Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-14 / 11. szám
Hatóságaink szeme előtt százezrekkel üzérkednek a zsibpiacon t { cl kteikmcíti ip^ovitaiiuló bkőla jubileumi Két olvasónk azzal a panasz- Bzal fordult szerkesztő:égünkhöz, hogy azokat a férfi- és női fehérneműket, melyeket a Bizományi Áruházban 25 forintért meg lehet kapni, — a zsibpiacon 85— 70, sőt 80 forintért árusítják az üzérkedők. Azonnal felkerestük a Bizományi Áruházat, s megkérdeztük, hogy az említett ruhadarabokból adnak-e el nagyobb tételekben magánosoknak? A válasz: »nem«. — Azonban — fűzi hozzá a boltvezető, — van olyan család, melynek minden tagja vesz »magának« egy-egy darabot, s ezt nem tilthatjuk meg, bár jól tudjuk, hogy ilyen úton kerül az állami áru az üzérkedőkhöz. Mi örülnénk a legjobban e hely- eet megszüntetésének, mert legutóbb Kisteleken is, — ahol vásározni jártunk, — a mellettünk tévő standon ugyanazokat az árukat, — nálunk sokkal drágábban árulták a maszekok, s még minket szidtak, hogy »rontjuk az üzletüket«. Kimentünk ezután a zsibpiae- ra. Dél volt már ugyan, oszlott a zsibogó, de két panaszosunk mégis elő tudott halászni selejtes és lepecsételt kincstári!!!!) holmikat, melyeket a bizományi árnál három-négyszerte drágábban árusítottak. Ezeknek az üzéreknek a zsebe tele van pénzzel, magunk is láttuk, amint egyikük zsebébe nyúlva a százforintosokat úgy markolta ki, mint a szénát: marokragyűrve. Amint megtudtuk, a városi tanács ipar- és kereskedelmi osztályának álláspontja az, hogy »mindenkinek jogában áll saját használt holmijait engedély nélkül árusítani«, s nem törődik azzal, hogy igen sokan 4—5 méter hosszú standon, félméter magasra pakolt ruhahalmazokat árusítanak »saját« ruhájukként! (500' évig kellene élniök, hogy ezt a sok ruhát elviselhessék!) így nem« is ellenőrzik az iparjogosítványo-, kát, sem a ruhák (főként a kincs-« tári ruhák!!) eredetét, pedig a* rendőrség szerint az árusítók fe-< lének nincs iparjogosítványa. «J A rendőrség viszont a tanácsa Január 12-én délelőtt 10 órakor a kecskeméti Üttörőház nagytermében Háló Ferenc elvtárs, az iparitanuló iskola igazgatója ünnepélyes keretek között jelentette be a hallgatóság- ; nak, hogy megkezdődtek a 75 éves iparitanuló iskola jubileumi ünnepségei. Háló elvtárs ünnepi beszédében ismertette a hallgatósággal és az iparitanuló iskola fiataljaival, hogy milyen volt a felszabadulás előtt a tanonciskola rendje, a tanoncok helyzete, amikor gyanakodva néztek a fiatalokra, s Horthy lovascsendőrei , őrködtek az iskola előtt. Erről í tanúskodnak azok a régi jegy- I zökönyvek, amelyeknek sárguló i lapjait olvasva megismerhetjük : az akkori tanoncok sanyarú éle- i tét. A kecskeméti rendőrkapitányságra újabb talált tárgyakat szolgáltattak be a becsületes megtalálók. A talált tárgyak között van egy aktatáska, benne egy pár új gyerekcipő, és egy motoros bőrkesztyű. A talált tárgyakat igazolt tulajdonosaik a kapitányságon átvehetik. AAAAAAAAÁAAÁAÁÁAÁÁÁÁAAAAAAJkAAAÁÁAAÁÁAÁAMÁÁÁAAAAAAAAÁAAAÁAÁÁÁAAAé Beszéde befejező részében az iparitanulók jelenlegi helyzeté- röl, a kormány áldozatkészsegítéséről adott képet. Háló elvtárs beszéde után a decemberi megyei szavalóversenyen díjat nyert legjobb sza-t valók szerepeltek. Talált tárgyak Mentőautóval az éjszakában! A dunavecsei járás életéből Vasárnapra virradó éjjel 16 esetben tülkölt a mentőautó a megyei kórház előtt: 16 beteget hoztak be ezen az éjszakán. Az autóval mi is jártuk a várost és a vidéket, s mo6t azokról a fájdalmakról akarunk beszámolni, amelyeket láttunk. Ne gondolják, nem a testi fájdalmakban akarunk turkálni avatatlanul. Inkább azokról a fájdalmakról beszélünk, melyek a betegek és hozzátartozóik szemeiben villantak meg, melyeket a napfény és az egészség talán jobban eltakar az éjszakánál, s melyek a legtöbb esetben túlmutatnak az egyes családok szűk életkorén. Utolsó disznótor...? Sötét, nyomasztó kép: Kecskemét külterületének egyik löldberokkant szobájú vályogháza. Hatan laknak az egyetlen, dohos szobácskábán. Disznótor van. A nyirok szagával pergelt esír illata száll, keveredve a torra idezsúfolódott szomszédok elhasznált levegőjével. A beteg — a 79 éves nagyapa <— fáradt és megadó engedelmességgel tekint ránk. Magas láza van, asztmával már kezelték, a család most tüdőgyulladástól tart. Látszik, szeretne ittmaradni a disznótoron. Könnyes pillantással tekint hátra, mikor a mentők karján ülve elhagyja a lakást. Kedves emlékeket ébreszt az öregben az összezsúfolódott család, a sok, ínycsiklandozó disznótori illat. Mégis, — éppen ez a szomorú zsúfoltság, egészségtelen, nedves lakás okozta betegségét! Talán emiatt lát most utoljára disznótort! Titok Huszonkét kilométerre a várostól három elhanyagolt ruhájú gyerek ágyba készülődik érkezésünkkor. Apjuk most érke- eett haza szolgálatból, s feleségét betegen találta. A mentő rövid kérdezősködés után közli, hogy az asszony — terhes. De az rémülten tiltakozik: — Nem, nem vagyok terhes...! Mikor kocsira tesszük feleségét, ő félénk — asszonya pedig hivatalos és rideg —, egyáltalán nem a hozzátartozóhoz való görcsös ragaszkodást mutató csókkal búcsúzik. A férfi csókjában mennyi a bűntudat, az asszonyéban pedig mennyi a vád, a szomorúság, a csalódottság! Miért? Nézem a valamikor melegtekintetű, most ídeges-sápadt asszonyt a mentőautó halvány világánál: milyen gondokat őriz ez a titkát láthatóan rejteni akaró, kínzottságában is szép 3Ci mint ael — ÖGY ÁRÁT Pártunknak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak helyes politikája, amely a dolgozó népünk részéről eddig is támoga tásra talált, meghozta az élet minden területén az eredményeket, .fúrásunkban is a győzelem évének nevezhetjük az 1957-es esztendőt. Újjászerveztük pártunkat, melynek több, mint 850 tagja forradalmi elszántsággal látott hozzá az 1958-as év feladatainak megoldásához. A termelőszövetkezeteinket megvédtük az ellenforradalom dühös támadásával szemben, ezért az elmúlt évben jelentősen megerősödtek. Ebben az évben az önkéntesség és a fokozatosság elve betartásával újabb lépéseket kívánunk tenni a szocialista mező- gazdaság kibővítésére. Az állami gazdaságaink közül a Solti Állami Gazdaság nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. A Bösztöri Állami Gazdaság pedig 8 millió forintos adósságát törlesztette le. Tanácsaink és államhatalmi szerveink javuló munkája megfelelő alapot ad ahhoz, hogy célkitűzéseinket valóra váltsuk. Az elbizakodottságra elért eredményeink láttán semmi okunk sincs A tömegszervezeteknek a párt vezetésével tovább kell fokozniuk tevékenységüket a dolgozó tömegek megnyeréséért. A most meginduló, járásunkkal foglalkozó rovat módot ad ahhoz, — ami egyébként minden vezetőnek kötelessége, — hogy tájékoztassa c megyei pártbizottság lapján keresztül a dolgozókat. Vessünk tehá\ tiszta magot, jó magágyba, hogy már ebben az evben gazdagon arathassunk. Karászi József, az MSZMP járási pb. párt- és tömegszervezeti osztály vezetője A solti fürdőről s a köxségfejlesxtéai járulékról 1 A JÁRÁS! ÜGYÉSZ Egy panasznapon találkoztam vele. Dél felé járt már az idő, amikor éppen a t./.enegyedik panaszt vette fel. Kovács Kázmér járási ü&yész szereti a vidéket. sokat tartózkodik a járásban, s így ismeri az emberek problémáit. — A legtöbb panasz — mondja Kovács elvtárs — adó, gyermektartás és isz-munkaegység vitájától származik. Ezek legtöbbször orvosolhatók. Egy- egy ilyen panasznapon sokat tanulunk mi ügyészek is. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználjuk munkánkban. Kovács elvtársból nemcsak az ügyész, hanpm a tanácstag is beszél. Ezért mondja el azt a helyes módszert, amelyet az elmúlt év végén vezettek be a dunavecsei járásban. — A járás minden községében ha- v onts tartunk ren- d'detismertető és tanácskozó estéket. Ezeken megbeszéljük az időszerű problémákat, a meg- jeler t rendeleteket. A járási tanácselnök elvtárs a köz- •gázgatásról, a járási bíró a lakásproblémákról, az ügyvédi munkaközösség egyik tagja az ingatlanok kérdésér őt, én a terményekről és a piacról tartok előadást; Üdvözölni lehet s kell az ilyen helyes kezdeményezést, hiszen így az emberek közelebb kerülnek a járás -vezetőibe z, az államhatalom képvi6előihez.i Azzal búcsúzik tőlem Kovács Kázmér elvtárs, hogy januárban egy ilyen ismertetésen Kunszentmiklóson szeretne velem találkozni.,- Ott leszek! gém arc: reeves penzu&uoz suiv a gyerek? Állandóan utazó férje mellett csak zaklatottság és idegőrlés az élete? A kórházban kiderül: abortuszról van szó — hiába az asz- szony kétsc .ueesett tiltakozása: ő nem lehet terhes. S ez a tiltakozás is titkot rejt. Neki erről tudnia kellett, tehát nem mond igazat. Talán valamilyen beavatkozással ó maga okozta a bajt? S most ezért titkolózik? Ki tudná ezt kideríteni? Ki tudna belátni életébe, melynek összegabalyodott szálait ő maga sem ismeri teljesen? S ki vonhatná őt felelősségre? ; i i Kibillent egyensúlyú életeket csak az idő, az akarat, s a társadalom türelme bír helyrehozni. S a türelmet az asszony itt a kórházban megkapja.;, Akit nem szállít ingyen a mentő Befagyott tócsákon, deres buckákon huppan át az autó éjjel fél 3-kor Pest megye egyik déli falujának határában. A fényszóró nemrégen épülhetett, hosz- szú sertésólra esik. Kísérőnk mondja, hogy itt termelőszövetkezet volt, s apja — a beteg — szövetkezeti kocsis. Igen jól éltek, de 1956 októbere után feloszlott a tsz, 6 ők is magánosán próbálkoztak az élettel. Bár a kis major lakóit minden érdekük a közös gazdálkodóshoz fűzné, hiszen azóta sokuk elszegényedett, — mégis, senki sem meri közülük megkezdeni a tsz újjászervezését. A beteg — valamikor határozott tekintetű, fekete, sudár, javakorabeli ember — gyomorbajos. Már két nappal ezelőtt kórházba utalta az orvos, de pénz híján nem utazhatott el. Fejére vizeskendőt kötött síró felesége! és édesanyja (kibírhatatlan a láza) fia pedig komoran nézi a kemence mellől, mintha a család sötét jövőjét látná a családfő távoztában. Felesége kíséri a beteget. Mi-! kor megtudja, hogy a mentőautó; nem ingyen szállítja férjét, mint! a termelőszövetkezeti tagokat, s hogy 280 forintot kell fizetnie,' arcát kezébe temetve zokog fel! újra: »miből áruljuk ki, de mi-' bői...?« ! Férje pedig a termelőszövet-, kezeti keresetből vett fekete ka-' lapot gyürködi forró markában,! s az utolsó zárszámadás után. vásárolt gyönyörű, fekete, un-- népi mikádő kabátját gombolja! szét mellén... Gyötri a láz. S közben rohan vele a mentőautó az éjszakában a kórház,! az egészség, s vele új kiadások, új gondok felé.. s (-ne-) fäcßidm A HARTAI LENIN Termelő- szövetkezet most készíti az 1958-as gazdasági évre a mező- gazdasági tervét. Előzetes becslések szerint búzából 1680, árpából 2400, burgonyából 900, cukorrépából 4800 mázsás termést várnak^ A hartai Lenin Termelőszövetkezet 1958-ban 400 000 darab agyagtéglát kíván legyártani és kiégetni. Ebből 300 000 darabot értékesítenek, Hozzákezdenek a cementcserép készítéséhez is: Előreláthatólag 52 000 darabot adnak el, A DUNAVECSEI KÖZSÉGI Tanácsnál gondolnak a műemlékek megóvására. Dunavecse határában ievő úgynevezett Pe- tőfi-fa megóvása érdekében úgy határoztak, hogy betontalppal veszik körük A fa mellé két padot is állítanak, RENDELETISMERTETÖ és tanácsadó estéket tartottak a járási tanács vezetői a járás falvaiban. Novemberben Szalk- szentmártonban, decemberben Szabadszálláson, januárban pedig Kunszentmiklóson tartanak rendeletismertető estét. Az érdeklődésre jellemző, hogy egy- egy estén 40—50 dolgozó paraszt jelent meg. SZABADSZÁLLÁSON kibővítették a kultúrházat. Mintegy 100 000 forint értékű társadalmi munkával és anyaggal járultak a kultúrház bővítéséhez. A december hónapban befejezett munkálatokhoz most már csak a külső tatarozás, hiányzik, járulékkal vannak elmaradva az elmúlt évről. Értesülések szerint a fürdő építésének kőműves munkáit ez év április 30-ra befejezik. A fürdő használatba adását pedig 1958 telére tervezik. Végezetül még annyit, hogy nem elég a Soltiaknak csupán tervezni, hanem kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük, November elején kezdték meg a Soltiak régi álmának valóraváltását, a 8 kádas téli I fürdő építését. Az épület falazása már készen van, a továbbiakban szükséges anyagok is ! jórészt a Vegyesipari Ktsz ren- ■ delkezésére állnak. Beszerezték (már az előregyártott elemeket, ja cementet, téglát, ajtókat, ab- j lakokat is. Jelenleg a téli idő- j járás miatt a munka szünetel, jde a községi tanács pénzügyi j osztályán meglevő adatok az [építkezés jelenlegi állapotáról is j többet mondanak. A 160 000 forintba kerülő létesítményhez a községi tanács 32 jezer forinttal járult hozzá a I községfejlesztési alapból. A já- jrási tanács a község segítségére I sietett, vagyis 60 000 forintot bocsátott a fürdő felépítésére. I Látható, hogy az állam mindent I megtett a téli fürdő érdekében, de ugyanezt nem lehet elmon- jdani a község lakóiról, hiszen 1296 000 forint községfejlesztési j Elkészült a tasskerlesi iskola A kunszcntmiklós-tasskertesi I 'általános iskola építése befejeződött. A létesítmény 130 000 Ft (értékű társadalmi munkával és I anyaggal épült fel és amihez a megyei tanács még 120 000 fo- * rintot adott. intézkedésére vár, s bár a rendőrök állandóan ott cirkálnak a sorok között, be nem avatkoznak a legszemérmetlenebb üzérkedésbe sem! így a hatóság szeme előtt folyik a kisemberek zsebének megcsapolása, s a lelkiismeretlen és munkakerülő, — feltételezésünk szerint ráadásul nem egyszer bűnöző — üzérkedők markukba nevethetnek egy- egy jó »üzlet« megkötésekor. Ha milliós tételű sikkasztásokra, kártevésekre ügyelünk, — a szegényemberektől kilopott százezekre miért nem figyelünk fel? Ez is a közerkölcs tisztításához, a közélet becsületessé tételéhez, s nem utolsó sorban munkásrétegeink életszínvonalának emeléséhez tartozik!
