Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Env nAI?^V^e r K7rf^^r iavas!a*ai maqyar szaktárscrnak:y Szebb- kimkat&kat, terhit baltól, ◄ VERSENYT, NAGYOBB TISZTASÁGOT!» JANUÁR 27-ÉN a Német De­mokratikus Köztársaság keres­kedelmi, földművesszövetkezeti és vendéglátóipari szakszervezet titkára, a KPVDSZ meghívására látogatást tett Kecskeméten. Végh Pál elvtárs, a Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendégiátóipari Dolgozók Szakszervezetének el­nöke fogadást rendezett Paul Kupke elvtárs és a kíséretében levő Mészáros József, a KPV­DSZ országos elnöke tiszteleté­re. Kérésünkre Paul Kupke elv­társ nyilatkozott magyarországi tapasztalatairól, s a német ke­reskedelem helyzetéről. Elöljá­róban a következőket mondotta: — Örülök, hogy személyesen eljöhettem, hogy magam láttam, miképpen dolgoznak itt az embe­rek. Miután a magyar és a né­met nép közös célért, a béke megvédéséért és a szocializmus felépítéséért küzd, örömmel lát­tam, hogy a magyar nép szilár­dan halad ezen az úton. Nehéz kifejezni azt a nagy szimpátiát es baráti fogadtatást, amiben részesítettek. Tudom, hogy ez. nemcsak nekem, hanem az egész német munkásosztálynak szólt, örömmel jöttem ide, mert tu­dom, hogy a múltban önök nem azokat a német munkásokat is­merték meg, amelyeknek most elhoztam az üdvözletét. Amikor a magyarokról beszélek, az iga­zat akarom elmondani, az igaz­ság pedig hozzájárul kettészakí­tott hazám egyesítéséhez. Mit tapasztaltam Magyarországon? Nem egy városban jártam. Vol­tam Szolnokon, Szegeden, Kecs­keméten és Budapesten. Az a megállapításom, hogy a vidéki városaikban is nagy az árubő­ség. Minden vásárló igényét ki tudják elégíteni. Van azonban néhány cikk, amelyből, vélemé­nyem szerint, sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. EZUTÁN KUPKE elvtárs az üzleteinkről beszélt. VÉGEZETÜL 500 000 szerve­zett dolgozó nevében üdvözlöm az újságon keresztül az egész magyar népet és kívánom, hogy békében, erőben és egészségben építsék a szocializmust. Mi min­dig különös figyelemmel kísér­jük eredményes munkájukat és tudjuk, hogy a magyar nép erő­södése közvetve hozzájárul sze­retett hazánk egyesítéséhez. Gémes Gábor SZAKCSOPORTOK a bácsalmási járásban Tizenöt jól működő szakcsoport dolgozik a bácsalmási járás­ban. Legtöbb közülük a méhészeti, de vannak olyan társulások, amelyek zöldségtermelésre, szőlőművelésre, cukorrépatermelésre szövetkeztek. A társulási módok és lehetőségek sokfélesé­gét igazolja, hogy a járás területén működik egy géphasználati és egy csávázó szakcsoport is. A legtöbb társulás Madarason és Katymáron működik. A járási tanács tervei szerint, ahol erre szükség van, a mező­gazdasági szakoktatást, szakelőadások tartását is megszervezik ezekben a csoportokban. 1 Új út készül a tanyaviiágban Kiskunhalas-Rekettye pusztán, íz I. számú iskola mellett hú­zódik egy régi, régi, négyöles ít, amely a határ tanyái között ugyózva, a fehértói nádast is irintve Kéleshalma felé vezet. V tanyavilág népének régi, de :ddig sohasem teljesült óhaja :nnek az útnak rendbehozása, öt kikövezése. A puszta lakói nőst összefogtak s városi segít­séggel megkezdték a régi út ki­építését. Az út kétharmadának ümérése tíz napig tartott s már i földmunkák is megindultak a sezdeti szakaszon. Ismeretlenné vciiik a sertésorbánc A járás állategészségügyi fej­ődésének komoly bizonyítéka, logy a sertésorbánc kezd isme­retlenné válni s ma már csak szórványosan fordul elő. A be- ;egség leküzdésében az állator­vosi gárda lelkiismeretes mun­kája mellett nagy segítséget adott a 3—4 évvel ezelőtt beál- ított oltóanyag, amely igen jól oevált s amelynek felhasználá­sa tervszerűen, oltási akciók ke­retében folyik^ A TANÁCSOK MUNKÁJÁRÓL — Láttam kulturált üzleteket. A kirakatok szépen vannak dí­szítve, de azt is meg kell állapí­tanom, hogy ezt a színvonalat még tovább lehetne fokozni. Van a kereskedelemben egy arany­mondás: Ha jó a feltálalás, ak­kor jobb a hangulat, nagyobb a vásárlás. Megállapítottam azt is, hogy önök kissé konzervatívak a kereskedelemben. Kevés az új : munkamódszer, és az önkiszol­gáló boltok száma. Önöknél ís^i meg lehetne honosítani, mint ná-^ lünk, a szovjet Potapov módsze-^ rét. ^ A német kereskedelem néhány^} kérdésével ismertette meg a je-^ lenlevőket. — Németországban megfelelő^ az áruellátás. Természetesen ezj évről évre egyre javul. Nemré-^ giben határozat született, hogy^ 2,2 milliárd márkával több for-^j galmat bonyolítunk le 1958-ban,^ mint eddig. Ehhez szükségszer rűen megszerveztük a munka-^ versenyt és új módszereket ve-^ zetünk be. ◄ UTOLJÁRA a nálunk tapasz- «V talt hiányosságokról szólt. ^ — Résztvettem a KPVDSZ^ kongresszusi ülésén, Jártam sok^ üzletben, áruházban, de sem az^ előbbi, sem az utóbbi helyen^ nem sokat hallottam a munka- versenyről. Enélkül pedig nagy^ forgalmat képtelenek lebonyolí-^ tani. Így a forgalom hiányában« rossz eredmény születik. Egyfor-^ ma probléma Németországban« és önöknél is a tisztaság kérdé-< se. Nem akarok általánosítani, * de van néhány olyan üzlet Ma-]J gyarországon, amely nem felel« meg a tisztasági követelmények-^ nek. Mint mondottam, közösek problémák, ezért azt is el kell« mondanom, hogy nálunk és^ önöknél is be kellene vezetni a, kulturáltabb eladási módot, csak« ezzel biztosíthatjuk a vevők ál-^ landóságát. « « A társszervek és a tanácsok kapcsolata nem minden község­ben mondható jónak. Rémen pél-> Iául a tanácsülés kifogásolta, rogy a földművesszövetkezet %em fedett le a szeszfőzdéből civezető szennyvízcsatornát, ami cellemetlen bűzt áraszt. A föld- nűvesszövetkezet azonban csak tosszú idő és nagy huzavona itán teljesítette a tanácsnak, lletve a lakosságnak ezen ké- ■ését. Községi tanácsaink, anyagi erejükhöz mérten, a községfej-t esztési alapból 2—5000 forintig ■erjedő összeggel, összesen 24 000 orinttal hozzájárulnak a KISZ- szervezetek támogatásához is. (Szűcs Károlyi Bővítik a halasi iskolákat A városi tanács végrehí.jtó bizottsága a napokban tárgyalta a következő két évben iskolákra fordítandó beruházásokat. A vá­ros minden iskolája bővítésre szorul, sorrendben azonban a felsővárosié a legfontosabb. Megfelelő számú tanterem híján az ide beíratott közel 700 tanuló egyrésze a volt fiú-, illetve lev ánypolgáriba jár, a város köze­pébe s ez utóbbi két épület sö­tét, egészségtelen erre a célra; Ha a felsővárosi iskola bővítése akár emeletráhúzással, akár más módon megtörténik, ezt a két iskolát a tanács lakásoknak: alakíthatja át. Szükségessé vált a központi iskola kibővítése is, hiszen az 1913-ban épült 14 tan­teremben jelenleg 23 tanulócso­port szorong. Hiába, | J arsang Tan! bante pokla sze­replőinek néhány arca itt tornyosul előttem. Kiálló, he­gyes metszőfogak, hegyes orrok, rút po­fák, dohos szájak. jBoszorkányok és ör­dögök vicsorítanak. Mellettük farkas, vértől csepegő szája és a barna medve villogtatja ujjnyi hosszú fogait. A ma­lac kedves pofija alig tudja enyhíteni a torz lények és álla­tok összességét. — Jobbról most egy apacs, züllött képe közeledik felém. Bu­ta vigyora, a szemé­ben 1 elvár ázsió lánc arra kényszerít, hogy a zsebemben a pénz­tárcám után nyúl­jak. Rémes ez az együttes! Megcsípem magam. Nem álmo­dom. Hogy is alud­hatnék ilyen he­lyen? Csengő kacagás vet véget a rémitő panoptikumnak. Bajtai Irénke — ahogy ő mondja: mindenképpen — el­adó bújik elő az egyik malacka álar­ca alól. Megismertet, hogy mi minden far­sangi tartozékot le­het kapni a 24. szá­mú Papírboltban. — Az álarcokon kívül dominó-álar­cokat, hólabdákat tudunk még adni. Sajnos, konfetti már elfogyott, szerpen­tint mi sem kap­tunk. Néhány szó után tudom már azt is, hogy nagy a keres­let a farsangi cik­kekből. Nem is be­szélgethetünk to­vább, mert jönnek a fiatalok, hogy ró­zsás arcukra, az ősi szokásnak megfele­lően, álarcokat vá­sároljanak. Hiába, farsang van! — oém Tanulságos olvasmány a Kis­kunhalasi járás tsz-einek zár- számadási összesítője. A számok tükrében egy eredményekben gazdag esztendő mutatkozik meg. A szövetkezeti alap 1 185 000 forinttal nőtt és sokat fordítot­tak a tsz-ek állat- és gépvásár­lásra. A harkakötönyi Kossuth Tsz például amellett, hogy 185 . ezer forint hitelt teljesen kifize­tett, saját erőből állított be jó- szágtörzsetj Egy hold szántóra 1956-ban 1059 forint tiszta vagyon és 1094 forint fel nem osztható alap ju­tott. Tavaly már 1894 forint az egy holdra eső tiszta jövedelem és 1404 forint a fel nem osztható alap. A jánoshalmi Űj Alkot­mány Tsz-ben például a fel nem osztható szövetkezeti alap 167 ezer forintra emelkedett. Szociá­lis és kulturális alapra 1956-ban 34 000 forintot tartalékoltak a szövetkezetek, — tavaly már 80 ezer forintot. A közös vagyon és a beruhá­zások összegének ilyen komoly emelkedése mellett szépen nőtt a munkaegység értéke is: az ^ 1956.. évi 29 forintról 35.27 forint­ra járási átlagban. J Az elkészült termelési tervek « szerint a tsz-ek az idén főleg * takarmánytermelésre és hizla- ^ lásra törekszenek. A jánoshalmi « Üj Alkotmány 10 százalékkal emelte a pillangósok területét, ^ kukoricából 13 helyett 15 mázsát -4 tervezett. Szarvasmarha-állomá- ^nyát 70-ről 86 darabra szaporít- ^ ja és 50 marhát meghízlak A ké­Nem azokról a derék négy- lábúakr.! lesz szó, amelyeket a természet szép fekete bundával látott el, hanem amelyeket a halasi tanyavilágban olyan szí­vesen és gyakran tagadnak el az állatösszeírás során és von­nak ki egyben az adózás alól is. Zsa ia, Kisszállás környékén 3—4 házőrző- és pásztorkutya is szaladgál egy-egy tanyában, de az összeírok — tisztelet a kivé­telnek! — pár pohár borért vagy sógor-koma alapon elné­zik a csaholok számát és a lis­tára mindig kevesebb kerül, mint amennyi van. Szóvá kell tenni ezeknek a »törvényenkívüli« ebeknek a dolgát több szempontból is. Egy­részt egészségügyileg veszélye­sek az ilyen kutyák, mert ezek persze kimaradnak a kötelező veszettség elleni oltásból is, Másrészt az adófizetés minden­képpen, még a kutyákra vonat­kozóan is, becsületbeli köteles-' ség s akárhogy vesszük, a ku­tyáját letagadó gazda adócsalást követ el. Pedig a kutyaadó — mint bármilyen adó — nagyré­sze közvetlenül visszatérül az adófizető polgár javára, hiszen újabban az ebadót a tanácsok használhatják fel községfejlesz­tési célokra. A derék Bodrik, Sajók kevéske adója is hozzá­járul tehát ahhoz, hogy jobb út, szebb iskola épül a pusztában. Ez pedig megéri, hogy ha már megvan a kutya, legyen rajta becsü'ettel a hivatalos lajstro­mon is. Töbii takarmány és sok Iraálíai a járási icrmtlosiovelkezttek idai terveiben Társasvacsora a városi vendéglőben megjegyzés: • „j JjfEKETE" kutyák Vékony Imre, az Izsáki Állami Gazdaság dolgozója az elmúlt évben feleségével együtt 4400 négyszögöl szőlőt művelt meg és azon 85 mázsás termést ért el. Szorgalmas munkájuk eredmé­nyeképpen egy évi jövedelmük 34 000 forintot tett ki. Beszélgeté­sünk közben elmondották, hogy keresetükből szépen megélnek. Az elmúlt évben nagy mennyiségű ruhaneműt és kerékpárt, rádiót vásároltak. Régebben kulákoknál dolgoztak napszámban és akkor igen' nehéz körülmények között éltek. Amióta az állami gazdaság alkal­mazottal, életük olyan hagy mértékben megjavult, hogy a régivel szinte össze sem lehet hasonlítani, A házastársak mind a ketten párttagok és rendszeresen párt-! munkát végeznek. Vékony Imrét a pártszervezetben pártcsoport-' bizalminak is megválasztották. «—N— , Szorgos emberek Ha a tanácsok munkáját mér­legeljük egy év távlatából a kis­kunhalasi járásban, bizonyosfo­kú fejlődés tapasztalható. Ez a fejlődés megállapítható a tanács­tagok munkájából, amit válasz­tóik között végeztek s az ered­ményekből is, melyeket egyes községi tanácsaink a múlt évben elértek. x Ha a tanácsülések napirendi pontjait nézzük, kitűnik, hogy a tanácsok állandóan az időszerű problémákkal foglalkoztak s a hozott határozatok a hibák meg­szüntetését, a fejlődés további menetét biztosították. Néhány példa erre: Az ifjúság nevelésének kér­désével úgyszólván minden köz­ségben foglalkoztak tanácsülé­sen. Kelebián például operatív bizottság szervezéséről határoz­tak s ez a bizottság foglalkozik az ifjúság iskolánkívüli nevelé­sének ellenőrzésével. Megtárgyalták a tanácsülések a nemzetközi helyzetet is. A ke- lebiai, kisszállást, kunfehértói tanácsülés táviratot küldött a kormánynak, amelyben követel­ték az atom- és hidrogénfegyve­rek gyártásának azonnali meg­szüntetését és tiltakoztak a né­met militarizmus feltámasztása ellen. és sok hízóálíai kezetek idei terveiben leshalmi Ü.i Élet-ben az őszi ár na lesnaimi uj met-oen az őszi arpa hozamát az eddigi 11,2 mázsáról 15 mázsára tervezik. A kunfe­hértói Vörös Hajnal Tsz-ben a marhaállományt 18 darabbal sza­porítják. merkedéssel egybekötött zárt­körű társasvacsoráját a városi vendéglőben. A találkozó — az előkészületeket és az érdeklődést tekintve — legalább olyan sike­res lesz, mint a termelési bizott­ság legutóbbi bankettje. Farsang van, a vigság hagyo­mányos ideje s dolga felől a gazdálkodó ember is ilyenkor ér rá legjobban egy kis pohárkoc­cintással fűszerezett szórakozás­ra. Ezért rendezi meg február hó 1-én, szombaton a kiskunhalasi városi legeltetési bizottság is-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom