Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-22 / 300. szám

Milliomosok Joggal nevezik így na­gyon sokan a fájsz; Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tagjait. Csupán az évi termelésük érté­ke jóval túlhaladja az 5 millió forintot. Búzából 16 mázsa, őszi árpából 22 mázsa, fűszerpapri­kából 51 mázsa és kukoricából — májusi morzsoltba számítva — 16 mázsa volt a holdankénti átlagtermésük. Ez évi munkájuk eredmé­nyeit, hiányosságait és a jövő évi terveiket december 17-én tartott zárszámadó közgyűlésü­kön vitatták meg részletesen. A közgyűlés határozata szerint a jövő évben 60 férőhelyes tehén­istállót és 300 juhot befogadó juhhodályt építenek. Az istálló­Az ipMf trágya bomlása során keletkező értékes gáz felfogására biogáz­telepet létesítenek és annak me­legét üvegházi kertészet fűtésé­re kívánják felhasználni. A köz­gyűlés határozata szerint az ösz- szes istállókat vízvezetékkel lát­ják el. A szövetkezet tagjai az idén munkaegységenként 48 fo­rintot kaptak. Jövőre a belter­jesség és a hozamok további nö­velésével kívánják fokozni jö­vedelmüket. Terveikből csak néhány dolgot említünk meg. A jövő évben 100 darab hízott­marhát és 100 darab hízottser­tést akarnak eladni. Jelentő­sen növelik a 100 holdra eső termelési értéket. Ezt mutatja, • * mft: hogy minden 100 hold terület után 100 mázsa hízottmarhát, 50 mázsa sertést, 510 mázsa papri­kát, 150 mázsa cukorrépát és 1500 liter tejet akarnak termel­ni. A mintaszerűen gazdálkodó termelőszövetkezet idei zárszá­madó közgyűlésén több mint háromszázan vettek részt, köz­tük nagy számmal egyéni gazdák. Megjelent a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén Ko­cher László, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, a kalocsai járási pártbizottság titkára és Rigó János ország- gyűlési képviselő is. A nagy eredltté nyékről számot adó közgyűlés után a termelőszövetkezeti tagok és a vendégek közös vacsorán és reg­gelig tartó vidám mulatságon vettek részt. a nap(huj,rt Egy olyan gyárban, ahol év­tizedesek az épületek, sokkal nehezebb a munkásoknak egész­séges, a mai követelményeknek megfelelő munkahelyet biztosí­tani, mint ott, ahol új gyárat, új üzemet hoznak létre. A fejlődés, az igények növekedése viszont régi üzemeinket is szorítja; tör­jék át a szűk kereteket és ke­ressék a megnövekedett felada­tokhoz mérten a fejlesztés lehe­tőségeit. Bár még nem írhatunk befe­jezett tényről, de így történt ez a Kiskunfélegyházi Gépgyárban is, ahol már javában folynak egy új, modern, jólfűthető, vi-j lúgos, nyolcvan méteres műhely] építési munkálatai. Az új mü-j hely felépítési költségére több mint egymillió forintot biztosít] államunk. Tudott dolog, hogj anyagiakban nem állunk va-] lami jól, de akkor mi a ma-j gyarázata ennek a beruházás-] nak. Az, hogy a Félegyházi] Gépgyár szorgalmas dolgozói gyártmányaikkal kivívták, hogy! 1958-ban jelentős exporttermék-) re kaptak megrendelést, melyek- j nek legyártó 'j igen magas kö-J vetelménye. kel jár. Ehhez lesz] nagy segítség az új műhely. j Az Izsáki Temetkezési Se­gélycsoporthoz, jó kereseti lehetőséggel helybeli, juta­lékos tagszerzők felvétet­nek. Jelentkezés: levélben. Cím: Községi Temetkezési Segélycsoportok Megyei Központja. — Kecskemét, Arany János utca 2. 2420 SZ1MATH KAZMER: H úgy óla Ifi. inhúzódása Emil a sportlapot böngészi és felsóhajt: — Borzasztó ez a Bugyolahá­rom. — Milyen három? — kérdem szendén. — Bugyolahárom. — Aha. És az mi? — Mi az, hogy az mi?? A Seprő Efcének a középcsatára. — Ja, szóval futballista? Merthogy értek a dologhoz. Elég annyi, hogy középcsatár és rögtön tudom: labdarúgás. Emilnek azonban más a véle­ménye, mert dühösen rivall rám: — Hát mi más volna, te anal­fabéta?!? És vasárnap nem játsz­hat, mert beteg. — Mind a három? — Hogy-hogy mind a három, te teve!? A Bugyolahárom az egy! A három Bugyola közül a legkisebb. A legremekebb center az egész világon, de ínhúzódása van. — Jaj, az rém fájdalmas — mondom, — nekem a múltkor gyulladásom volt és három éj­szaka nem aludtam. Emil gyanakodva néz rám. — Ingyulladás? — kérdi. — Igen, gennyes íngyulladás, cipóra dagadt az egész arcom és egy hétig nem tudtam rá ha­rapni. Feláll, fúj kettőt, leül és meg-> semmisítő hangon sziszegi: — Ostoba. Az inhúzódás nem fogbetegség, az a lábban van. — Hiszen akkor rendben, ak- kor ehet akár hagymás rostéi lyost is — nyugtatom meg. — Óh, te... barnevál — dii- liöng 'Emil. Aztán megmagyarázza, hogy nem zabálásról van szó, hanem arról, hogy ínhúzódással nem tud rúgni a Bugyola három. — No és az olyan nagy baj? — kérdem ártatlanul. — Már hogyne lenne baj, te...} te... — fojtogatja Emilt a véredé-< nyele hirtelen megduzzadása. — Ki játsszon helyette? — Hát a másik kettő. — Milyen másik kettő? — Te mondtad, hogy három Bugyola van. Ha a Bugyolahá­rom nem játszhatik, még min­dig van belőle kettő. Ez úgyis a legkisebb, nem is baj, ha nő még egy keveset. Emil nem szól, csak veszi a kalapját. — Boldog ország, amelynek három Bugyolát adott az isten — teszem hozzá, de Emil már nem hallja, mert elrohant és nem tudok rájönni, mi hozta ki ennyire a sodrából. Mt tkdiM a I» ' "'gfm m%ln n.i.. m. n, nu ■ i mull miu. ■ Új homoki szőlőtelepítési eljárás, amely négyszerannyi termést jelent 850 VAGON TERVEN FELÜL Vannak vállalatok, amelyek igen szép s éppen ezért említés­re méltó eredményekkel dolgoz­nak, de olyan szerények, hogy maguktól nem értesítenék a párt-'ajtót; tesszük azt, novem­ber 30-ra minden gyártási pro­filúknál befejezték az éves ter­vet. Az előbbi mondatunk nem példa, a Bács megyei Talajerő] Gazdálkodási Vállalat november 30-ra befejezte évi tervét, s mi­vel a téli időjárás kedvező, egyéb termékeik mellett 850 va­gon tőzeges fekál- és komposzt- trágyát adnak megyénk mező-' gazdaságának tervükön felül. Nagyteljesítményű mosógép Az élelmiszeriparban, így a vágóhidakon is, első követel­mény a tisztaság. A kiskun­félegyházi vágóhídon például úgy oldották meg eddig a dol­gozók munkaruhájának tisztítá­sát, hogy a vállalat adta a szap­pant, tisztítószert s a munkások otthon mosták azt ki. Ez az el­járás amellett, hogy körülmé­nyes, eléggé költséges is volt. A vezetőség éppen ezért a dolgo-: zókról való gondoskodás egyik' jeleként a napokban nagytelje­sítményű mosógépet vásárolt, melynek felszerelése most van. folyamatban, így a jövő évben a munkaruhák tisztítását már gyorsan, olcsón, központilag in­tézik. A Társadalom és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat kecskeméti székházában a napokban egyik szőlőkutatónk igen figyelemreméltó előadást tartott a homoki szőlők új te­lepítési eljárásáról. Előadta, hogy a tőkefej korai elhalásának okaival kapcsolat­ban már több éve kísérletet vé­gez. A kísérletek eredményekép­pen megállapította, hogy a Duna —Tisza közi homoki szőlőkben a nyári inszoláció a homokfelszint és a felszín felett lévő tőkenya­kat és tőkefejet 60 Celsius-fok- nál magasabbra is felhevíti. Az átforrósodás a tőkenyak szállító- szöveteiben zavarokat okoz, melynek következtében a tőkefej néhány év alatt elhal. A kísér­letek szerint két év alatt az eredeti tőkefejek jórésze elpusz­tult, a tőke azonban csak ritka esetben pusztul el, legtöbbször a KECSKEMÉTI SÉTÁK r O/tf awtö-wíuL áj hkőidjcL Ha az ember a Gáspár András utca folytatását al­kotó Dózsa György úton kifelé tart a városból és Kö­rülnéz a néhány nagyobb épület köré csoportosuló csa­ládi házak során, alig hinné el, hogy amit itt lát, azt néhány évtized, főleg az utolsó évtized varázsolta ide. Jókai Mór kecskeméti diákoskodása idején és még azután is sok esztendőn át itt tartották az országos vá­sárokat. Vásár idején az árusok sátraiból egész utcaso­rok. úgy mondták akkor: vásáráilások, épültek. A vá­rosból két helyen lehetett idejutni. A vásári kapun át­vezető vásári nagy utcán, vagy a mostani Kisfaludy utca néven ismert vásári kis utcán keresztül. Ennek a végében állott a messzeföldön ismeretes Kecske-ven­dégfogadó, amelynek zöld, farácsos kerthelyiségében nyári időben magyar vándorszínészek Ütötték löl sátor­fájukat, hogy szegényes felszereléssel, de annál forróbb szívvel ápolhassák a Ielsőbb hatóságok által mostoha­gyermekként kezelt magyar nyelvet. Nemcsak vásárkor, hanem nagypéntekenként is be­népesedett ez a térség. Itt, a Szentháromság-temető és város szélső házainak fala között zajlottak le a bika- hajsz-ok. Jókainak figyelmét annyira megragadta ez a kecskeméti népszokás, hogy különböző formában több­ször is felemlíti írásaiban. Fel is említhette! Itt nem holmi spanyol bikaviadalhoz való komondornagyságú bikáeskákkai küzdöttek meg a mészáros legények és kutyáik, hanem olyan eímeresszaivú szörnyetegekkel, amilyennel csak néhaivaló jó Toldi Miklós tudott pusz- lakézzel megbirkózni. A mészáros kutyák állal dühösre hajszolt bikák elöl nem egyszer a temető kerítésén át­mászva menekült a mélyen tiszteit bámész-publikum és onnan szemlélte, hogy a mészároslcgényck hogyan készítik ki a tűzokádó bestiát húsvéti leveshez valónak. De még egy emberöltővel ennek elölte is százados kópárságát mutogatta a városnak ez a része. Ha az utas a máriavárosi állomásról az Alsópályaudvar felé kávédarálódzó vonat ablakából kitekintett, a temclő- keritésen, a Dózsa György- és sörházlaktanyákon kívül csak a város messzieső városszéli apró házait láthatta és egy nagy poros térséget, amelyen liarsányszavú al­tiszt urak az elsőfokú nőt rokonok emlegetése mellett rúgatták a port a rcgrutákkal. Az első világháború után másra is használták a teret. Zöld asztalnál ülő iclsö tanügvi hatóságok kitalálták, hogy a hiányzó tanter­mek miatt födél alatt meg nem tartható órákat a sza­badban kell ledolgozni sétálással. Hát a Széktó melletti Kiserdőbe igyekvő pedagógusok errefelé vezetgették át se—70 gyermeket is számláin osztályaikat­Ma egészen más a képe ennek a környéknek. Két nagy iskola közöt olt van a Béke tér árnyas ligete.. Egynéhány lépés után a Temcs tér négyszögletes, kö-; rülfásitott zöld foltja fogja le a por szárnyalását. És: körül apró, csendes családi házak állnak egymáshoz | simulva. Olyan hallgatag, maguk titkát őrző házak,* amilyeneknek idegen ablakai alatt Krúdy Gyula re-' gényhősei szerettek sétálgatni. Egy új városrész kelet­kezett itt ezekből á gondozott kis házakból. A leg­újabb házcsoportok a temető és a Konzervgyár felé eső vágányok között alig cgy-két év alatt sűrűitek csak utcákká. A környék két legnagyobb épülete a két iskola. A Katona József Gimnázium használatában álló régebbi épület közel ötven évvel ezelőtt épült iskolának, ötven esztendő alatt többet volt kaszárnya, mint iskola. Az idén adta vissza demokráciánk eredeti hivatásának. A régi iskola vöröses falai kissé porosán néznek farkas- szemet a tér másik leién álló új általános iskolával. Ez az új épület ennek a városrésznek a büszkesége és mél­tán. Hatvanhét méteres frontján csillognak az ablakok. Portáján belépve mozaikrajzos előtérbe jutunk. Hosszú,! világos folyosó nyílik az előtérből és lépcső az emclc-t lekre. Itt nem kell szabadtéri sétával pótolni a hiányzó! tantermek tanítási lehetőségeit. A tizenkét tantermen! kívül egész sereg más célt szolgáló helyisége van az]] intézetnek. Két napközi otthonos terme, külön ebédlő, tálalóhelyiséggel és melegítő konyhával. Van kor­szerűen felszerelt fizikai és kémiai kísérletező terme, zárt folyosón megközelíthető, beépített kosárlabda-pá-• lyával. tornaterme. Szertárak, igazgatói, nevelői, sziiKiíj várószoba egészítik ki a másutt ismeretlen, célszerűi holyiségek sorát. Az irodából mikrofonon küldhe.t üze-1 netet az igazgató az épüle.t bármefy részébe. Van itt ‘ minden, ami a tanítás és nevelés sikeréhez szükséges, még világvevö rádió cs vadonatúj pianínó is. Az títtörö- olthonban a selyem csapatzászló mellett sorakoznak az őrsi- és rajzászlók, mutatva, hogy itt minden tekintet­ben pezsgő élet folyik. A berendezés munkája még tart. De az igazgató, aj nevelőtestület minden tagja és a 480 gyerek mosolyog,: boldogan és hálával büszkélkedik avval, hogy demok-J ráciánk áldozatkészségéből az övé a város legszebb,! legmodernebbül felszerelt iskolája. Joós Ferenc, ] a TT1T tagja ' homok alatt lévő második cso­mónál új tőkefej képződik. Ezt nevezzük tőkesüllyedésnek. Elmondta, hogy a magas fel- hevülés okozta tökefejelhalás megakadályozható az úgyneve­zett mélytelepítéssel. Ennek lé­nyege, hogy telepítéskor a felső szem, másszóval a tőkefejet képző rügy három centiméter­rel a homokíelszin alá kerül. A mélytelepítésű tőkéknél a kí­sérletek szerint jobb volt a meg- eredési százalék, nagyobb haj­tástömeg képződött, s a második évben négyszerannyi termést adott, mint a szokásos telepítésű parcellák. A tökefejelhalás megakadá­lyozása révén kiküszöbölhető a költséges bakhátas művelés is. A bakhát a vizsgálatok szerint a tökefejelhalás következtében homokbasüllyedt tőkefej nyaka körül nyitáskor elszedett ho­mokból képződik. Természete­sen, ha nincs tökefejelhalás, il­letve süllyedés, bakhátak sem képződnek. A mélytelepítésű tőkéknél a tőkefej a későbbi években is a homok alatt marad.' A kedvező biológiai körülmények következ­tében a tőkék hosszabb életűek és termékenyebbek is a megfi­gyelések szerint. Akinek fiatal, szokásos módon telepített szőlője van, és a tő­kefejek nagy százaléka elhalt, a homok alatt képződött új tű- kefejet ne bontsa túlságosan ki, mert ennek következtében az elhalás megismétlődhet. Minderről azért kell beszélni, mert Bács megyének ma 100 000 katasztrális hold szőlőtelepe van, melynek jelentős része kiörege­dett, felújításra szorul. Ezenkí­vül a Duna—Tisza közén 40— 60 000 hektár futóhomokterület van, amelyen a távlati tervek szerint új szőlőt és gyümölcsöst kell létesíteni. Az említett kísér­let figyelmet érdemel és a to­vábbi szőlőtelepítéseknél helyes lenne kísérletezni ezzel a mód­szerrel, mert ha beválik, jelen­«♦* lösen előmozdíthatjuk homoki szőlőtermesztésünk fejlesztését. Fáth Imre Majdnem 400 katasztrális hddra kötöttek dohány termelési szerződést A szabolcsi dohányokat most veszik át a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó Üzem telepei. Több termelő kiváló eredményt ért el. Boldog Mihályné pálmo- monostori lakos 403 négyszögöl­ről 458 kilogramm dohányt szál­lított be, ezért prémiummal együtt 7397 forintot és 6925 dD ingyenes Kossuth-szivarkát ka­pott. Gubacska István kerekegy­házi termelő 817 négyszögölön 667 kilogramm dohányt termelt; ezért 10 617 forintot és 9750 db ingyenes Kossuth-cigarettát ka­pott. Látva a jó eredményeket és azokat a kedvezményeket, amit a dohánytermelők kapnak, már majdnem 400 katasztrális hold­ra kötöttek a jövő évre dohány­termesztési szerződést a Kiskun­félegyházi Dohánybeváltó Üzem­ben. Nagy Imre Irtsuk a mezei pockot Megyeszerte tapasztalható, hogy a mezei pocok (a mezei egér) a meleg és száraz őszi időjárás miatt elszaporodott. Ellene legeredményesebben Arvalinnal lehet védekezni. Csa­logató hatását azzal fokozhatjuk, ha melasszal, vagy napraforgó- olajjal keverjük. Az Arvalint a mezei pocok által készített lyukakba, járatokba helyezzük el. Ezzel egyeidejűleg ka­száljuk le az évelő pillangós ta­karmánytáblákon a tarlómarad­ványokat. mert azok a kártevő télr búvóhelyéül szolgálnak. Ha ezt az idő már nem engedné, gyorsan haladó boronával töres­sük le keresztben-hosszában és lovas gereblyével takarítsuk össze a tarlómaradványokat. Ez­zel a lyukak, bejáratok nagy ré­szét is behúzzuk, s az egérjárta lyukakban a következő napon elvégezhetjük az Arvalinozást. II Kiskunfélegyházi Gépgyár január Vvel felvételre keres vasszerkezeti és lemezlakatosokat Kereseti lehetőség 1500-tól 1900 forintig. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 2425

Next

/
Oldalképek
Tartalom