Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-31 / 305. szám
A faßte fnfáfaká}& a termelőszövetkezeteiben DOBI ISTVÁN: »A parasztság jövője a szövetkezet« című ■könyvében írja az alábbiakat: »... sokat segíthetnek a szép szövetkezeti élet kiformálásában saz asszonyok. Sok közülük ag~ .xárproletár felesége volt a múltban, tudja, hogy milyen volt- az ilyen asszonyok élete és sorsa, ümlékezhetnek a munkanélkü- íliség nehéz hónapjaira, amikor ■már egy kanál zsír, egy összeír) arákra való liszt sem volt a kamrában... Főtt krumplin, babon élni egyik napról a másikra ... nem volt lábbeli a gyereknek, ffitetlen volt a szoba... És gondoljanak a múltra azok a szövetkezeti asszonyok is, akikének az ura középparaszt volt a régi világban. Mennyi munka, szenvedés és lemondás volt ezeknek az asszonyoknak is a régi (élete. Háztartásuk másfajta volt, jmint az agrárproletároké, megholt benne a kenyér, a szalonna, a «sír, egy kis tej, vaj, de megholt benne a váltónak, a bank- «ak a gondja, az adóhátralék is, amire férfi és asszony mindig és egyformán gondolt. Az asz- szony amellett kapálni járt, állatokat nevelt. Ezeknek az asz- szonyoknak legtöbbje olyan volt, hogy elmondhatták róluk: ég a kezükben a munka, de ha elnézte őket az ember, hónapokig, évekig, látta, hogy elégnek, elfogynak a munkában ... Most pedig úgy vannak bent a szövetkezetben, hogy a gondnak nagyrészét odakint tudták hagyni, odabent, a szövetkezetben az állam törődése, a gépek segítsége folytán könnyebb az élete a férfiaknak, de az asszonyoknak is...« MEGYÉNK szövetkezeteinek 6okszáz asszonytagja igazolhatja a fenti megállapításokat. A zár- számodások során minden termelőszövetkezetben elhangzik egy vagy több kiválóan dolgozó asszony neve és teljesítménye a férfiaké mellett. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben Gál Ferencné 217 munkaegységet teljesített és erre 15.411 forint értékű osztalékot kapott. A kelebiai Vörös Csillag Tsz-ben egy« tucatra tehető azoknak az asszonyoknak a száma, akik 250—300, vagy ennél is több munkaegységet teljesítettek. Az öregcsertői Kossuth Tsz —, ahol az idén 83 forintot ért egy munkaegység — többek között aról is híres, hogy szinte kivétel nélkül minden feleség tagként dolgozik a közösben. A vaskúti Kossuth Tsz kertészetét az asszonyok, lányok művelik s úgy, hogy ebből a kertészetből az idén is közel félmilliós bevétel származott. SZÜKSÉG VAN TEHAT a női kezek munkájára a termelőszövetkezetben s ha dolgoznak, elsősorban magúk, a család látja a hasznát. Régen is dolgozni kényszerült a parasztasszony a háztartás mellett, de akkor aligha jövedelmezett negyedrész ennyit is a munkája. Félnapszámért, vagy sokszor ingyen kapált a kulált földjén, csak hogy az ura részesaratást kapjon. — Most egyik-másik asszony a termelőszövetkezetben szerzett jövedelmével megszégyeníti a lustább férfiakat is. Hiszen egyenlő munkáért egyenlő bért kap s a nehéz fizikai munkákat kivéve, mindenütt hasznosíthatja magát. De a közösség szempontjából is hasznos, ha dolgoznak az asz- szonyok. Több kéz nyilván többet is végez s ahol nincs gond a munkaerőre, ott lehet munkaigényesebb s egyben jövedelmezőbb növényeket termelni, belterjesebben gazdálkodni. A kertészet, a cukorrépa s egyéb busásan megadja a hasznot, ha az asszonyok és családtagok bevonásával nem sajnálják tőle a vesződséget. Az asszonyok sokat Á vízjogi engedélyekről Mostanában sok öntöző kertész kap felszólítást a Bajai Vízügyi Igazgatóságtól, hogy kérje a meglévő öntözőtelepének utólagos vízjogi engedélyezését. Ez a felszólítás nyugtalanságot keltett a kertészek között, mert egyesek azt hitték, hogy valamiféle új vízadóról van szó. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a vízjogi engedély kérése régi követelmény, amelyet egyszerűsített formában népi demokratikus kormányzatunk is fenntartott. A felmerülő költségek nem ismétlődnek meg, hanem egyszersmindenkorra szólnak. Az ásott kút létesítéséhez nem kell vízjogi engedélyt kérni, csak akkor, ha az ásott kúthóí mezőgazdasági termelési célra gépi erővel emelik ki a vizet. Ebben az esetben az engedélyezés egyszerűsítése folytán a következő a helyzet: Rizstelep vagy halastó kivételével bármely 10 kát. holdat meg nem haladó öntözőtelep utólagos vízjogi engedélyezése esetében tervmellékletként elegendő az átnézeíes helyszínrajz, a vízkivételi általános terv és a műszaki leírás. A tervmellékleteken több olyan telep adata is közölhető, amelyek vízjogi engedélyezése egyszerre történhet. A megyei tanács közbenjárására az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélyezte, hogy az ásott kútból történő kertészeti öntözések utólagos vízjogi engedélyezéséhez a vízkivételi általános tervet sem kell bemutatni. Az . érdekelteknek az átné- zetes helyszínrajzot és a legszükségesebb adatokat tartalmazó műszaki leírást kell beadni. Azok az érdekeltek, akik a vizet nem ásott kútból, hanem folyóvízből vagy csatornából szerzik be, a vízkivételi általános tervet is kötelesek bemutatni. Tompa László Gépkocsivezetői tanfolyamok indulnak A Honvédelmi Sportszövetség keretén belül a közeljövőben gépkocsivezetői és motorkerékpárvezetői tanfolyamok indulnak a megye több városában. Az 1938-ban született fiatalok részére az alábbi helyeken lesz teher- és személygépkocsi, valamint motorkerékpárvezetői tanfolyam: Kecskeméten, Kiskőrösön, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Dunavecsén. E tanfolyamokra csupán az 1938-beli, nyolc általános iskolát végzett fiatalok nyerhetnek felvételt. Nem vehető fel az olyan személy, aki családfenntartó, vagy bányász, vagy pedig valamilyen más ok miatt tényleges katonai szolgálatra nem fog bevonulni: E tanfolyam költsége: 800 forint. Személygépkocsivezetői tanfolyam indul ezek melleit még Kecskeméten, Baján és Bácsalmáson, E tanfolyamokra mindazon személy — korra és nemre tekintet nélkül — felvehető, aki 18. évét betöltötte. A tanfolyam költsége: 450 forint. Motorkerékpárvezetői tanfolyamok indulnak: Szabadszálláson, Jánoshalmán, Kiskunmaj- sán, Kelebián és Solton. Felvehető minden, 18. évét betöltött személy. A tanfolyamokra jelentkezni lehet a helyi Honvédelmi Sport- szövetség alapszervezeti vezetőségénél. Kecskeméten: Csányi u. 7. sz., Kiskőrösön: Pénzügyőrségen Lévay János elvtársnál, Baján: Honvédelmi Sportszövetség irodájában. Kiskunhalason: A járási kiegészítő parancsnokságon Vörös Imre elvtársnál, — Kalocsán: a paprikamalomban Romaics Sándornál, Dunavecsén: a kiegészítőparancsnokságon Víg Lajosnál, Kiskunfélegyházán pedig: a Sütőipari Vállalatnál Faragó Pál elvtársnáL tehetnének egynémelyik termelőszövetkezetünkben a közös baromfitartás fellendítéséért is. Harcolják ki a vezetőségtől a takarmányt, a megfelelő épületeket, válasszanak ki maguk közül lelkiismeretes gondozókat, hogy ne csak a háztáji gazdaságokban virágozzék, de a közösben is jövedelmezővé váljék a baromfitenyésztés. NAGYON FONTOS kérdés az asszonyok vezetésben való részvétele is, ami jelenleg, sajnos, elég ritka. Pedig igen helytelen, ha nem vonják be őket. A nők az élet számtalan területén bebizonyítják, hogy nemcsak két kezük munkájával, hanem okos javaslataikkal is segíthetnek s nincs ez másként a termelőszövetkezetben sem. Csak a közösségnek válik hasznára, ha a vezetésben is minél nagyobb számban hallathatják szavukat, érvényesíthetik sokoldalú tudásukat az asszonyok. — Erősebb árammal működik már jövőre Dunavecse villanyhálózata. A jelenlegi transzformátor párját a következő év első negyedében megépítik, s ezzel az újvárosi rész áramellátása jelentősen megjavul. Legyenek bátor, rettenhetetlen harcosai hazánknak Nyílt levél a budapesti IX. kerületi Jurinnvie» Miklós munkásőr-%ássióaljhos December 13-án este gépkocsi állt meg a kiskapunk előtt. Hirtelen az jutott eszembe, hogy megjött ő, a szerető férj és a drága jó apa. Csakhamar felocsúdtam ebből az álomból, hisz meghalt Soroksáron a Juta-domboknál az ellenforradalmár bandák elleni harcban. Alig gondoltam ezt végig, kopogtak és ismerős, kedves arcok léptek be, a férjemről elnevezett IX.. kerületi munkásőr-zászlóalj harcosai. Megismertem őket. Elmondták, hogy nemcsak a hősről emlékeznek meg, hanem nem feledkeznek meg annak árváiról sem. A munkásőrzászlóalj tagjai összegyűjtöttek 2500 forintot. Elvtársak! Akkor sírva fakadtam. Lehet, hogy nem tudtam megköszönni a pénzt sem. Ereztem akkor, hogy a kommunista harcosok ott állnak mellettem és gyermekeim mellett, úgy mint annakidején a férjem mellett. Jó érzés, hogy a párt és annak tagjai, a kommunisták nem hagynak el magányomban, s segítenek abban, hogy gyermekeimet is úgy nevelhetem fel, hogy hű tagjai, harcos építői legyen annak a társadalomnak, amelynek védelmében édesapjuk a legdrágábbat, életét és vérét adta oda. Elvtársak.' Engedjék meg, hogy itt, az újság hasábjain köszönjem meg áldozatkészségüket, szerető gondoskodásukat. Ügy érzem, hogy ebben a megyében mindenkinek meg kell tudni azt, hogy férjem igaz ügyért áldozta életét és azt is, hogy azok, akikért ezt tette, nem feledkeznek meg árváiról. Amikor megköszönöm az ajándékot, kérem Önöket, legyenek bátor, retten- hetetlen harcosai hazánk védelmének, legyenek hű tagjai pártunknak és legyenek olyan áldozatkész kommunisták, mint eddig voltak. Hosszú, boldog életet és a harchoz erőt és egészséget kíván a zászlóalj minden tagjának. özv. Jurinovics Miklósné és két kicsiny gyermeke A szerződéskötései^ nehézségeiről A Petőf i Népe december 14-i számában a »Ne látszatered- ' ményekre törekedjünk a mező- gazdasági társulások szervezésénél« című írásban a cikkíró többek között érinti a termelési szerződéskötések problémáját is. Ezeket írja: »Többen hangoztatták: egyes vállalatok szinte akadályozzák azt, hogy a földművesszövetkezetek sikerrel tudják megoldani a szerződéskötéseket ... A magtermelési szerződéskötéseket akadályozza például, hogy a MAGES rosszul állapította meg. % terveket, nem vette figyelembe az egyes terményeknél a talajadottságokat.« A cikk nem közti, hogy melyik terményekről van szó, de gondolom elsősorban a takarmányrépánál, vagy a somkóró- nál lehetnek problémák. Ezzel kapcsolatban szeretném a figyelmet a következőkre felhívni. A takarmányrépamag termesztésére előirányzott terület szerződéskötésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy csak ott lehet és érdemes termelni, ahol az már a korábbi években is bevált. Az igaz, hogy a répmagra nem egykönnyen lehet szerződést kötni, de a korábbi években sem volt könnyű feladat az előirányzott terv teljesítése. Bács megye takarmányrépamag termesztésére központilag kijelölt megye. Itt cukorrépamagot nem szabad termeszteni, ezért jelentős az a terület, amit takarmányrépamag, illetve dugványrépa termesztésére kell szerződni. A somkóróval kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy a korábbi évek helytelen felfogása miatt a hazai somkóró vetőmagkészletünket majdnem teljes egészében kipusztítottuk, mert a szerződéses somkórómag- termesztés nem megfelelő, hanem laza, gyenge minőségű homoktalajokon történt. A gyenge talajokon a talajjavítást meg lehetett oldani, de az eredményes magtermesztést nem. Ezért kénytelenek voltunk az elmúlt évek során több ízben külföldi vetőmagot behozni. Ez azonban nem vált be a mi talaj- és éghajlati viszonyaink mellett. A több évi vizsgálat és a terméseredmények bebizonyították, hogy jobb talajtípusokon (jó minőségű barnahomok, homokos vályog, vályog és lösz) lényegesen magasabb a magterméseredmény és csak ilyen talajokon szabad somkóró- vetőmag szaporítást végezni. Ezeken a talajokon nem ismeretlen az 5—6, sót 7 mázsás holdon- kénti magtermés sem, A magtér-' meszlésre pedig szükségünk van,1 hiszen csak így tudunk zöldtrágyázást végezni. Bács megyében a távlati terv szerint 1975-ben 56 000 hold somkóró zöldtrágyázást kell végrehajtani. Ezt csak akkor lehet teljesíteni, ha eleaendő vetőmagunk lesz. Kása Károly, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat főagronómusa A% említeti cikkel kapcsolatban azt kívánjuk megjegyezni, hogy azóta is több jelzés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyek azt bizonyítják, hogy a megyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat, valamint a MÉSZÖV illetékesei között egyes kérdésekben nem mindig van meg a kellő összhang. Különösen a községekben és a járási székhelyeken tapasztalható ez. Ismeretes, hogy a földművesszövetkezetek az idén először kötnek szerződést aprómagter- mesztésre az egyéni gazdákkal. Nincs olyan gyakorlatuk, mint a Magtermeltető és Vetőmagellátő Vállalat körzeti felügyelőinek. Akadnak nehézségek és arra kell törekedni, hogy ezeket leküzdjék, közösen, szorosan együttműködve. A földművesszövetkezetek kötik a szerződést, tehát lényegében tudniok kell azt, hogy egyes terményeknél milyen szempontok alapján bontották le a terveket. Jövőre valószínűleg szintén a íöldművesszövetkezetek végzik ezt a feladatot, tehát a jelenlegi hibákból le kell vonni a tanulságot és felhasználva az eddigi tapasztalatokat gondosabban kell törekedni az együttműködésre. Ez nemcsak a MÉSZÖV és a Magtermeltető Vállalatnak, hanem a népgazdaságunknak is érdeke. Lehet egy S-betűvel több ? A kenyér is azok közé a nehezen kidekázható árucikkek közé tartozik, amely legtöbbször nagyobbra sikerül, mint a vásárló kéri. A figyelmes eladó ilyenkor ártatlan arccal megkérdezi: —»Lehet valamivel több?« A Kunszentmiklósi Sütőipari Vállalat címtáblájának készítője a betűkkel bán^ ilyen bőkezűen, mert ez a tábla hosszú ideje ilyen felírással díszeleg: »...sütőipari vállalat köszpontja« — s csodálatosképpen eddig senki észre nem vette s szóvá nem tettei Miért gyártják, ha ízléstelen? Mindig heves epeömlést kapok, ha falusi vásárokon, piacokon kiakasztva lebegni látom azokat a szörnyűségeket, amelyeket előnyomott falvédők címén árulnak. A csókolózó galambok* káposztafejhez inkább hasonló rózsák szövevényéből messze ordítanak az ízléstelenebbnél-ízléstelenebb feliratok. Öreganyáink korában legalább megmaradtak a szolid népdalok egy-egy soránál —, de ma már a slágerirodalom minden rendű és rangú változata felvonult a falvédőkre. »Én megpróbáltam haragudni rád, de már egy percig sem bírtam tovább« — vallja egy ifjonc szive hölgyének a vászon közepén. »Szállj te madár, vidd a szívemet!« eseng egy magyarruhás, gyöngyóspártás kislány s az inkább derék tojótyúkra, mint galambra emlékeztető madárféleség engedelmesen éppen szállni készül.; Mire aztán kivarrásra kerül, a szivárvány minden színében tündöklik ez a remekmű, a hupikék virágok között piroshajú szerelmespár sárga szemekkel mosolyog egymásra. A jó ízlés szent nevében kérdem: miért gyártják ezeket a csúfságokat?! Miért nem lehet az émelygős gices helyett valami értelmesebbet, szebbet drukkolni arra a szerencsétlen vászonra? E^g gazdag, jól alkalmazható motívumokban a mi népművészetünk, hogy ihletet meríthessenek belőle az effajta kézimunkák tervezőit G. K,
