Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

Ä p árikiadványok terjesztésével is erősítjük sorainkat Az ellenforradalom nemcsak hatalmas anyagi károkat oko­zott városunk területén (mely közel 15 millió forint volt), ha­nem erkölcsi károkat is, fel­élesztette a burzsoá ideológia káros maradványait a tömegek között. Igen nehéz feladat tisz­tázni a nézeteket s bár a nehe­zén már túl vagyunk, nem mondhatjuk, hogy ezen a téren már nincs mit tenni. Párttag­ságunk marxista-leninista szel­lemben való nevelésében első­sorban a szervezett pártoktatás nyújt segítséget. Jelenleg párt­tagságunknak több mint fele tanul az oktatás különböző for­máin. Ahhoz azonban, hogy pártunk az élenjái'ó harcos sze­repét minél jobban be tudja tölteni, nagy segítséget adnak a pártkiadványok. Pártunk szervezeti szabályza­tának 42. pontja kimondja: az alapszervezetek feladata a párt­tagság politikai színvonalának emelése, a pártirodalom terjesz­tése. Bővebben a szervezeti sza­bályzat ezen pontjával szeret­nék foglalkozni. Alapszerveze­teink többsége Baján is meg­értette és harcol is a szervezeti szabályzat ezen pontjának a végrehajtásáért. Alapszcrvczetcink felében a titkár elvtársak személyesen foglalkoznak a pártkiadvá- nyok terjesztésével. Pl. a Mezőgazdasági Technikum­ban Vétek elvtárs alapszervi tit­kár, aki alapszervezeteink közül első volt az 1957-es évben a pártkiadványok terjesztésében. A Kenyérüzemben Bruder elv­társnő ugyancsak maga foglal­kozik a terjesztéssel és pedig úgy, hogy amikor megnézi a kü­lönböző anyagokat, már sorolja, hogy kinek mi kell, vagy azt mondja: ezt elviszem magam­nak, kiolvasom, utána ismerte­tem a tagság között és össze­írom, kinek mi kell. Még nem igen fordult elő, hogy azokból a pártkiadványokból, amelyeket Brucier elvtársnő elvitt, vissza­hozott volna. Hasonlóan komolyan foglalko­zik a pártirodalom terjesztésé­vel az SZTK-nal Romsics elv- társ. De vannak más vezetőségi tagok, propagandisták, akik fá­radságot, időt nem kímélve se­gítik, hogy az alapszervezet párttagsága minél több és fon­tosabb pártirodalomhoz hozzá­jusson. Pl. a DÁV-nál Illés elv­társ, a MÁV-nál Füzesi eivtárs és Bálint elvtársnő, a Vízügy - nál Arató elvtárs, a Fémipari Vállalatnál Ba.iai elvtárs, az V. körzetnél Molnár elvtársnő, az I. körzetnél Dombi elvtársnő. Elsősorban ezeknek az elv­társaknak a jó munkája járult hozzá, hogy az 1957-es évben városunk első lelt megyénk­ben a pártirodaloin terjesz­tésében. Az utolsó félévben 22 000 forint értékű pártírodaimat vett meg párttagságunk, 1958 januárjában is 6000 forint értékűt. A mennyiségi eredmények nem tehetnek bennünket elbiza- kodotlá, mert még mindig vannak olyan helyek, ahol a párttagság jelentős része nem tanulmá­nyozza a pártkiadványokat. Az Épületasztalosipari Vállalat­nál például Mészáros elvtárs, a propagandista arra hivatkozik, hegy a párttagok nem akarnak olvasni. Azonban a fő hiba ab­ban van, hogy maga Mészáros elvtárs is keveset olvas. Hasonló a helyzet a Faáruüzemben, a tanácsnál, a X-es körzetben, a Vörös Fény és a Micsurin Tsz- ben. Különösen szembetűnő, hogy néhány vezető elvtárs is 'húzó­dozik egy-egy szépirodalmi mű, vagy egyéb pártkiadvány elol­vasásától. Pedig az sem lehet kifogásuk, hogy anyagilag »ne­hezükre esik« megvásárlása. Nagyon vigyáztunk és vigyá­zunk arra, hogy senkire ne erő­szakoljunk könyveket. Viszont arról igyekszünk meggyőzni minden elvtársat, hogy munká­jához, marxista—leninista mű­veltségének emeléséhez sok se­gítséget nyújt a pártirodalom olvasása. Tudatában vagyunk annak, hogy minél több elvtárshoz jut cl a párt szava, annál szilár­dabb, erősebb lesz pártunk, és annál könnyebben oldjuk meg itt Baján is azokat a fel­adatokat, amelyek a szocializ­mus építésében reánk várnak. Az elmúlt évben elsők vol­tunk megyénkben a pártkiad­ványok terjesztésében. Bízunk abban,.hogy azok az elvtársak, akik ehhez hozzásegítették vá­rosi pártbizottságunkat, tovább­ra is ilyen komolyan veszik ezt a pártmunkájukat és 1956-ban is elsők leszünk. Városi bizottságunk negyed­évenként értékeli a partkiadvá­nyok terjesztésének helyzetét s a legjobb terjesztőket dicséret­ben és könyvjutalomban része­síti. Horváth György ^ HÍREK r SZUHE-BA TOR halálának 35. évtordulóiára I állították a terror-rendszer élé­re. A mongol forradalmárok azon­ban elhatározták, hogy a népet a nemzeti és a társadalmi felsza­badulás útjára vezetik. 1920 őszén levélben fordultak a szovjet kor­mányhoz, amelyben beszámol­tak a mongol nép nyomorúsá­gos életéről, s kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Szovjetunió segítségével szembeszállhatnak az idegen elnyomókkal. A mongol forradalmi csapatok, s a segítsé­gükre siető szovjet katonák, 1921 nyarán szétverték a fehérgárdis­ta bandákat és július 11-én Ugró­ban (jelenleg Ulan-Bator) kikiál­tották az alkotmányos monar­chiát, amelyet népi forradalmi kormány irányított. E kormány­ban Szuhe-Bator hadügyminisz- teri tárcát kapott. Az országban azonban tovább folytatódott az osztályharc. A ORGOVANYON a kommunisták kezdeményezésére nagyrészt tár­sadalmi munkával végzik az utak javítását. Eddig több, mint ezer köbméter földet mozgattak meg. * HELVÉCIÁN a községi párt- szervezet tagjai, kevés kivételé­vel, valamennyien konkrét párt­munkát végeznek. Többen ala­csonyabb típusú termelési társu­lás létrehozását, mások pedig kishaszonbérlő szövetkezet szer­vezését szorgalmazzák. * A LAJOSMIZSEI Törekvés Termelőszövetkezet közgyűlése a pártszervezet javaslatára meg­tárgyalta a párt mezőgazdasági politikájának végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Elhatá­rozták, hogy gazdaságukat a bel­terjesség irányába fejlesztik. Még ebben az évben tíz hold szőlőt telepítenek, 54 holdon pedig lu­cernát vetnek. * A KECSKEMÉTI járás öt ál­lami gazdasága közül négy nye­reséggel zárta az évet. Az Izsáki Állami Gazdaság nyeresége meg­haladja a 4 millió forintot. A gazdaság jó eredményeinek kiví­vásában nagy szerepe volt a kommunistáknak, akik több al­kalommal párttaggyűlé >en és más rendezvényen tanácskoztak a ter­melés kérdéseiről. Javaslataikra egyszerűsítették a belső szállító-! sokat és a benzinmotorok helyett — ahol erre lehetőség volt — olcsóbb üzemű Diesel-motort al-| kalmaztak. I A KECSKEMÉTI járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága foglalkozott a szegényparasztok helyzetével es megállapította; hogy egy részüknek komoly gon­dot okoz a megnövekedett ha­szonbér, a fogat és a gépuzsora. Igen elterjedt a járásban a cse­léd és különösen a cselédgyerck tartása is. A járási párt v. b. felhívta a pártszervezetek figyel­mét a szegényparasztok érdekei­nek fokozott védelmére. Ugyan­akkor hangsúlyozza, hogy a kis- parasztok véglegesen csak ter­melőszövetkezetbe tömörülve szabadulnak meg az uzsora és kizsákmányolás minden formájá­tól és ott találják meg igazán jólétüket, boldogulásukat. * TISZAKÉCSKÉN a kommu­nisták kezdeményezésére több, mint fél millió forint értékű tár­sadalmi munkával segítik elő a községfejlesztési tervek megvaló­sítását. * / A JÁRÁSI pártbizottságo.c ágit. prop. munkatársai a napok­ban a megyei pártbizottságon egész napos értekezleten vitatták meg a pártoktatás eddigi ta­pasztalatait és az időszerű politi­kai kérdéseket. * Az egész megyében megemlé­keznek a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 110. éves év­fordulójáról. A pártoktalás kü­lönböző tanfolyamain rövid elő­adásban méltatják a Kiáltvány jelentőségét. földesurak és külföldi támogatóik mindent megtettek, hogy eltipor­ják a forradalmat. Szuhe-Bator, a forradalmi erők élén harcolt a népi Mongóliáért. 1921 novemberében Moszkvába utazott, ahol Leninnel találko­zott. Segédtisztje így emlékszik vissza erre az eseményre. ».Még sohasem láttam olyan csillogó szemmel Szuhe-Batort, mint amikor Leninnel beszélt. Több, mint egy órát voltunk Leninnel, s amikor kijöttünk, Szuhe-Bator ezt mondta: »Na, most már érted, ugye? Többé semmitől sem kell fél­nünk, mert mindent legyőzünk. Olyan, de olyan nagyszerű Mongó­liát teremtünk!...« Szuhe-Bator azonban nem él­hette meg hazája felvirágzását, mert 1923. február 22-én meg­halt. Talán semmiről sem beszélünk manapság annyit, mint a társa­dalmi tulajdon védelméről. A Bácsbokodi Földmúvesszüvetke- zet közelmúltban megtartott üzemi értekezletén is ennél a té­mánál alakúit ki a legélénkebb vita. Elsőnek Csertai Lajos kör­zeti ellenőr szólt hozzá. Számos olyan tényezőt sorolt fel, ame­lyek közvetve, vagy közvetlenül a leltárhiány keletkezéséhez ve­zethetnek. Ezek például az áru hanyag, felületes kezelése, az anyagok számla nélküli mozgatása, stb. Kétségtelen, hogy a fent említett okokból származó hiányért a boltvezető felel, a mulasztásért járó büntetést méltán megér­demli. A boltvezetők többen hozzá­szóltak. Elmondották, hogy más okai is lehetnek a hiányoknak Az egymást követő hozzászólá­sok mindegyike egy-cgy panasz­tétel volt a nagykereskedelmi vállalatok munkájáról. Számos hibátlannak vélt áruról derült ki az átvétel után, hogy vagy rész­ben, vagy teljesen használhatat­lan. Nem ritka az sem, hogy az orlginál csomagolású, leplombált áruból tetemes monnyiség hiány­zik, ami rendszerint csak ké­sőbb, az árusítás során vehető észre. Igen sok a gyári hiba. ami a méteráruknál tapasztalható. Minőségi és mennyiségi ellen­őrzés valószínű van a nagyke­reskedelmi vállalatoknál is. Az értekezleten felsorolt hibák azon­ban arra engednek következtet­ni, hogy ezt az ellenőrzést nem folytatják kellő szigorúsággal. Igazán jó eredményt csak akkor várhatunk a népi vagyon meg­védésében, ha azokat a rendkí­vül szigorú intézkedéseket — amelyek a kiskereskedelemben tapasztalt hiányosságért várha­tók — a nagykereskedelemben is bevezetik. Uorvátb Magda levelező Már megjelent a júniusban kezdődő labdarúgó-világbajnok­ság plakátja a rendező Svcdor-| szác fővárosában. < X Lucullus lakomáinak ö bőségét és változatos- $ ságát láttam, s élvez- 5 tem végig az elmúlt v héten. — Az ínyen- X ceknek, ha természet- 9 ben nincs is niódom- c ban, legalább írásban . szeretnék egy kis íze- j lítőt adni. Ha csak az ő étkek felsorolására szo- x ritkozom, bizonyára > már akkor is kiváltom j elégedettségüket. ) Az elején kezdem. ) Az étlapon — a szo- ] kástól eltérően nagyon > jól megszerkesztett ét­5 lap volt — nyolcfajta i előétel: heringsaláta, l orosz hússaláta, tojás- Ő lepény királynő módra, stb. Három fajta leves: > szárnyasraguleves, erő­6 leves reál módra, S ponty (rántva, sütve, 9 rác módra), kecscge forrázva. Rostélyosok francia módra, Puskin módra (mégis hódít az irodalom!), csirke (süt­ETELBEMUTATO és evési verseny Kiskörösön ve, párolva, töltve). Sült tagylalt, fánk, s ezekhez hozzáadva a kiskőrösi kadarka, azt bizonyítja, nem puszta szó volt a lucullusi jel­ző. S ha már itt tartok, hadd mondjam el azt is, hogy ez még mind semmi. A Kiskőrösi Földművesszövetkezet Szarvas Éttermében szombaton evési ver­seny is volt, amely az est derűs epizódjaként került »terítékre«. A kolozsvári töltöttká­poszta illata töltötte be a termet. Mint a mesé­ben a szerencsét pró­bálók, itt hat öblös- gyomrú dalia mutatta meg. ki a legény az ;;. asztalnál. 45 percig tartott az izgalmas küz­delem, és győztesként Kővári János került ki: 20 töltelékkel. Mivel minden versenynek utolsó helyezettje is van (a sporttudósítók nem őrzik meg sajnos, a nevüket), itt Rácz Ignác végzett, 9 tölte­lékkel és néhány fo­rinttal, mivel ö, a vesz­tes. rendezte öt társa és saját maga számlá­ját. Lehetne még tovább folytatnom e hangne­met. de ennek az étel­bemutatónak és ver­senynek voltak komoly oldalai is. A kiskőrö­siek. meg az átutazók Indiák, hogy itt nem is olyan régen nem válo­gathatott a vendég az ízes falatokban, a bő­séges étkezés fogásai­ban. S hogy megvál­tozott a helyzet, s ma már dicsérni kell, eb­ben nagy része van Szabó György üzletve­zetőnek, aki rendet te­remtett a Szarvas Ét­teremben. Ez volt az első, a legfontosabb fel­tétel. Az ételre sincs panasz ma már, a ven­dégek elégedettek, ez meg Kákonyi János konyhafőnök érdeme. A megváltozott veze­tés, a biztos siker hite vezette a kiskőrösieket arra a gondolatra, hogy a megye nagy nyilvá­nossága elé álljanak és megmutassák: lehet bőséges, ízletes kony­hát vezetni, udvarias kiszolgálást megvalósí­tani. És sikerült nekik. Gémes ‘"Tf.a Ulan-Batorba érkezünk, tvU nem kerülhetjük el a város főterén álló nagy emlék­művet. Talapzatán egy lovas­szobor látható, amely Észak felé, a Szovjetunió irányába tekint. A lovas Szuhe-Batort, a mongol for­radalom legendáshírű vezérét ábrázolja. Az emlékmű oldalán Szuhe-Bator szavait olvashatjuk: »Ha népünk egyesíti gondola­tait és erőit, ha közösen dolgo­zunk, akkor ismeretlenekké vál­nak számunkra a »nem tudom, nem lehet...« szavak.« Szuhe-Bator 1893. február 2-án született egy szegény pásztor csa­ládjában. Habár csak 31 évig élt, tettei mégis örökké emlékezete­sek maradnak a mongol nép éle­tében. Az elnyomott mongol munkások sanyarú kenyerét ette. Az illegális forradalmi munkába 1918-ban kapcsolódott be. 1919- ben már földalatti forradalmi kört szervezett, amely 1920-ban egyesült Csojbalszán forradalmi csoportjával. E két szervezet al­kotta később a Mongol Népi For­radalmi Párt magvát„ Ezekben az években a mongol nép a belső- és a külföldi elnyo­mók uralma alatt élt. A japán szuronyok Bogdo-Gegen lámái Sejrí tett a bí ráint Javult a tanács és a töldaiíívesszövetkezet kapcsolata Nem olyan régen »Hol a hiba?-« — címmel megbíráltuk a Kiskunhalasi Földművesszövetkezetet. Megállapíthatjuk, hogy a cikk megjelenése óta javult a helyzet, ami azt mutatja, hogy a bírálat hasznos volt. Nemrégiben egy gyűlést szerveztünk, amelyre meghívtuk a szövetkezet vezetőségét, hogy lássák ők is a prob- lémákat, beszéljük meg közösen a további feladatokat. Mészáros Imre igazgatósági tag az értekezleten meghallgatta panaszainkat, javaslatainkat, és ígéretet tett, hogy jogos igényeink orvoslást nyer­nek. Tapasztaljuk azóta már, hogy az ígéret után eredmények is születtek. Ezután is szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani a Kiskun- : halasi Fóldmüvesszövetkezet vezetősége és a bodoglári tanács kö­zött. Szeretnénk, ha a fóldmüvesszövetkezet felkarolná ezt a mesz- szefekvő pusztarészt és hozzájárulna a tanács munkájához. Schvob János levelező------- *' ■ Sz igorúbb ellenőrzést a nagykereskedelemben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom