Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-14 / 293. szám

termelőszövetkezetek csináltak számadást, hogy érdemesebb minden arra alkalmas talajon jó előkészítés és bővebb trágyá­zás után 10—12 mázsát fizető búzát vetni, mint 6—7 mázsás rozsot termelni. A bodogjári Sza­badság Tsz az idén már csak 1 egészen gyenge homokján vetett rozsot, a Vörös Október Tsz is megfordította a tavalyi aránj»t s 70 holdon termel búzát. A kötelező vetésterület meg­szűntével csökkent ugyan a ga­bonavetés, — ugyanakkor maga­san megnőtt a szántóföldi takar- mányfélescgek aránya. A múlt években például a halasi szán­tóknak mihdös ze 2,4 százalékán folyt pillangós termesztés, — most ez az arány, főleg a tsz-ek- ben — sokszorosára nőtt. Egy homoki gazda számvetése Alsószállás-puszla gyenge ho­mokján gazdálkodik Mozgai László ezüstkalászos dolgozó pa­raszt. Tizenegy hold rozsvetése és egy hold őszi árpája van a földben, példás talajelőkészítés’ és trágyázás után a kövér ve­téseket kénytelen birkákkal já­ratni. Most vetett első ízben ne mesített rozsot, igen elégedett a bokrosodással. Mozgai László nem csökkentette a korábbi ga­bonavetés területét, mert elmond, ja: a szalujára, mint trágyaalap­ra égető szükség van ezen a so-} vány vidéken, másrészt a gabo-j nának legkevesebb az önköltsé-} ge s mostmár jó áron értékesít-} hető. Tavaszra még 2 hold bük-» könyös zabot és fel hold tavaszi t I árpát is vet. A tavaszi árpa be-5 csülete igen nagyra nőtt a ha-, ! lasi gazdák szemében, hiszen a tavalyi 5.1 mázsás átlag helyeit; az idén 8.2 máz ával fizetett a; város átlagában. } A hizlalással nem kel,* várni a kukoricáig * ♦ A halasi tcrmelöszövetkeze-í tekben olyan törekvés is mutat-} kozik, hogy a korábbi évekhez} képest sokkal több őszi árpát} termelnek, sokhelyütt a kukon-} caterület csökkentésével. Azzal? magyarázzák, hogy az árpa nem’ .annyira munkaigényes s korán i lekerül. Cséplés után már lehet } árpadarával hizlalni s főleg }gyorshízlalásra nagyon alkalmas. »Mire a kukorica szedésre kerül,* jegy csapat sertés már értékesít-. }hető s újabb süldőfalkát lehet j beállítani az új takarmányra. •Többek között a Vörös Októ­ber Tsz is ezért vetett az idén 70 ; hold őszi árpát a tavalyi 40—45 'holddal szemben. A kukoricave-i tés tervét némileg csökkentették,} ‘— ugyanakkor megemelték a jól) j övédelmező cukorrépaterüle tét.} A termelőszövetkezeti fiatalokról ; A TERMELŐSZÖVETKEZETI ^mozgalom fejlesztése során több esetben szó esik arról, hogy ; kevés a fiatal a közös gazdasá­gokban. A korábbi években meg­holt ennek az elfogadható oka. A nagymérvű iparosítás szívóha­tása, az önálló kereset, jelentő­sen elősegítette a fiatalok eltá­vozását. Nem dolgozhat azonban imindenld üzemben, a falunak, a mezőgazdasági termelésnek is [fejlődnie kell. ; A mezőgazdaság színvonalá­nak emelése elsősorban a falu­si ifjúság feladata. A szorgalmas falusi parasztfiatulok közül sokan nem is szándékoznak megválni a mezőgazdaságtól. Ennek ellenére azonban nem oldódott meg ko­rántsem az ifjúság és főleg a termelőszövetkezeti fiatalság problémája. A mai fiatalok job­ban élnek, nagyobb igénnyel lép­nek fel. A mi korunk parasztifjú­sága nem cseléd és nem birkáért lecember 4-én tar- :a á nagybaracskai Élet Termelőszövet­et zárszámadási gyűlését. Blinszky zán, a tsz elnöke be- molt a gazdasági év­eiért eredmények- Bejelentette a leg- ;yobb eredményt, ;y az elkészített zár- madás reális, mert írni munka nem ma- t el ősszel az elvég- dők közül. Ez volt űső számadás a ter- őszövetkezet életé- , amely hosszú évek a való tényekre lt. A termelőszövet­et tagjai becsülete- dolgoztak, hogy idén vetési és ter- lybetakarítási, sőt szántási munkát is igezzenek. z erkölcsi sikerek lett az anyagi része- és is dicséri a tag­becsületes munká- Egy-két példa lé­sen igazolja a fent ített sorokat. A ter- öszövetkezet 150 i r 1 ZÁRSZÁMADÁS \ } NAGYBARACSKÁN f kát. hold földön gaz­dálkodik. A bevétel nö­vénytermesztésből 326 ezer forint, állattenyész­tésből 5000 forint, tej­termelésből 6000 forint, összesen 337 000 forint. Ha egyéb bevételt nem is veszünk figyelembe, akkor is megállapítha­tó, hogy egy hold föld hozama meghaladja a 2240 forintot. Ennél a számnál figyelembe kell venni, hogy hét hónapja dolgoznak a tagok munkaegységre. A legtöbb munkaegysé­get Szőnyi János sze­rezte. Hét hónap alatt összesen 284-et teljesí­tett. Mivel egy munka­egység értéke 70.90 fil­lér, Szőnyi Jánosnak havi tiszta jövedelme 2080 forint körűi van. Ha ehhez még hozzá­számítjuk a háztáji föld jövedelmét, nem nehéz kiszámítani, hogy a család több pénzhez jutott, mint a község bármelyik 10 holdas egyéni gazdája. A nagy eredménye­ket látva, a kívülállók szépszámmal jelentkez­tek felvételre a terme­lőszövetkezetbe. A tsz vezetősége és tagsága nem zárkózik el az új tagok felvételétől, amit igazol az, hogy hét je­lentkezőt már fel is vettek. A nagybaracskai Oj Élet Tsz kitűzte már a jövő évi feladatokat is. A feladatok között sze-. repelnek a következők: növendékállatok hizla­lása. a földek gépi erő­vel való megművelése, bőségesebb trágyázás, a kapások egyénen­kénti megmunkálása, a munkaegység gondos és igazságos könyvelé­se. A termelőszövetkezet teljes képét csak ak­kor tudjuk elképzelni, ha elmondjuk azt is, hogy az ellenforrada­lom után. a termelő- szövetkezet megalaku­lásakor semmi vagyo­nuk nem volt. Jelenleg 11 d.arab szarvasmar- /hát, 8 lovat, 35 sertést és 117 juhot mondhat­nak magukénak a tsz- tagok. A termelőszö­vetkezet dolgozói ebben az évben elérték cél­jukat. Munkájuk után megkapták az érte já­ró bért, valamennyien elégedettek jövedel­mükkel. Biztosak ab­ban, hogy jövőre még tovább jutnak ezen a helyes úton. Nagy János, Nvüias József meg csizmáért szolgál, mint szü­leik tették. A múltban a paraszt- ember arra törekedett, hogy ha volt egyéni gazdasága, azt meg­tartsa, ha nem volt, akkor sze­rezzen. A MAI FIATALOK tudják, hogy a szocializmust építő or­szágban biztosítva van jövőjük és jól akarnak élni, mint általá­ban a fiatalság. Ma az üzemben, vagy az állami gazdaságban dol­gozó ifjú jól ruházkodik, ke­rékpárt, rádiót vásárol, szórako­zik, olvas, moziba jár a táncmu­latságon kívül. Mondjuk meg őszintén, a ter­melőszövetkezeti fiatalok részé­re ez nem mindig van biztosítva. Pedig ők sem dolgoznak keve­sebbet, mint az ipari üzemben, vagy gépállomáson, állami gazda­ságban dolgozó ifjú. Az igaz, hogy a részesedésük szép, de nincs egész évben folyamatosan zsebpénzük. Nem tudnak elmen­ni szórakozni, nincs pénz mozi­jegyre, táncbelépőre, mert a Iszövetkezetben nem adnak elő- ♦ leget. Ha adnak is, főként ter- Imészetben, tehát nem készpénzt. }Ezért van a termelőszövetkezeti fiataloknál olyan igény, hogy ad­janak nekik külön 2—400 négy­szögöl háztáji földet. Pedig ez sem sokat segít a helyzeten, és főként ellenkezik az alapszabál­lyal. EZT A PROBLÉMÁT sürgő­sen meg kell oldani, annál is Inkább, mert a mezőgazdasági termesztés fejlesztése sok fiatalt kíván, főleg a gépesítésnél, a szakirányításban. A fejlettebb termelésben a fiatalság lendítő­ereje nélkülözhetetlen. Ha ezen alaposan elgondolkodnak ter­melőszövetkezeti vezetőink, ak­kor arra is rájönnek, hogy a fia­talokért harcolni kell. Ennek ér­dekében törekedjenek arra, hogy mihél több készpénzt osszanak. Nem helyes, hogy a részesedés 75—80 százalékát természetben adják ki. Ezért mindig készpénz­hiány van és ez a szövetkezet ér­tékét is rontja a tag szemében, mert zárszámadáskor alig kap pénzt. JAVASLOM, hogy adjon min­den termelőszövetkezet a ledol­gozott munkaegységekre havon­ként készpénzelőleget. Mindjárt másképp gondolkodnak majd a fiatalok is! Tudom, hogy ennek feltétele csak néhány szövetke­zetben van megalapozva, viszont meg lehet oldani, hogy a fia­taloknak külön adjanak néha készpénzelőleget. Megéri ez a szövetkezetnek. 1600—1800 fő kö­zött van a tsz-ek fiataljainak a száma (nagyon kevés). Ez a tag­ság 16—18 százaléka. Megközelí­tően ilyen arányban részesedik az ifjúság az összes jövedelem­ből az év folyamán. Az a javaslatunk, hogy a tel­jesített munkaegységnek csak 25 —40 százalékát előlegezze kész­pénzben havonta a termelő- szövetkezet. Ebben az esetben is 200—400 forint készpénzt tud ad­ni a fiataloknak. Ez az évi össz- részesedésnek alig 6 százalékát érinti. NEM JELENT EZ több jöve­delmet az ifjúságnak, sem becsa­pását az idősebb "tsz-tagoknak. egyszerűen csak azt, hogy alkal­mazkodni kell a jelenlegi hely­zethez. Ez segítséget adhat a szövetkezetek gazdálkodásának megjavításához, amely lehetővé teszi minden tag számára a havi készpénzelőleg-osztás t. Minden termelőszövetkezet ve­zetősége mérlegelje a helyzetet. Az előbb említett kevés kész­pénzt még a havi tejpénzből is össze lehet hozni. Most, a tervek készítésénél vegyék figyelembe ezt a lehetőséget. Sokat segít­hetnének ebben a termelőszövet­kezetek KISZ-szervezetei is, me­lyek tagjai jó munkával, szor­galommal, esetleg tanácsokkal járulhatnak hozzá a fiatalok poblémáinak megoldásához. Molnár András — Még az elmúlt esztendőben megkezdődött Kunszentmiklósor a község egyik legforgalmasabb helyén, a vasúttól a községbe vivő útvonalon a betonjárdaépí-’ tés. Pénz hiányában azonban az építkezést nem tudták tovább folytatni, igy a községi tanács a közelmúltban határozta el, hogy a községfejlesztési alap terhére befejezi az útépítést, amelyből még mintegy 200 méteres sza­kasz vár felújításraí A bővebb termést adó, be-| tegségekkel szemben ellenállóbb nemesített gabonafajták Iránt Kiskunhalason is évről-évre női az érdeklődés. Tavaiy a termelő- | szövetkezetek, állami szektorok, vetéstábláin jól láthatták a jó- minőségű vetőmag előnyeit a j dolgozó parasztok s az idén 200 mázsa rozsot, 300 mázsa búzát és 100 mázsa árpát cseréltek ki az őszi vetésekhez. A vetőmag- rsere-akcióban elsősorban a min­taszerű gazdálkodásra kijelölt gazdák vettek részt, mint Vass Márk, Kovács G. Kálmán, Moz- gai László, Nagypál Imre s még vagy negyvenen, többnyire a ter­melési bizottság tágjai. Több a búza és a takarmányvetés A termelési kedv növekedése, a jobb talajmunka következmé­nye, hogy egyre nagyobb terüle­ten vetnek búzát a gazdák. Ezt a törekvést serkenti a jobb árpolitika, a búza magasabb | felvásárlási ára. Elsősorban a 600 mázsa nemesített őszi magot csóróitok n arrzdák do&ák nini, & küldőit Neve ott látható a földművesszövetkezet alapító tagjai kö­zött. Mint a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet felügyelő bi- . zottságának elnöke, évek óta segíti a szövetkezet eredményes munkáját, tagja a megyei felügyelő bizottságnak is. Nem látszik rajta, hogy meghaladta már az 50 évet. Fiatalos, mozgékony pa­rasztasszony, aki 9 gyermekének nevelése mellett mindenkor ta­tád időt a szövetkezet segítésére is. Soha egyetlen felügyelő bizott­sági ülésről nem hiányzott, de olyanra sem emlékeznek, ahol Do­bált néninek nem lett volna észrevétele. Az ő ellenőrző és segítő munkájának is köszönhető, hogy a Kiskunfélegyházi Földműves- szövetkezetnél nem volt a harmadik negyedévben leltárhiány. Alapító tagja a Lenin Termelőszövetkezetnek. Példamutatá­sával segíti a környék dolgozó parasztjait az új életforma meg­ismerésében, megszerettetésében. Családjának több tagja szinten termelőszövetkezetben dolgozik, mindnyájan megtalálják számí­tásukat, új, boldog életet élnek. Dobák Mihályné tagja a pártnak. Sokat dolgozik azért, hogy a földművesszövetkezet felvirágozzék, örül az eredményeknek, büszke az új, korszerűen berendezett üzletekre. El kell ismerni, hogy vannak hibák is az eredmények mel­lett, amelyek leküzdéséért sokat tesz. Nem megfelelő még a fel- vásárlási munka, sokat kell vitatkozni az áruelosztó szövetkezet hanyagsága miatt. Egy évtizedes szövetkezeti munkája jutalmaként, mint a leg- iobb választott vezető, ez év október végén a Szovjetunióban járt tanulmányúton. Ez alkalommal részt vett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában ren­dezett ünnepségeken is. Most újabb megtiszteltetés érte, országos küldöttnek válasz­tották a SZŐ VOSZ IV. kongresszusára, örömmel megy, pedig itthon is sok munka vár rá. Amikor figyelmeztetjük, hogy legalább a kongresszus előtt tartson egy kis pihenőt, mert majd nehezére esik a tanácskozá­son való részvétel, nevetve így válaszol: — Nein lesz az olyan nehéz, hogy ne lehessen kibírni! Sok mindenről szeretnék tájékozódni, sok mindent szeretnék majd elmondani ezen a kongresszuson. Ha hazajövök mindazt, amit hallok, felhasználom további munkámban. Bízunk Dobák Mihálynéban. Igaz szószólója lesz Bács megye íöldművesszövetkezeti tagságának. Erre biztosíték eddigi munkája. Qáfíjr» Tn7Cof í jellemezte a Tiszakécskei Per- t metezőgépgyár kommunistáinak I legutóbbi taggyűlését. Milyen le- I gyen a kommunista magatartá- I sa? Hogyan segítse elő a párt I politikájának megvalósítását? — | ezek voltak a leginkább vitatott t kérdések. — A követelmények igen na­gyok — mondották a felszóla­lók. A kommunistáktól nemcsak „a pártszervezet, hanem maguk I a munkások is példamutatást } várnak. Jogos ez az igény. El­Í várjuk a pártszervezet tagjaitól — mondották —, hogy inunká- ; jukat becsülettel ellássák és ele- I gJ1 tegyenek a párttagsággal . ónként vállalt megtisztelő Inva- . fásuknak. Járjanak cl a pari rendezvényeire, tanulmányozzák ; a part pont kaja t és tanítsák, . neveljék munkatársaikat. I.c- * gyének a kommunisták szerény, j odaad» harcosai a dolgozok » ügyének, a szocializmus épitc- i sénck. A gőgösség, az elbizako- • dőlt, parancsolgató magatartás « nem a kommunisták jedemvo- I náSa Becsüljék rnunkatársai- } kát és ne legyenek fennhéjázok. j A szerénység azonban nem j azonos a bátortalansággal. A ’’ pártszervezet íoníos feladatának tekinti tagjai politikai bátorsá­gának, harcosságának erősítését. A kommunista nem lehet elné­ző sem az üzemben, sem az élet * más területén tapasztalt hibák­kal szemben. Mégis gyakran elő­fordul, hogy egyes elvtársak szó nélkül megtűrik a fegyelmezeít- lenséget, sőt még az ellenséges nézetekkel sem szállnak vitába. Ezen a helyzeten mielőbb vál- í toztatni akarnak, t A gyűlés részvevői több elv- , társat névszerint is megbíráltak. 1 D. P. elvtársat a párt az ifjúság között végzendő munkával bízia meg. Nemcsak rajta múlott, hogy az ifjúsági szervezet gyen­gén működik, de amint megál­lapították, ő is sok mulasztást követett el. Elhanyagolta meg­bízatása teljesítését. Rámutattak arra is, hogy magatartása több mindenben nem felel meg an­nak, amit a párt a kommunis­táktól elvár. Számos dologban, elsősorban a fiatalok kulturális nevelése kérdésében D. P. clv- társ gyakran helytelen nézete­ket hangoztat, arra hivatkozva, hogy a kultúrmunkában nine ■; politika. — Nincs igaza — mutatlak tói a taggyűlés felszólalói —, s hoz­zá teltek, hogy I>. elvtársi fiat»', lap aszúr a'ián és segíteni akar­nak neki. Nem hallgatták ci a hibákat, személyre vak» tekintet nclküi bírálták a fogyatékosságokat, de az eredményekről sem feledkez­tek meg. Elmondatlak, hogy An­dii eívlirs —, akii Korábban bí­ráltak —, elvtársi bírálat óta határozottabb, áilást foglal a párt politikája mellett és helye­sen képviseli a párt álláspont­ját. Összegezve: jónak, eredmé­nyesnek tartjuk a tiszakécskei- ek taggyűlését. Nem titkolták, nem kerülgették a hibákat, s helyesen határozták meg a ten­nivalókat is. Meggyőződésünk, hogy a taggyűlésen elhangzot­tak sok segítséget adtak a párt­tagságnak. A taggyűlés útmuta­tása alapján eredményesebben munkálkodhatnak a párt politi­kájának valóraválíásán. A hibák eltűrása nem gyengítette, ha­nem erősítette a párt akarat és cselekvési egységét és tekinté­lyét is. — N. J. — Elevenség, bátor kritikai légkor Híradás a íiaLaii l&Ldeia&L

Next

/
Oldalképek
Tartalom