Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-17 / 14. szám
A<z oviúiii tanulás néhány iapaszlalala AZ ELLENFORRADALOM 'ideológiai maradványainak felszámolásában, a revizionista, a dogmatikus és nacionalista jelenségek leküzdésében, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében fontos szerepe van a pártoktatás különböző tanfolyamainak — közte az önálló tanulásnak. \ A Bács megyei pártbizottság a múlt év októberében indította meg az önálló tanulók tanfolyamait. Az önálló tanulásra való felvételnél öthónapos pártiskolának megfelelő marxista—leninista előképzettség volt a követelmény. A tanulók filozófia, politikai gazdaságtan, vagy a magyar munkásmozgalom történetének tárgykörét tanulmányozzák. Az önálló tanulók munkájának elősegítésére és tanulócsoportjainak irányítására a megyei pártbizottság megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező konzultánsokat jelölt ki. AZ ÖNÁLLÖ tanulók első ösz- szejövetelei eredményességük mellett több hibát is felszínre hoztak. A kijelölt konzultánsok túlnyomóan kecskeméti lakosok és ez nehezíti a vidéki tanuló- csoportokkal való rendszeres kapcsolatukat. Többször előfordult, hogy a konzultációt a propagandista távolléte miatt nem tudták megtartani, ami a tanulók között elkedvetlenedést okozott. Néhány konzultáns pedig annyira megfeledkezett vállalt kötelezettsége teljesítéséről, hogy még a mai napig sem talált időt és alkalmat tanulócsoportja összehívására és meglátogatására. Nyilvánvaló, hogy az így elhanyagolt csoportoknál a tanulási fegyelmet igen károsan rombolja a velük való foglalkozás hiánya. TOVÁBBI nehézséget okoz, hogy az egyéni tanulást, a körültekintő kiválogatás ellenére, sokan olyanok is elvállalták, akiknek az előképzettsége nem elegendő a kijelölt irodalom feldolgozásához. A városi és a járási agit.-prop. felelős elvtársak (félreértve az önálló tanulás megyei irányításának feladatait) helytelenül, kevés gondot fordítanak az önállóan tanulók munkájának ellenőrzésére és segítésére. A FELSOROLT hiányosságok ellenére mégis az a jellemző, hogy állandóan növekszik az olyan tanulócsoportok száma, amelyek eredményesen végzik az anyag feldolgozását s ezt a munkájukat a konzultáns elvtársak komolyan segítik. Különösen eredményesen dolgozik Leimet- ter József, Horváth Ferenc, Tyu- kos Béla, Cseh László, Nagy László, Nagymarosi Ká'mánné és Magos György elvtársak tanuló- csoportja. Az önálló tanulás terén jelentkezett hiányosságok megszüntetése érdekében szükségesnek mutatkozik e tanfolyamok hallgatóival és konzultánsaival való egyéni elbeszélgetés, munkájuk megjavításáról. Az olyan elvtársakat, akik a megadott irodalmat saját tapasztalatuk szerint, önállóan nem tudják feldolgozni, helyes most, menetközben a Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamra átirányítani. Azoknál a csoportoknál, ahol a tanulás nehezen megy, azonban a megfelelő tanulási kedv megvan, a konzultációkat szeminárium- jellegű foglalkozásokkal kívánjuk kiegészíteni. AZ ÖNÁLLÖ tanyásban főleg a politikai, gazdasági és kulturális téren dolgozó olyan vezető elvtársak vesznek részt, akiknek beosztásához nélkülözhetetlen politikai továbbképzésük. Az önálló tanulás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeti hiányosságok ellenére a tanfolyamok megfelelnek céljuknak és magas színvonalú marxista—leninista képzettséget nyújtanak a szorgalmasan tanulóknak. Imre Gábor Miért nein örülnek? »Amit ez a könyv diktál, azt én a szívemben hordom« Ünnepi taggyűlésre jöttek össze az uszúdi kommunisták, hogy átvegyék az új párttagsági könyvüket. Tóth Mihály párttitkár elvtárs tartotta az elmúlt év munkájáról a beszámolót. Az uszódi pártszervezet az ellenforradalom után három taggal alakult meg és csak az elmúlt év első hónapjaiban, az átigazolásokkal nőtt, terebélyesedett. Most egy év után erősebb, egységesebb, mint az ellenforradalom előtt volt. Kemény próbatétel volt a kommunisták számára az elmúlt 14 hónap, de az uszódi elvtársak kiállták ezt a próbát. A beszámolót élénk vita követte. Elsőnek Hegedűs elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa szólalt fel és sokoldalúan értékelte a pártszervezet munkáját, ismertette a kommunisták előtt álló feladatokat. Somogyi elvtárs az akcióprogram végrehajtásáról és a pártszervezet erősödő tömegkapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a parasztok ma közelebb állnak a párthoz és egyetértenek a párt politikájával. Hegedűs elvtárs a vita után megkezdte az új tagsági könyvek kiosztását. Elsőnek Sántha László elvtárs, a 19-es öreg harcos vette át a tagsági könyvét. Meghatódva hallgattuk a volt vörös katona szavait: »Köszönettel veszem át a tagsági könyvemet. Amit ez a könyv diktál, azt én a szívemben hordom.« Jöttek sorban az asztalhoz a kommunisták, hogy átvegyék a kis piros könyvet, s mindegyik szólt valamit, megköszönte és elmondta, hogy akar a jövőben dolgozni, hogy még erősebbé tegyék alapszervezetüket. Azért tettek fogadalmat, mert tudták, nogy nagy tisztesség erre a tagsági könyvre rászolgálni. Igen... nagy öröm volt ezen a taggyűlésen részt venni. Jogos volt hát az ünnepélyes hangulat, a jól végzett munka felett erzett büszkeség és az a tudat, hogy ebben nagy része van a községi pártszervezetnek, a kommunistáknak is. Helyes volt, hogy a vitában felszólalók egyrésze a sikerek, az eredmények mellett, éppen ezen az ünnepélyes taggyűlésen hívta fel a község valamennyi kommunistájának figyelmét: »Semmi okunk az elbizakodottságra, van még probléma, megoldandó feladat elegendő az 1958-as évben.« Radvánszki Imre levelező Ifogysiii gazdálkodtak J957-!>eu a lmjai járás teruicloszövctkczetei? Az ellenforradalmi események következtében igen nagy támadás érte termelőszövetkezeteinket: 35-ből 22 feloszlott. Amikor pártunk és kormányunk kinyilatkoztatta, hogy falun továbbra is főcél a mezőgazdaság szocialista átalakítása, nyomban 13 termelőszövetkezet alakult meg. Ezek igen nehéz körülmények között kezdték meg munkájukat. Nem volt igaerejük, közös állatállományuk, tehát teljesen újra kezdték a gazdálkodást. Sok egyéni gazda és főleg a falu ellenségei igen rossz szemmel nézték a tsz-ek alakulását. Most, amikor termelőszövetkezeteink egész évi munkájukról beszámoltak, nyugodtan elmondhatjuk, hogy zömmel jól gazdálkodtak. Minden tsz aktívan zárta az évet, tehát nem volt mérleg- hiányos szövetkezet. Járási átlagban egy munkaegység értéke elérte a 46 forintot. Sok tsz-ünk, például a garai Vörös Csillag, a dávodi Rákóczi, a vaskúti Kossuth, a bácsborsódi Új Élet, a sükösdi Vörös Zászló különösen kitűntek ebben az évben. A termelőszövetkezetek járási átlagban 12,2 mázsa átlagot értek el búzából, árpából 15,6 niá- zsát, cukorrépából 172 mázsát, ami az egyéni termelők átlagánál -lényegesen magasabb. A fel- sőszentiváni Vörös Október például 15 mázsás búia-> a hódunai Dózsa 19 mázsás árpa, a bácsborsódi Új Élet 237 mázsás cukorrépatermést takarított be. Ebből is látható egyrészt, hogy termelőszövetkezeteink jól gazdálkodtak, másrészt az egyéni gazdák előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útján az átlagtermések fokozhatok. állattenyésztésről nem beszélnénk. Ebben az évben a tsz-ek állattenyésztése nem érte el azt a színvonalat, amit a növénytermesztéssel párhuzamosan el kellett volna érniök. Ezért a hangsúlyt a jövőben az állatállomány számszerű és minőségi fejlesztésére kell helyezni. Hasonlítsuk össze a munkaegység-értékeket az előző évNem lenne teljes a kép, ha az hez: 1956 1957 20—30 forintig 3 tsz 1 tsz 30—40 forintig 7 » 6 » 40—50 forintig 2 » 11 » 50 forint felett —• 8 » A tagság jövedelme: 1956 1957 Egy családra eső munkaegység 347 352 Egy tagra eső munkaegység Egy család tiszta jövedelme 282 296 háztáji nélkül 11 561 Ft 15 481 Ft Egy tag tiszta jövedelme 9 630 » 12 783 » Ehhez még hozzá kell számítani a háztáji terület jövedelmét, ami kb. 3—4000 forintot tesz ki családonként. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy növénytermesztő tag például csak nyolc hónapot dolgozik állandó jelleggel a tsz-ben, akkor egy család átlagos keresete havonta 1940 forintot tesz ki, a háztáji jövedelme nélkül. Vajon hány középparaszt van járásunkban, aki ennyi jövedelemmel dicsekedhet? Vannak is naponta új belépőink a tsz-ck.be. A bácsborsódi Üj Élet például ?, a csátaljai Űj Tavasz és az ér- sekcsanádi Búzakalász 4—4, a garai Rákóczi 3, a garai Vörös Csillag 9, a nagybaracskai Üj Élet 10 tagot vett fel és sorolhatnánk még tovább. Az egyéni termelők és a volt tsz-tagok továbbra is nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetkezeti mozgalom iránt. Fő feladat tehát, hogy a tsz-tagok, főleg a tsz-ek kommunistái ne rejtsék véka alá az elért eredményeket, hanem népszerűsítsék azokat Mert a mezőgazdaság Az ember azt hinné, hogy örülnek, tapsolnak neki, s hálájuk jeléül dísztáviratot küldenek önkéntes segítőtársaiknak, amelyben meghatott szavakkal rebegnek köszönetét a társadalom érdekében kifejtett fáradozásukért. De nem, a bajai DÁV- nál egyáltalán nem örülnek, sőt, inkább talán bosszankodnak derék határőreinkre, akik saját erejükből meghosszabbították a villanyvezetéket Bacsbokodtol a kövesmajori tanyai iskoláig. Ez a munka az első pillantásra ugyan nem nagy, hiszen néhány oszlopról, párezer méter vezetékről van szó, meg természetesen az oszlopok felállításáról, a vezeték kifeszítéséről, amit önkéntes munkában, egy fillér ellenszolgáltatás nélkül, egyetlen nap alatt elvégeztek határőreink. Azért csak az első pillanatban tűnik kicsinek ez a munka, mert a bajai DÁV még nemrégiben is arra panaszkodott a villany bevezetését kérő kövesmajoriaknak, hogy kérésük teljesítésére sem anyaga, sem ideje nincsen, s különben sem szerepel az idei tervükben az ő villanyellátásuk. Nos, a határőrök, akik a népi hadsereghez méltóan mutatkoztak be ebben az esetben is, az első két nehézséget egy csapásra legyőzték. Mert anyagot is, munkaerőt is biztosítottak a villany- vezeték kifeszítéséhez. Hanem a harmadik érvet — hogy tudniillik nem szerepel az idei villamosítási tervben ez a kis major —, ezt bizony társadalmi munkában még a határőrség sem tudta »-megoldani-«. Pedig talán még a bajai DÁV-nál is akadna toll és tinta, s írástudó ember is, aki pótlólag bevezetné, hogy »Kövesmajor de facto villamoSsztetika h KS i gondolná, hogy a sálétrom, ez a sokoldalú és ;jámbor vegyszer nemcsak a gabonafélék és más hasznos mező- gazdasági növények több termésre serkentésében játszik szerepet, hanem esztétikai értékű fogalommá is válhat adott esetben? síttatott a tervezet ellenére, sőt azon felül-«. S akkor talán akadna még egy villanyóra is, hogy beillesszék az iskolát és az állami gazdaságot összekötő vezeték közé és ezen át aztán megindulhasson a kultúrát, világosabb tantermet, jobb tanulást segítő áram. Mindez persze munkát, igen, egy kis munkát igényelne a DAV-tól is. Hiszen ugyebár, a zömét, a villany tényleges bevezetését elvégezték már a határőrök. Csak a bekapcsolás van hátra, ezt kellene most már mielőbb elintézni. De a DÁV nem akarja, húzódozik, mindenféle kifogást keres cs vég nélkül hivatkozik a tervre, melyben még ma sem szerepel az iskola villamosítása. Ezért egyáltalán nem örül, hanem bosszankodik, amiért »bele- kontárkodtak« a munkájába. S közben nem veszi észre, hogy milyen nevetséges helyzetbe került. Hiszen nálunk az általános iskolák alsó tagozatának tanulói is tudják, hogy a terv az ország fejlődését, a nép anyagi és kulturális felemelkedését szolgáló eljövendő tettek, szándékok ösz- szegezcse. S ha például egy faluval, vagy akárcsak egy iskolával is többet kapcsolunk be a villamos hálózatba, az egyáltalán nem szégyen, hanem eredmény, az ilyen tervmódosítás nem rossz, hanem jó dolog. Mi az oka hát mégis, hogy a bajai DÁV-nál nem örülnek a segítségnek, hanem bosszankodnak miatta? Kérdezzenek meg száz embert, kilencvenkilenc azt mondja közülük, hogy a bürokratikus szemlélet. S igazuk van. —pl— szocialista átalakítását csak eleven eredmények útján érhetjük el elsősorban. Amikor a tsz-tag büszke az elért eredményre, s azt bátran, öntudatosan ki is meri nyilatkoztatni — a mező- gazdaság szocialista átszervezésének élharcosává válhat, Sajnos, tapasztalható, hogy tsz-tagjaink nem mondják cl, hogy mit kaptak, s milyen eredményeket ért el szövetkezetük. Ennek fő oka, hogy nagy a megelégedés, s a tagság attól fél: ha sokan lépnek be, jövőre nem lesz ekkora jövedelem. Most, amikor a termelőszövetkezeti termelési terveket közgyűlésen vitatják meg, nagyon helyes, hogy egyéni termelőket is meghívnak ezekre a gyűlésekre. Nagy segítséget tudnak nyújtani ebben azok a tanácsszervekben dolgozó mezőgazdasági felügyelők, akik a tsz-ekben a termelési tervek elkészítésében is resztvettek. Igen jól felhasználhatók az egyénileg dolgozó parasztság közelebb hozására a tsz-ekben folyó téli oktatások. Helyes, ha ezekre egyéni termelőket is minél nagyobb számban meghívnak. Ezeken az oktatásokon főleg a termelési tervben szereplő növények agrotechnikája kerül megvitatásra, így nemcsak a tsz- tagság, de a meghívott egyéni gazda is megismeri a helyes termelési módszereket. Ezen az úton is sok egyéni termelő látja majd meg a szövetkezésben rejlő erőt. Weich Albert közgazdász Pedig így van — legalább is Bácsalmáson. A járási székhely mozijának közönsége minden mozielőadáson tapasztalhatja, milyen egyedülálló furcsaságú rajzolatokat képes a salétrom a mozi régóta át nem festett falán teremteni. Magyarán szólva a mozihelyiség salétromos fala nem mondható a legszebbnek, semmi- esetre sem tekinthető méltónak ez a fontos kulturális intézmény a bácsalmási járás székhelyéhez. Az elhanyagolt mozi elfogadhatóvá való tétele nagy gondot okoz, hiszen a salétromos fal íkövetkeztében akárhányszor is • festik át, nem túlságosan hosszá fidő alatt elpusztul a falfestés és a legnagyobb elhanyagoltság állapotát mutatja a filmszínház nézőtere. Jó hírként közöljük a bácsalmásiakkal, hogy az idei első [évnegyedben sort kerít a Me- \gyei Moziüzemi Vállalat a mozi Iátfestésére és belső tatarozására, I miután az új gépház építése befejeződik. Szóval ismét mozi lesz la mozi, mégpedig korszerűbb és [szebb, mint eddig. Dehát nem ez 1 lenne a végleges megoldás. Ki- Ipróbálták már Vaskúton is, Ti- [szakécskén is, a megye más köz- tségeiben. is, hogy a helyi tanács [és a Moziüzemi Vállalat közös lerőfeszítésével megfelelő mozikhoz lehet juttatni községeinket. ITiszakécskén például ilyen máidon nyitották meg a község má- Isodik normál filmszínházát. Vas- !kúton is korszerű mozit hoztak Hétre ezen az úton. A példákon *okulva, a helyi tanács a későb- i biekben valóban gondollzodhatna [rajta, nem követhetné-e a me- igyeszerte egyre inkább elterjedő [kezdeményezést,nem építhetne-e [korszerű, a járási székhelyhez [méltó filmszínházat. Szabó Gyula vezetésével ma- [gyár csillagász küldöttség járt a [purkovói obszervatóriumban. A [magyar vendégek különösen [a napfigyelő-szolgálat munkáin ’iránt érdeklődtek*
