Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
„AGYMOSÁS" - VAGY GONDOLATREFORM? A »Kémek vallunk Kínában« címíí könyvről feleségével együtt megírta kínai élményeit. A könyv ügyesen megírt (hol az asszony a .»mesélő« — hol a férfi mondja el a maga történetét) lebilincselő, újszerű, eredeti olvasmány, őszinte és hiteles. A kémkedés, a hírszerzés ennél őszintébb, teljesebb leírását túlzás volna várni egy 1957-ben, New York-ban kiadott könyvben, mindenért kárpótol azonban az a lüktetés, elevenség és élethűség, amellyel a saját gondolataiban —, ha zökkenőkkel, visszakanyarodásokkal tarkítva is — bekövetkezett változást leírja. A „Kernek voltunk Kínában“ — a Ricket-házaspár könyvének az eredeti után viszonylag hamar történt magyar kiadása a Kossuth-kiatió jó munkáját dicséri, aki ezzel a könyvvel nemcsak érdekes és újszerű, de erkölcsi problémákat érdekes szemszögből — a bűnös szemszögéből — felvető könyvet adott a magyar olvasó kezébe. (Bruszt I.) Álomszuszék fodcás&tne&teb • i aia.il yzbif'átULÓk *P (ifiiangi készülődése Jj\írsang napjait készülnek vidámmá és széppé lenni a fajszi kultúrgárda tagjai Régi sikerek lelkesítik az együttest, mert már az elmúlt években sok tapsot kaptak a »János vitéz« és a »Csárdáskirálynő« előadása alkalmával, s nemcsak az itthoni színpadon, hanem a szomszéd községekben: Dusno- kon, Bátyán, Sükösdön, sőt még Kalocsán is. • Az idén Szirmai Albert: Mágnás Miska című operettjének előadására vállalkoztak. A feladat nem könnyű, s jóval több időt kell eltölteni az énekszámok betanulásával, mintha prózai darabot választanak, de az együttes tagjai évröl-évre szebbet, jobbat akarnak nyújtani a község kultúrát szomjazó lakossá’- I gának. S ha már itt tartok, engedjék meg, hogy megemlékezzek a szereplőkről is, akik nem mások, mint a paprikamalom, a föld- I múvesszövetkezet és a termelőszövetkezet dolgozói. Farkas Ernő I es felesége, Nagy Zoltán, Farkas Sándorné, Pörzse Julianna és [ a többiek esténként, munka után sietnek a próbákra, s feláldozzák szabadidejük jórészét, hogy egy szép farsangi estévei örvendeztessék meg a község szórakozni, tanulni vágyó népét, öröm- mel és az előadás előtti kíváncsisággal figyeljük készülődésüket . . . "Varga Erzsébet, Fájsz Egyik vasárnap délelőtt Ja- kabszálláson jártam. Mivel államon dúsra növekedett a szőr, gondoltam megberetválkozom. Az elhatározásomat tett követ- .le, helyesebben követte volna, de a szőrtelenítő mester üzlete még reggel (1 óra után is zárva volt. A vendégek sorban állva, türelmetlenül várták a szakállak rémét, a férfiaknak szépségei biztosító fodrászt. Miután az emberi türelem is véges, néhány tíz perc leforgása után lemondtam mindenről, a fodrászról, a síma állrók a jó vasárnapról és kénytelen, kelletlen borostásan töltöttem el a pihenőnapot. Megvallom őszintén, nehezen határoztam el magam erre. de mit tehettem, más fodrász nem volt a községben, én meg nem rendelkeztem beretválkozó felszereléssel. Hallottam már bor- bély-ötpercről, úgy mondják sokáig tart. A jakabszállási fodrászmester ezen a vasárnapon valószínűleg borbély-órát tartott, ezért nem sikerült a rendeletben előírt nyitvatartási időt kihasználni. Ámbár az is lehet, hogy a fodrászmester elaludt. Ezt a mi szépségünk és az ó pénztárcája bánta meg. Kovács János levelező lerenezy Noémi örökösei „Szjtí'deni Üőít cl baue Bartók Éva magyar származású íilmszmésznö legújabb »Szerelem volt a bűne« című filmjének sajtóbemutatóját nemrégiben rendezték meg Londonban. Képünkön: Bartók Éva és filmbeli partnere: Karlheinz Behm. \ japán és kínai nyelvet jc boszélő tengerészfőhadnagy, a: USA valamelyik hírszerző köz pontja megbízásából orientalist: diáknak álcázza magát és fele ségével együtt, kínai egyetem tanulmányokat folytat, hogy lep iezze hírszerző tevékenységét Utazik, informátorokat, ügynö köket szeivez, rejtjclzett titko: jelentéseket továbbit: kémkedik Apró, alig felismerhető jelekbő — szinte csak érzi —, hogy tevékenységét egy ideje figyelik A közbejött koreai háberú miau azonban már nem tud kiszökn az időközben n épköz társasággá vált Kínából és utoléri a kémek sorsa: elfogják. Ekkor még halálos ellensége z népi hatalomnak, híve az atem- hadviselásnek, a baktériumbombára is azt mondja, hogy -csak azért haragusznak rá a kínaiak, mert nekik nincs!« A börtönben elhatározza, hegy — mint Sanders, a Standart-per- ben Magyarországon — lebukott, majd kiutasított kém, hazatérve ő is a nemzeti hős szerepében tetszeleg. C.saJodik. Nem utasítják ki —, nem is lövik agyon, mint ahogy az amerikai agresszió után várja remegve. Négy évet tölt egy pekingi javító-nevelő börtönben, mielőtt kiengedik. Ezután elkísérik a határra, felnyílik a sorompó, ott áll a »szabad világ« földjén: Hong-Kong- ban. Az össze® nagy sajtó-ügynökség riportere, a fényképészek, a rádiósok ott nyüzsögnek körülötte, szeme előtt vaku villan, szája elé mikrofont tesznek: »Miért tartóztatták le?« — -•Megkínozták?« — »Kémkedéssel vádolták?« Az amerikai körülnéz, majd habozás nélkül kijelenti: kém volt és az elkövetett cselekményeihez képest nagyon elnézően bántak vele. A nép szolgálatában szeretné jóvátenni elkövetett bűneit. Vita, hangzavar, cinikus gúnyolódás, végül: »az agymosás reménytelen áldozata!« — jelenti ki, mintegy a közvélemény hangját kifejezőn az egyik sajtó-hiéna. Kuuek inár majd két éve. Rick, a hírszerzőszolgálat volt tisztje otthon él, Seatleben, feleségével, visszanyerte polgári, családi körülményeit és hogy a cinikus riporternek nem volt igaza, ő nem holmi hipnotikus álomban szugerált nézetet hangoztatott, ennek bizonyságául Hirdessen a Petőfi Népében Amikor e sor okit írom, I két fiatal művésznő egy buda- I pesti műteremben ott áll a go- belinszövő-állvány előtt, s az 'utolsó »simításokat« végzi egy középnagyságú képes fali zcn>e- gen. »Hazatérő lányok« — ez a címe a gobelinnek, a munkából hazatérő lányokat ábrázolja. Hazatérő lányok ők maguk is —, | innen, a kecskeméti iVíuvésztelepről hétfőn mentek haza, oda, ahol fogták a kezüket, erósítget- ték szárnycsapásaikat, hogy színes fonalakból képesek legyenek ábrázolni azt, ami művészi élményt jelent számukra. Mindegyikük — Prepelicza .Katalin (aki különben fiatalasz- ’’szony) és Pintér Éva — egy-egy, a várpalotai szénbányászati í tröszt kültűrházába megrendelt, | de egyúttal a brüsszeli világki- i állításra is szánt féligkész gobelint hagyott itt, mert az a másik, ott Pesten, mindennél fon- losabb; annak kell elkészülnie ! mielőbb, hogy hirdethesse Mes- | lerük kivételes művészetét a i nagyvilág képviselői előtt. ! Pcrenczy Noémiét, aki nem ! tudta már befejezni a hónapok hosszú során át készülő művét (amit tán maga is »hattyúdalá- . nak« érzett, ezért is dolgozott | rajta oly lázas sietséggel), mert j december 21-én váratlanul le- i fogta kezét a halál. i A mű tellát elkészül, a ; tanítványok felvették a Mester ' kezéből kihullott szövőtűt, az élet győzedelmeskedik a halálon. t Minden bizonnyal megillető- • dötten, gátlásokkal is küzdve — sikerül-e? — szövik tovább valóságos fonalakból a szertefoszKözel Kecskéméihez, és mégis távol tőle II. Szervezési és helyiségprobléma Igen ám, de nincs megfelelő • helyisége a fiataloknak — lehelne ellenvetni. Nembeszélve arról, hogy az — igaz, kicsi, de nem megvetendő — iskolatermek is megfelelnének egyelőre, átmenetileg a célnak, volna más helyiség is; hogy hol?, — előbb beszéljünie az idősebbek társadalmi életével kapcsolatos problémákról. A felszabadulás előtt mozgalmas Gazdakör működött Helvécián, amelynek a ballószögiek is tagjai voltak; sokan jártak közülük szívesen az ezüstkalászos tanfolyamok előadásaira. Helvécia azonban a felszabadulás után önálló község lett, ott maradt a Gazdakör épülete is, — Belsö-Ballószög pedig, mint a Kecskeméthez tartozó település, sajátosan önálló útra lépett e tekintetben is. Az első lépések eredménnyel jártak. Megyei és városi párt-, valamint gazdasági funkcionáriusok erőfeszítéseinek eredményeképpen sikerült megalakítani a Népkört, amelynek a céljaira egy magántulajdonban lévő helyiséget béreltek maguk a gazdák, újból rendeztek ezüstkalászos tanfolyamot, s ennek az előadásait örömmel látogatták. Csakhogy az a — kellően r\em ellensúlyozott, s az akkori mezőgazdasági politika a szövetkezeti gazdálkodás szei vezésével kapcsolatos hibáiból adódóan is lábrakapható — vélemény alakult ki a dolgozó parasztok között, hogy a Népkörből, a paraszti szervezkedés e speciális formájából előbb-utóbb tszcs lesz. De, mert a társas-gazdálkodás iránt akkor még — részben ma is — nem \iscltettek szimpátiával, a Népkör — bármilyen ízesen is fejezik ki, sajnos — »olyan szépen szétoszlott, hogy gyönyörűen«. Arra ugyan gondoltak az idősebbek, hogy a helyiségük jó lenne a fiataloknak, de ebből a l csenevész szándékukból sem lett semmi. Megfelelő módon azonban "minden bizonnyal míg lehetne győzni az apákat arra, hogy a gyermekei'*- számára bcreliék ki közösen a helyiséget, hiszen nem egy gazdálkodó bevallotta: szeretné, ha a fia, leánya is tanulna akár kultúr-, vagy szakmai tanfolyamon (az ezüstkalászos tanfolyamot sűrűn emlegetik) s az asszonyok is igénylik például a szabás-varrás tanfolyamot; különben az utóbbiaknak sincs Belsö-Ballószögben semmiféle szervezetük. Az „átoKcsatorna" A fejlődést gátló hiányosságokat tetézi egy más jellegű probléma: a Belső-Ballószög határában még a negyvenes évelt elején megásott csatorna megléte. Akkoriban azzal a céllá! készült, hogy a csalánosi területen tóvá duzzadt talajvizet levezesse. Csakhogy hiba csúszott a mérnpki számításba; mondják: szándékosan, mert néhány befolyásos gazdának nem volt ínyére, hogy az ő földjén kérésziül vezessék a csatornát, s ezért nem mindenütt a legmélyebb területeken ásták meg. így aztán a környező szántóföldek' általában mélyebben fekszenek, mint a csatorna medrének a feneke. Ráadásul a városszéli laktanyákból is belevezették már a felszabadulás után-u kanálist, s így naponta mintegy 140—150 köbméternyi (á 10 hektoliter) mennyiséggel több vizet kellene lefolyatnia. A víz azonban nem folyik (az említett niba mellett azért sem, mert a homokos talajban a csa- tc-rnameder beomlik, eitömödik), s körülbelül 300 holdnyi területet tett már tönkre, iszaposított el ez a — jogosan — »átokcsa- lornänak« nevezett műve a múltnak, részben a jelennek is. De mit lehet tenni? A csatornameder tisztítása (utoljára tavaly tavasszal végeztek el ezt a munkát) állandóan megismétlődő és tetemes költséget emészt fel, — úgyszólván eredménytelenül. A gazdák véleménye szerint kevesebb kiadást jelentene, ha, amikor szükséges, gépszivattyúval emelnék át a vizet a csatorna megfelelő szakaszán. A szintén Belső-Ballószög ha- • tórában működő Űj Tavasz Tsz- j ben — tíz holdnyi területük ne- ? kik is terméketlenné vált — j úgy vélekednek: az öntözés • szolgálatába lehetne állítani a ! • csatornát, hiszen a laktanyákból kikerülő víz derített, másrészt oxigénben gazdag. (Gondoltak halastó létesítésére is, de nem tudnák megoldani a szükséges vízcserét.) A csatorna öntözésre való felhasználása látszik tehát a probléma leggazdaságosabb megoldási módjának, — meg kelle- , ne vizsgáim: helyénvaló-e a fel-< tevés? (Folytatjuk) lőtt álmot, de túl az obiigát kötelezettségen, amit Ferenczv Noémi utolsó kívánsága rótt rá- I juk, az Iránta érzett elévülhetet- j len szeretet ad nekik erőt, képességet ahhoz, hogy a mii olyannak sikerüljön, amilyennek ö fejezte volna be. Ez a szeretet érződött minden szavukból, amikor elutazásuk előtt beszélgettem velük míi- vésztelepi műtermükben. Ritkán hallottam tanítványokat megemlékezni a mesterükről annyi rajongással, mint őket, akiket itt, kecskeméti művészi magányukban kétszer is meglátogatott Ferenczy Noémi, s másodszor, mintha érezte volna, hogy utoljára találkoznak, készülő művüket tüzetesen végigkorrigálta: »ha ideérsz a szövésben, vigyázz« — mondotta nekik. — Amíg élt. sokakat megajándékozott kartonjaiból, vázlataiból, csak minket nem, hiába kértük — mondotta Katalin és Éva —, s a halála után derült ki, hogy reánk a legszebbeket hagyta. Az örökség egyébként a művészvilág csodálatát váltotta ki Ferenczy Noémi iránt, Aki a síron túl, így is egyengeti útját szellemi hagyatéka örököseinek, hogy kevesebb legyen az anyagi gondjuk, hiszen a gobelin-művészet gyakorlása meglehetősen költséges dolog.' De ők —, mert így tanulták Tőle — közkinccsé teszik az örökséget: a rájuk maradt két gobelint és Noémi édesapjának, a híres festőművész, Ferenczy Károlynak a képeit a Nemzeti Galériának adják, a több mint száz kartonból, rajzból, vázlatból pedig kiállítást szeretnének majd rendezni Kecskeméten, a saját műveikkel együtt. Remélik — mi is —, hogy az illetékesek örömmel veszik ezt tudomásul, és segítik őket szándékuk valóraváltásábSn, hogy a nagy Mester örökségéből mi is részesülhessünk. Tarján István HA AZ ORVOS ÖNGYILKOS.. V<~-:U;Ú: (Kép szöveg nélkül.)
