Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

C fiait számításin kívül hagylak Jánoshalmán 1 Milyen terveik vannak János­halma község ez évi fejlesztését illetően? — kérdeztem az erre legilletékesebb embertől, Novák Sándor tanácselnöktől. Novák eivtárs egy percre gondolataiba mélyedt, melynek okát azután mindjárt megmagyarázta. — Éppen délután tárgyalnak erről a v. b. ülésen, vasárnap délelőtt pedig a tanácsülésen. — És a lakossággal mikor tár­gyalnak? — tettem fel az újabb kérdést. — A lakossággal a köz­ségi népfront-bizottság vasár­nap délutáni nagygyűlésén is­mertetjük a terveket — felelte, majd igy folytatta: — Elhatá­roztuk, hogy építünk egy törpe- vízmüvet. Erre fél millió forint állami hitelt kérünk, 120 000 forintot pedig a község- fejlesztési alapból ruházunk be. Ä falu szélein, ahová a vizet nem tudjuk kivezetni, három mélyfúratú kutat építünk. Egy tanteremmel és egy gondnoki la­kással bővítjük a kiserdei isko­lát, valamint derítőt építünk az óvodánál 420 000 forintos beru­házással. Több helyen kijavítjuk a megrongálódott járdákat és 2000 méter új betonjárdát is épí­tünk. Erre mintegy 130 000 fo­rintot fordítunk. Tervbe van véve egy kultúrotthon építése is, melyre a járási tanácstól egy millió forintot várnak. Ezenkí­vül a Hazafias Népfront javas­lata alapján fürdőt szeretnénk építeni. Elgondolkoztató, amit a ta­nácselnök a tervekről és a ter­vezés módjáról mondott. A já- noshalmiak bizonyára örülni fognak a törpevízműnek, a kul- túrháznak és a többi Iétesíí- njénynek. De nézzük csak az ed­digi tapasztalatokat. A felsőbb tanácsszervek ellenőrzései so­rán gz derült ki, hogy Jánoshal­mán az elmúlt években nem valami jól haladt a községfej­lesztés. A tavaly kivetett köz­ségfejlesztési adó ugyan befolyt, de több mint 600 OUO forint hátralék maradt fenn az előző évekről. Társadalmi munkára nem tud­ták kellő mértékben mozgósítani a lakosságot. A végrehajtó bi­zottság nem értékelte a község­fejlesztési tervek végrehajtását cs az elkészült létesítmények m i Hőségének szakemberekkel való ellenőriztetését is elmulasz­tották. Felvetődik a kérdés, hogy ezek a hibák nem ismétlődnek-e meg ebben az évben is? Kezdjük a községfejlesztési munka elemzését az elején. El­sősorban a lakosság igényei szabják meg, hogy a községben milyen célokra fordítsák a fej­lesztési járulékot. A jó község- fejlesztési tervek úgy készülnek, hogy kisgyűléseken, egyéni be­szélgetéseken tárgyalják meg a lakossággal, hogy mit építenek. A lakosság saját javaslatainak figyelembevételét látva, szíve­sebben hoz áldozatokat. Ponto­sabban fizeti a községtej lesztési járulékot és társadalmi munká­val is jobban hozzájárul a ter­vek megvalósításához. Jánoshalmán azonban elmu­lasztották megbeszélni a lakos­sággal a községfejlesztési terve­ket. A végrehajtó bizottság sa­ját maga készítette el azokat, pedig biztosan lett volna egy sor apróbb javaslat, amit az egyes emberek, vagy éppen ut­casorok lakói a maguk szem­pontjából fontosnak tartanak. Ezeket a legtöbb esetben kis be­ruházással és nagyrészt társadalmi munkával meg lehet valósítani, ilyenfor­mán az emberek érzik, hogy gondjaikkal, bajaikkal törődik a tanács. A községfejlesztési adó mérté­két a februárban sorrakerülő tanácsülés szavazza rpeg. A v. b. az általános jövedelemadó 10 százalékának megfelelő, összeg kivetését javasolja majd a ta­nácsnak. Ezzel az összeggel azonban nem lehet ilyen nagy­szabású községfejlesztési végre­hajtani. A törpevízműre kért félmilliós hiteit például nem biztos, hogy teljes egészében megkapják. Több törpe vízmű épül a megyében és még a ki­sebb községek is legalább annyi­val járulnak hozzá saját erőből, mint amennyi állami támoga­tást kapnak. A kulturházzal kapcsolatban pedig a járási ta­nácsnak nincs olyan pénzforrá­sa, amelyből egymillió forintot adhatna ilyen célra. A jánoshalmiaknak azonban nem kell ' lemondani e tervek megvalósításáról. Vegyenek pél­dát azoktól a községektől, ame­lyek a jövedelemadónak 17—18 százalékát vetik ki községfej­lesztésre. Ha arra gondolunk, hogy 1956-ban, — amikor még a begyűjtés nagy tehertételkent nehezedett a parasztságra — megszavazták a 10 százalékot, akkor most nyugodtan felemel­hetik ezt az összeget 18—20 szá­zalékra. Természetesen nehéz a tanácsülésnek ilyen körülmé­nyek között — amikor a lakos­sággal nem tárgyalták meg a községfejlesztési tervet — ma­gasabb összeg kivetését meg­szavazni. A mulasztást azonban még lehel pótolni. A törpevízművet a hálózattal együtt például úgy sem lehet egy év alatt megépíteni. Ez év­ben legfeljebb a víztorony, a szivattyúk és néhány közeli utca hálózata készülhet el. Akiknek utcájába nem vezetik be az idén a hálózatot, esetleg elhanyagol­ják a fejlesztési járulék fizeté­sét és társadalmi munkára sem lesznek olyan könnyen kapha­tók. Ha azonban a tanács két- húyoméves távlati tervet dolgoz­na ki a törpevízmű felépítésére és megtárgyalná a lakossággal, mindezt el lehetne kerülni. Min­denki tudná ugyanis, hogy kinek a házát mikor kapcsolják be a vízszolgáltató hálózatba. Hason­ló távlati tervet lehetne kidol­gozni a járdaépítésre és egyéb létesítményeknél. A jánoshalmi tanács tehát még pótolhatja a mulasztotta­kat. ha a februári tanácsülés előtt a tanácstagok és a v. b tagok kisgyűléseken és egyéni beszélgetéseken megvitatják a lakossággal a községfejlesztés kérdéseit. A jánoshalmi példa bizonyára nem egyedül álló és más községekben is akad pó­tolni való. Nagy Ottó A koraiségra törekedjünk a zöldségtermesztésnél ÍZ KORAI EXfORl paradicsomból Rőt láttán mennyiségben átvesz a vállalat Bács megye zöldségtermeszté­se az utóbbi években sokat fej­lődött. Parasztságunk felismerte ennek fontosságát. Kitartó szor­galommal és munkával nem­csak a terméseredményei; növe­lésére törekedett, hanem igyeke­zett minőségileg is jó árut ter­meszteni. A parasztság szorgalmas mun­kájának eredményeképpen me­gyénkből sok száz vagon zöld­ségféle távozott külföldre, vala­mint ipari üzemekbe, iparvidé­kekre, a fővárosba, egyszóva) belső fogyasztásra. Az idén további fejlődés varható, de ha már itt tartunk, szóim kell arról, hogy zöldségtermelő­ink mit es Hogyan termessze­nek, milyen zöidségféleségeket keresnek a piacok. Megyénk szerzodtetési terv­számai útmutatást nyújtanak termeltető vállalatainknak arra vonakozóan, hogy Bács megyé­ből milyen zöldségféléket kér népgazdaságunk a felvevő Pia­cok kielégítésére. . Az 1058-as termelési évtől kezdve a MÉK központ tájékoz­tató szolgálatot rendszeresít a sajtóban, mely időnként megje­löli azokat a zöldségféléket, me­lyek keresettek. Ajánljuk termelőinknek a táj­területeknek megfelelően, különösen a korai paradi­csom, uborka, zöldborsó, zöldbab, zöldpaprika és vö­röshagyma termesztését. Ezek felvásárlására minden adottságuk meg lesz illetékes szerveinknek. Fegyelemmel kell lennünk azonban arra, hogy a hangsúly a koraiságon, valamint az export minősé­gen van, különösen a paradicsomnál. Csak akkor tud a Kecskemét környéki termelő kiemelkedő árhoz jutni például paradicso­mával, ha annak piacra kerültél úgy tudja irányítani, hogy a bolgár paradicsommal legalább egy időben jelenjék meg. Ehhez azonban szükséges, hogy a palántát legalább április 15-ig kiültesse, hogy ebből paradicsom legyen június utóláő, illetve július első napjaiban. Kecskemét és környékének klímája, talaja, de minden adott­sága Itiegvan az export paradi­csom termelésének kiterjeszté­séhez. Nem tudjuk eléggé aján­lani kecskeméti zöldségtermesz- iuinknek, hogy ezzel a növény­nyel minél nagyobb területen foglalkozzanak, mert paradi­csomból exportlehetőségeink — természetesen kellő időben — határtalanok. Termelőinknek te­hát saját érdekük is a paradi­csomtermesztés. Ismételten felhívjuk gazdáin­kat a szerződéses zöldscgfélcsé- gek mielőbbi lekötésére, ez azért is fontos, mert a vető magki osztás ideje a szerződ esküt esek cl li űzöd á - sa miatt kitolódhat. Végül még egy fontos szempon­tot közlünk termelőinkkel: a meteorológiai előrejelzések sze­rint az idén korai kitavaszodás várható, ezért szükséges ;! pa­lán tanevelést időben megkez­deni. Clyörváry Gyula*-' Mennyit ér a dusnok—halászkasi marhaistálló ? A Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat Dusnok—Ha­lászkason egy 50 férőhelyes marhaistálló építésének engedélye­zését kérte a Beruházási Banktól, az áltafa benyújtott 97 000 fo­rintos költségvetés alapján. A bank a pénzt annak rendje-módja szerint folyósította. Am mire az istálló elkészült, a végösszeg 102 000 forintra emel­kedett, mivel többlet munka is felmerült az építkezés közben. Ezt is elismerte a bank és 102 Q00 forint kifizetéssel lezártnak vélte az egész építkezési ügyet. De ismét jön egy levél és egy pótszámla a vállalattól, mely­ben a bank engedélyét kérik újabb 52 00Ó forint kifizetéshez. Ekkor merült fel a kérdés: mennyit ér a dusnok—halász- hasi marhaistálló? 102, vagy 153 ezret? Hogy ne történjen félreértés és ne érje szó a ház elejét, a bank revizorai a helyszínen vizsgálatot tartottak. Megállapítot­ták, hogy a vállalat az építkezést alapítás-átszervezés költségből kezdte/ vállalatfejlesztési alapból folytatta. Kiderült továbbá az is, hogy a költségvetés mennyiségi adafait nem a tényeknek rnegfelelaen állították össze. Az egyéb tények felsorolása Után arra az álláspontra jutott a Beruházási Bank vezetősége, hogy nem fogadja el a pótszámlát és megtagadja a 52 000 forint ki­fizetését. Tehát a bank szerint — s ez a helyes — a marhaistálló csak 102 000 forintot ér. Hogy mire kellett a vállalatnak a pótszám­lán kért 52 000 forint, azt nem tudjuk, s egyelőre nem is firtat­juk. Ellenben köszönjük a két revizornak j alapos és körültekintő munkáját, mellyel 52 000 forintot takarítottak meg népgazdasá­gunknak. Uj raktár, szigorúbb ellenőrzés A Kecskeméti Gépgyárban az új raktár megépítésével bizto­sították az anyaggazdálkodás szigorúbb ellenőrzését. Egyébként a gyár vezetőségé­nek az a célja, hogy az anyag­normák példás betartásával az engedélyezett 50 százalékos alapanyag-felhasználást az első negyedévben 45 százalékra csökkentse. E célkitűzések eléréséhez megfelelő szervezeti intézkedé­seket dolgoztak ki. CsökkenJ- a prémium A Kecskeméti Ci­pőgyár szabászai de­cemberben keve­sebb anyagtakaré­kossági prémiumot kaptak, mint no­vemberben, mert nem manipuláltak jól a rájuk bízott felső bőrrel. A pré­mium-csökkenés egyes dolgozóknál igen komoly, eléri az 50—60 forintét Ennek ebenere a legtöbbet Várfalvi József kapta. Ö ma­gasan kiemelkedik többi társa közül. Prémiuma 133 fo­rint volt. Öt kö­veti Kátai Imre 02 forinttal. Hegedűs Menyhértné csak 58, Kovács Istvánná 41, Szóráth Géza 36, Szakonyi Sándorné 24, Farkas Monika pedig 14 forintot kapott. — Egyedül Zoller Mária nem kapott anyagtakarc- kossági prémiumot. FEHÉR U FEKETE Jogtalan pénzhasználatért 16000 Ft bírság Az ÉV1SZ, bővebben Épület- során mjegállapítQtták, hogy az világítási és Szerelő Vállalat ÉV1SZ által számlázott 65 300 vezetőinél is divatos volt az a forintos munkából egy fillér- módszer, hogy el nem végzett nyit seré végeztek el, s arcpi- munkáért pénzt vettek fel. Ad- rylás nélkül pénzt kértek — a dig-addig folytatták kisded já- semmiért. tékáikat, míg fény derült bű- Nem volt más hátra, mint a nos tevékenységükre. — Ezt a kifizetett 65 300 forintot vjssza- Beruházási Bank revizorai fed- fizettettek a vállalattal, mellé­ték fél. kelve egy 10 000 forpif bünte­Ellátogattak a Kiskunfélegy- tésről si$óló befizetési levelet is. , házi Gépgyárba, s ellenőrzésük Az ÉVISZ másik szabálytalan­,, sag;)i-., fnúlt év derekán jöttek rá. | Ekkor 44 000 forintos számlát ♦ nyújtott be a Beruházási Bank­ihoz. Ezt a számlát is felülvizs- igálfák. Megállapították, hogy a Jszámlában közöltek nem felel- ínek meg a valóságnak, ezért 136 598 fórint kifizetését a bank I megtagadta. Egyúttal 6000 fo­| *rint büntetésbefizetésre kötelezte a vállalatot. És hogy teljes legyen a kép, megemlítjük még: az újabb vizs­gálatok fényt derítettek arra is, hogy egy, az ÉVISZ által koráb- |ban — 1956-ban — leszámlázott 1100 000 forintos számla mögött I sincs egy fikarcnyi munka sem. ♦ Éppen ezért a bank most azon I fáradozik, hogy rászorítsa a vál- |lalatot a felvett 100 000 fprint- fnak megfelelő munka elvég­ezésére. ! 4 láda nem tűzifa ► • I ' ' , ■'* : A Kalocsai Fűszer-paprika­! ipari Vállalatnál a hűvösebb idő ♦ beköszöntésével egyes dolgozók I magukról megfeledkezve a pap- Irika raktározására szolgáló fa­lládákat összetörik, s eltüzelik. Ha becsületesebb munkatár­saik ezért szólnak nekik, akkor megsértődnek és durván vála­szolnak. Bírón y ár a .másképpen vélekednének akkor, ha az oltü- «crjir —■»« »w™. > Izeit importládák árát megfizet­jtetné velük a vállalat. A moszkvai egyetemen tanuló külföldi diákok osztoznak z Ha a szép szó nem használ, a szovjet kollegáikkal a (él örömeiben. Ahmed -Ali Amjul |váljálatvezetöség helyesen teszi, Kahman hazájában nem is ismerik a havat, a fekrto szudáni • fbá éhhez a megoldáshoz folys- diák azonban vidáman hógolyóziU. fvnndik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom