Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Szilveszterkor ízületeit Petőfi Sándor neve és elkiálloUa az éjféli őrét*, megszületett Petőfi s az óreg Petro- költészete ma is elevenen él a Vics, ki mindig csak fiút óhajtóit, magyar nemzet szívében. Szüle- örömében ugrálva járt fel, s alá tése körül legendák keringtek, 0 kj3 szobában. mindegyik város, ahol édesapja, Petrovics István mészároskodott, a maga szülöttének vallotta a nagy magyar költőt. Most, a születés minden évében visszatérő nagy évfordulóján hallgassuk meg, hogyan emlékezik a szemtanú — ahogyan Halvány Lajos híres könyve idézi: í A kiskőrösi Petőfi Hét decem- iber 29-i ünnepségén a KISZ meIgyei bizottsága is megkoszorúzta nagy költőnk szobrát. Ugyancsak a jubileum alkalmával, januar 2-án a kiskőrösi KISZ-szervezet ünnepi taggyűlésen megemlékezik Petőfi Sándorról. k * Nagyszabású szilveszteri jelmezes bált rendezett a kalocsai területi KISZ-szervezet tagsága a Petőfi Sándor kultúrotthon- ban. Szépség- és jelmezverseny, tombola stb. tai kitolta a fiatalok vigalmat. » A falusi alapszervi KlSZ-titká- rok részére a KISZ megyei bizottsága január 8-tól 13-ig Kecskeméten és Baján tanfolyamot rendez, a megye üzemi KISZ- titkárainak ugyanilyen tanfolyama január 15-től 21-ig lesz, * A középiskolások KlSZ-szer- vezetei munkájának tapasztalatait es a továbDi teendőit januar 7-én tárgyalja meg a KISZ megyei bizottsága. Ül A Magyar Úttörők Szövetségének megyei elnökségé januar első napjai Dán az úttörő csapatokban végzett jó munkájáért 56 kiszista ííjuvezetőt jutalomban részesít. * A megye középiskolás KISZ- titkárai január 11-töl háromnapos KISZ iskolán vesznek részt Budapesten. Tanácsszerveink az ifjúságért Petőfi dajkájának sxavai így idézik, ami azután következett, a gyermekkor idejét: ... A dajkat Pétrovicsek ug?i megszerettek, hogy mikor -Kiskorosról elköltöztek, ot is magúkkal vitték elunó Felegynazóta, majd fazabaüszallá ra. tus ü szívesen ment, mert szeletelte! bántak velő, nemcsak mint uajtvaval, hanem mmt -mindenes szolgálóval« Its, \ Kurucz Zsuzsanna reggeltől, estig a gyermek mellett volt*1 megszoktak [ es egymás .nélkül- et sent Jenettek. a kis batiuor tolyion a szoknyájába kapaszkodott es mezítláb tipegett uiana a kertbe, vaky Ki az uvcara.- Mikor. mar befztíjul tudott dajkajavai, eiemlen totui neszeit, vagy tót szavaival kevert a magyar köze, inig r-gtrovics mester meg nem parancsolta, hogy csak magyarul szabad a gyerekkei be- azeigetm. — Poeem ÍZsuzskó .— szokta mondani a ifts bandor, — menünk a pmcebe. Az eueüiitz és vacsorához ..gyams Zsuzsi hozta tel a pincéből a bort. A gyerekét oaa is magavai vitte es liancuiuzoU vele. A kis bancioi rendesen előreszaladt s a pincegador tálánál megvárta Zsuzsit, nugy raijesz- szen. Ks gyermeki örömmel kacagott, ha Zsuzsi úgy tett, mintha megijedt volna... • Városok torzsalkodtak Petoii első ielegzetveteieért. Legendák születtek, amelyekből fénylő csillagként tagyog elénk a nagy koito, akinek születései ünnepeljük ma Kiskőrösön, Kecskeméten es szerte a világon. Bárhol is ringattak Petőfi Sándor bölcsőjét, irodalomtörtenelmi nagysaga vitathatatlan, ö az a magyar Költő, aki vei sei ben Hirdette a szabadság és luggetienség gondolatát, s szerelő szivének minden dobbanása eggyé forrt a néppel, a jövendő győzelmével. Egy iaJusi ltjú Gárda parancsnoka JCüiuaj az étte^embea Gelléri Andor Endre »szomjazó inasát« keresem benne, aki társaival kirándulásra megy a füstős varosból s csak a buaai hegyek között, rekkenő hőségben jön ra, hogy egy fillérje sincs — vizivás- ra. De 14 éves gyerekarcán, lányos vonásául, meg kislius, vékony hangján kívül hiába keresek más hasonlóságot. Az igaz, hogy mestersége, a lakatos- és gumijavító munka lemoshatatlanul beleivódott kezébe, s ez feltűnő is itt, a kiskőrösi b zár vas-étterem ben. de mennyi méltósággal ül «z asztalnál! A -szomjazó kisinas« — abban az elbeszélésben — félénk volt és be sem merte volna tenni ide a lábát, s hogy a leglényegesebbet is mondjam: lehetősége sem lett volna ra. Ezt régen úgy intézték volna el a nagyságos asszonyok, hogy: »Kisinas az étteremben? Le hogy is képzeled, drágám?« Nos, a kisinas menüt eszik a nagy étteremben, M innen nap idejár, mert szülei, akut Kiskörös batara- ban laknak, itt látják biztosítottnak azt, hogy kicsi fiuk mindennap jóllakjon, ö fizetnek érte napi hat forintot. Természetesen a kisfiú —, Varga Pista is hozzáadja étihez a maga napi öt torint keresetét, amit Atkán Lajos bácsitól, a lakatosmestertól kap. Munkaruhára sincsen gondja, azt is a 27 éves »mester bácsitól« kapja, akire egj altaián nincsen panasza (ipari tanuló társaitól úgy tudja, hogy az egész városban nem panaszkodnak a mesterekre) s csak ha valamit eltévesztenek a másodéves tanulóval: Szőgyi Sanyival, akkor kapnak egy-két zord szód — A másodéves tanulóval sem szokta! veszekedni? Nem parancsolgat? — A... mért parancsolgatna? Veszekedni meg haveri aiapon szoktunk! Mindenről beszélgettünk mar, csak eppen a mesterségről nem, Pedig Pista nagyon szereti. Neki nem is, de Szőgyi Sanyinak már megvan a határozott terve: gyári munkás akar lenni, bár egyelőre még halvány elképzelései vannak csupán a hatalmas üzemekről. Pisti pedig a motor- kerékpárt szeretné mielőbb kiismerni. Le mivel a mester Dácst- nak a lakatos-szakma mellett megvan a gu- mijavitó iparengedélye is, őrá egyelőre a gumicsizmák foltozását bizák, reszelni tanítja a mester, t> több más, mesterségbeli fogásra- Motorhoz még nem nyúlhat, mert bar Szétszedni szét tudná, is nagyon szeretné) az összerakás még nem sikerülne! Megtanulta mar a mesterség idegen szavait is, s a pontozót kimernek, a tolómércét . sublernek mondja Kedves, gyermekes, szinte szemérmes hangon. Csendes, folyamatos munka idején, púkor mindhárman el vannak foglalva, sajat munkájukkal, a mester bácsi — mesék Elmondja, hogy a kism.ásnák bizony nem volt dy< n aoiga ezelőtti Nem járhatott iskolába, s még o is —, bár ó mesterember, Kufrasz Jani bácsi keze alatt von — egy évig mast sen csira. t, csak mjet hordott, sepregetett, «*» a szakmához hozza sem szagolhatott, i yenkor Pisti erősen rágornyei a ri«fc- lőre, figyelmesen nézi, síkba reszel'a a a hegesztés tárjagt« részeit s 'gen-igeo ügyel rá, hogy a mester birs. meg legyen elégedve munkájával., i F. G. Ügy festett Pistán az új ruha a KrSZ rendezvényén, mintha ráöntótték volna, karján pedig piros szalag díszlett. Ezen két | oetüt, az »1. G.«-t olvashatta a I kiváncsi szem, ami Ifjú Gárdát | jelent. h Magában véve az is figyelemreméltó dolog, hogy a kiszisták* nak ilyen szervezete is létezik a faluban, a gárda tulajdonképpeni megalakulásának a története azonban sokkal érdekfeszítő bb. Több, mint esztendeje történt, még az ellenforradalom napjaiban. Szuroksötétség borúit az egész falura, csak a Széchenyi sor apró házainak egyikében égett a lámpa. A konyhaasztalt hárman ülték körül: Kovács Pista, Tóth Feri, meg Pista édesapja. Röviden tanácskoztak, szavaik szinte belevegyültek az alvók egyenls- tes lélegzésébe. Pista apja elmondta, hogy a falu kulákjai, vagy arra, vagy a következő éjszakára támadást szerveznék a termelőszövetkezet ellen. Meg kellene velük szemben védeni a közös vagyont. Pista agyában lázasan forogtak a gondolatok, de aztán egy kis idő múJvu szinte felnőtles nyugalom szállta meg, s előadta a tervet: — Fel kell készülnünk halogatás nélkül. Feri, te elmégy és idehozod a Varajti-fiukat, B. Nagy Lacit, jöhet a Két Bóromlsz- sza-tány is. En azalatt édesapámmal elmegyek a tsz-tagokhoz. Egy óra múlva találkozunk... A szervezésnek meglett az eredménye: a sötétség leple alatt lopakodó ellenség méltó fogadtatásban részesült. Kovács Pista és a többi fiatal azokban a napokban tanulta meg a harcot, mégtanúlta félteni a közös munka eredményét és gyűlölni az ellenséget. Amikor márciusban megalakították a KISZ-szervezetet, újra együtt voltak, Tóth Feri, B. Nagy Laci, meg a többiek. Létrehoztak az Ifjú Gárdát is, s parancsnoknak Kovács Pistát választották. Hogy méltó erre a tisztére, azon az emlékezetes éjszakán bizonyította be. De mint bálrendező is kitűnőért megállja a helyét. Ilyen fiatalember ő, aki a múltat gyűlölni nagyrészt édesapja elbeszéléseiből, szeretni a jelent, Jövőt és küzdeni is érte pedig az elmúlt tizenhárom esztendő átatt tanulta meg. Szabó Attila A Tiszakécskei Permetezögépgyár vezetősége mearendelőinek, ügyfeleinek, a vatlalat összes dolgozójának és családtagjaiknak boldog újévet kíván 2513-Petőfinek kilencvenéves keresztanyja 1880-ban kiskörösön ifjú hévvel beszélte el világhírűvé lett keresztfia megszületésének körülményeit INieugebauer Lászlónak, Petőfi versei egykori ismert német fordítójának: Csikorgó teli égbolt, jelölés hó bonta Kiskörös utcáit', s Petro- e testié keaelyesen beszélgetve tölte az időt oaratnőjenel, Lanka Jánosáénál, ki ugyanaooan az utcaoan szemközt lakott. Hirtelen azonban rosszul kezdő erezni magat Petrovicsne, s meg- Inault hazajelé, de melyen besüppedt a hova, nem vou töboé ereje hazamenni. Hangosan kiáltott Dlnkane ásszonynoz segítségért, s ez csakhamar ott is termett melletle, karjaiba fogta, s a csak néhány lépésnyire levő házba szerencsesén elvezette. Hevessel utóbb »a toronyúr éppen Az ifjúság nevelésének kérdésével úgyszólván minden községben foglalkoztak a tanácsüléseken. A tanácstagok felsorolták a hibákat, hiányosságokat, amelyek ezen a térén megmutatkoz- tak es javaslatokat tettek a munka megjavítása érdekeben. Kelebián például az 1957 december 2l-én megtartott tanácsülésen határozatot noztak operatív bizottság létrehozására, amelynek az íjjúság Iskolán kívüli nevelésének az ellenőrzése lesz a feladata. Anyagi erejükhöz mérten já- rásunkoan a községfejlesztési adóból 2—50U0 forint összegű támogatást is nyújtanak a tanácsok a KlSZ-nelc. Szűcs Károly Kiskunhalas, járási tanács Emlékessünk — és leniünk előre És ha. most, az új év előtt visszagondolunk ezekre a harcos napokra, hetekre, hónapokra, a sikerekre,' büszkeség kell, hogy eltöítsöh bennünket, karunkban éreznünk kell a hatalmas erűt a további munkához, alkotáshoz, s a békés életünkre törő és belső ellenség megfékezésére egyaránt. Az 1957-es év nehéz volt, de jó volt élni, alkotni békében és barátságban. És szeretnénk ezt a munlétt a következő evben tovább fejleszteni, eredményeinket gyarapítani, mindenegyes napunkkal a oékét erősíteni magunk és a világ népei szamára. És, hogy ez az 1958-as esztendőben valóra válhasson, rajtunk, magyarodon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi aolgozókon, párttagokon és pártonkivülieken, KlSZ-tagokon es a ma meg kissé ingadozó fiatalokon is múlik. Nekünk úgy kell dolgoznunk gz új esztendő első napjától az utolsóig, hogy munkánk nyomán a béke es a barátság virágozzék az egész világon. Fel tehát kedves KISZ-fiatalok, fogjunk neki a részünkre meghatározott munkához! Legyen ez a munka békénk és hazánk, népi demokratikus rendszerünk egy-égy pillérének erősítése. Éhhez kíván minden fiatalnak sok sikert, eredményt és erőt A Kecskeméti Járási Tanács KibZ alapszervezete. Mielőtt felkö8Zöntenénk az újévet, a múló év küszöbén álljunk meg egy percre, s vessünk egy-két pillantást vissza az 1957-es esztendő nehéz, de eredményekben gazdag napjaira. Mindenek előtt emlékezzünk azokra az óesztendei első napokra, amelyek az ellenforradalom miatt oly sötéten és bizonytalanul álltak ,előttünk: idősek és fiatalok, családfők és családtagok előtt. Az elmúlt év a munkanélküliség, a gazdasági csőd, a bizonytalanság kíséretében érkezett et hozzánk. Az apak előtt éhező családjuk képe lebegett, az édesanyák ezreinek könnye -a külföldre csábított gyermekeikért hullott. Ks <az ellenforradalom vitézei, ha már nem is nyíltan, de még éltek a falvakban, városokban, még készültek egy utolsó, gálád rohamra a MŰK jelszava alatt, még nem elégedtek meg népünk legjobbjainak kiontott vérével. Az 1957-es esztendő azonban a nehézségek ellenére is álljt kiáltott az ellenforradalmat igazgató “megváltóknak«, lefogta gyilkolástól es rablástól szennyes kezüket. És nem lett munka- nélküliség, termeltek a gyárak, a bányák: a megrombolt épületek a munkások keze alatt uj, szebb ruhát öltöttek magukra, az anyák könnyei száradni kezdtek a reménységben, hogy kormányunk segítségével hazatérnek a szülői házba fiaik, leányaik, pártunk kidolgozta programjai, s az ifjúság megalakította egységes, megbonthatatlan szövetséget.
