Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

Véget ért a kairói értekezlet KAIRÖ. A kairói afrikai— ózsiai értekezlet szerdán este véget ért egy nyilatkozat elfo­gadásával, amelyben az értekez­let részvevői leszögezik népeik egység- és együttműködési aka­ratát a béke megőrzésének és az emberiség jóléte biztosításának feladatában. E nyilatkozatot Nvar Aiszadat egyiptomi ezredes olvasta fel. Az ezredes a konferencia rész­vevőinek nagy tapsa közepette bejelentette, hogy az értekezlet elhatározta: »a bandungi érte­kezlet által elfogadott tíz elv­nek kell a nemzetközi kapcso­latok alapjául szolgálnia«. * Az értekezlet felhívással for­dult a világ tudósaihoz, vala­mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia kormá­nyához. Az értekezlet több fontos ha­tározatot is hozott a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekben. Az első határozat a leszerelés­sel kapcsolatban a következő­ket állapítja meg: az afrikai és ázsiai országok sajnálattal ve­szik tudomásul, hogy ismét kí­sérletet tesznek a fegyverkezési verseny fokozottabb meggyorsí­tására, újabb atomkísérletek előkészítésére, atomháborús tá­maszpontok létesítésére Európá­ban, Ázsiában, Afrikában és a világ többi részében, valamint a katonai tömbök megerősítésére. Ezért követelik az atomfegyve­rek gyártásának, felhalrtiozásá- nak és felhasználásának teljes betiltását, valamint a leszerelés és a nagyhatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének csök­kentését. Felhívással fordulnak az ENSZ-hez, hozzon döntő in­tézkedéseket ebben a tekintet­ben. Végül az egész világ népei­hez fordulnak a határozatok tá­mogatásáért. Az Algériáról szóló határozat szerint a konferencia elítéli az Algériában folytatott gyarmati háborút és támogatja az algé­riai nép hősies küzdelmét. Kö­veteli, hogy ismerjék el az al­gériai nép függetlenségét és azonnal bocsássák szabadon a politikai foglyokat. 1958 már­cius 19-ét egész Afrikában és Ázsiában »-algériai szolidaritási napként« kell megünnepelni. Ajánlja továbbá Algéria sza­badságáért küzdő bizottságok alakítását és az algériai nép tá­mogatására hívja fel az összes ázsiai és afrikai népeket, Palesztina kérdésében a hatá­rozat megállapítja, hogy Izrael állama az imperializmus tá­maszpontja. Az értekezlet elítéli agresszív politikáját, egyben megerősíti az arabok palesztinai jogait, rokonszenvét fejezi ki a palesztinai menekültek iránt és támogatja szülőföldjükre való visszatérésüket. Külön határozatban ítéli el az értekezlet a faji megkülönböz­tetés politikáját, amelyet a vi­lág sok országában — különö­sen Dél-Afrikában folytatnak. Ajánlják a világ minden kor­mányának, hogy minden ország­ban, ahol ilyen megkülönböztető politika folyik, tegyenek lépése­ket a faji megkülönböztetést szolgáló minden törvény cs rendszabály megszüntetésére. A nukleáris fegyverek elleni közös akcióról szóló határozat teljes egyetértését juttatja kife­jezésre az atom- és hidrogén­bombák ellen rendezendő IV. nemzetközi értekezlettel, ame­lyet 1958 augusztusában tarta­nak, A kairói értekezlet felhívás­sal fordul az ENSZ-hez, mint­hogy az afrikai és ázsiai orszá­gok nincsenek megfelelően kép­viselve az egyesült nemzetek különböző szerveiben és testü­letéiben és javasolja, hogy te­gyenek megfelelő lépést ennek az aránytalanságnak a helyes­bítésére. Az értekezlet kéri, hogy adják vissza az ENSZ-ben Kína törvényes jogos helyét. Az értekezlet kéri Mongólia azon­nali felvételét az ENSZ-be. A kairói értekezlet a világ né­peihez intézett üzenetében be­számol végzett munkájáról és kijelenti: a bandungi konferen­cián 1955. április 19-én elfoga­dott elveknek kell továbbra ip a nemzetközi kapcsolatok alapjá­ul szolgálniok. Ennek megfele­lően ismételten kifejezik támo­gatásukat azzal a 10 elvvel kap­csolatban, amelyeket az ázsiai és afrikai népek már az elmúlt évek során is támogattak. Ezek: li Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, az ENSZ alapokmányában kimondott el­vekkel és célokkal összhang­ban. 2. Valamennyi nemzet szuve­renitásának és területi sérthe­tetlenségének tiszteletbentartá- sa. 3. Valamennyi emberfajta és valamennyi nagy vagy kis nem­zet egyenlőségének elismerése. 4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás. 5. Minden nemzet joga, hogy az ENSZ alapokmányok szerint egyénileg vagy kollektiven vé­delmezze önmagát. 8. a) Tartózkodás a kollektív szervezeteknek bármely nagyha­talom külön érdekei számára való felhasználásától, b) Min­den hatalom tartózkodjék attól, hogy nyomást gyakoroljon más országokra. 7. Bármely ország biztonsága, vagy politikai függetlensége el­lem agresszív cselekedet és fe­nyegetés, valamint erő haszná­latának elkerülése. 8. Minden nemzetközi vita bé­kés eszközökkel való rendezése az ENSZ alapokmányával össz­hangban. 9. A kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése. 10. A nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tisz­teletben tartása. Az üzenet végül kifejezi azt a meggyőződést, hogy e 10 elv elfogadása és alkalmazása csök­kenteni fogja a jelenlegi nem­zetközi feszültséget. Felhívja a világ népeit, hogy ennek érde­kében használjanak fel minden lehetséges eszközt a megegye­zés és egyetértés megteremté­sére. 1958. január 15-én hatályba lép a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló magyar-szovjet egyezmény Állampolgársági jogunk «—, amelynek alapvető forrása az 1957. júniusában az országgyűlés által alkotott új állampolgársági törvényünk — az 1957. évi V. törvény — azon az elvi alapon áll, hogy a kettős állampolgárok körét lehetőleg szűkíteni kell. Köztudomású ugyanis az, hogy vannak olyan magyar állampol­gárok, akik egyben más állam­nak is állampolgárai. Mind az államok, mind az érintett állam­polgárnak azonban érdeke fűző­dik ahhoz, hogy ez a kettősség megszűnjék és minden személyt kizárólag egy állam állampolgá­rának tekintsenek. A kettős állampolgárság kér­désének rendezése terén nagy horderejű az az egyezmény, amely e tárgyban 1957. augusz­tus 24-én Magyarország és a Szovjetunió között jött létre. — Magyarországon és a Szovjet­unióban — bár nem nagy szám­ban — élnek olyan személyek, akik mind a két államnak állam­polgárai. Az egyezmény —, amely például szolgálhat más államokkal kapcsolatosan fel­merülő hasonló problémáink rendezéséhez — lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező személyek saját el­határozásuk alapján döntsenek afelől, hogy a jövőben melyik állam állampolgárai maradnak. Az egyezmény legfontosabb rendelkezései — a Magyarorszá­gon lakó magyar—szovjet kettős állampolgársággal rendelkező személyek tekintetében — a kö­vetkezők: I A Magyarország terüle­"*■ * tén élő magyar és szov­jet kettős állampolgárságú sze­mélyek, ha 1958. január 15-ig nem nyilatkoznak afelől, hogy szovjet állampolgárságukat kí­vánják megtartani, hallgatóla­gos magatartásukkal a magyar állampolgárságot választották. O Azoknak a magyar és szovjet kettős állampol­gárságú személyeknek, akik a szovjet állampolgárságot kíván­ják megtartani, erről az elhatá­rozásukról 1959. január 15-ig nyilatkozatot kell benyújtani a budapesti szovjet nagykövetség­hez. Amennyiben nyilatkozatuk alapján megállapítást nyer, hogy a hatályos szovjet jogszabályok alapján valóban szovjet állam­polgároknak tekinthetők, kizáró­lag szovjet állampolgársággal fognak rendelkezni. Ha a nyilatkozat alapján azonban az nyer megállapítást, hogy a nyilatkozatot tevő a ha­tályos szovjet jogszabályok alap­ján szovjet állampolgárnak nem tekinthető, (tehát csak feltéte­lezte, hogy szovjet állampolgár, illetőleg tévedett), akkor őt úgy kell tekinteni, mintha a nyilat­kozatot be sem nyújtotta volna. Amennyiben az egyezmény MOSZKVA. A nemzetközi Le- nin-díj bizottság közzétette azok­nak a kiváló személyeknek a névsorát, akiket a békéért és a békés együttélésért kifejtett ak­tív tevékenységükért 1957. évi nemzetközi Lenin-díjjal tüntet­tek ki. A kitüntetettek között van Csandraszokhar Vsukat Raman rendelkezései következtében az együttélő szülők azonos állam­polgárságúvá lesznek, a kiskorú gyermekeik a szülők állampol­gárságát követik. Ha az egyezmény alapján az egyik szülő az egyik, a másik szülő pedig a másik szerződő fél állampolgára lesz, megegyezhet­nek abban, hogy kiskorú gyer­mekeik melyik szülő állampol­gárságát kövessék. Azok a kiskorú gyermekek, akiknek szülei nem élnek, vagy ismeretlen helyen tartózkod­nak, annak az államnak az ál­lampolgárai maradnak, amely­nek területén 1958. január 15-én laktak. Azok, akiknek szovjet állam- polgársága fennállását megálla­pították, továbbra is Magyaror­szág területén élhetnek. Termé­szetes azonban, hogy rájuk néz­ve a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok lesznek az irányadók. Az egyezmény teljes szövegét a Magyar Közlöny pénteki szá­ma tartalmazza. kiváló indiai fizikus, Emanuel D’Astier de la Vigerie (Francia- ország), Maria Rosa Hirer ar­gentínai újságírónő, Nyikolaj Tyihonov költő, Udakendavala Saranankara Thero ceyloni buddhista pap, Danilo Dőld olasz író, Henrich Brandweiner (Ausztria), a gráci egyetem pro­fesszora. Kiosztották a népek békéjének megszilárdításáért adományozott nemzetközi Leninmdijat NAPTÁR: 1958. január 4. Szombat. Névnap: Titusz. Napkelte: 7 óra 32 perc; Napnyugta: 16 óra 6 perc. A NAP HUMORA Ne keverjük össze — Igazgató úr, kérem, legyen szíves még egy hét szabadságot adni. Meg akarok nősülni. — De hiszen most fejezte be négyheti szabadságát, Miért nem használta ki? — Csak nem gondolja, hogy elrontom a szabadságomat! * — 5900 forintot fordított a gazdaságban dolgozók gyerme­keinek megajándékozására a Bajai Állami Gazdaság. A nőta- nács és a szakszervezet által rendezett ünnepségen 240 kis­gyermek kapott ajándékcsoma­got, ezenkívül a gazdaságban működő két iskola legjobb ta­nulói még külön könyvjutalmat is kaptak. — A baromfitelepek benépesí­tésére indítottak mozgalmat a bácsalmási járás termelőszövet­kezeti asszonyai. Külön gondot fordítanak arra, hogy ahol az adottságok alkalmasak, életre- kapjon a víziszárnyas- és puly­katenyésztés. Legutóbb megfo­gadták, hogy elgondolásaikat már a tervkészítésnél közlik a termelőszövetkezetek vezetősé­gével és kérik, hogy támogas­sák őket szándékukban. — Százdollárosokat hamisító ♦üzemet« fedezett fel a nizzai rendőrség. Teljes nyomdaberen­dezést, fényképészeti laborató­riumot és mintegy háromszáz­ezer hamis dollárt koboztak el. A két »technikus« nizzai lakos volt. — Zöld területté nyilvánítot­ták Baján a Kamarás-Duna jobb partját a Türr István- emlékműtől a Gázgyárig terje­dően. Ez annyit jelent, hogy ezen a partszakaszon csak für­dőhely, üdülő- és sporttelepek épülhetnek. Ezzel a korábbi terv, mely szerint ipari negyed­dé teszik ezt a városrészt, meg­változott. Ügy hisszük, a nya­ralóvárossá rangosodni kívánó bajaiak örömére. — Az új év első munkanapján Csepelen a motorkerékpárgyár­ban elkészült egy új motorke­rékpár prototípusa. A 250 köb­centis új Pannónia lemezekkel borított törzse védi a motoros ruháját. Az új géptípusnak ala­csonyabb a kipufogó pontszáma, mert a közlekedésrendészet zaj­mérésekkel ellenőrzi és meg­bünteti a magas pontszámú ki- pufogást. Az új gépre lopás el­leni védelem céljából újfajta el­zárót készítettek. A lottó i! beli öt találatos szelvénye: 1,10, 43, 54, 75 — 130 új családi ház épült 1957-ben a bácsalmási járás te­rületén. Ebbőli 24 családi házat építettek allami segéllyel, az OTP-n keresztül. A 130 új csa­ládi otthonból egyedül Mélyhű­tőn 32 épült. , — Ebnen az évben lép életbe" Mississippi államban az új há­zassági törvény, amely szigo­rúan tiltja az ott szokásos gyer­mekházasságokat. Tíz-tizenegy- éves leánykák! »nőül« mentek olyan férfiakhoz, akik* nagyap­juk lehetett volna. Az új tör­vény szerint a házasság alsó korhatára fiúknál 17 év, leá­nyoknál 15 év. — Szülői munkaközösségi fo­gadónapot rendszeresítenek két­hetenként az Izsáki állami álta­lános iskolában, melynek célja, hogy a szülőket a gondosabb ellenőrzésre kérjék fel a tanuló­kat illetően. A szülők és az is­kola szorosabb kapcsolatának kiépítésére a tantestülettel egyetemben közös klubesteket rendeznek. — A síkos járdák rendkívül sok lábtöréses balesetet okoztak az utóbbi napokban. Idős Bu- rány István Bátmonostoron, Ko­vács Judit 12 éves kislány Sze- remlén, Kristófi Jenő Bácsal­máson, Fiedler Pál a bajai ta­nyákon, Mateovics Istvánná, Horváth István ép Mervald Emma 66 éves Baján esett el 6 került lábtöréssel a kórházba. — Sir Leslie Munro, az ENSZ- közgyűlés elnöke egy televíziós adásban bejelentette, hogy a közgyűlés 1958-ban külön gyű­lésre ül össze a bolygóközi ra­kéták problémáinak tanulmá­nyozása céljából. A gyűlés na­pirendi kérdései közt sor kerül a Hold és a bolygóközi térség szuverenitásának megvitatására is. — 1954-ben megyénk terüle­tén kulturális célokra 92 millió forintot használtunk fel. A négy év alatti hatalmas fejlődést mu­tatja az idei terv, mely szerint az e célra fordított idei összeg meghaladja a 142 milliót. Ha­sonló a helyzet a szociális ága­zatnál, ahol 75 millióról 112 millióra emelkedtek a kiadások. — Párizsban nemrég újszerű bár nyílt meg, amelyben a ven­dégeknek egészen különleges dolgot, oxigépt szolgálnak fel, tisztán, vagy likőrökkel kever­ve. A kényélmes borszékeken ülő vendégek 10—15 percig él­veznek egy adag oxigént. — Minden kedves megrende­lőmnek, jóbarátomnak és isme­rősömnek boldog újesztendőt kí­vánok. Kosa Antal szabómester. 3005 — Üzemi baleset érte Baján a Posztógyárban Nyirati Gyuláné 35 éves asszonyt. Munka köz­ben a szövőgép elkapta kezét és összeroncsolta. Elsősegély után a mentők kórházba szállították. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, Flecken­stein András szűcsmester teme­tésén megjelentek, ezúton mond hálás köszönetét a gyászoló csa­lád. (Bácsalmás.) 3004 Megyénk tizennégy pedagógusa indul 4-én a Szovjetunióba Január 4-én békevonat indul a Szovjetunióba pedagóguskül­döttséggel. A küldöttség tagjai tíz napot tartózkodnak a világ első szocialista országában. Meg­tekintik Moszkvát, Leningrádot és Kievet. A békevonattal me­gyénkből tizennégy oktatásügyi dolgozó megy. Dániel Géza, a bajai III. Béla gimnázium ta­nára, Tettinger Antal, a bácsbo- kodi általános iskolai nevelője, C. Nagy Rózsa, a bácsalmási gimnázium tanára, Molnár Ist­ván Kissolt, járá pusztai általá­nos iskola nevelője, Sáfár János, a dunapataji ált. iskola nevelője, Molnár Frigyesné, a kecskeméti I-es számú iskola igazgatója. Fekete József, a Kecskemét. Ku­rucz téri iskola tanára, Héjjas László, Kecskemét városi műve­lődési felügyelő, Petkó Jenő, az akasztói általános iskola neve­lője, Harsányt Lajosné, a kis­kunfélegyházi József Attila álta­lános iskola nevelője, Terbe Sándor, a kiskunmajsai általá­nos iskola nevelője, Schwób Pé­ter, Kiskunhalas, bodoglári is­kola nevelője, Sebő Gyula, a megyei tanács művelődési osz­tályának dolgozója, Papp György, a bajai járási MSZMP agit.-prop. osztályának vezetője. A megyéből induló pedagó­gusküldöttek kalocsai és bajai népművészeti tárgyakat visznek magukkal a szovjet vendéglátók mega j ándékozására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom