Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

egy vidéki üzemi KISZ-szervezctünk vezetősége megbeszélésre ült össze, hogy sírról tárgyaljon: mit, hogyan kell megteremteni ebben az év­ben a kiszistók életének színe­sebbé, gazdagabbá tételéhez. A KISZ-vezetökon látszott, hogy komoly felelősségérzés hat­ja át őket az ifjúság iránt. Sok szó esett köztük az egészséges romantikáról, a kultúráról. Terveik között szerepel, hogy a színjátszók előadják a »Nagy­mama« című háromfelvonásos színdarabot, a táncosok pedig eredeti kalocsai táncképeket ta­nulnak be. A műsorral aztán meglátogatják a vidéki paprika­telepeket és a községeket is. A kultúrmunka mellett a fia­talok sportolási lehetőségének a megteremtéséről, valamint arról is beszéltek a KISZ vezetői, hogy a kiszistákat ösztönzik majd a jobb termelőmunkára, valamint a termelésben haszno­sítható jó ötletek kitalálására. A megbeszélésen az üzemi pártszervezet vezetői is képvisel­tették magukat, s jelen volt Mándity József elvtárs, a KISZ járási bizottságának titkára Is; BIZOTTSÁG TERVEI értékes hozzászólásaikkal segí­tettek bennünket a minél hasz­nosabb terv elkészítéséhez. Most már csak a kiszistákon a sor, hogy a tervet végrehajtsák, amihez minden támogatást meg­kapunk a párt- és gazdasági ve­zetőktől. Ifj. Ludas István, Kalocsavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat. Május 1-én avatják a balotaszállási hultúrházat Az anyaghiány miatt kicsit Luca-széke módjára készülő ba­lotaszállási kultúrház építése végre jó ütemben folyik. A szét­szórt tanyavilág népének régi óhaja teljesül majd ennek a szép, több száz személyes befo­gadó képességű épületnek meg­nyitásával, amit május 1-re ter­veznek. Lengyel szakszervezett vezető a KPVDSZ kongresszusi beszámolóján A KPVDSZ —, mint azt már lapunkban megírtuk — január 20-án és 21-én rendezi meg II. országos kongresszusát Buda­pesten. Erről a kongresszusról tartja beszámolóját a KPVDSZ megyebizottsága január 23-án, csütörtökön délután fél 6 óra­kor a Szakszervezeti Székház I. emeleti dísztermében. A beszámolón vendégként részt vesz a lengyel kereskedel­mi dolgozók szakszervezetének főtitkára is. A gyűlést Végh Pál, a KPVDSZ megyei elnöke nyit­ja meg, majd ismerteti a me­gyei szakszervezet jelenlegi helyzetét. Utána a lengyel szak- szervezeti vezető beszél a len­gyel szakszervezetek életéről, működéséről. Ezt a beszédet tol­mács fordítja magyarra. A II. kongresszus lefolyásáról, annak határozatairól és terveiről Ká­dár Ivánná küldött számol be. A beszámolót már előre nagy érdeklődés kíséri. A KPVDSZ szeretettel várja valamennyi dolgozóját. MIRE JÓ A MUNKAIDŐ! Üv7'‘ RE/T összeállította: dr. Kováts Andor VÍZSZINTES: 2. Senefeld ta­lálmánya. 12. Mássalhangzók. 14. Folytonossági hiány. 15. Község. 16. Nem vesz. 17. .Borszem Jankó kedvelt alakja. 19. A drótnélküli távíró feltalálója. 21. Belgrád melletti hegy. (Két betűjét cse­réljük fel.) 22. Kínai név. 24. Ke­vert Tárná. 25. RII. 26. Ekkor kezdődnek a teák. 28. Dunántúli község. 29. OBR. 30. Mássalhang­zók. 31. Monsieur magyar meg­felelője, visszafelé. 33. L-el áb­ránd. 34. A vízturbinát is 6 talál­ta fel. 37. LRB. 38. K-val: a kül­földieket ellenőrzi. 39. Atya ka- zak nyelven. 40. Német ágy fo­netikusan. 41. Zamat és futball szövetség rövidítése. (Kettős be­tű!) 43. Nézne. 45. Francia név­elő. 46. Ennek a hires zeneszer­zőnek csak egy operája van: a Fidelio. 47. Ezen bonyolódik le a közlekedés. 5 PERC IRODALOM 1. Melyik műben szerepel Ar­girus királyfi? 2. Ki volt Jókai Mór első fe­lesége? 3. Ki írta: «■Mint a Montblanc csúcsán a jég, minek nem árt se nap, se szél, csöndes szívem, többé nem ég. nem bántja újabb szenvedély.« 4. Hol halt meg Stefan Zweig? 5. Ki a hőse Solohov: Csendes Don című világhírű regényének? 2. SZÁMÜ REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE 1./2. Vízszintes: 1. Bratiszlava, Reims. 15. Leszno. 24. Anglia. 28. Kerékpár, Kenu. 34. Sí, Kosár­labda. 53. Helsinki, Santiago. Függőleges: 1. Bob, Garmisch. 14. Szovjetunió. 52. Sí. 2.12. a) Rendületlenül, b) Város peremén, c) Petőfi Sándor: A Tisza. 3.12. 1. A Mexikói-öbölből. 2. Isztambuli tengeri öböl. 3. 41.3 fok, 1950-ben mérték. 4. Aristo­teles. 5. A Hold vonzása. > 4.12. Kilencféleképpen. \ NYERTESEK: He gyesi Zsu­zsanna, Helvécia, Pflpp Gáspár, Kiskunhalas, Anka Sári, Bácsal­más. ' A könyvjutalmat a vidékiek­nek postán küldjük el, a kecs­kemétiek kiadóhivatalunkban ve hetik át. FÜGGŐLEGES: 1. Jó taláU mány, a rovarok ellen ezzel vé* dekezünk. 3. Madár. 4. K-val testrésze. 5. Vissza:... Bias. 6. Tanult. 7 Mongol uralkodó. 8. Török katonai méltóság. 9. A* áru burkolatának súlya. 10. Lár­va. 11. Nobel Alfréd találta fel, névelővel. 13. Fegyvercső átmé­rője. 16. Thebai királylány (P=* C). 18. Afrikai főváros. 20. :., lázs. Siculus álnevű író. 23. K- val: bizonyos atomcsoportok. 26, Két szó: 1. erre is szoktak men­ni, 2. igekötő. 27. Menyasszony és távolság. 30. Opera. 32. A vé­gén RV-vel: tervezővállalat köz­ismert neve. 35. Elég zsargon­szava. (Kettős betű.) 36. L-el éne­kel. 42. ZB. 44. Névtelen adakozó. Beküldenő: Vízszintes: 2., 19., 34., 46. Függőleges: 1. és 11. Feltalálók, találmányok. 2 pont. KÉP- ÉS BETÜREJTVSNYEK I pont. 1 pont. 1 pont. 1 pont. Alkonyatkor hajtott hazafelé kétlovas szekerével Kocsis Imre páhi lakos. A Rákóczi és Jókai utca kereszteződéséhez érve ész­revette, hogy szemben egy teher­autó jön, s hogy még azelőtt be­kanyarodhasson a Jókai utcába, megnógatta lovait. A kivilágítat- lan szekér azonban olyan gyor­san fordult be a teherautó előtt, hogy az autó előtt haladó bicik­liző két fiatal (egy kerékpáron ketten ültek!) már semerre sem térhetett ki: nekiszaladtak a sze­kérnek, s a fiúk közül a 12 éves Ficsor Gábor combján a szekér­kerék keresztülment. ■ Kocsis Imre is kénytelen volt megállani, mert egyik lova lába beleakadt a felhércbe. Míg azt kivette, kérte a szekéren ülő tár­lót: nézze meg, mi van a gye­A szabadságharc utáni korszak magyar Iskolákat cl- sorvasztó intézkedései az ókollégiuin iskoláinak fő­iskolai részlegeit: a thcológiát és a jogakadémiát meg­szüntették. Csak a hetvenes években támadt új életre a jogakadémia, Kecskemétnek ez az egyetlen főiskolája, amelyet annak ellenére, hogy református jellegű volt, a város egész közönsége segített fenntartani. Akkor kapta a tér a Főiskola-tér elnevezést. 1907-ben közgyű­lési határozattal módosították a város kerületi beosz­tását és megváltoztatták az utcák, terek nagy részé­nek nevét. Tekintettel arra, hogy a téren a református egyháznak több intézménye állott, Kálvin-térnek ke­resztelték el a teret, amely piac jellegét továbbra is megtartotta. Már nem a halárusok foglaltak itt helyet, hanem a tarhonyát, száraz tésztát, szemes terményt iccével árusító termelők és piaci árusok, akiknek mé­rési módja után a helyet iccés-piacnak is nevezték. Ez az iccés-piac később a református templom előtti térségre tolódott. Itt, a Kálvin-téren országos vásárok alkalmá­val az edényárusok helyezkedtek el. A tér a további építkezésekkel tovább szűkült. 1930- ban fogtak hozzá a postahivatal építéséhez. Eredetileg egyemeletesre tervezték. A város vezetőségének közbe­lépésére változtatták meg az eredeti tervet, amely sze­rint az egyemeletes épület behajlott volna a Búzás Mihály utcára, míg a módosítás után a behajtó rész, mint a mostani épület második emelete nyert elhelye­zést. így keletkeztek a maguk mögött semmit sem rejtő hatalmas oszlopok és egy olyan stílusú épület, amely a tér többi épületétől merőben különbözik. Ugyanekkor- tájt építette a ref. egyház az Ókollégiumhoz csatlakozó kétemeletes bérházét. Ekkor már csak egy kis épület állt ezen a hélyen a tér régi szélességének tanújaként. Az Üjkollégium falához támaszkodott az a kis földszin­tes ház, a kollégiumnál jó néhány méterrel beljebb, a Búzás Mihály utca sarkán, ahová az 1940-es évek felé az Üjkollégium stílusában a diákinternátus épült. Ugyaneklvortájt létesültek a tér gyalogjáróit szegé­lyező parkok, amelyek még inkább elkeskenyítelték a teret, amelynek tér jellege a múltat nem ismerők sze­mében egészen megszűnt. A parkok létesítésekor farag­ták le az Ókollégium elől azt a háromlépcsőnyi magas­ságú téglajárdát, amely a református főiskolát ugyanúgy kiemelte környezetéből, mint a nagytemplomot a körü­lötte részben még ma is látható téglajárda emelvény. A tér gyalogjáróinak és úttestének modern burkolattal borí­tása már napjaink eredményei közé *artozik. < Joós Ferenc, j » XTiT tagi» ­Cserbenhagyta a baleset áldozatát rekekkel. Az azzal a megnyug- tatató hírrel jött vissza, hogy semmi bajuk sincs. A kérékpá- ron ülő másik fiú, Somodi La­jos is megerősítette ezt, de visz- szamenve barátjához, aki nem tudott felkelni a földről, ismét felkereste Kocsist, hogy vigye haza Ficsor Gábort. Kocsis azon­ban erre nem volt hajlandó, — elrobogott szekerével. A csont­repedéssel és zúzódásokkal meg­sérült Ficsort csak egy 15 perc múlva arrahaladó Zetor vette fel. A járásbíróság példamutató módon egy év és hathónapi börtönre ítélte a különben is szabálytalanul közlekedő, áldo­zatát cserbenhagyó Kocsis Im­rét. KISZ KECSKE Hifi SÉTÁK Egy tér, amely utcának te taxik A postán jártam. A csapóajtón kijőve a lépcsők alatt egy idegent láttam tájékozódást keresve nézelődni. Megszólított. — Kérem, merre van a Kálvin-tér? — Éppen ott vagyunk — feleltem, de észrevehető volt a kérdezőn, hogy kételkedve fogadja a felvilágo­sítást. Meg is jegyezte: — Ez az utca volna az a tér? Megnyugtattam. További magyarázatot nem adhat­tam arról, hogy az egykori tér hogyan változott utcává, üe azt hiszem, a fiatalabb generációban és az újabban ideköltözöttekben is felötlött már az a kérdés, ami a tájékozódást kereső idegenben és azért talán nem lesz érdektelen, ha foglalkozunk egy kicsit ennek a tér­utcának a múltjával. Való igaz, hegy ennél a térnél a tér nevet" inkább megérdemlő utcarészek is akadnak Kecskeméten. így a j\ agy körösi utcának a vasútállo­más felé eső része, a Jókai utca a gyógyszertáron túl, a Bajcsy-Zsilinszky utca a Horváth Döme utcán túl, a Gáspár András utca az ú. n. Don-kanyartól kifelé és így tovább. Még hatvan-hetven évvel ezelőtt valóban tér szé­lességű volt a Kálvin-tér. Az Ókollégiummal átellenes oldalon akkor még nem állottak kétemeletes házak. A postahivatal helyén apró kis földszintes házak szorong­tak jó tíz-tizenöt lépéssel hátrább, mint a mostani posta­épület. Az Üjkollégium helyén is ilyen kis földszintes házak álltak. A térnek a vonala nem a mostani beépí­tési vonalat követte, hanem a Búzás Mihály utca sarká­tól a Szabadságtér középútjáig ferdén húzódva szélesí­tette a teret. Itt ezen a részen néhány egyenletes régi épület is állt. Az Üjkollégium építésekor, 1912-ben, tűn­tek el végleg a Szabadságtér Üjkollégium előtti park­ját addig elfoglaló épületek. Az Üjkollégium felépítése szabta meg aztán a Kálvin-tér mostani szélességét egyelőre csak a térnek a város központja felé eső ré­szén. Mögötte továbbra is megmaradtak az apró föld­szintes házikók a tér illúzióját megőrizve. A XIX. század elején a tér még ievegősebbnek Ját­szóit. Az Ókollégium sem állt még. Helyén a református templomtól húzódó alul kö, felül léckerítés emelkedett. A léckerítés mögött ferdén, keresztben, L-alakban állt az ősi kollégiumi épület úgy, hogy az JL hosszabb szára a tér felé nyúlt, a Kéttemplomközre épp csak a sarka ért a betűnek, míg a ifövidebb szár visszahajlott a fák­kal beültetett telekre. A tér akkor még semmi rangos Igényt nem támasztott nevét illetőleg. Egyszerűen a belső piacok egyike volt. Mivel itt árulták a tiszai, a széktől és kolontoi halakat, hát Iialpíacuak tisztelték, így ismerte még Katona József is, aki az Ókollégiuin elkészültét már nem emelte meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom