Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

Az asszonyok állandó és visz- szalérö gondja, milyen étel is kerüljön nap-nap után az asztal­ra. Különösen gond a vasárnapi menü összeállítása. Mit tesz ilyenkor az asszonynépség? Összedugják a fejüket, és ki­sütik, hogy vasárnap is lehet olcsón ebédelni, gyorsan főzni. Az okos tanács birtokában az­után így sóhajtanak fel: — Elvetettük a vasárnapi ebédfőzés gondját. Csak úgy gondolják. Kihagy­ják a számításból a férjet, aki lehet, hogy péntek, de lehet, hogy szombat este szíves szóvaj fordul hitestársához: — Anyu, holnap szívesen ennék csirke­pörköltet ... Felborult a menü rendje, oda. az olcsó ebed. Ez még csak hugyján. A nagyobbik baj itt az, hogy igen hosszú időbe telik a baromfi megtisztítása. De mit is tesz ilyenkor egy asszony? Eképpen szól: — Ügy lesz, ahogy akarod. Közben fel­idézi a piaci alkudozás nem ép­pen felemelő félóráját, majd az azt követő baromfitisztítás hosz- szú, szaporátlan munkáját. Azonban van egy olyan nagy -háztartás*' Kecskemétem, ahol ezt a babramunkát percek alatt elvégzik. A Baromfifeldolgozó Vállalat­ra gondolnak kedves olvasóink? Ha arra, akkor kitalálták. És most elvezetjük önöket ebbe az üzembe, ahol naponta 6—7000 csirke, 2700 liba, ezer kacsa leli halálát, szabadul meg tolláitól, kerül a fogyasztók asz­talára. — A fogyasztók asztalára — ismétli e szavakat útikalauzom, Tamási Ottóné, a gyár KISZ- titkára, majd hozzáfűzi: — De addig sok minden történik... Karonragad. Salamon Lajosnál libakopasztás közben fényképeztük 1c. Egy liba kopásztásáért 1 forintot kap A szalag nem áll meg egy percre sem, viszi tovább a ba­romfiak sokaságát. A következő állomás az a két ifjú ember, akik a szárny- és íarktollat tépik ki. Pár másodperccel később már azt látjuk, hogy 60 fokos forró vízben fürdenek az elvágott nya­kú baromfiak egészen addig, amíg négy markos fiatalember kezelésbe nem veszi őket. (A libát, kacsát nem forrázzák, hanem 88—90 fokos gőzfürdőn vezetik át.) A kezelés abból áll. hogy egy gyorsan forgó, ú. n. dörzsgépbe ceszik, amely pillanatok alatt le­szedi a tollat. A tiszta baromfit Körmendi Éva veszi kezelésbe, s átadja a belezőknek, majd in­nen a kopasztókhoz kerül Bezse- nyi Sándorné segítségével. Az utántisztítás végeztével Nagy Jánosné, ha megfelelőnek találja a tisztított baromfit, ak­kor pénzt ad érte, majd egy kocsira rakja, a kocsit később áttolja a szomszédos munkate­rembe, ahol ügyes kislányok — Ballal Erzsi, Kuli Mária, Bod­rog Irén KISZ-tagok — dróthá lóval ellátott ültetőkocsikra he lyezik, majd áttolják a csoma- golóba, ahol osztályozzák, ládák ba rakják, s betolják a hűtőbe A Bngacpusztai Állami Gazdaság december 20-án a kiskun­félegyházi vásártéren csikókat és lovakat s árverez. Az ültető kocsik előtt látható Kuli Mária KISZ-lag, — aki nyáron végezte el az általános iskolát — és két hónapja dolgozik itt Gyarmati Mária vágásra készíti elő a baromfiak sokaságát Elvezet a hizlaldába, ahol sok- ezer csirke, pulyka, kacsa, liba csap éktelen lármát. Ez nemcsak hizlalda, hanem pihenő is. Ha meghíztak és kipihenték magu­kat a jószágok, akkor előké­szítik őket a vágásra. Az előké­szítés munkájában Gyarmati Mária és társai vesznek részt, •öcsi« kocsikba (szállítókocsi öl rekesszel