Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

^ KajtiiaViia^ va«y mzocialista bíráskodn*? ^ MI A SORSA A HASZONBÉRELT FÖLDNEK — eladás után ? Két per egy haszonbérlő ellen Gálné — valószínűleg az Lapunk január 7. számában a termelés érdekét kell elsősor- korlátozott birtokvásárlást. Ez említést tettünk már arról, hogy ban szem előtt tartani. Nem azonban nem jelenti azt, hogy kormányunknak a íöldtulajdo- akarunk túlságosan messze ez a lény öncélúnak mutatkoz- nok forgalmáról, a biztonságo- menni következtetéseinkben, de va, felülkerekedjen a gazdálko- sabb gazdálkodásról hozott ha- az bizonyos, hogy hasonló dás érdekén, s ne tekintse an- tározatai után hallatlanul meg- ügyekben a kapitalista országok nak állandó folyamatos javítá- növekedelt megyénkben az in- törvényei elsősorban is a tulaj- sát. gatlanforgalom, s vele — évti- donos érdekeit védik — s ez Itt tévedett ítéletében a kis­zedek óta húzódó és újkeletű nálunk — nem lehet kizáróla- kuníélegyházi járásbíróság, s vitás ügyek rendezéseképpen — gos cél. ezért tette helyesen a megyei a bíróságoknak beadott birtok- Kormányunk rendelkezései bíróság, hogy törvényes óvás- és birtokhasználati keresetek ugyan valóban lehetővé teszik a sál élt a Legfelsőbb Bíróságnál. SZälTlä iS Ilyen jellegű — 1954 óta hú- A Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű döntése ződó — haszonbérleti ügyről szól alábbi írásunk. A Legfelsőbb Bíróság pedig kötött haszonbérleti idő alatt Petőfiszálláson özvegy Forgó — érdemben tárgyalva az ügyet még tulajdonosváltozás esetén Sándorné hosszabb idő óta bé- — megállapította, hogy »o tér- is használhatja...« reite özvegy Gál Ferencné hat- melés folyamatosságának biz- Ebben az értelemben a Leg- tioldas birtokát. A haszonbér- tosításához, a ténylegesen gaz- felsőbb Bíróság hatályon kívül ieti szerződést legutóbb 1953 dálkodó haszonbérlő termelési helyezte a járásbírósági ítéletet, szeptemberében újították meg. biztonságához, a szerződésen s utasította új eljárás lefolyta­alapuló jogainak védelméhez tusára és új határozat meghoza- füzödő népgazdasági és politi- talára. kai érdekek azt kívánják, hogy Ügy véljük, ez az igazságos az a haszonbérlő, aki írásbeli ítélet jogi vonatkozásban meg- szerződéssel több évre haszon- felel kormányunk mezőgazda- 1954-es, mezőgazdaságot érintő bérbe vette az ingatlant, a ha- sági politikájának, s a dolgozó1 kedvezmények miatt — már szonbérleti idő alatt nyugodtan, parasztság igazságérzetét meg- 1954-ben saját használatba abban a tudatban gazdálkod- nyugtatva, a gazdálkodásra is akarta venni földjét, s ezért hasson, hogy az ingatlant a ki- biztató hatással van. F. G. pert indított Forgóné ellen, aki azzal védekezett, hogy az ér­vényben lévő rendeletek sze- 5 rint nem egy, hanem öt évre szól bérleti szerződése. A pe­res eljárás során a kiskunfél­egyházi járásbíróság helyt adott Gálné kérésének, s kötelezte Forgónét a birtok átadására. A megyei bíróság azonban — arra való hivatkozással, hogy a szerződést a felek az állami ^ előhaszonbérleti jog alapján kö-f tették, s az így öt évre szól —* Forgóné javára megváltoztatta 1 az ítéletet. Már-már úgy látszott tehát, * hogy a haszonbérlőt — aki köz- ’ ben becsületesen megmunkálta. a földet — senki sem hábor-j gathatja a bérlet törvényes lc-j jártáig: 1958 októberéig, s bár} ff az ügy a Legfelsőbb Bíróság előtt volt, a további eljárás , csupán annak megvizsgálását: £r(jckes kiállítás nyílt Buda- szolgálta volna, hogy a szerző- |pestcn a váci utcában levő mű- dóst valóban az állami előha- {g^kj mintateremben, ahol kü- szonbérleti jog alapján kötőt-}18nbözö jparcikkek készítésének ték-e. Ez pedig valószínűleg . nem lett volna kétséges, hiszen ezt a tényt a községi tanács már 1954-ben rávezette a szer­ződésre. Özvegy Gál Ferencné azon­ban időközben meghalt, a pe­res eljárást jogutódai nem foly­tatták, hanem a birtokot 1957- ben eladták Sallai Jánosnak. Az új tulajdonos aztán 1957- ben teljes erővel felújította a pert. A kiskunfélegyházi járás- bíróság helyt adott keresetének s Forgónét ismét a birtok át­adására utasította — most már az új tulajdonos számára —, annak ellenére, hogy ő maka­csul és konokan hajtogatta: — »A szerződést öt évre kötöt­tem.« Űj ítéletében a járásbíróság arra hivatkozott, hogy az alpe­res — Forgóné — haszonbérleti joga telekkönyvileg elismerve nincs, s így az új tulajdonos a haszonbérleti idő lejárta előtt is jogosult a gazdasági év vé­gére a haszonbérletet felmon­dani. Ez az ítélet a földet kiválóan megmunkáló Forgóné igazság­talan kisemmizését jelenti tör­vényes jogából. fejlődését mutatták be. A képen a kiállítás két mintadarabja: egy régi és egy modern kávc- daráló látható. A tulajdonos, vagy a termelés érdeke a fontosabb? Hol tévedhetett a bíró az íté­let meghozatalakor? Mostani birtokpereink elbírá­lása nemcsak a közszemlélet —, de sok esetben a bíróságok szá­mára is nehéz, mert az eltelt évek folyamán, az erősen kor­látózott birtokforgalom idején nem találhattunk ilyen gyak­ran hasonló jellegű pereket, s az előforduló kevés ügy tartal­ma és jellege is megváltozott: amennyiben mér nem a tulaj­donos, hanem — szocialista át­alakulásunknak megfelelően — Meg lehet élni becsületesen Megyénk dolgozóinak döntő többsége becsületes munkájából él. Éppen ezért felháborítja, amikor egyesek minden arcpi­rulás nélkül, hol nyíltan, hol baráti társaságban hangoztat­ják: Ugyan, komám, minek tö­röd magad? Becsületesen nem lehet megélni.. ( Ai« tapintják ezt a de­magógiát? Kik a szellemi irá­nyítók, képviselők? Ha megvakargatjuk az illető­ket, lehull a máz. Előttünk áll a lump, a cinikusan vigyorgó, deklasszált elem, a népi demoK- rácia esküdt ellensége, az ala­csony kultúrájú se munkás, se paraszt harácsoló. Emellett el­vétve akad egy-két munkás is. Elvük a kapitalizmus faraas er­kölcse: — f ogd, ahol éred. Vajon tényleg csak lopás, sik­kasztás nyújthat ma emberi megélhetést? Véleményüntv sze­rint nem. Nézzük csak a ténye­ket: megszűnt a hárommillió Koldus Magyarországa, helyébe a szocializmust építő Magyaror­szág lépett. Ez a szocialista ál­lam megszüntette a munkanél- Küliséget. A munkásokat, fö- Ként a szakembereket vállala­taink ügy keresik, mint a cuk­rot. Egyetlenegy dolgozó feje fe­lett sem lebeg Damoklész kard- - jaként, hogy holnap kitesznek *az utcára, mert nem tetszem a I tűnőknek. Nem azt mondjuk, hogy mindenkinek ctinomdá- nornra telik, de mindenki meg­keresi azt a pénzt, amiből be­csületesen meg tud élni, ruház- kodni. A családi segély, a kedvez­ményes étkeztetés, az egyforin­tos bölcsődei ellátás, a termé­szetbeni juttatás és az idén az 5,5 milliárd forintnyi béremelés mind amellett szólnak: meg le­het élni becsületesen. Enneu vuenere egyesek, -azaz enyém, amit elviszek — jelszóval nem átallják lopni a nép vagyonát. Nagyon feledéke­nyek ezek az emberek. Az ellen­forradalom idején teleszájjal ordibálták: Nem dolgozunk! — Közben lopták a gyárat, fuse- ráltak, - de magukat »hazafiak­nak« kiáltották ki. Furcsa »ha- *zafiak« ezek, akik kiárusították . volna az országot. Sajnos, ma is itt vannak köztünk cs a »para­dicsomi« állapotok megszünte­tésével most fordítottak egyet a köpenyen, s ordítás helyeit, ahol csak lehet, a lolvajlásra buzdí­tanak. Fejős tehénnek nézik az államot. Örülnek, ha a népva- gvon herdálásába égy-egy gyen­gébb jellemű embert bekapcsol- hatrfak. A bűnös úton szerzett pénzt azután bűnös célokra használják. Egyes helyeken nemcsak az előbb említett — az az enyém, amit elviszek — demagógiával, hanem a tolvajlás másféle »el­méletével« is találkozunk. A Tatarozó Vállalatnál többen úgy vélekednek: »a nagy nagyot, a kicsi kicsit lop«. Ezek után nem lehet csodálkozni, ha egy lakás átalakítása a tervezett 3Q—4(> ezer forint helyett a duplájába* vagy niég ennél is többe kerül, mert »eltűnik« a tégla, az áll­ványdeszka, a cement, a mész egy része. S ezt úgy számoljain el, mint »felhasznált«, anyagotj Közforgalomban van az a né­zet is: nem »szakember« az, akinek nincs odahaza olyan szerszámkészlete, amely (a gyár­ból valój elégséges lenne az ön­állósításhoz is. /i. tótra jók egymás között azt mondják: »lopd a gyárat, csak arra vigyázz, nehogy el­kapjanak. Ha pedig a bíróság elé kerülsz, tagadj, vagy mondd azt, hogy felzaklatott idegálla­potban követted el cselekedete­det«. Akaratlanul is az ilyeh ügyekben liberális bírósági ítél­kezés születik, vagy ami gya­kori dolog, hogy a bíróságnál elíekszik olyan társadalmi, tu­lajdon elleni ügy, amelynél a munkásság példás ítéletet várj Hátráltatja az elóbbrejutást az olyan szakszervezeti egyeztető bizottsági tag is, aki a kiebru- dalt tolvajt visszavételre java­solja. Szólhatnánk még az apró le­kötelezettségekről, az ellenőrzés hiányáról, az elnézésről, a meg­vesztegetésről, és ki tudja fel­sorolni azokat a formákat, me­lyekkel kijátsszák a népi tulaj­don védelmét, meglopják a kö­zös tulajdont. Akkor is fel kel­lene emelni szavunkat az ilyen jelenségek ellen, ha ennek a fentebb írt farkaserkölcsnek terjesztői sokszor a becsületes emberek közül is nem szedné­nek áldozatokat. Igen sokat kérdezik: meddig tűrjük az élősködést, a lopást? A válasz egyszerű és rövid: amíg én, te, ő, mi valameny- nyien, sokezren engedjük. En­nek a tűrhetetlen helyzetnek megszüntetéséhez a kormány már megmutatta a helyes utat; Az üzemi tanácsok létrehozásá­val fokozottabban a dolgozók kezébe adják az üzemi vagyon védelmét is. A népi ellenőr­zés rendszere is igen sokat se­gíthet a népvagyon megvédésé­ben. 1st azonban hangsúlyoz­ni kell, hogy ez csak lehetőség; A rendcsinálás, a munka zöme a becsületes munkások, parasz­tok, értelmiségiek vállára ne­hezedik. Nekünk kell összefog­ni, s akkor eltűnik a szólás­mondások közül az a hazug ál­lítás, hogy nem lehet megélni becsületes munkából. Ma még sok a lazaság, felüle­tes az ellenőrzés, sok a könnyű pénzszerzési alkalom. De a be­csületes élethez elegendő pénzt csak becsületes munkával lehet megkeresni! Sokat elbuktat a lo­pás, harácsolás lehetősége. De mind több olyan esetről halla­ni, hogy eltörik a tilos kútra járó korsó. S aki egyszer elját­szotta becsületét, az élete vé­géig pettyes, foltos marad. Venesz Károly F Fájdalom nélkül □□amm U u ioco cunii orvosi filmet játssza a kecskeméti Városi Mozi pártszervezet ünnepi tagkönyv- kiosztó taggyűlése, amelyen a pártszervezet egyéves tevékeny­ségét, a tömegek között végzett munka módszereit és tartalmát, valamint a kommunista és mun­káspártok moszkvai értekezle­tén hozott határozatok jelentő­segét vitatták meg. Emelte a taggyűlés színvonalát, hogy a felszólalók közül többen beszá­moltak a legutóbbi kisgyűlések tapasztalatairól és eredményei­ről. A taggyűlés elhatározta, hogy a jövőben — különösen a tél folyamán —. mind a község­ben, mind a tanyaviiágban rendszeresen tartanak ki^gyülé­seket és csoportos beszélgetése­ket. • FEHÉR KÖNYV összeállításá­nak munkálatait kezdték meg a kalocsai járásban. Az előkészü­letben lévő könyv leleplezi az ellenforradalom galádságait es bemutatja az ellenforradalom elleni harc és a helyreállítás munkájának hősi erőfeszítését. * A KALOCSAI járásban a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseinek ismertetésére megyei, járási és a- községi vezetők min­den községben, nagyobb tanya­csoportban, termelőszövetkezet­ben és állami gazdaságban párt­napot tartanak. Az eddig meg­tartott pártnapok igen jól sike­rültek és a megjelentek nagy létszáma azt mutatja, hogy a ltkosság igen érdeklődik az ilyen előadások iránt» A PÁRTPOLITIKÁI MUNKA eredményesebbé tétele, vala­mint a párt eszmei és politikai egységének megszilárdítása, a tömegkapcsolat erősítése, az ideológiai munka megjavítása, valamint a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének előbbre- vitelének érdekében egyéves munkaprogramot dolgozott ki a bajai járási pártbizottság. * AZ ÜJSOLTI községi párt- szervezet tagjai január hó 3-án kapták meg az új, tízévre szóló párttagsági könyvüket. A tag­gyűlésen Bajnok Gábor, a párt- szervezet titkára tartott beszá­molót az elmúlt évben végzett munkáról, a dolgozók felvilágo­sításának fontosságáról és a Szovjetunió békepolitikájáról. Hiba, hogy a nagyfontos .ágú kérdésekhez a pártszervezet tagjai közül senki sem szólt hozzá. * ÉLÉNK VITA tette eredmé­nyessé, ünnepélyessé, alkotóvá és maradandóvá a dunatetétleni Micsurin Termelőszövetkezet és a községi pártszervezet tagjai­nak összevont tagkönyvkiosztó taggyűlését. A sokoldalú és gaz­dag vita lezárása, valamint a tagkönyvek kiosztása után a párttagok még sokáig együtt maradtak, beszélgettek, sakkoz­tak, dominóztak a nemrégen klubszobává berendezett párt- helyiségben. • EREDMÉNYES és alkotó munkát végzett a Bugac községi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom