Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
C fiait számításin kívül hagylak Jánoshalmán 1 Milyen terveik vannak Jánoshalma község ez évi fejlesztését illetően? — kérdeztem az erre legilletékesebb embertől, Novák Sándor tanácselnöktől. Novák eivtárs egy percre gondolataiba mélyedt, melynek okát azután mindjárt megmagyarázta. — Éppen délután tárgyalnak erről a v. b. ülésen, vasárnap délelőtt pedig a tanácsülésen. — És a lakossággal mikor tárgyalnak? — tettem fel az újabb kérdést. — A lakossággal a községi népfront-bizottság vasárnap délutáni nagygyűlésén ismertetjük a terveket — felelte, majd igy folytatta: — Elhatároztuk, hogy építünk egy törpe- vízmüvet. Erre fél millió forint állami hitelt kérünk, 120 000 forintot pedig a község- fejlesztési alapból ruházunk be. Ä falu szélein, ahová a vizet nem tudjuk kivezetni, három mélyfúratú kutat építünk. Egy tanteremmel és egy gondnoki lakással bővítjük a kiserdei iskolát, valamint derítőt építünk az óvodánál 420 000 forintos beruházással. Több helyen kijavítjuk a megrongálódott járdákat és 2000 méter új betonjárdát is építünk. Erre mintegy 130 000 forintot fordítunk. Tervbe van véve egy kultúrotthon építése is, melyre a járási tanácstól egy millió forintot várnak. Ezenkívül a Hazafias Népfront javaslata alapján fürdőt szeretnénk építeni. Elgondolkoztató, amit a tanácselnök a tervekről és a tervezés módjáról mondott. A já- noshalmiak bizonyára örülni fognak a törpevízműnek, a kul- túrháznak és a többi Iétesíí- njénynek. De nézzük csak az eddigi tapasztalatokat. A felsőbb tanácsszervek ellenőrzései során gz derült ki, hogy Jánoshalmán az elmúlt években nem valami jól haladt a községfejlesztés. A tavaly kivetett községfejlesztési adó ugyan befolyt, de több mint 600 OUO forint hátralék maradt fenn az előző évekről. Társadalmi munkára nem tudták kellő mértékben mozgósítani a lakosságot. A végrehajtó bizottság nem értékelte a községfejlesztési tervek végrehajtását cs az elkészült létesítmények m i Hőségének szakemberekkel való ellenőriztetését is elmulasztották. Felvetődik a kérdés, hogy ezek a hibák nem ismétlődnek-e meg ebben az évben is? Kezdjük a községfejlesztési munka elemzését az elején. Elsősorban a lakosság igényei szabják meg, hogy a községben milyen célokra fordítsák a fejlesztési járulékot. A jó község- fejlesztési tervek úgy készülnek, hogy kisgyűléseken, egyéni beszélgetéseken tárgyalják meg a lakossággal, hogy mit építenek. A lakosság saját javaslatainak figyelembevételét látva, szívesebben hoz áldozatokat. Pontosabban fizeti a községtej lesztési járulékot és társadalmi munkával is jobban hozzájárul a tervek megvalósításához. Jánoshalmán azonban elmulasztották megbeszélni a lakossággal a községfejlesztési terveket. A végrehajtó bizottság saját maga készítette el azokat, pedig biztosan lett volna egy sor apróbb javaslat, amit az egyes emberek, vagy éppen utcasorok lakói a maguk szempontjából fontosnak tartanak. Ezeket a legtöbb esetben kis beruházással és nagyrészt társadalmi munkával meg lehet valósítani, ilyenformán az emberek érzik, hogy gondjaikkal, bajaikkal törődik a tanács. A községfejlesztési adó mértékét a februárban sorrakerülő tanácsülés szavazza rpeg. A v. b. az általános jövedelemadó 10 százalékának megfelelő, összeg kivetését javasolja majd a tanácsnak. Ezzel az összeggel azonban nem lehet ilyen nagyszabású községfejlesztési végrehajtani. A törpevízműre kért félmilliós hiteit például nem biztos, hogy teljes egészében megkapják. Több törpe vízmű épül a megyében és még a kisebb községek is legalább annyival járulnak hozzá saját erőből, mint amennyi állami támogatást kapnak. A kulturházzal kapcsolatban pedig a járási tanácsnak nincs olyan pénzforrása, amelyből egymillió forintot adhatna ilyen célra. A jánoshalmiaknak azonban nem kell ' lemondani e tervek megvalósításáról. Vegyenek példát azoktól a községektől, amelyek a jövedelemadónak 17—18 százalékát vetik ki községfejlesztésre. Ha arra gondolunk, hogy 1956-ban, — amikor még a begyűjtés nagy tehertételkent nehezedett a parasztságra — megszavazták a 10 százalékot, akkor most nyugodtan felemelhetik ezt az összeget 18—20 százalékra. Természetesen nehéz a tanácsülésnek ilyen körülmények között — amikor a lakossággal nem tárgyalták meg a községfejlesztési tervet — magasabb összeg kivetését megszavazni. A mulasztást azonban még lehel pótolni. A törpevízművet a hálózattal együtt például úgy sem lehet egy év alatt megépíteni. Ez évben legfeljebb a víztorony, a szivattyúk és néhány közeli utca hálózata készülhet el. Akiknek utcájába nem vezetik be az idén a hálózatot, esetleg elhanyagolják a fejlesztési járulék fizetését és társadalmi munkára sem lesznek olyan könnyen kaphatók. Ha azonban a tanács két- húyoméves távlati tervet dolgozna ki a törpevízmű felépítésére és megtárgyalná a lakossággal, mindezt el lehetne kerülni. Mindenki tudná ugyanis, hogy kinek a házát mikor kapcsolják be a vízszolgáltató hálózatba. Hasonló távlati tervet lehetne kidolgozni a járdaépítésre és egyéb létesítményeknél. A jánoshalmi tanács tehát még pótolhatja a mulasztottakat. ha a februári tanácsülés előtt a tanácstagok és a v. b tagok kisgyűléseken és egyéni beszélgetéseken megvitatják a lakossággal a községfejlesztés kérdéseit. A jánoshalmi példa bizonyára nem egyedül álló és más községekben is akad pótolni való. Nagy Ottó A koraiségra törekedjünk a zöldségtermesztésnél ÍZ KORAI EXfORl paradicsomból Rőt láttán mennyiségben átvesz a vállalat Bács megye zöldségtermesztése az utóbbi években sokat fejlődött. Parasztságunk felismerte ennek fontosságát. Kitartó szorgalommal és munkával nemcsak a terméseredményei; növelésére törekedett, hanem igyekezett minőségileg is jó árut termeszteni. A parasztság szorgalmas munkájának eredményeképpen megyénkből sok száz vagon zöldségféle távozott külföldre, valamint ipari üzemekbe, iparvidékekre, a fővárosba, egyszóva) belső fogyasztásra. Az idén további fejlődés varható, de ha már itt tartunk, szóim kell arról, hogy zöldségtermelőink mit es Hogyan termesszenek, milyen zöidségféleségeket keresnek a piacok. Megyénk szerzodtetési tervszámai útmutatást nyújtanak termeltető vállalatainknak arra vonakozóan, hogy Bács megyéből milyen zöldségféléket kér népgazdaságunk a felvevő Piacok kielégítésére. . Az 1058-as termelési évtől kezdve a MÉK központ tájékoztató szolgálatot rendszeresít a sajtóban, mely időnként megjelöli azokat a zöldségféléket, melyek keresettek. Ajánljuk termelőinknek a tájterületeknek megfelelően, különösen a korai paradicsom, uborka, zöldborsó, zöldbab, zöldpaprika és vöröshagyma termesztését. Ezek felvásárlására minden adottságuk meg lesz illetékes szerveinknek. Fegyelemmel kell lennünk azonban arra, hogy a hangsúly a koraiságon, valamint az export minőségen van, különösen a paradicsomnál. Csak akkor tud a Kecskemét környéki termelő kiemelkedő árhoz jutni például paradicsomával, ha annak piacra kerültél úgy tudja irányítani, hogy a bolgár paradicsommal legalább egy időben jelenjék meg. Ehhez azonban szükséges, hogy a palántát legalább április 15-ig kiültesse, hogy ebből paradicsom legyen június utóláő, illetve július első napjaiban. Kecskemét és környékének klímája, talaja, de minden adottsága Itiegvan az export paradicsom termelésének kiterjesztéséhez. Nem tudjuk eléggé ajánlani kecskeméti zöldségtermesz- iuinknek, hogy ezzel a növénynyel minél nagyobb területen foglalkozzanak, mert paradicsomból exportlehetőségeink — természetesen kellő időben — határtalanok. Termelőinknek tehát saját érdekük is a paradicsomtermesztés. Ismételten felhívjuk gazdáinkat a szerződéses zöldscgfélcsé- gek mielőbbi lekötésére, ez azért is fontos, mert a vető magki osztás ideje a szerződ esküt esek cl li űzöd á - sa miatt kitolódhat. Végül még egy fontos szempontot közlünk termelőinkkel: a meteorológiai előrejelzések szerint az idén korai kitavaszodás várható, ezért szükséges ;! palán tanevelést időben megkezdeni. Clyörváry Gyula*-' Mennyit ér a dusnok—halászkasi marhaistálló ? A Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat Dusnok—Halászkason egy 50 férőhelyes marhaistálló építésének engedélyezését kérte a Beruházási Banktól, az áltafa benyújtott 97 000 forintos költségvetés alapján. A bank a pénzt annak rendje-módja szerint folyósította. Am mire az istálló elkészült, a végösszeg 102 000 forintra emelkedett, mivel többlet munka is felmerült az építkezés közben. Ezt is elismerte a bank és 102 Q00 forint kifizetéssel lezártnak vélte az egész építkezési ügyet. De ismét jön egy levél és egy pótszámla a vállalattól, melyben a bank engedélyét kérik újabb 52 00Ó forint kifizetéshez. Ekkor merült fel a kérdés: mennyit ér a dusnok—halász- hasi marhaistálló? 102, vagy 153 ezret? Hogy ne történjen félreértés és ne érje szó a ház elejét, a bank revizorai a helyszínen vizsgálatot tartottak. Megállapították, hogy a vállalat az építkezést alapítás-átszervezés költségből kezdte/ vállalatfejlesztési alapból folytatta. Kiderült továbbá az is, hogy a költségvetés mennyiségi adafait nem a tényeknek rnegfelelaen állították össze. Az egyéb tények felsorolása Után arra az álláspontra jutott a Beruházási Bank vezetősége, hogy nem fogadja el a pótszámlát és megtagadja a 52 000 forint kifizetését. Tehát a bank szerint — s ez a helyes — a marhaistálló csak 102 000 forintot ér. Hogy mire kellett a vállalatnak a pótszámlán kért 52 000 forint, azt nem tudjuk, s egyelőre nem is firtatjuk. Ellenben köszönjük a két revizornak j alapos és körültekintő munkáját, mellyel 52 000 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Uj raktár, szigorúbb ellenőrzés A Kecskeméti Gépgyárban az új raktár megépítésével biztosították az anyaggazdálkodás szigorúbb ellenőrzését. Egyébként a gyár vezetőségének az a célja, hogy az anyagnormák példás betartásával az engedélyezett 50 százalékos alapanyag-felhasználást az első negyedévben 45 százalékra csökkentse. E célkitűzések eléréséhez megfelelő szervezeti intézkedéseket dolgoztak ki. CsökkenJ- a prémium A Kecskeméti Cipőgyár szabászai decemberben kevesebb anyagtakarékossági prémiumot kaptak, mint novemberben, mert nem manipuláltak jól a rájuk bízott felső bőrrel. A prémium-csökkenés egyes dolgozóknál igen komoly, eléri az 50—60 forintét Ennek ebenere a legtöbbet Várfalvi József kapta. Ö magasan kiemelkedik többi társa közül. Prémiuma 133 forint volt. Öt követi Kátai Imre 02 forinttal. Hegedűs Menyhértné csak 58, Kovács Istvánná 41, Szóráth Géza 36, Szakonyi Sándorné 24, Farkas Monika pedig 14 forintot kapott. — Egyedül Zoller Mária nem kapott anyagtakarc- kossági prémiumot. FEHÉR U FEKETE Jogtalan pénzhasználatért 16000 Ft bírság Az ÉV1SZ, bővebben Épület- során mjegállapítQtták, hogy az világítási és Szerelő Vállalat ÉV1SZ által számlázott 65 300 vezetőinél is divatos volt az a forintos munkából egy fillér- módszer, hogy el nem végzett nyit seré végeztek el, s arcpi- munkáért pénzt vettek fel. Ad- rylás nélkül pénzt kértek — a dig-addig folytatták kisded já- semmiért. tékáikat, míg fény derült bű- Nem volt más hátra, mint a nos tevékenységükre. — Ezt a kifizetett 65 300 forintot vjssza- Beruházási Bank revizorai fed- fizettettek a vállalattal, melléték fél. kelve egy 10 000 forpif bünteEllátogattak a Kiskunfélegy- tésről si$óló befizetési levelet is. , házi Gépgyárba, s ellenőrzésük Az ÉVISZ másik szabálytalan,, sag;)i-., fnúlt év derekán jöttek rá. | Ekkor 44 000 forintos számlát ♦ nyújtott be a Beruházási Bankihoz. Ezt a számlát is felülvizs- igálfák. Megállapították, hogy a Jszámlában közöltek nem felel- ínek meg a valóságnak, ezért 136 598 fórint kifizetését a bank I megtagadta. Egyúttal 6000 fo| *rint büntetésbefizetésre kötelezte a vállalatot. És hogy teljes legyen a kép, megemlítjük még: az újabb vizsgálatok fényt derítettek arra is, hogy egy, az ÉVISZ által koráb- |ban — 1956-ban — leszámlázott 1100 000 forintos számla mögött I sincs egy fikarcnyi munka sem. ♦ Éppen ezért a bank most azon I fáradozik, hogy rászorítsa a vál- |lalatot a felvett 100 000 fprint- fnak megfelelő munka elvégezésére. ! 4 láda nem tűzifa ► • I ' ' , ■'* : A Kalocsai Fűszer-paprika! ipari Vállalatnál a hűvösebb idő ♦ beköszöntésével egyes dolgozók I magukról megfeledkezve a pap- Irika raktározására szolgáló falládákat összetörik, s eltüzelik. Ha becsületesebb munkatársaik ezért szólnak nekik, akkor megsértődnek és durván válaszolnak. Bírón y ár a .másképpen vélekednének akkor, ha az oltü- «crjir —■»« »w™. > Izeit importládák árát megfizetjtetné velük a vállalat. A moszkvai egyetemen tanuló külföldi diákok osztoznak z Ha a szép szó nem használ, a szovjet kollegáikkal a (él örömeiben. Ahmed -Ali Amjul |váljálatvezetöség helyesen teszi, Kahman hazájában nem is ismerik a havat, a fekrto szudáni • fbá éhhez a megoldáshoz folys- diák azonban vidáman hógolyóziU. fvnndik.