Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

b riía» proletárjaiegyesüljetek ! 7 III. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ara SO fillér MEGYEI LAPJA 1958, JAlfUAK 7, KEDD Több mint 10000 látogatója volt a kiskőrösi Petőfi-hét rendezvényeinek Kiskőrösön vasárnap volt a Petőfi-hét záróünnepsége, Az egész hetes ünnepségsorozat négy kiskőrösi iskola tanulóinak szavalóversenyével ért véget, A legszebb Petőfi-versek tolmá­csolására vállalkozó diákok a kultúrház színpadán léptek fel, Ugyancsak vasárnap összegezték a, Petőfi-hét rendezvényei­nek sikerét is. Megállapították, hogy az idei Petőfi-héten a ren­dezvények látogatóinak száma jóval meghaladta a tízezret, sokan eljöttek a környék városaiból és községeiből is, hogy az ünnepé­lyessé avatott napokban Petőfi emlékével ismerkedjenek, talál­kozzanak; Érdemes jót dolgozni í 12 300 FORINT JUTALOMj a bányászlakásokhoz szükséges vasszerkezetek- határidőre való elkészítéséért ] A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat a múlt évben mintegy másfél millió értékben gyártott vasszerkezeteket a bá­nyászlakásokhoz. Felsőbb szervük értékelve a végzett munkát, 12 300 forintot juttatott azoknak a dolgozók­nak, akik ebben a munkában részt vettek. Ezek szerint az Képünk az országszerte nagy érdeklődéssel kisért Petőfi-hét egyik legkiemelkedőbb eseményéről, az irodalmi emlékest­ről készült, ahol dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott cmlékbeszédct. keijedu szerelmese Szabó Jancsi, a dunapataji általá­nos zeneiskola III. osztályos tanuló­ja. Az édesapja du­nai hajós, aki uszá­lyon tölti élete leg­nagyobb részét. Jancsi alacsony növcsű, mosolygós, kerekarcú gyerek, akinek sötét sze­meiben mérhetetlen vágyakozás él a muzsika iránt. Jó- zsef-majorban lak­nak, a községtől 4 kbométerre. A dél­utáni órákban van hegedűoktatás az iskolában, s ilyen­kor 12 éves bátyja mindig bekíséri kis öccsét a faluba, s este együtt bandu­kolnak hazafelé a fagyos úton. A községi tanács segített abban, hogy Jancsi mjuzsikát ta­nulhasson. Vörös ta­nácselnök ünnepé­lyes keretek között adta át a csendes természetű kisfiú­nak a tanács aján­dékát, a feles hege­dűt. Miközben haza­felé tartanak, a hó­na alatt szoronga­tott fekete tokban is hallani véli a he­gedűhúrok csengé­sét, s gondolataiban azokat a dalokat játssza, amelyek a legjobban tetszenek édesanyjának. Nagy utat tesz meg nap mint nap ez a kisfiú, de fá­radhatatlan, mert a muzsika szárnyalá­sa valósággal lelket önt belé. Egyszerű család gyermeke, s a jövő hegedűsének készül. Még talán nem éri fel ésszel, hogy mit jelentenek az elmúlt esztendők a munkásgyerme­kek számára. Csak akkor érti meg en­nek a megváltozott körülménynek je­lentőségét, ha ösz- szehasonlítja az ő életét az édesapjáé­val. Az igaz, hogy neki is sokat kell gyalogolnia, mint egykor édesapjának, de megéri, mert így legalább tanulhat. Nyáron, amikor madarak csicsereg­nek a fákon, ő he­gedűszóval búcsúz­tatja édesapját a ra­kodóparton. A József-major lakói, ha estelente összejönnek Szabó­ék házában, Jancsi kezébe veszi gondo­san őrzött hegedű­jét, dallamokat csal ki a húrok leikéből, s a felnőttek elmé­lyedéssel hallgatják a kisfiú játékát. — Messzezengő dallam szövi be a tanyavi­lág csendjét. B. Sj A felkér Anna bemulatója párián HARTA KÖZSÉG tűzoltóegy­ségének művészeti csoportja va­sárnap este 6 órai kezdettel a művelődési otthonban bemutatta Gárdonyi.' Fehér Anna című há- romfelvonásos színművét. A HART AI TŰZOLTÓK lel­kes műkedvelői szorosan hozzá­tartoznak a falu kulturális éle­tének felvirágoztatásához. Az ellenforradalom óta már nem egy alkalommal szerepeltek, s a közönség nagy tetszéssel fogadja a népszerű csoport játékát. A FEHÉR ANNA előadása is új színt jelent a tűzoltóegység kulturális munkájában. Céljuk a közönség nevelése, szórakoz­tatása és igényeinek kielégítése. Ezzel a darabbal is bebizonyítot­ták, hogy nem elégszenek meg a tartalmatlan fércművekkel, az ízlést romboló giccsel, hanem bátran nyúlnak hozzá a régi és új magyar színdarabírók kiváló műveihez. A tűzoltók művészeti csoport­jában részt vesz néhány olyan fiatal is, akik tagjai a KISZ-nek és a Lenin Termelőszövetkezet­nek. DICSÉRETRE MÉLTÓ alakí­tást nyújtott Ilachbold Katalin | Fehér Anna szerepében, Szúrnia JPál, Sós László, Brenner Péter fis nagyban hozzájárultak a da- |rab sikeréhez. . ................. 1 Tanácstagi beszámoló Baján Szombaton Baján a józsef- í városi iskolában Romsics Fe­• renc, a város megyei tanácstag­ija mintegy 100 főnyi választó lelőtt tartotta meg tanácstagi be- Iszámolóját. Romsics elvtárs még • vasárnap is Baján maradt, s vá­lasztói közül többen felhasznál­ják ott tartózkodását arra, hogy • elmondják ügyes-bajos dolgai­nkat, javaslataikat. összegből 6300 forint a müsza-3 kiak és az alkalmazottak között] lett szétosztva, a fennmaradó] összeget pedig azok között a! munkások között osztották ki,; akik a lakásokhoz szükséges vas-j szerkezeteket gyártották. Ez a példa is mutatja, hogy! érdemes jól dolgozni, érdemes a; határidőket betartani. [ Kedves vendég érkeze!) Bajára í Vasárnap megérkezett Bajára [ Nagy Sándor mezőgazdasági ku- ttató, Nyíregyháza íőkertésze. A [nagynevű és nagytekintélyű ku- [tató — akit az őszön a bácskai [parasztok Nyírségben járó 45 [tagú küldöttsége hívott meg Ba­bjára — egy hétig tartózkodik a [ Bácskában. Ittléte során az [ezüstkalászos tanfolyamok hall- [ gátéinak tart előadást az alma- | termesztésről, s helyszíni tapasz- E talatcseréken találkozik a járás [községeinek gazdáival. Az első [ napokban Nagybaracskán, Dá- [ vödön és Hercegszántón vesz [részt az ezüstkalászos tanfolya- ► mok előadásaim Jl> tanácstagok és választóik kapcsolata A tanácsnak abban van az ereje, hogy morcul kapcsolatot tart a tömegekkel. A tanácstagok a dolgozó nép közül valók, közöttük élnek, ismerik a munkások, parasztok és értelmisé­giek problémáit, s igyekeznek azokat gyorsan elintézni. A ta­nácstörvény kimondja, hogy »A tanácstag rendszeresen tart­son fogadóórákat éa más módon is erősítse kapcsolatát a lakossággal-^ Tanácsaink tömegkapcsoiaU fcfTBnfl—i tét utolsó Ara)». ben erősödött Ennek oka főként ta volt hogy a tanácsok hatásköre jelentősen növekedett. Ugyanakkor azonban a tanácstagok is jóval többet foglalkoztak választóikkal, mint azelőtt. Az elmúlt évben a 81 megyei tanácstag közül 62 tanácstag január 1-től december 31-ig 441 fogadóórát tartott; Ezeken a fogadóórákon 2111 választó Jelent meg. a adta elő panaszait, de nagyon sok esetben az is előfordult, hogy köz­ügyeket érintő, helyes javaslatokat terjesztettek elő. A fogadóórák egyre népesebbek, különösen azokban a körzetekben, ahol a tanácstagok rendszeresen megtartják. Nem ritka ma már, hogy egy-egy megyei tanácstag fogadó­óráján 20—30 választó is megjelenik. A megyei tanácstagok ma már nemcsak egyszerűen megtartják fogadóóráikat, s az ott felmerült panaszokat, javaslatokat jelentik a felsőbb szer­veknek, hanem sok esetben intézkednek a panaszok elinté­zése, vagy javaslatok megvalósítása ügyében. Judit Menyhért Alpár község megyei tanácstagja például nem egy esetben járt a megyei tanács tervosztályán, hogy a vasúti megálló, valamint a tiszai zsilip megépítése ügyében tárgyaljon. A megyei tanácstagok közül néhányan rendszeresen kijárnak az általuk képviselt községek tanácsüléseire, hogy jobban megismerjék az ottani problémákat. Ilyenek például Major Sándor Helvécia, Szűcs Béláné Hajós község megyei tanács­tagja. Vannak azonban községek, ahol nem látják ennek jelen­tőségét a helyi vezetők, éppen ezért nem is készítik elő meg­felelően a megyei tanácstag fogadóóráját. Ez a helyzet többek között Jánoshalmán is. Pedig a megyei tanácstagok nagyon sokat tudnak segíteni az ügyek intézésében. Itt meg kell jegyezni, hogy a járási és városi tanács még nem értékelik eléggé mindenütt a tömegkapcsolatok megjavításának kérdé­sét. Ezért fordul elő többször, hogy nem elég gyorsan intéz­kednek a megyei tanácstagok által továbbított panaszok és javaslatok ügyében. Erre enged következtetni az is, hogy a 768 járási és városi tanácstag az elmúlt évben csupán 906 fogadóórát tartott. Általában jellemző, hogy a járásoknak és városoknak csak a függetlenített vezetői tartanak fogadó­órákat. Már pedig a járási és a városi tanácsok még közvet­lenebb kapcsolatokat kell, hogy tartsanak a tömegekkel (ha lehet különbséget tenni), mint a megyei tanács. Községeinkben már másképpen alakul a helyzet. A köz­ségi tanácstagok fogadóóráinak megtartásában rosszabb arány alakult ki, hiszen erre nincs is lehetőség, ezért helye­sebb, ha a községi tanácstagok családlátogatásokat tesznek, kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket rendeznek. Ilyen­formán sokkal közvetlenebbül tudomást szerezhetnek kör­zetük megoldásra váló problémáiról. Végül meg kell említeni, hogy a tanácstagok jobb mun­kájához jobb feltételeket is kell teremteni. Ebben a kérdés­ben a megyei, járási, városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak vannak tennivalói. Érvényt kell szerezni a tanácstagok jogainak. A vb-k vezetői, a tanácsapparátus dolgozói és a különféle szervek vegyék figyelembe a tanács­tag helyes javaslatait. Ezzel hozzájárulnak a tanácsok és tömegek jó kapcsolatainak további erősödéséhez. Nagy Ottó A KÉMIA BEVONUL A KONZERVIPARBA (3. oldal} KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) SZOCIALISTA SZERZŐDÉSSZEGÉS (3, oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) A ZŰZMARAS TISZA MENTÉN (4, oldal) MUNKAEGYSÉG. VAGY RÉSZESMÜVELÉS ? (5, oldal) bírósagaink egyévi munkája <5. oldal) AZ EGYKORI LENIN-FIÜ- BÓL MUNKÁSOK LETT (3, oldal) A HART AI KÖZÖNSÉG nagy szeretettel fogadta a fiatal mű­kedvelők igyekezetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom