Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
Visszatekintés egy évi küzdelmes munkára Eredmények és hibák a kecskeméti Járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodásában IIIOSACI A kecskeméti járás termelő- szövetkezeteinek jelentős része gyenge minőségű földön, homokon, sokszor elég nehéz körülmények között gazdálkodik. Ha a zárszámadás eredményeit nézzük, megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetek sokat haladtak előre egy év alatt. A járás 31 termelőszövetkezete kivétel nélkül készített zárszámadást. Ebből 26 mérlegtöbblettel, 5 pedig mérleghiánnyal zárta az évet. Előrehaladást jelent, hogy a zárszámadási közgyűléseken a munkafegyelem megjavítását segítő határozatokon kívül több termelőszövetkezet taigsága, például a lászlófalvi Alkotmányé, a bugaci Békéé olyan határozatot hozott, hogy az új gazdasági évben alkalmazni fog mezőgazdasági szakembert. Néhány termelőszövetkezetben egyre jelentősebb területen termesztenek dinnyét, dohányt és cukorrépát. A lászlófalvi Alkotmányban különösen nagy jövedelmet értek el a dinnyetermelésből, amely több pénzt hozott, mint a többi üzemág együttvéve. Néhány járási termelőszövetkezet elég nagy területen foglalkozik zöldségtermesztéssel, ezek közül elsősorban a lajosmizsei Sallait, a tiszakécskei Szabadságot érdemes megemlíteni. Helyes törekvésnek mondható, hogy egyre több termelőszövetkezet szarvasmarhát vásárol hízó- baállításra. Előzetes számítások szerint ugyanis körülbelül 2000 forint haszna van a termelőszövetkezeteknek egy hízómarhán, Az eredmények mellett azonban szólni kell néhány hibáról, Egyik az, hogy a közös gazdaságok nem eléggé népszerűsítik eredményeiket, töhb helyen arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő munkaerejük, mégsem igyekeznek új tagokat szerezni. A 31 közgyűlésen mindössze 19 egyénileg dolgozó paraszt vett részt. Ez is oka, hogy a zárszámadási közgyűléseken a járás termelőszövetkezeteibe csak hét család lépett be tizenegy taggal, Nem valami biztatóak a vezetés színvonalának megjavítása érdekében tett intézkedések. Az elmúlt gazdasági évben például elnökképző iskolára két tsz-elnököt küldtek, s ezek közül is az egyik otthagyta a tanfolyamot. Alapfokú könyvelői tanfolyamra a járás termelőszövetkezeteiből hatan vettek részt, Helytelen álláspont, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem fordítanak gondot a szakvezetés javítására. Ha az elnök nem eléggé képzett, az rányomja a bélyegét az egész gazdálkodásra. Ugyanez a helyzet a könyvelésnél is. Ha elhanyagolják, az zűrzavart okoz a szövetkezet gazdálkodásában. Az állattenyésztésnél is 6ok javítani való van. Több termelőszövetkezetben az egy tehén átlagos tej hozama 1000 liter körül mozog. Ezekben csak a lét- fenntartáshoz szükséges takarmányt kapják meg a tehenek. A Béke Termelőszövetkezetben jól takarmányozzák az új tehén- törzsállomanyt, ennek eredménye, hogy a jószágok tejhozama ötszöröse az előző állományénak. Tanulva a jó példákból, a járás termelőszövetkezetei bizonyára leszűrték az elmúlt év tapasztalatait és igyekeznek az idén is további lépéseket tenni a gazdálkodás megjavításában. Ezt már most a tervkészítésnél el kell kezdeni. K. S. GAZDÁLKODOTT A MÁSÉVAL: Popovics Illés kunfehértói lakos Sipos Ferencnek 268 kéve nádat és 670 kiló rétiszénát adott el 200 forintért. Sípos csak később tudta meg, hogy a nád és a széna a Kunfehértói Állami Gazdaság tulajdona. Po- povicsot háromhónapi börtönre ítélte a járásbíróság. VÉKONYDESZKA KERÍTÉS: — átlátszik a zsírosláda. A kiskunhalasi vágóhíd két fiatal alkalmazottja: Kiss Zoltán és Ben- Ice Mihály, 50 kiló zsírt vitt két ládába rejtve a vágóhíd kerítéséhez, hogy azt este kilopják. Szándékukat felfedezték, s 3—3 hónapi börtönre ítélték őket. TRÁGYÁT LOPOTT: A már büntetett előéletű Horváth János, kelebiai MÁV kocsikísérő a vasútállomás területéről három kocsi trágyát szállított el Sütő Vilmosnak. A mintegy 300 forint értékű lopásért, — egy másik ügyéért járó büntetésével együtt 3 hónapi börtönbüntetést kapott. MEGRUGDOSTA AZ ENGEDELMES RÉSZEGET. Juhász András és Kovács József kis- szállási lakosok együtt italoztak úgy, hogy Juhász berúgott. Társa felszólította, hogy menjen haza. Juhász engedelmeskedett is, de tévedésből Kovács kerékpárját vitte magával, s egy szalmakazal mellett elaludt. Itt talált rá Kovács, s úgy összerúg- dosta, hogy Juhász állkapcsa és járomcsontja összetört. Súlyos testi sértés miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték. ELHANYAGOLTÁK GYEREKEIK NEVELÉSÉT. Mackó La- jós és felesége, tompái lakosok hat gyermekük nevelését annyira elhanyagolták, hogy a különben szükségtelen koldulásért, mezei és tyúklopásaikért sem tették meg a szükséges intézkedéseket. A bíróság ifjúság elleni bűntett miatt a feleséget egyhónapi börtönre, a férjet pedig 200 forint pénzbüntetésre ítélte. Uj termelési kedv, bátor kezdeményezés Foktőn ii LATYAKOS SÁR borítja a Solti utakat, az égen sötétszürke felhők úszkálnak. A szántóföldeken a vetésekre a lassan olvadó hóból vékony jégréteg képződik. Mindenkinek egyhangú véleménye — még Orosz Gábornak, a dunavecsei járás agronó- musának is —, hogy pocsék az idő. Öt azonban nem az utak sara s az alacsonyan úszó felhők izgatják, hanem az, hogy a jégkéreg a vetésekről mielőbb eltűnjön, s helyébe mihamarabb jótékony hótakaró kerüljön. Van is miért nyugtalankodni Orosz elvtársnak a termelőkkel égyütt. A járás szántóterületének 28 százalékán vetettek őszi kalászost, ami eddig igen szépen fejlődött. Orosz elvtárs azért is örült ennek, ment ennyit terveztek, s a tsz-ek és az egyéni gazdák anélkül, hogy erőltették volna őket, el is vetették ezt a mennyiséget, s hozzátehetjük, gondosan előkészített, jól trágyázott talajba. Solton például az idén 15 százalékkal több trágyát hordtak ki a földekre, mint tavaly. A GYÜMÖLCSÖSÖKKEL kapcsolatban már nem tud ilyen 6zép eredményekről beszámolni a járási agronómus. Az egyéniek például — akik birtokában jelentős gyümölcsös területek vannak — elhanyagolták a fák ápolását. Elmulasztották a téli permetezést, a kéregkaparást, koronaritkítást, moniliamumiák összeszedését, stb. A földművesszövetkezet most azon fáradozik, hogy téli hígítású mész- kénlét biztosítson, amelyből a mulasztást némileg pótolhatják. A tsz-ekben már jobb a helyzet. A gyümölcsösök általában rendben vannak és jelenleg is folyik a fák téli ápolása. A solti Dózsa Tsz-ben például 30 hold, a dunatetétleni Micsurin Tsz- ben 80 hold gyümölcsösben minden téli munkát tervszerűen hajtottak végre. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS területén is szép eredményekről beszél Orosz elvtárs. Az elmúlt évben igen sok sertést hizlaltak a Soltiak. Az ősz óta eddig 1500 darab szerződött és ezen kívül őrjárat SOLTON is több száz sertést adtak le hízott állapotban az Állatforgalmi Vállalatnak, örvendetes, hogy a solti gazdák egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szarvasmarhatenyésztés iránt. Eddig mintegy 30 gazda hizlal szerződésre szarvasmarhát. Az állattenyésztés megalapozatlan lenne megfelelő takarmánytermesztés nélkül. A Soltiak azonban erre is gondoltak. Jelenleg mintegy 400 holdon termesztenek már pillangós növényeket, s ez a terület tovább növekszik. Szűcs István tanácstag, középparaszt például két hold pillangóst telepített az utóbbi két évben, s tavaszra már magfogásra szerződik. A községben egyébként arra törekszenek a gazdák, hogy apró magvakból önellátók legyenek. A takarmánytermesztéssel a Szikra Tsz sem akar elmaradni és tavaszra 50 holdon öntözéses lucernatermesztést tervez. A SOLTI dolgozó parasztok termelési kedve egyre nagyobb — állapítja meg Orosz elvtárs, miközben az eget kémleli — most már csak az időjárás legyen jó. Enyhe az idő, az el- jegecesedett hó talán lemegy a vetésekről — állapítja meg. Eddig még különösebb hiba nincs, kár nem esett, s ha így lesz továbbra is, jó termést takarítunk be, N. O. Vajda József elvtárs fiatalember, mégis komoly tisztet 'tölt be a foktői tanácsházán. 1957. július 1 óta tanácselnök a faluban. Itt, Foktőn született, ismeri a parasztokat, s érzi, hogy megbíznak benne. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a falu népének kérésére választották meg elnöknek. ; — Sokszor kellemetlenül érint, amikor öreg parasztok előre sülvegeinek. Az apám, vagy nagyiapám lehetne legtöbbjük. Az ;igaz, ha csak egy mód van rá, lén köszöntőm őket előbb. Ezt követeli meg a már-már feledésszámba menő illem és tiszteletadás. Azt tapasztaltam, hogy a vezetők közvetlensége az egyik alapja a tömegkapcsolatok elmélyítésének. Nem szeretném, ha olyan kritika érne: — No, látjátok, mihelyt felcseperedett, úr lett belőle, elfelejti, hogy mi Volt azelőtt. — Legyünk szerények, következetesek. Nem lehet aktaként kezelni az embereket, mert ez lelkiismeretlenség. Igazságot szolgáltatni, dönteni kényes ügyekben nehéz, de csakis így haladhatunk előre — így szőtte gondolatait. Ezek után a parasztok hangulatáról, termelési kedvéről és a községi tanács ez évi terveiről beszélgettünk. A 1 ok tói parasztok az ellenforradalom óta sokkal lelkesebbek, bizakodóbbak és merész terveket szőnek a jövőről. Csak egy példát említsünk: A község 1957-ben sokkal több fűszerpaprikát termesztett, mint korábban. Ennek gazdasági oka is van. Míg 1956-ban 230 forint volt a fűszerpaprika mázsája, 1957-ben 400 forintért vásárolta meg az állam a parasztoktól. Ezért tavaly 250 kataszteri holÁ Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat borseprőt minden mennyiségben vásárol, azonnali pálinka-csere ellenében. BORSEPRÖT átveszünk telepeinken: Kecskemét, Tisza- kécske, Izsák, Kerekegyháza, Csengőd, Kiskőrös, Jánoshalma, Bácsalmás dón termesztettek paprikát. Ez szép jövedelemforrást jelent a gazdáknak, mivel érzik, hogy az állam megbecsüli őket, ők is teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeiket. Évekkel ezelőtt nagy jövedelmet jelentett a majoránna termesztése. Jöttek a különböző gazdasági intézkedések, s a majoránna »kiment a divatból«. Ma azonban, amikor önállóan tervezik a falu gazdasági programját, s figyelembe veszik a helyi adottságoknak megfelelő jövedelmezőbb terményeket, ismét megjött a kedve a parasztoknak, s újra termesztik a majoránnát, Kari János egyéni gazdálkodó még kísérletezik is vele. Hidegágyi majoránna termesztésével foglalkozik, amit idejekorán kiültet a földre, s ezzel eléri azt, hogy nem kell gyomlálni. Azelőtt kézzel szórták el a magot és helyenként valósággal úgy kiabáltak egymáshoz a növények, másutt pedig túl sűrítek voltak. Az elnök szerint egy hold majoránna felérhet négy hold fűszerpaprika terméshozamának értékével is. Tehát nem rossz üzlet a majoránna termesztése. A foktői hajóállomásnak nyáron nagy a forgalma, különösen a keddi és a pénteki napokon. Ilyenkor 25—30 bátyus parasztasszony utazik Budafokra, Pestre, Sztálinvárosba és Dunaföld- várra. Zöldségféléket visznek a piacra. Tetemes jövedelmet biztosít ez is számukra. Amikor Foktőn 80 fillér volt a zöldbab kilója, akkor Pesten 4 forintért is eladták. A faluban néhány évvel ezelőtt alig lehetett találni libát, kacsát, csirkét. Ma, ha bepillantunk a paraszti házak udvarába, örömmel tapasztaljuk, hogy a gazdák egyre jobban rátérnek a baromfi nevelésére. Ma százával gágognak a libák, hápognak a kacsák és csipognak a csirkék. Ugyanígy van ez a disznóval is. Nincs olyan ház, ahol ne lenne sertés, vagy legalább egykét malac. Többen foglalkoznak sonkasüldő nevelésével. Való János öt darabot szerződött ebben az évben. Van termelőszövetkezet is a faluban. A Béke Tsz tagijainak a múlt év végén 36 forint 60 fillért fizettek munkaegységenként. Eredményükkel elégedettek, s ha a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanék a vezetésre. az irányításra és ellenőrzésre, akkor még eredményesebb munkát végezhetnek a szövetkezetben. A 'múlt évben a Béke Termelőszövetkezet 6 kataszteri hold gyümölcsöst telepített, s néhány év múlva a jonathán alma, a húsvéti rozmaring és a pogácsa alma komoly jövedelmet biztosít a tsz-nek) A lanáeshAii beszélgetés során szó esett a falusi értelmiség szerepéről is. Falun az értelmiség alatt a pedagógusokat értik. Tizenkét nevelő él Foktőn, akik rendszeresen és folyamatosan részt vesznek a társadalmi élet irányításában, az iskolán kívüli nevelés munkájában is. Három pedagógus irányítja a KISZ-szervezetet. Egyikük a művelődési otthont igazgatja, egy a könyvtáros, Az iskola igazgatója egyben a Hazafias Népfront-bizottság elnöke is. Egységesen részt vesznek a különböző propagandaanyagok szerkesztésében, a legtöbb rendezvényt ők szervezik; Ebből megállapíthatjuk, hogy jó a tanács tömegkapcsolata és a községi pártszervezet irányító munkája. Utoljára hagytuk a község 1958. évi terveit. Négy utcában építenek út- áteresz-csatornát, egy kilométeres szakaszon új járdát építenek, három új kutat létesítenek; Kisfoktőn új járdalapokat raknak le, mihelyt az idő megengedi. A piacteret pedig bekerítik. körö6körül beültetik fával; Elárusító asztalokat is építenek; A művelődési otthont meg azzal teszik barátságosabbá, hogy bebútorozzák. Ezenkívül állandó jellegű munkát biztosítanak a színjátszó csoport számára. Mielőtt a terv elkészült volna, a község vezetői igénykutató munkát végeztek a faluban, s parasztok kívánsága szerint állították össze a végleges tervet; Mindezekből láthatjuk, hogy a községi tanács valóban gazdája a falunak, lelkiismeretesség, gondosság jellemzi munkájukat. Régebben féltek a dolgozó parasztok a községházára menni, mert ott vagy a népnyúzó főjegyző. vagy a kakastollas csendőr várta őket; Ma a tanácsot bizalommal keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal a dolgozó parasztok, a a vezetők segítenek abban, hogy terveik és álmaik valóra váljanak* Bicliczky Sándor
