Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

iQlckúntj apróság — elintézésre?

Kiskunfélegyhása lílSZ-sservesctei

A HISZ első országos értekezlete lendületet adott a kiskunfélegyházi KISZ-szervezetek munkájának is. Azóta több’ új alapszervezet is alakult, s ezek között a vágóhídi, a selymesi és a gazdaköri különösen jól működik: kultúrcsoportot alakítottak a fiatalok és az úgynevezett, tanyázó estéken nevelik, szórakoztatják a tanyavilág ifjúságát. A gazdakörnél alakult K1SZ- szervezet mozgalmi- és népdalokat tanul egy fiatal pedagógus vezetésével. A Petőfi Termelőszövetkezet KlSZ-szervezete pedig ifjúsági brigádot szervezett, amely az őszi silózási versenyben sikerrel vett részt.

Üzemeink alapszervezetei közölt élenjár a Bányászati Berendezések Gyára és a Gépgyár KISZ-szervezete. Ifjúsági brigádokat hoztak létre, amelyek különösen a VIT-müszak alatt értek el eredményt.

í Öbb Üzemi kiszista részt- vesz az ifjú gárda-mozgalomban: egyébként minden üzemi KI3Z- szervezet meg akarja alakítani az ifjú gárdát. Emellett KISZ segítő brigádokat is szerveznek, s ezeknek a munkájába a szervezeten kívüli fiatalokat is be kívánják vonni.

Ami a tanulást illeti, alapszervezeteink célul tűzték ki, hogy a fiatalokat mozgósítják mind a szakmai, mind a politikai továbbképzésre. A kiszistúk különben nagy reményeket fűznek a nyárhoz, a kultúrpalota építési

Ünnepélyes tagkönyvkiosztás és fogadalomfétel

A BUGACALADÁRHEGYI ki- szisták ünnepélyes tagkönyvki- osztó taggyűlést tartottak. A taggyűlésen részt Vett Szabó Attila eivtárs, a megyei KlSZ-bizott- ság ágit. prop. titkára és Szabó Gyula elvtárs, a járási KISZ- bizottság tagja.

Harmat József né, a tanyai KISZ-szervezet titkárának megnyitója után Szabó Gyula elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta:

— Komoly eredménynek számít, hogy a tanyavilágban 23 taggal KISZ-szervezet alakult ez év januárjában. Akik beléptek az ifjúsági szervezetbe, tudják, hogy komoly feladatok várnak a fiatalokra. Ez elsősorban a tanulásban mutatkozzék meg. — Tartsanak rendszeres vezetőségi üléseket és taggyűléseket. Hozzák létre az ifjúsági önkéntes segítő brigádot, amely arra hivatott, hogy segítsen az utak kijavításában, családi otthonok felépítésében és általában a tanyavilág szépítésében.

Szabó Attila elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta:

— Hűség a néphez és hűség a párthoz. E mondat magában toglalja a KISZ jelentőségét, programját és létének alapját. Arra kell törekednünk, hogy minél több becsületes parasztfiatal

kerüljön sorainkba. Hivatásunk a magyar ifjúság nevelése.

EZUTÁN KERÜLT SOR az új tagkönyvek kiosztására, a fogadalomtételre. A fiatal lányok és fiúk felálltak és ajkukról felcsendült az eskü szövege:

Én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, elvtársim előtt fogadom, hogy a párt és KISZ zászlajához... — zúgott végig a termen a fogáda- lomtétel.

UTÁNA KIOSZTOTTÁK az új tagkönyveket. Az ünnepélyes hangulat kulturális műsorral zárult.

Q.'Ánciskola

Helvécián

A Helvéciái Állami Gazdaságban, a vezetőség segítségével tánciskolát rendeztek a KISZ- fiatalok számára. Az iskola tíz részvevővel kezdte meg működését, de a második este 30, a harmadikon pedig már 4Q fiatal veit részt a foglalkozáson.

Juhász Vilmosné a tánc pieg- kezdése előtt rövid előadást tart Illemtanból is, megtanítja a fiatalokat arra, hogy mi illik és milyen öltözékben jelenjenek meg társaságban.

Jelenleg a magyar csárdást tanulják a fiatalok.

Szóráth Ilona levelező

I

A bürokráciával ma már úgy vagyunk, hogy ellene országosan szervezett harc folyik, mégis mint valami hét- fejű sárkány hol itt, hol oil tűnik fel, s ha csak rövid időre is, de nem irtjuk kíméletlenül, — felfa’ással fenyeget bennünket.

Akit nem érint közelebbről, talán még el is mosolyodik azon, hogy Kecskeméten az Alsó-pályaudvartól néhány- száz méterre levő, szorosan a várossal egybeépített gépállomás postai kézbesítés szempontjából a legalább 10 kilométerre fekvő városföldi postahivatalhoz tartozik. Így a postai küldemények, napilapok Is onnan érkeznének, ha a gépállomás dolgozóinak volna türelmük ezt kivárni. Az egészet azért említjük meg, mert nincs türelmük és a gépállomással szemközt levő Kossuth Tsz tagjaival együtt — (ők is a városföldi posta -áldását- élvezik) — szidják a le- és felmenő rokonait is annak, aki ezt a területi elhatárolást kitalálta.

Helvécia 12 kilométerre fekszik Kecskeméttől. Mit gondol a kedves olvasó, a helvé- ciai postától 200 méterre lakók részére melyik postahivatal kézbesíti a leveleket és az újságokat?

Nem találják el úgysem, A kecskeméti...

Mindez jónéhányszor az illetékesek tudomására lett hozva, a megoldások közlésével együtt. Tudjuk azt, hogy végül ez a probléma is megoldódik, csak még néhány ügyiratváltásnak, helyszíni szemlének és egyéb aktatologatásnak kell bekövetkeznie. Közben p. di« a szegény pójtáskézbesítőnek naponta meg kellene tennie a hosszú utat, ám erre sem ereje, sem ideje nincs!

Gyors ügyiratváltást, még gyorsabb elintézést kérünk!

Mezei István

A niCKŐgazdíisági termékek szál látásáról

A közlekedés- és postaügyi miniszter 4/1957. K. P. N. sz. rendeleté szabályozza »az egyes mezőgazdasági termékeknek vasúton. hajón és tehergépjárművel történő szállítását.

munkájából ugyanis tetemes' rész lesz az övék.

Az üzemi és a parasztfiatalok KISZ-szervezetei mellett nem maradnak le a középiskolás diá-i kok- szervezetei sem. Tavaly nyá-: ron elsőnek a Móra Ferenc Gim- ■ názium fiataljai alakították meg: a KISZ-t, s azóta ők is, meg a; többi középiskola kiszistái is le-; tették a fogadalmat, közöttük: els. nek a leánygimnázium KISZ-; tagjai.

Kösépisholámihili köré-; ben egyébként a »Kérdezz — fe-j lelek est«-ek nagy népszerűség-; nek örvendenek, s a diák kiszis-; ták aktívan résztvesznek az if-: júsági akadémia előadásain is. :

Tagadhatatlan, hogy Félegy-: házán — valószínű másutt is —: eleinte nem volt meg az összhang a munkás és paraszt, valamint a középiskolás fiatalok között. Alapszervi titkáraink azonban értekezleten foglalkoztak ezzel a kérdéssel, s ma már elmondható, hogy nem tapasztalható ellentét az említett fiatalok között.

*

4 mégr ni%vohh összefogás megteremtésére, a szorosabb együttműködésre helyes kezdeményezések születtek KlSZ-szer- vezeteinkben, s ennek eredményeként munkás-paraszt, munkás-diák és diák-paraszt találkozók szerepelnek a munkaterveikben. Kétségtelen, hogy a fél- egyházi KI SZ-szeevezetek az eddigi eredményeiket még jobbakkal tetézik.

Tizenkét fiatalt vettek fel az Izsáki Állami Gazdaság KISZ- szervezetébe; ezzel a kiszisták száma több mint 90 főre emelkedett.

*

A kecskeméti járás KISZ. szervezeteiben a napokban fejeződnek be a járási KISZ aktíva-; értekezlet küldötteit megválasz-i tó taggyűlések. Alapszervezeten-; ként — nagyságuktól függően —< -egy-két küldött vesz majd részt' az értekezleten, amelyen mint-! egy száz KISZ aktivista választ-' ja meg a 35 tagú járási KISZ-] bizottságot. i

1 * 1 ■!

A párt tiszakécskei szervező-' tének végrehajtó bizottsága na-! pirendre tűzte a Zója nevét viselő KISZ-szervezet munkájú-! nak értékelését. Az ülésre meg-' hívják a községben működő va-J lamennyi KISZ-szervezet veze-. tőit, akik több mint 300 kiszistát' képviselnek majd. A »zójások«; máskülönben 48 részvevővel a' napokban taggyűlést tartottak,! amelyen kilenc jelentkező fel-' vételéről döntöttek. Ezután ün~! nepélves , fogadalomtétel követ-' kezett, amelyet meghatódottan; néztek a megjelent szülők és a' KISZ-en kívüli fiatalok. A gyű-;

lés után a már hét fiú- és kilenc leány-taggal működő népi tánccsoport megbeszélést tartott.

Hinton a Petőfi Népében!

Tíz mázsa vagy azt meghaladó szemestermény (búza, rqzs, árpa, tengeri, stb.), 15 mázsa, vagy azt meghaladó szemes tengeri, 5 mázsa, vagy azt meghaladó burgonya, 1 mázsa, vagy azt meghaladó alma, 25 liter, vagy azt meghaladó bor, 20 kiló, vagy azt meghaladó tejtermék, tojás, baromfi (élő és vágott), 25 kiló, vagy azt meghaladó nyershús és egyéb húskészítmények (kivéve a húskonzerveket), szalonna, zsír, füstölthús, 2 darab, vagy azt meghaladó szarvasmarha, 4 darab, vagy azt meghaladó borjú és növendékmarha, 2 darab, vagy azt meghaladó hízott sertés, 10 darab, vagy azt meghaladó süldő cs malac, magánszemély által vasúton, hajón, vagy tehergépjárművel fuvarozás végett történő feladása esetében a feladó — vagy ha a fuvarozónak a küldeményt nem a fuvarokmány szerinti személy adja át —, a küldemény tényleges át- . | adója köteles a fuvarokmány- ” í nyilatkozatok, illetve egyéb fel* jegyzések céljára szolgáló rova♦ tában személyi igazolványának

betűjelét és számát bejegyezni.- Nem vonatkozik ez a rendelkezés a község (város) államigazgatási területén belül végzett, fuvarokra.

Amennyiben a feladó az említett betűjel és szám bejegyzését elmulasztja, vagy személyi igazolványát az adatok ellenőrzése végett nem mutatja fel, a küldemény felvételét meg kell tagadni.

Tciekkisajátítás

A magyar forradalmi munkásparaszt kormány 2/1958. sz. rendeleté módosította a kisajátításról szóló korábbi rendelkezéseket. (1955. évi 23 tvr., 50/1955 MT. sz. rendelet).

Az új rendelkezés szerint város- és községrerfdezési érdekből, kisajátítható házhelykialakítás, illetőleg a házhelyrendezés céljára a beépítésre kijelölt területen beépítetlenül hagyott olyan beltelek, amelynek tulajdonosa a hozzáintézett felszólítás kézhezvételétől számított 30 nap alatt nem vállal kötelezettséget arra, hogy a felszólítástól számított egy éven belül az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóházépítkezést megkezdi és két éven belül befejezi, vagy ha a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(kolozsi)

AZ ERKOLCSROL

Válasz a kecskeméti szeminátiumhallgaiók kérdésére

A városföldi kiszisták

társadalmi munkája

Megalakulása óta 7380 forint értékű társadalmi munkát végezett a Városföldi Állami Gazdaság KISZ-szervezete. Tíz kiszista több mint egy héten át a napi munka után 3—4 órát dolgozott, s teljesen rendbehozta a gazdaság kultúrtermét.

, A KISZ tagjai korábban felszerelték a gazdaságban a han- uoehírudót Ä »melyet már hónapok óta a szorgalmas Sallai Mihály naponta két-három óra-J hosszat működtet. Labdarúgó-, és röplabdapályát is építettek a; városföldi kiszisták.

A soronkö vetkező társadalmi1 munkával vezetékes rádiót sze-J relnek a munkásszállásokba,' amelynek az anyagi kiadásaira] 2000 forintot, kaptak a gazdaságtól.

tása, leplezése és védelmezése, az emberek becsapása és félrevezetése. A burzsoá erkölcs jellemző vonása a képmutatás, az önzés, a kapzsiság, irigység, az alkoholizmus, fenhéjázás, a munka megvetése, a tunyaság, a dolgozók és más nemzetiségűek gyfflölése, kizsákmányolása. A burzsoázia még a legnemesebb emberi érzelmeket, a szerelmet és a házasságot is közönséges üzleti manőverré, adásvétel tárgyává süllyeszti.

A kapitalista társadalomban a burzsoá erkölcs uralkodik, de emellett létrejön és fejlődik a proletariátus erkölcse, amely kifejezi a munkások tiltakozását a kizsákmányolás ellen. A proletár erkölcs gyökeres ellentéte, a burzsoá erkölcsnek. A munkások gyűlölik a kizsákmányoló rendszert, amely életüket megkeseríti. Erkölcsi felfogásukat egymás kölcsönös segítése, a kizsákmányolok megvetése, az osztályhoz való szolidaritásuk, önfeláldozó készségük, szerénységük, stb. jellemzi.

Minden társadalomban a hatalmon levő osztály erkölcsi felfogása meghatározó jellegű. Nálunk a szocializmusra való átmenet időszakában mar a munkásosztály erkölcsi nézeteit kifejező kommunista erkölcs az uralkodó helyzetű, ugyanakkor még széles körben tapasztaljuk

a régi burzsoá erkölcs hatását is.

Az új erkölcs a szocialista gazdaság építése közben a régi legyőzése és kiszorítása útján hódít teret. Ennek az új erkölcsnek, a kommunista erkölcsnek anyagi bázisa, forrása a munkásosztály hatalmi helyzete és a termelés szocialista szektora. A kommunista erkölcs jellemvonásai most vannak kialakulóban. Ezek közé tartozik a munkához való szocialista viszony, a társadalmi tulajdon megbecsülése, munkáshata’.munk és szocializmust építő országunk védelmezése, a becsületesség és szolidaritás a többi szocialista országokkal és a világ dolgozóival, a béke ügyének szolgálata, stb.

A mi erkölcái felfogásunk megfelel az egyszerű munkásemberek életfelfogásának. A kizsákmányolástól mentes, szabad életet tükrözi. Elveti az alakoskodást, egyenes, nyílt, őszinte jellemre, a munkában való i helytállásra, a dolgozói-: emberek iránti' humanizmusra, az ellenség gyűlöletére nevel.

A családi életben, a burzsoá társadalomban előtérbe került érdekházasságokkal szemben a kölcsönös szereteten, megbecsülésen, egyenjogúságon alapuló, boldog házasélet az eszményképünk. N. J.

> Nem tartozik az »Időszerű (kérdések« című tanfolyam téímaköréhez, de több kecskeméti, (szemináriumon szóbakerült az : erkölcs kérdése. Többen a forgalmat, a szó jelentését vitatták,, -mások pedig nem látták a \különbséget a szocialista és a ^kapitalista társadalom erkölcsi /követelményei között. Igen jelentős volt azoknak a száma is, lakik az egész kérdést a férfiak ’és nők egymáshoz való viszonyára, olyan illemtanfélére szú- ’kítették.

> Válaszunkat a fogalom körülhatárolásával kezdjük.

> Az erkölcs fogalma nemcsak ;a nők és férfiak kapcsolatát jelenti, hanem magában foglalja fáz emberi együttélés és magatartás szabályait, normáit, áme- jlyék az adott társadalomban ; meghatározzák az emberek különböző csoportjainak ira"‘‘t- >tasát, kötelességét.

> Az erkölcs a társadalomtudat Jegyik formája. Osztálytársadal- »makban az erkölcs mindig csz- ’tályjellegű. A kapitalista társadalomban más erkölcsi nézeteiket vallanak' a tőkések és mást >a munkások. A kizsákmányoló »társadalom azon az elven ala- Jpul, hogy vagy te rabolod ki a »másikat, vagy azok rabolnak ki téged. A burzsoá erkölcs alapműve a kizsákmányolás fenntar-