ellátva, egy-egy re­keszbe 25 baromfi fér) rakják a kiszemelt áldozatokat. A telt re­keszti kocsikat Sebök Laci bácsi a »trolival« — villanytargonca — bevontatja a vágóba. Itt két ügyes kislány, Vörös Rózsi és Váradi Etel — egy végtelen transzport-szalagra akasztja két lábánál fogva a csirkéket. Pár pillanattal később Gö- möri Menyhért vágó egy nyisz- szantással elvágja torkukat. Ha jó kedve van, naponta öt-hatez­ret. A hűtőből a rendeléseknek megfelelően, vagonokba rakva szállítják szerte az ország min­den részére, külföldre. A va­gonokra ragasztott felirat igen változó. Ha a szállítmány csirkét tartalmaz, akkor a nagyobb városaink nevein kívül gyakran ilyen feliratú cédulát ragaszta­nak rá: Kelet-, Nyugat-Német- ország, Csehszlovákia. Ha puly­kát küldenek külföldre, legtöbb­ször Ausztria nevével találko­zunk. A libát, kacsát Szov jetunió és Nyugat-Németorszá vásárolja. Útikalauzom, Tamási Ottóne figyelmeztet: Ne feledje el meg írni azt is, hogy milyen rövic időbe telik egy baromfi megtisz títása. Megköszöntem a szíve útmutatást és elárulom, hogy amíg olvasóim az újságban 25 30 sort elolvasnak, annyi id alatt szabadítják meg tolláitól a csirkét, a tyúkot, a pulykát, a libát, a kacsát itt, ebben az üzemben. — Könnyű nekik mondhatják olvasóink, s a házi­asszonyok, — mert géppel csi­nálják. *— Ven esz — S^zovqalmdaaL év (hm ette tneq miuikcitávuiL bizalmát A Bajai Gyapjúázövetgyár üzemi bizottságának tagja, Hcr- manecz Dénesné, aki munkájával - méltán érdemelte ki dolgozó­társai bizalmát. Mint keresztonsózónő, dicsérendő minőségű munkát végez, teljesítménye emellett átlagban 140 százalék naponta. 0000000000-00000-00000000000000 oooooo o-o-ooooooooo RENDELET a vágóállatok levágásáról és forgalmáról Az élelmezésügyi miniszter _ a belkereskedelmi, a földművelés- ügyi és a könnyűipari miniszter­rel, valamint a SZÖVOSZ igaz­gatósága elnökével egyetértés­ben rendeletet adott ki a vágóál­latok levágásáról és forgalmáról, valamint a hús és húskészít­mények forgalmáról. A rendelet értelmében a vá­góállatot: szarvasmarhát, _ bi­valyt, lovat, szamarat, öszvért és sertést — a tenyésztőtől tovább- eladás és közfogyasztásra való levágás céljából kizárólag a me­gyei állatforgalmi vállalatok és az állatértékesítő vállalat, juhot a Gyapjú és Textilnyersanyagfor- galmi Vállalat vásárolhatnak. Külön jogszabályban megállapí­tott időszakokban a földműves­szövetkezetek is vásárolhatnak vágóállatot a tenyésztőtől, el­adásra és közfogyasztásra való levágásra. Tenyésztés, illetve továbbtar- tás céljára megvásárolt szarvas- marhát, lovat, öszvért, juhot a marhalevél átírásától számított hatvan, sertést harminc napon belül csak az említett vállalatok részére szabad továbbadni. Az állami gazdaságok tenyész- és haszonállatokat egymástól kor­látozás nélkül vásárolhatnak. Egyéb állami vállalatok tenyész- 1 állatokat csak a tenyészállatfor- ’ galtni gazdasági irodától, illetö- :*leg nőivarú tenyész- és haszon- I juhokat a Gyapjú- és Textil- ■J nyersanyagforgalmi Vállalattól, | igásállatokat, hizlalásra beállí- I tandó szarvasmarhát és süldőket 1 csak az arra illetékes megyei Ál­Tamási Oitőné — “idegen- vezetőm« —, a KISZ-titkár, vizsgálja a megtisztított libákat A Technikum Tangazdasá­ga (Kisfái 7.) íeivesz állandó és időszaki dolpzokat az 1958. évre. Fizetés a kol­lektív szerint. Bővebb fel­világosítást a gazdaságban adunk. (Mintagyümölcsös, a reptéren túl.) _____ 2289 Ál LWni 3RUKÁ2 Karácsonyi RÁIMÓVÁSÁR A KECSKEMÉTI Állami Áruházban KAPHATÓK: Vadásztölténygyár: »Velence« I. B. 646 3-4-2 csöves 980,— Ft Telefongyár: »Terta« 406 táskarádió 4 csöves, anód- és fűtőteleppel 1050,— Ft Telefongyár: »Terta« 425 4+2 csöves 1850,— Ft Vadásztölténygyár: »Balaton« 4+2 csöves • 1980,— Ft Telefongyár: »Terta« 426 G lemezjátszós 3800,— Ft ÉRTÉKES AJÁNDÉK EGY VILÁGVEVÖ RÁDIÓ! 2280 Mosógép és motorkerékpár kiutalás nélkül kapható! * 1SIISS “ííB-sílfe gWSSKfS Mífcsfe §',*'3•uautKh «däussa-, a* -Tsm, Dolgozó parasztok! I I Egyéni gazdák! Lépjelek be tagnak a földmüvosszövetkezeteklie! A befizetett részjegyek és a szövetkezeti boltokban vásárolt áruk után visszatérítésben részesülnek a szövetkezeti tagok. 1442 latforgalmi Vállalattól, illetőleg az Állatértékesítő Vállalattól vásároltatnak. Közfogyasztásra vágóállatot vásárolhatnak az állami húsipari* vállalatok, a húsboltot fenntartó földművesszövetkezetek az enge­délyezett kereten belül. Utób­biak megvásárolhatják, keretre való tekintet nélkül, más föld­művesszövetkezetek hízlalási vá­gósertését is. A mészáros- és hentes iparigazolvánnyal rendel­kező magánkisiparosok az enge­délyezett kereten belül kizárólag az említett vállalatoktól vásá­rolhatnak. A húsboltot fenntartó földmű­vesszövetkezetek saját hízlalású sertéseiket közfogyasztásra le­vághatják és a megállapított ke­retre tekintet nélkül, forgalom­ba hozhatják. Juhot magánfo­gyasztás céljára — az ürü kivé­telével — csak a juhtartók kizá­rólag saját juhállományukból háztartási szükségletük mérté­kéig vághatnak. Mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és termelőszövetkezeti csoportok közfogyasztásra tör­ténő forgalombahozatal és fel­dolgozás céljából kizárólag a kö­zös állatállományukból szárma­zó sertéseket vághatják le és hozhatják forgalomba. A tsz, vagy tszcs tagjai, továbbá az egyéni termelők és más magán- személyek a magánfogyasztásra levágott sertéseikből kitermelt füstölthúst, füstölt», vagy sózott- szalonnát, vagy zsírt csak akkor hozhatják forgalomba, ha megfelelő húsvizsgálati igazol­vánnyal igazolni tudják: a sertés levágás előtti és utáni szabály- szerű húsvizsgálaton átesett. A füstöltárut és zsírt a húsboltot, vagy élelmiszer- és vegyesüzle­tet fenntartó földművesszövet­kezetek, magán vendéglátóiparo­sok. valamint iparigazolvánnyal rendelkező magánkereskedők is megvásárolhatják és forgalomba hozhatják. A rendelet a továbbiakban in­tézkedik a kényszervágásokról, valamint a termelési napló, il­letve nyilvántartás vezetéséről, majd kimondja, hogy a közfo­gyasztásra kerülő vágóállat bő­rét a vágástól számított nyolc napon belül a Nyersbőrgyűjtő és Készletező Vállalatnak, vagy a Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat megbízottjának kell hatósági áron átadni. •■■■■■■«■■■■■»■■•■■«■■■■■■■■■•if Vásároljon: Szovjet (K. 55.) típusú, 125-ös motorke­rékpárt. Masszív és ötletes építése következtében te­rep-használatra is kiválóan alkalmas. Kapható minden FMSZ és Kisker-árudában. 2359 íönnyü nekik, mert géppel csinállak...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom