Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
A holland Antillákhoz tartozó Curacaonál riadókészüitségben van a holland tengerészet. A Venezuelában történt lázadás következtében nem tartják lehetetlennek, hogy a telkelók megpróbálnak repülőgéppel kijutni az országból, hogy az Antillákra meneküljenek. A jugoszláv—szovjet kulturális és tudományos együttműködés tervének összeállítását célzó moszkvai szovjet—jugoszláv tárgyalásokon záróközle- ményt adtak ki. A két küldöttség az együttműködés további kiépítésének és szilárdításának kölcsönös óhajától vezérelve, szerződést írt alá, amely széleskörű együttműködést irányoz elő a művészet, a tudományok, a film, a felsőoktatás, a művelődés, a könyvkiadás, a rádió és a televízió területén. A norvég kormány csütörtökön illegálisnak jelentette ki 900 oslói városi rendőr kétnapos sztrájkját. A levél azt is tudtul adta, hogy az igazságügyminisztérium felkérte Oslo rendőrfőnökét, intézkedjék, hogy a béremelésért sztrájkoló rendőrök haladéktalanul lépjenek ismét szolgálatba. Mint az Humanité jelenti, Párizsban véget ért a Franciaországban tanuló fekete afrikai diákok szövetségének nyolcadik kongresszusa. A kongresszus határozata kimondja, hogy tekintette] a francia imperializmus sajátságos jellegére, az afrikai országok függetlenségét nem illúzórikus reformok megvalósításával, hanem az afrikai dolgozó tömegek forradalmi harcával kell kivívni. A csöcsiangi tartományi népi gyűlés hatodik ülésén beható vita után határozatot hoztak, amely szerint mindazokat a fontos állami vezetőket és képviselőket, akik a kommunista párt vezetése, a népi demokratikus diktatúra rendszere és a szocializmus ügye ellen támadó bur- zsoá jobboldali elemekké váltak, megfosztják korábban viselt tisztségeiktől, illetve képviselői mandátumuktól: A kairói értekezletnek a* imperializmusról szóló határozata KAIRÓ. Az ázsiai—afrikai népi szolidaritási értekezlet szerdán határozatot fogadott el az imperializmusról: az értekezlet a többi között a leghatározottabban elítéli: az imperializmus mindenféle formáját és megnyilatkozását; a más országok belügyeibe való külföldi beavatkozást; a katonai és politikai paktumokat és szövetségeket, amelyek befolyási övezetekre akarják osztani a világot, veszélyeztetik a világbékét és elnyomják a népek szabadságtörekvését; katonai segély adását valamely országnak, vagy országok csoportjának, amely fenyegetést jelent a szomszédos országokra; egyes országok nemzetgazdaságának kizsákmányolását egy imperialista hatalom javára; nemzeti kormányok megbuktatását az imperialisták érdekeben ; az olyan segélyt, amelynek feltételei károsak a kisebb országok érdekeire, korlátozzák szu- verénitásukat és függetlenségüket; katonai támaszpontok létesítését más országok területén. A határozat követeli, hogy a gyarmatosító hatalmak haladéktalanul ismerjék el a gyarmataik és protektorátusok jogát a teljes függetlenségre és, hogy haladéktalanul szűnjék meg az imperialisták ellen irányuló nemzeti mozgalmak részvevőinek üldözése. A határozat ezután sorraveszi azokat az ázsiai és afrikai területeket, amelyeken az imperializmus befolyása érvényesül. Az arab nemzet függetlenségi és egységtörekvésével foglalkozva, a határozat élesen elítéli a külföldi beavatkozást, amely veszélyezteti a középkeleti békét. Az értekezlet felszólítja Afrika és Ázsia népeit, hogy teljes erejükkel támogassák azokat, akik szabadságukért és függetlenségükért küzdenek. Közlemény dr. Petru Gtoza egészségi állapotáról BUKAREST. Az 1957. november 17-én végrehajtott sebészeti műtét eredményeképpen átmeneti javulás állt be dr. Petru Groza egészségi állapotában, később azonban a betegség, tovább fejlődött. A beteg általános állapota és a betegség tünetei is rosszabbodtak. A beteg megfelelő gyógykezelésben részesült. A közleményt dr. Petru Groza kezelőorvosai írták alá. Vízkorlátozás Kecskeméten A Kecskeméti Vízmű közli a fogyasztókkal, hogy január hó 5-én 7—16 óráig csökkentett üzemmel tud vizet szolgáltatni. Kéri a fogyasztókat, hogy előzőleg megfelelő mennyiségű vizet tároljanak. Távirati „totózás“ Január 6-án tanfolyam inául a községi tanácsvezetők részére A megyei tanács végrehajtó bizottsága a községi tanácsok vezetői szakmai képzettségének fejlesztése érdekében a solti üdülőben január 6-tól folytatólagosan, nyolc turnusban, négynapos tanfolyamot szervez. Naponként egy előadás fog elhangozni. Az előadások tematikája a következő: ( 1. A vezetés, 'tömegkapcsolatok és egyéb szervezési kérdések. Előadó: Dallos Ferenc vb- elnök. 2. Községpolitika, községfejlesztés és pénzgazdálkodás. Előadó: Varga Jenő, vb-elnökhelyettes. 3. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek segítése és a községi tanácsok feladatai a fejlesztés terén. Előadó: Kocher László vb -elnökhelyettes. 4. Az igazgatás kérdései. Előadó: Monori F. Dezső, igazgatási osztályvezető. A tanfolyamon először a vb- elnökök vesznek részt negyvenes csoportokban. Utánuk következnek az elnökhelyettesek s a titkárok. A tanfolyamon belül négy tanulócsoport alakul és egy-egy csoportot a járási tanácselnökök vezetnek. Ezzel biztosítják azt, hogy az előbbi témákból következő tanácsi feladatokat aprólékosan, minden részletre kiterjedően és a gyakorlat számára hasznosíthatóan fogják megtárgyalni; i A svéd tengerészek, akik ki- •fogásolták, hogy nem vehetnek I részt a »totozásban«, a jövőben í távirati úton tippelnek. A svéd {hajók rádiótávirászai összegyűj! ! i » tik a tippeket és a széles tengeren át a rádió útján elküldik a kikötők »totózójába«. Az első szputnyik többe került, mint a második Zverjev szovjet pénzügyminiszter legutóbbi sajtóértekezletén külföldi újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az első szovjet műhold többe került, mint a második. — Természetesen — fűzte hozzá a miniszter — a sorozatos gyártás csökkenti az önköltséget. Lengyelország javaslata az európai atomfegyvermentes övezetre Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a NATO párizsi csúcsértekezletén lázas igyekezettel próbálta a NATO tagállamokat atomfegyverekkel ellátni, hogy ezzel az USA területét valamennyire mentesítse az atomháború rémétől. — Ezzel szemben Lengyelország javasolja, hogy Közép-Európában mintegy 800 000 km’ terülelen, ahol 105 millió ember él (Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Német Szövetségi Köztársaság) atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre. 3COkm ’Ctiu/Z •; }Lengyelország áltál/amott atomfegyver mentes zóna yg NATO. tagállamok NSzK. nélkül ] | |fj Varsói szerződés tagjai NDK, Lengyelország ás Cseh ■ Szlovákia nélkül i) NEMZETKÖZI SZEMLE millió Bandungtól Kairóig Az ember feszegeti bolygónk hatarait és már a kozmikus tér küszöbére lép. Ám, miközben elhagyni készül sártekénket, földi házatáján még számos égető probléma vár orvoslásra. Ezek között is tán a legsürgetőbb a gyarmati rendszernek és súlyos következményeinek a lehető Ieg- fájdalommcntesebb felszámolása. Aligha ismert a történelem nagyobb anakronizmust, mint azokat a kortársakat, akik a — XX. század második felének világűrbe törő embere mellett — még mindig lehetségesnek tartják a gyarmati rabtartás megörökítését. Ez a kiáltó ellentmondás mindinkább tarthatatlanná válik. Rendkívül meggyőzően szemlélteti ezt az a bárom éves időszak, amelyet Bandung és Kairó szimbolizál. 1955 elején 20 ázsiai és afrikai nemzet »engedte ki a palackból-» a »bandungi szellemet«. A most zárult kairói kongresszuson már 45 ázsiai és atri- kai ország képviseletében 1700 millió ember küldöttei állapíthatták meg, hogy a gyarmatosítás ellem harc korunk ellenállhatatlan történelmi áramlatává vált. Az eredményes nemzeti felszabadító harc révén sok ázsiai és afrikai ország megszabadult az idegen elnyomástól. Ezzel a nemzetközi politika új, önálló és egyre nagyobb súllyal jelentkező tényezőjévé lépett elő. Ez az új világpolitikai faktor már az ENSZ-ben is kezdi kérdésessé tenni az amerikai szavazógépezet zavartalan működését. Ebben az időszakban bontakozott ki a nemzeti felszabadító mozgalmak és a szocializmus erőinek együttműködése, amely hatásos ellenszernek bizonyult az agresszív imperialista lépések elhárítására. Tanúi voltunk egyebek között az Egyiptom elleni brit—francia—izraeli agresszió kudarcának: a szíriai haladó erők győzelmének, legutóbb pedig az indonéz népi mozgalom fellendülésének Nyugat-Irián visszaszerzésére. „Helyi" konfliktusok? Az érem másik oldala már néni ilyen fényes. Gyarmati háború folyik Algériában, megmegújulnak az imperialista beavatkozási kísérletek Indonéziában, Szíriában és a világ más térségein. Washington szorgalmazza a NATO és az ázsiai katonai tömbök egybekapcsolását. Ez a párizsi NATO-értekezleten előterjesztett amerikai terv cinikusan számol ázsiai, vagy afrikai »helyi« konfliktusok lehetőségével. Talán nem is kell bizonygatni, hogy a mai világ- helyzetben, a nukleáris és a ra- kétafegyverck korában, az ilyen »helyi« konfliktusok aligha korlátozódnának csupán a kiszemelt áldozatokra, hanem felidéznék a legszörnyűbb kataklizma közvetlen veszélyét. A NATO párizsi csúcsértekezletének erre a kihívására a kairói kongresszus azzal válaszolt, hogy tanácskozásainak középpontjába a béke gondolatát állította. Az ázsiai és afrikai népek békés eszközökkel akarják kivívni, illetve biztosítani politikai és gazdasági függetlenségüket. Békére van szükségük, hogy konszolidálhassák eddigi eredményeiket és hogy minden erőforrást, a tudomány nagy vívmányait a nyomor, a betegségek és a tudatlanság leküzdésére fordítsanak. A kairói értekezlettel összefüggésben egyes nyugati fővárosokban most arról panaszkodnak, hogy a Szovjetunió ismét kesztyűt dobott a Nyugatnak. Egyöntetű vélemény szerint a feltétel nélküli gazdasági segélyről szóló szovjet ajánlat volt a kongresszus »szenzációja«. Erről a New York Herald Tribune december 29-i számában így vélekedik: »a Szovjetuniónak a fejlődésben elmaradott országok korlátlan megsegítésére tett kairói ajánlata a legközvetlenebb és legveszélyesebb kihívást jelenti az Egyesült Államokkal szemben, azon emberek százmillióinak hűségét illetően, akikről az Egyesült Államok önelégülten azt tételezte fel, hogy állandó jelleggel a nyugati Ideálokhoz vannak kapcsolva«. A sarlótól a szputnyikig? Egyes józanabb nyugati politikai körökben kezdik belátni, hogy a »szputnyik-testvérek« jelezte erőegyensúly-eltolódás következtében már nem igen alkalmazható a flottatüntetésekrc alapozott gyarmatosító politika. Ennek az újszerű gondolkodásmódnak ad hangot a tekintélyes londoni Times, amikor december 30-i számában arra hívja fel a figyelmet, hogy a »legnagyobb hiba az lenne, ha minden nyu- gatellcncs véleményt kommunista megnyilvánulásként kezelnének«. A kairói értekezlet tanulságát a Times cikke végén így összegezi: »a nyugati hatalmaknak ebben a térségben megvannak a sajátos érdekeik, amelyeket meg kell védeniük, de a Kizárólagos katonai politika nem felel meg a népek várakozásának«. Még jellemzőbb következtetésre jut John Sparkman amerikai demokratapárti szenátor. Sparkman december 30-án felszólította az Eisenhower-kor- mányt, módosítsa külpolitikáját, hogy ellensúlyozni tudja azt a hatást, amelyet a szovjet szput- nyikok az ázsiai semlegesekre gyakorolnak. A szenátor, aki a szenátus külügyi bizottságának képviselőjeként nemrégen körutat tett 13 ázsiai országban, útjáról írásban tett jelentést a külügyi bizottságnak. Jelentésében rámutat: az a tény, hogy a Szovjetunió »40 év alatt a sarlótól a szputnyikig haladt előre, azt a meggyőződést keltette számos vezetőben, hogy a kommunista eredmények nemcsak szavakon, hanem tetteken alapulnak«. Ami azonban »még ennél is veszélyesebb« — fűzi hozzá — ezek a vezetők feltételezik, hogy »a szovjet kommunizmus képviselte gazdasági és politikai rendszer a legmegfelelőbb arra, hogy valamely elszegényedett, elmaradt nemzetet a nélkülözésből a bőségbe emeljen fel«. A józan tanácsok ellenére Washington eddig nem talált jobb választ a kairói értekezletre, minthogy elküldi Dullest a bagdadi katonai paktum közeljövőben megtartandó ülésére. A Duiles fémjelezte amerikai válasz is arra mutat, hogy az erőegyensúly módosulása a szocialista világ javára önmagában még nem hárítja el fejünk felól a »helyi« konfliktusok veszélyét és annak beláthatatlan következményeit. Mindaddig nem tekinthetjük biztosítottnak a békét és a birtokba vett gigászi természeti erők kizárólag alkotó fel- használását, ameddig a gyarmat- tartó hatalmak igyekeznek megfosztani az egykori s a mai gyarmati birtokok népeit az önálló életre vaió joguktól. A békcszc- rető emberek nagy világmozgalmába n mindinkább előtérbe kerül korunk egyik legsajátabb problémája: végre meg kell te« remteni az összhangot a társadalmi, gazdasági és kulturális haladás, illetve a tudományok és a technika szédületes tempójú fejlődése között. Emellett tesz hitet az ázsiai és afrikai népek Uaiiói kongresszusa is, amikor a világ népeihez intézett felhívásában kimondja: »az imperializmus további léte nem egyeztethető össze azzal az új korszakkal, amelyben a világ most él. Mi, afrikai és azsiai népek szilárdan hisszük, hogy minden népnek joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez«.
