Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

Magyar Narancsosok

Kajszi* és róxsabarack"termesstés Halason

S r- P ^ Q > R ^ T -ft

Mit láthatunk a kétfelé bontott táblázatból ?

o

D

A

H A

Z

A

IDEGENBEN

KTE

7

4

3

—

17: 5

11

€

8

5

1

2

9: 5

11

1

Bácsalmás

8

8

—

—

25:10

16

1

7

2

1

4

9:15

5

8

F. Építők

7

4

3

—

13: 4

11

7

8

4

1

3

16:13

9

3

Sz. Szpartakusz

8

6

1

1

27: 6

13

2

7

2

2

3

10:11

6

4

Hm. Dózsa

7

6

1

—

21: 6

13

3

8

1

3

4

5: 9

5

9

Sz. Építők

7

J

1

3

15:12

7

13

8

4

2

2

17: 9

10

2

MÁV HM TE

8

5

2

1

13: 5

12

5

7* 2

1

4

7:19

5

10

Csongrád

8

ti

—

2

17: 7

12

4

7

1

2

4

10:15

4

11

H. Kinizsi

8

4

2

2

14: 9

10

8

7

2

1

4

8:11

9

5

K. Építők

b

5

—

3

14:13

10

10

7

1

3

3

7:11

5

6

F. Honvéd

8

4

2

2

15:11

10

9

7

1

1

5

9:14

3

13

Szőreg

8

2

4

2

11: 9

8

12

7

2

—

5

7:18

4

12

Szentes

7

4

1

2

11: 8

9

11

8

—

3

5

4:16

3

14

Dorozsma

7

2

1

4

11:11

5

15

8

2

1

5

14:23

5

7

Hm. Vasas

7

3

2

2

10: 9

7

14

8

—

2

6

6:25

2

15

Nagylak

7

I

1

5

8:16

3

16

8

—

—

8

3:28

i

16

harmadát, ahol ezek voltak, a gutaütés nem bántotta, míg a másik kétharmad rész vadbarack alanyon lévő csemetéi egész sorokban kipusztultak.

Fel kellene használni a Kínával való baráti kapcsolatot is és vadalanyokat kellene behozni. Megállapítani: van-e ott gutaütés a barackfák között, ugyanakkor a kiffer-körte megjavítására lehetne behozni a homoki körtékből nagyobb és keményebb fajtákat is.

A HIRES baracklikőr és párlat készítésére szeszfőzde működik városunkban. Ebből szamóca hozzáadásával világcikket lehetne kihozni a kiffer-körte likőrjével együtt. Halas barack- hozam tekintetében országosan a harmadik helyen áll Kecs-1 kémét és Nagykőrös után, itt' kerül eladásra Jánoshalma és környéke termése is. Üjabban ládagyár is üzemel nálunk. A további és legsürgősebb feladat mostmár a kiváló fajták tömeges elszaporítása, a régi hírnév és jövedelmezőség továbbfej lesztPSP

Medveczky Károly,

<vYi:itui:K.\ »•: v elé ritői

lői munkaközösségével karöltve, rendezi meg a, nőtanács ezeket az előadásokat.

A TÖRÖK HÓDOLTSÁGBAN Kecskemét, Nagykörös és Halas a szultán maganuradalmaiként szerepeltek. A nemes gyümölcsoltóvesszőket török tiszt hozta magával lóháton és az üvegmeggyét éppen Pándi magyar kapitány kezébe adta. Innen származik az üvegmeggy másik elnevezése is. így jött be a finom, óriási kajszi és a sokféle nemes gyümölcs.

Halason és Lajosmizsén van a régi, egyesített Pest megye kát legmagasabb, 142 méteres pontja az Adria szintje felett. Itt van a vízválasztó, a talajvíz fele a Dunába, másik fele a Tiszába igyekszik. A napfény cukrosító besugárzása itt a legnagyobb, a termények száraz béltartalma a legmagasabb. A nedves altalaj igen alkalmas és kedvező a szilva- és almafának, sőt az asztaliszőlőnek is. 1939-ben óriási barackhozam tördöste le az ágakat. Kiderült, hogy a halasi kajszi- és rózsabarack jobb minőségű, mint a többi, úgy a szesz-nyereménynél, mint a lekvárnál, a kései rózsabarack külön muskotályos ízével és festői külsejével tűnik ki.

Akkoriban csodáltam meg Kecskeméten a Hankovszky-te- lep legfagyállóbb, 16 fokot is kiálló, lilásan sötétlö rózsabarackját. Nemtermő években is dúshozamú; egypár fa terméséből lovat lehetett venni. A gyönyörű árut darabonként, selyení- papírba csomagolva, mint a narancsot, szállították külföldre. Ezek a fajták aszalványnak is beváltak kemény szövetszerkezetükkel.

KÜLÖNÖSEN SZÉP róz=aba- rackok terjedtek el Baranyai Ferenc halasi faiskolájából. A MO-as években kecskeméti kiállCLOAlft.is&OKOZAT A

A szülők pedagógiai nevelése érdekében előadássorozatot állított össze a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium, öt korcsoportban, minden korcsoport részére öt előadásban van összeállítva a gyermek nevelésével járó mai problémák sokasága. Az előadásokat'orvosi, pedagógiai és lélektani szempontok figyelembevételével egy országos munkaközösség állította össze. Megyénkben februártól kezdődően havonta, az iskolák szükupaktól 3'5(k?i^ Anélkül 2’5o-ei

k^p tires HYPO üvejérí 3 Boltból!

f

Az egyesületek sorrendje az őszi bajnokság végső állásának a sorrendje. A pontszamok utáni rovat az illető egyesületek otthoni, illetve idegenbeli helyezését mutatja.

A bajnoki táblázat kétfelé osztása

— otthon és idegenben lejátszottakra

— igen érdekes képet nyújt a csapatok helyzetéről és őszi szerepléséről.

Az otthoni táblázatot vizsgálva, mindjárt láthatunk néhány meglepő jelenséget. A bajnokságban vezető KTE az ötödik, a F. Építők a hatodik és az élcsoporthoz tartozó Sz. Építők 13. helye a legnagyobb meglepetés. Odahaza legjobban Bácsalmás szerepelt. Mind a nyolc mérkőzését megnyerte! Otthonában veretlen még a KTE, az F. Építők és a HM Dózsa. Odahaza nyeretlen csapat már nincs. Döntetlenül még nem játszott saját pályáján a Bácsalmás, a Csongrád és a K. Építők. Az utolsó Nagylak kivételével, mindenegyes csapat gólaránya aktív. A legjobb gólaránya a Szegedi Szpartakusznak van, négy és félszeres, utána a HM Dózsának három és félszeres és a KTE-nek, csaknem két és félszeres.

Idegenben viszont KTE áll az élen. Ez segítette öt az őszi első helyre is.

Második helyen a Szegedi Építők áll. Ez az együttes az egyetlen csa* pat, amelyik idegenben jobb ered* ményt ért el, mint otthonában. A harmadik helyre az F. Építők került. E három csapat volt, amelyik legalább 50 százalékos eredményt ért el idegenben. Feltűnő rosszul szerepel idegenben a Bácsalmás és a HM Dózsa. Ez utóbbinak csak egy győzelme van, de ez elég meglepő: az utolsó fordulóban Szegeden győzött a Szpartakusz ellen. A dorozsmaiak is ugyanannyi pontot szereztek ide-* genben, mint otthon, de az 50 százalékot nem érték el. Idegenben csak az első három helyezettnek aktív a gólaránya. Olyan csapat nincs, amelyik nem kapott volna ki az ellenfél pályáján, sőt egyetlen vereséggel sem dicsekedhet egy csapat sem. — Nyeretlen csapat három akad: Szentes, HM Vasas és a Nagylak. Ez utóbbi még pontot sem szerzett. — Idegenben nem ért el döntetlent a Szőreg és természetesen a Nagylak.

Mindent összegezve, fontos az otthoni eredményesség, de még fontosabb az idegenbeli jó szereplés, mert rendszerint az ellenfél pályájáról elhozott pontok segítik az egyesületet az élre.

A szőlő szerelmesei

Téli látogatás a Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász János

Kísérleti Telepén

KATONATELEP, odakünn zuzmarás, fehér világ, jó így kinézni bentről, a meleg igazgatói irodából, ahol a falák a hírneves Mathiász János emlékét idézik: oklevelek és emléklapok, a világ minden tájáról, egy állandó kutatásban eltelt élet beszédes bizonyítékai. Már órák óta folyik a beszélgetés kizárólag

szőlőről, borról, kísérletezésről, na, meg, ami ezekkel szervesen összefügg: a régi és a mostani Katonatelepről.

Kocsis Pali bácsiból csakúgy ömlik a szó; az emlékek elragadják, szinte ég, lángol az egész hatalmas, jólmegtermett ember, hetvennégy éves korát meghazudtoló, csupa elevenség az egész ember. Van, miről beszélnie. Hogyne, amikor tizenkét éves kora itt él! Azóta munkálkodik a Matniász-hagyaték ápolásán, a saját nemesítési elképzeléseinek megvalósításán, szinte állandó

A négylevelű lóhere ebben az esetben a szerencsét jelenti. A szerencsét, amelyben többé-kevésbé minden ember reménykedik. Kecskeméten a négylevelü lóherének, azaz a szerencsének, a reménykedésnek háza az Arany János utcában van. Olvasóink azt hiszem ki is találták már, hogy a toló—lottó irodáról van szó. Nincs olyan ember Kecskeméten, aki ne ismerné, legföljebb olyan, aki tagadja, hogy ismeri. Nemre és korra való tekintet nélkül, mindenfajta foglalkozású ember megfordul ebben a kis üzletben, amelyiknek kicsinységénél csak forgalma nagyobb. A nagy forgalom külső szimbóluma, hogy az üzletfelek testi épségének nagyobb zsúfolódás esetén a közvetlen Jkocsiútra lépés veszedelmeitől megóvására vaskorlátot húztak az előtte levő gyalogjáró szélére.

Bent diszkrét homályban Íróasztaloknál és irópol- coknál töprengő nők és férfiak írogatják szerencsehívó jeleiket színes papírlapokra. Eleinte csak a tizenkét- találatos totó-szerencsejegyeket árusították itt. De bizony, aki próbálta, — cs ki nem próbálta — az tudja csak, hogy milyen nehéz azt a tizenkettőt eltalálni. Van, aki tizenegyig, tízig, kilencig eljut. De a többségnek meg kell elégednie ennél kevesebbel is. Néha szégyenszemre eggyel—kettővel csupán. Ezeknek vigasztalására támasztották életre a múlt év tavaszán a lottót, ahol már öt találat is elég, sőt már két találattal is lehet ízelítőt kapni a szerencséből. Ez a könnyű lehetőség újabb tömegeket csábított a szerencséért küzdés mezejére úgy, hogy a múlt év nyarán már ki kellett bővíteni és át kellett alakítani a kecskeméti szerencse- házat.

A velencei szenátust évenként selejtező, kilencven számot feltüntető kockákra osztódó papirosnak igen sok híve akadt. Mintha csak nem hatvan évvel ezelőtt, — 1897-ben szüntették volna meg a régi lottót, a népszerűbb nevén: lutrit, hanem egy-két nappal ezelőtt, az emberek olyan hamar beletanultak. A közbeeső hatvan év osztálysorsjátékos idejét egészen elfelejtették. Az osztálysors.játck amúgy sem volt soha olyan közked- veltségű, mint a lutri, llosszú-lejaratú liúzási tervével és aránylag drága sorsjegyeivel nem a szegény emberek pénztárcájához volt méretezve. A német lotterie- >ól lutrira egyszerűsített lottó — régebben ezen a néven nemigen emlegették — annál kapósabb volt. A legszegényebb ember is megkísérelhette vele pár krajcárért a szerencséiét.

Kecskemétnek is voltak szenvedélyes lutrijátékosai. Ezek között emlegetik a múlt század utolsó évtizedeiben élt kecskemétiek Krizsáu bácsit. Krizán bácsi öreg

harcban a természettel: talajvízzel, esővel, jéggel, széllel.

De itt vannak a telep többi kutatói is, s micsoda kedvvel, hévvel magyarázzák, min dolgoznak, mit akarnak, milyen terveik vannak! Itt van Staudt Károly telepvezető, a gazdasági, pénzügyi, szervezési munkák irányítója; azután Andrási Elemér vezetőkutató, és a többiek: Erős János, Szegedi Sándor, Darnai Ernő, Bányai Antal kutató, akik együttesen szorgoskodnak a Duna—Tisza közi homoki szőlőkultúra, de általában hazánk külföldön is régóta elismert szőlészetének fellendítésén. Külföldöt említettem, el kell hát mondani az olvasóknak, milyen népszerűek külföldön a Mathiász- és a Kocsis-szőlők.

ÁLLJON ITT példának néhány tény: szoros kapcsolat létesült az elmúlt évek alatt a környező és távoli országokkal (Cseh- .szlovákia, Románia, Svédország, Jstb.); Amerikából több rendelés [érkezett a közelmúltban is; a [Szovjetunióval szoros baráti kap- tcsolat alakult ki, ezt különösen •elősegítette Procsenkónak, a Kievi Szőlészeti Kutató Intézet [munkatársának hosszabb ideig [való itt tartózkodása, amikoris elmélyülten tanulmányozta az itteni kutatási eredményeket. Erire a látogatásra Kocsis Pali bácsi és munkatársai igen büszkék.

i A BESZÉLGETÉS során nagyszerűen kibontakozik az a nagyiarányú és országos jelentőségű kísérletezés, ami ezen a telepen folyik. Ide tartozik például az úgynevezett szabadföldi rügy- ! dugványozási eljárás. Ennek megoldása annál is inkább nagy- jelentőségű, mert a tömeges csemegeszőlőtermesztés a honfoglalás óta megoldatlan problémája a hazai szőlőtermesztésnek. Azután itt van az új c-emegeszőlő- fajták előállítása, a környék élettani, növényvédelmi, művelődésmód kísérleteinek eredményes továbbfolytatása, a Duna—Tisza közének, mint hagyományos ■szőlőtermesztési táj sajátos feladatainak megoldása, a homoki ■szőlőtermesztés gépesítése, stb. [A telep kutató-kísérletező munkájában már eddig is örvende- Itos eredmények mutatkoznak. Ilyenek többek közöt az a talaj- 1 és növényhömérsékleti mérések, és egyéb kísérletek alapján ki- ; dolgozott új szőlőművelési mód- íszer, amelynek segítségével óv'pEsi fpilnrlps hÍ7.tnsí1 lmt.n mór a

ai

közeljövőben a homoki szőlőtermesztésnek. Másik nagy eredmény még a törzsszőlő-telep létesítése, s a íajtaelszaporítás gyors módszerének kidolgozása.

Az alkony, sőt lassan észrevétlenül már az est is ránk köszöntött, de mi még mindig a szőlő csodálatos világában jártunk* megfeledkezve minden másról. Igen, így van az ember mindig, ha a természet megváltoztatásáért, az emberi felemelkedésért folytatott küzdelemmel találkozik: fellelkesül, s szinte szeretne ott maradni azokkal az emberekkel, akik ezt a messze vidéken megbecsült munkát végzik. Most tél van ugyan, a katonás rendben sorakozó szőlőtáblák fázósan dideregnek, a hideg januári szél végigpaskolja testük, de azért a munka nem áll most sem a telepen: készülnek a tavaszi munkákra, folyik a laboratóriumi munka, s a kutatók papíron is rendezik az egész évi tapasztalataikat.

MÉG NÉHÁNY szót az emberekről. Szeretnek itt lenni, jól érzik magukat. Csak azt fájlalják, hogy kevés itt a kulturális lehetőség. Általában, eléggé elszigetelten élnek a világtól. Né- kány kilométerre Kecskeméttől, s mintha ezer kilométerek választanák el őket onnan. Az egyik kutató, saját bevallása sze- rint (igaz, hogy arra kért, ne írjam ezt meg, de mégis le kel) írnom a neve leírásának mellőzésével legalább) több év óta, amióta itt él, még egyszer sem volt színházban. Ez bizony, nem jól van így!

Egy dologban a kutatók szembetűnően egyetértenek. Egyöntetűen vallják, hogy Kocsis Pali bácsinak az érdemei kimagaslóak. Az ő nagy szaktekintélye, túlbecsülhetetlen tapasztalata a telep összes munkájának a középpontjában áll.

AZ Ö NEVE immár letagadha- tatlanul örökre összeforrt a Mathiászéval, Katonateleppel, s a homoki szőlőtermesztéssel. Aki egyszer is beszélt vele, hallgatta őt beszélni a szőlőről, az hosszú ideig nem tudja felejteni derűs, mosolygós arcát, fehér bajuszát, s azokat a humoros, érdekes történeteket, amiket az együttlét alatt elmesélt.

így élnek hát, s munkálkodnak a párt és a kormány kellő támogatása mellett ezek az em- itt, egy kicsit távol a világtól — a szőlő szerelmesei.

Varga Mihály

lításon találkoztam Borsi Lajos termelővel, aki az első lapos rózsabarackot is bevezette keserűmagú, fagyottűrő potyogóbarack alanyon. Bácskába áttelepült magyaroktól is hallottam Feketehegy vidékéről, hogy a kerítéseket a potyogóbarackbói kellene körülvetni a sokféle növény helyett. Én alkalmaztam ezt a rendszert s a fák temérdek cefrebarackot termettek minden évben.

Megállapítást nyert," hogy a barackot Kína vadontermő ligeteiből hozták Perzsián és török földön át hozzánk, a nagy kínai fal mögé volt elzárva egészen a XV. századig. Most ajánlatos lenne, hogy a baráti kínai földön szakemberek tanulmányozzák a vadbarack és körte ligeteit és alanyokat behozni a gutaütés járványának leküzdésére. Halason is voltak régen magas kort megért, gutaütéstől mentes fák. Vó- rösszilva vadoncokra oltották és kisebb lombozattal, de óriási barackokat neveltek. Saját telepítésemhez is a »magyar legjobb« nevű kajszit szilva alanvnn utalták ki k a t.priilpt p£Vgyógyszerészsegéd volt. Sohasem sikerült önálló patikát alapítania, de kedélyessége miatt mindenki szerette és mindenkinek bácsi-ja volt. Azt is mindenki tudta róla, hogy állandóan rakja a lutriszámokat, de sohasem nyer. Hogy szerencséjét jobban biztosítsa, egy kissé babonás eljárással, mert bizony a szerencsejáték egy kissé rokon a babonával, nem maga tetie be a számokat, hanem keresett egy még nálánál is öregebb nénit és azzal végeztette el ezt a fontos műveletet. Miután következetesen mindig más számok jöttek ki a bolondos szerencsekerékből, egyszer aztán elfogyott a türelme és mérgesen förmedt rá a nénikére:

— Hogy tette be maga azokat a számokat?

— Én— én

__ — mentegetődzött ijedten a néniké

— nagyon jól betette.

— Most már értem. Nagyon jól betette; Ez volt a baj. Azért nem tudtak kijönni — mondta Krizsan a néniké elfogódottsága láttán, most már kissé higgadtabban. Aztán átadta betétei végett újabb tippjeit a következő hétre.

Hogy milyen öreg Kecskeméten a lottó-, vagy lutrijáték? Ki tudná megmondani! Kétségtelen, hogy emberemlékezet óta mindig volt lutri.játék Kecskeméten, a fentebb említett osziálysorsjátékos változásig. Hogy minden népszerűsége ellenére nem lehetett olyan szeles elterjedtségű, mint amilyen ma, az Arany János utcai szerencscház forgalma után ítélve, azt elsárgult városi iratokból is ki lehet hámozni. Azt mondja például egy százhúsz évvel ennek előtte készült írás:

„Alólírt Szabadalmas Kecskemét Városának Nemes és Nemzetes Bírái Szentesi Lakos és Lotto (hivatalosan akkor is így hívták) Collector Szabó Tódor kérésére ezen leveliink által bizonyságot teszünk arról, hogy a városunkban lakó Lotto Collector azért, hogy ezen foglalatosságot gyakorolja, a város részére sem adót, sem más taxát nem fizet. Melyről kiadtuk ezen bizonyság levelünket Városunk fiskus pecsétjével megerősítve,

Kecskemét, november 2kán, 1837.

N. N. Bírái Szab. Kecskemét Városának.“

Ebből kiérthetjük, hogy nem valami jövedelmező foglalkozás lehetett a Lotto Collectorság, ha még adót sem kellett utána fizetni. Dehát miért nem tette be a nyerő számokat a maga számára a Collector úr, hiszen ott ült a tűz mellett, tudnia kellett, melyek fognak kijönni! Vagy hogy ö is csak olyan reménykedő szerencsepróbáló volt, mint a többi közönséges lutrizóI

JOÓ5 FERENC, a TT1T tagja

KIECS KÍNÉT! SÉTÁK

A négylevelű lóhere háza