat, hogy munkájához, marxista—leninista műveltségének emeléséhez sok segítséget nyújt a pártirodalom olvasása.

Tudatában vagyunk annak, hogy

minél több elvtárshoz jut cl

a párt szava, annál szilárdabb, erősebb lesz pártunk,

és annál könnyebben oldjuk meg itt Baján is azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésében reánk várnak.

Az elmúlt évben elsők voltunk megyénkben a pártkiadványok terjesztésében. Bízunk abban,.hogy azok az elvtársak, akik ehhez hozzásegítették városi pártbizottságunkat, továbbra is ilyen komolyan veszik ezt a pártmunkájukat és 1956-ban is elsők leszünk.

Városi bizottságunk negyedévenként értékeli a partkiadványok terjesztésének helyzetét s a legjobb terjesztőket dicséretben és könyvjutalomban részesíti.

Horváth György

^ HÍREK

r

SZUHE-BA TOR

halálának 35. évtordulóiára

I állították a terror-rendszer élére. A mongol forradalmárok azonban elhatározták, hogy a népet a nemzeti és a társadalmi felszabadulás útjára vezetik. 1920 őszén levélben fordultak a szovjet kormányhoz, amelyben beszámoltak a mongol nép nyomorúságos életéről, s kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió segítségével szembeszállhatnak az idegen elnyomókkal. A mongol forradalmi csapatok, s a segítségükre siető szovjet katonák, 1921 nyarán szétverték a fehérgárdista bandákat és július 11-én Ugróban (jelenleg Ulan-Bator) kikiáltották az alkotmányos monarchiát, amelyet népi forradalmi kormány irányított. E kormányban Szuhe-Bator hadügyminisz- teri tárcát kapott.

Az országban azonban tovább folytatódott az osztályharc. A

ORGOVANYON a kommunisták kezdeményezésére nagyrészt társadalmi munkával végzik az utak javítását. Eddig több, mint ezer

köbméter földet mozgattak meg.

*

HELVÉCIÁN a községi párt- szervezet tagjai, kevés kivételével, valamennyien konkrét pártmunkát végeznek. Többen alacsonyabb típusú termelési társulás létrehozását, mások pedig kishaszonbérlő szövetkezet szervezését szorgalmazzák.

*

A LAJOSMIZSEI Törekvés Termelőszövetkezet közgyűlése a pártszervezet javaslatára megtárgyalta a párt mezőgazdasági politikájának végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Elhatározták, hogy gazdaságukat a belterjesség irányába fejlesztik. Még ebben az évben tíz hold szőlőt telepítenek, 54 holdon pedig lucernát vetnek.

*

A KECSKEMÉTI járás öt állami gazdasága közül négy nyereséggel zárta az évet. Az Izsáki Állami Gazdaság nyeresége meghaladja a 4 millió forintot. A gazdaság jó eredményeinek kivívásában nagy szerepe volt a kommunistáknak, akik több alkalommal párttaggyűlé >en és más rendezvényen tanácskoztak a termelés kérdéseiről. Javaslataikra egyszerűsítették a belső szállító-! sokat és a benzinmotorok helyett — ahol erre lehetőség volt — olcsóbb üzemű Diesel-motort al-| kalmaztak. I

A KECSKEMÉTI járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága foglalkozott a szegényparasztok helyzetével es megállapította; hogy egy részüknek komoly gondot okoz a megnövekedett haszonbér, a fogat és a gépuzsora. Igen elterjedt a járásban a cseléd és különösen a cselédgyerck tartása is. A járási párt v. b. felhívta a pártszervezetek figyelmét a szegényparasztok érdekeinek fokozott védelmére. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kis- parasztok véglegesen csak termelőszövetkezetbe tömörülve szabadulnak meg az uzsora és kizsákmányolás minden formájától és ott találják meg igazán jólétüket, boldogulásukat.

*

TISZAKÉCSKÉN a kommunisták kezdeményezésére több, mint fél millió forint értékű társadalmi munkával segítik elő a községfejlesztési tervek megvalósítását.

* /

A JÁRÁSI pártbizottságo.c ágit. prop. munkatársai a napokban a megyei pártbizottságon egész napos értekezleten vitatták meg a pártoktatás eddigi tapasztalatait és az időszerű politikai kérdéseket.

*

Az egész megyében megemlékeznek a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 110. éves évfordulójáról. A pártoktalás különböző tanfolyamain rövid előadásban méltatják a Kiáltvány jelentőségét.

földesurak és külföldi támogatóik mindent megtettek, hogy eltiporják a forradalmat. Szuhe-Bator, a forradalmi erők élén harcolt a népi Mongóliáért.

1921 novemberében Moszkvába utazott, ahol Leninnel találkozott. Segédtisztje így emlékszik vissza erre az eseményre.

».Még sohasem láttam olyan csillogó szemmel Szuhe-Batort, mint amikor Leninnel beszélt. Több, mint egy órát voltunk Leninnel, s amikor kijöttünk, Szuhe-Bator ezt mondta:

»Na, most már érted, ugye? Többé semmitől sem kell félnünk, mert mindent legyőzünk. Olyan, de olyan nagyszerű Mongóliát teremtünk!...«

Szuhe-Bator azonban nem élhette meg hazája felvirágzását, mert 1923. február 22-én meghalt.

Talán semmiről sem beszélünk manapság annyit, mint a társadalmi tulajdon védelméről. A Bácsbokodi Földmúvesszüvetke- zet közelmúltban megtartott üzemi értekezletén is ennél a témánál alakúit ki a legélénkebb vita. Elsőnek Csertai Lajos körzeti ellenőr szólt hozzá. Számos olyan tényezőt sorolt fel, amelyek közvetve, vagy közvetlenül

a leltárhiány keletkezéséhez vezethetnek.

Ezek például az áru hanyag, felületes kezelése, az anyagok számla nélküli mozgatása, stb. Kétségtelen, hogy a fent említett okokból származó hiányért a boltvezető felel, a mulasztásért járó büntetést méltán megérdemli.

A boltvezetők többen hozzászóltak. Elmondották, hogy más okai is lehetnek a hiányoknak Az egymást követő hozzászólások mindegyike egy-cgy panasztétel volt a nagykereskedelmi vállalatok munkájáról. Számos hibátlannak vélt áruról derült ki az átvétel után, hogy vagy részben, vagy teljesen használhatatlan. Nem ritka az sem, hogy az orlginál csomagolású, leplombált áruból tetemes monnyiség hiányzik, ami rendszerint csak később, az árusítás során vehető észre. Igen sok a gyári hiba. ami a méteráruknál tapasztalható.

Minőségi és mennyiségi ellenőrzés valószínű van a nagykereskedelmi vállalatoknál is. Az értekezleten felsorolt hibák azonban arra engednek következtetni, hogy ezt az ellenőrzést nem folytatják kellő szigorúsággal. Igazán jó eredményt csak akkor várhatunk a népi vagyon megvédésében, ha azokat a rendkívül szigorú intézkedéseket — amelyek a kiskereskedelemben tapasztalt hiányosságért várhatók — a nagykereskedelemben is bevezetik.

Uorvátb Magda levelező

Már megjelent a júniusban kezdődő labdarúgó-világbajnokság plakátja a rendező Svcdor-| szác fővárosában. <

X Lucullus lakomáinak ö bőségét és változatos- $ ságát láttam, s élvez- 5 tem végig az elmúlt v héten. — Az ínyen- X ceknek, ha természet- 9 ben nincs is niódom- c ban, legalább írásban . szeretnék egy kis íze- j lítőt adni. Ha csak az ő étkek felsorolására szo- x ritkozom, bizonyára

> már akkor is kiváltom j elégedettségüket.

) Az elején kezdem. ) Az étlapon — a szo- ] kástól eltérően nagyon

> jól megszerkesztett ét5 lap volt — nyolcfajta

i előétel: heringsaláta,

l orosz hússaláta, tojás- Ő lepény királynő módra,

stb. Három fajta leves:

> szárnyasraguleves, erő6 leves reál módra, S ponty (rántva, sütve, 9 rác módra), kecscge

forrázva. Rostélyosok francia módra, Puskin módra (mégis hódít az irodalom!), csirke (sütETELBEMUTATO

és evési verseny Kiskörösön

ve, párolva, töltve). Sült tagylalt, fánk, s ezekhez hozzáadva a kiskőrösi kadarka, azt bizonyítja, nem puszta szó volt a lucullusi jelző.

S ha már itt tartok, hadd mondjam el azt is, hogy ez még mind semmi. A Kiskőrösi Földművesszövetkezet Szarvas Éttermében szombaton evési verseny is volt, amely az est derűs epizódjaként került »terítékre«. A kolozsvári töltöttkáposzta illata töltötte be a termet. Mint a mesében a szerencsét próbálók, itt hat öblös- gyomrú dalia mutatta meg. ki a legény az

;;. asztalnál. 45 percig tartott az izgalmas küzdelem, és győztesként Kővári János került ki: 20 töltelékkel. Mivel minden versenynek utolsó helyezettje is van (a sporttudósítók nem őrzik meg sajnos, a nevüket), itt Rácz Ignác végzett, 9 töltelékkel és néhány forinttal, mivel ö, a vesztes. rendezte öt társa és saját maga számláját.

Lehetne még tovább folytatnom e hangnemet. de ennek az ételbemutatónak és versenynek voltak komoly oldalai is. A kiskőrösiek. meg az átutazók Indiák, hogy itt nem is

olyan régen nem válogathatott a vendég az ízes falatokban, a bőséges étkezés fogásaiban. S hogy megváltozott a helyzet, s ma már dicsérni kell, ebben nagy része van Szabó György üzletvezetőnek, aki rendet teremtett a Szarvas Étteremben. Ez volt az első, a legfontosabb feltétel. Az ételre sincs panasz ma már, a vendégek elégedettek, ez meg Kákonyi János konyhafőnök érdeme.

A megváltozott vezetés, a biztos siker hite vezette a kiskőrösieket arra a gondolatra, hogy a megye nagy nyilvánossága elé álljanak és megmutassák: lehet

bőséges, ízletes konyhát vezetni, udvarias kiszolgálást megvalósítani. És sikerült nekik.

Gémes

‘"Tf.a Ulan-Batorba érkezünk, tvU nem kerülhetjük el a város főterén álló nagy emlékművet. Talapzatán egy lovasszobor látható, amely Észak felé, a Szovjetunió irányába tekint. A lovas Szuhe-Batort, a mongol forradalom legendáshírű vezérét ábrázolja. Az emlékmű oldalán Szuhe-Bator szavait olvashatjuk: »Ha népünk egyesíti gondolatait és erőit, ha közösen dolgozunk, akkor ismeretlenekké válnak számunkra a »nem tudom, nem lehet...« szavak.«

Szuhe-Bator 1893. február 2-án született egy szegény pásztor családjában. Habár csak 31 évig élt, tettei mégis örökké emlékezetesek maradnak a mongol nép életében. Az elnyomott mongol munkások sanyarú kenyerét ette. Az illegális forradalmi munkába 1918-ban kapcsolódott be. 1919- ben már földalatti forradalmi kört szervezett, amely 1920-ban egyesült Csojbalszán forradalmi csoportjával. E két szervezet alkotta később a Mongol Népi Forradalmi Párt magvát„

Ezekben az években a mongol nép a belső- és a külföldi elnyomók uralma alatt élt. A japán szuronyok Bogdo-Gegen lámái

Sejrí tett a bí ráint

Javult a tanács és a töldaiíívesszövetkezet kapcsolata

Nem olyan régen »Hol a hiba?-« — címmel megbíráltuk a Kiskunhalasi Földművesszövetkezetet. Megállapíthatjuk, hogy a cikk megjelenése óta javult a helyzet, ami azt mutatja, hogy a bírálat hasznos volt. Nemrégiben egy gyűlést szerveztünk, amelyre meghívtuk a szövetkezet vezetőségét, hogy lássák ők is a prob- lémákat, beszéljük meg közösen a további feladatokat. Mészáros Imre igazgatósági tag az értekezleten meghallgatta panaszainkat, javaslatainkat, és ígéretet tett, hogy jogos igényeink orvoslást nyernek. Tapasztaljuk azóta már, hogy az ígéret után eredmények is születtek.

Ezután is szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani a Kiskun- : halasi Fóldmüvesszövetkezet vezetősége és a bodoglári tanács között. Szeretnénk, ha a fóldmüvesszövetkezet felkarolná ezt a mesz- szefekvő pusztarészt és hozzájárulna a tanács munkájához.

Schvob János levelező------- *' ■

Sz

igorúbb ellenőrzést a nagykereskedelemben is