Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-14 / 293. szám
termelőszövetkezetek csináltak számadást, hogy érdemesebb minden arra alkalmas talajon jó előkészítés és bővebb trágyázás után 10—12 mázsát fizető búzát vetni, mint 6—7 mázsás rozsot termelni. A bodogjári Szabadság Tsz az idén már csak 1 egészen gyenge homokján vetett rozsot, a Vörös Október Tsz is megfordította a tavalyi aránj»t s 70 holdon termel búzát. A kötelező vetésterület megszűntével csökkent ugyan a gabonavetés, — ugyanakkor magasan megnőtt a szántóföldi takar- mányfélescgek aránya. A múlt években például a halasi szántóknak mihdös ze 2,4 százalékán folyt pillangós termesztés, — most ez az arány, főleg a tsz-ek- ben — sokszorosára nőtt. Egy homoki gazda számvetése Alsószállás-puszla gyenge homokján gazdálkodik Mozgai László ezüstkalászos dolgozó paraszt. Tizenegy hold rozsvetése és egy hold őszi árpája van a földben, példás talajelőkészítés’ és trágyázás után a kövér vetéseket kénytelen birkákkal járatni. Most vetett első ízben ne mesített rozsot, igen elégedett a bokrosodással. Mozgai László nem csökkentette a korábbi gabonavetés területét, mert elmond, ja: a szalujára, mint trágyaalapra égető szükség van ezen a so-} vány vidéken, másrészt a gabo-j nának legkevesebb az önköltsé-} ge s mostmár jó áron értékesít-} hető. Tavaszra még 2 hold bük-» könyös zabot és fel hold tavaszi t I árpát is vet. A tavaszi árpa be-5 csülete igen nagyra nőtt a ha-, ! lasi gazdák szemében, hiszen a tavalyi 5.1 mázsás átlag helyeit; az idén 8.2 máz ával fizetett a; város átlagában. } A hizlalással nem kel,* várni a kukoricáig * ♦ A halasi tcrmelöszövetkeze-í tekben olyan törekvés is mutat-} kozik, hogy a korábbi évekhez} képest sokkal több őszi árpát} termelnek, sokhelyütt a kukon-} caterület csökkentésével. Azzal? magyarázzák, hogy az árpa nem’ .annyira munkaigényes s korán i lekerül. Cséplés után már lehet } árpadarával hizlalni s főleg }gyorshízlalásra nagyon alkalmas. »Mire a kukorica szedésre kerül,* jegy csapat sertés már értékesít-. }hető s újabb süldőfalkát lehet j beállítani az új takarmányra. •Többek között a Vörös Október Tsz is ezért vetett az idén 70 ; hold őszi árpát a tavalyi 40—45 'holddal szemben. A kukoricave-i tés tervét némileg csökkentették,} ‘— ugyanakkor megemelték a jól) j övédelmező cukorrépaterüle tét.} A termelőszövetkezeti fiatalokról ; A TERMELŐSZÖVETKEZETI ^mozgalom fejlesztése során több esetben szó esik arról, hogy ; kevés a fiatal a közös gazdaságokban. A korábbi években megholt ennek az elfogadható oka. A nagymérvű iparosítás szívóhatása, az önálló kereset, jelentősen elősegítette a fiatalok eltávozását. Nem dolgozhat azonban imindenld üzemben, a falunak, a mezőgazdasági termelésnek is [fejlődnie kell. ; A mezőgazdaság színvonalának emelése elsősorban a falusi ifjúság feladata. A szorgalmas falusi parasztfiatulok közül sokan nem is szándékoznak megválni a mezőgazdaságtól. Ennek ellenére azonban nem oldódott meg korántsem az ifjúság és főleg a termelőszövetkezeti fiatalság problémája. A mai fiatalok jobban élnek, nagyobb igénnyel lépnek fel. A mi korunk parasztifjúsága nem cseléd és nem birkáért lecember 4-én tar- :a á nagybaracskai Élet Termelőszövetet zárszámadási gyűlését. Blinszky zán, a tsz elnöke be- molt a gazdasági éveiért eredmények- Bejelentette a leg- ;yobb eredményt, ;y az elkészített zár- madás reális, mert írni munka nem ma- t el ősszel az elvég- dők közül. Ez volt űső számadás a ter- őszövetkezet életé- , amely hosszú évek a való tényekre lt. A termelőszövetet tagjai becsülete- dolgoztak, hogy idén vetési és ter- lybetakarítási, sőt szántási munkát is igezzenek. z erkölcsi sikerek lett az anyagi része- és is dicséri a tagbecsületes munká- Egy-két példa lésen igazolja a fent ített sorokat. A ter- öszövetkezet 150 i r 1 ZÁRSZÁMADÁS \ } NAGYBARACSKÁN f kát. hold földön gazdálkodik. A bevétel növénytermesztésből 326 ezer forint, állattenyésztésből 5000 forint, tejtermelésből 6000 forint, összesen 337 000 forint. Ha egyéb bevételt nem is veszünk figyelembe, akkor is megállapítható, hogy egy hold föld hozama meghaladja a 2240 forintot. Ennél a számnál figyelembe kell venni, hogy hét hónapja dolgoznak a tagok munkaegységre. A legtöbb munkaegységet Szőnyi János szerezte. Hét hónap alatt összesen 284-et teljesített. Mivel egy munkaegység értéke 70.90 fillér, Szőnyi Jánosnak havi tiszta jövedelme 2080 forint körűi van. Ha ehhez még hozzászámítjuk a háztáji föld jövedelmét, nem nehéz kiszámítani, hogy a család több pénzhez jutott, mint a község bármelyik 10 holdas egyéni gazdája. A nagy eredményeket látva, a kívülállók szépszámmal jelentkeztek felvételre a termelőszövetkezetbe. A tsz vezetősége és tagsága nem zárkózik el az új tagok felvételétől, amit igazol az, hogy hét jelentkezőt már fel is vettek. A nagybaracskai Oj Élet Tsz kitűzte már a jövő évi feladatokat is. A feladatok között sze-. repelnek a következők: növendékállatok hizlalása. a földek gépi erővel való megművelése, bőségesebb trágyázás, a kapások egyénenkénti megmunkálása, a munkaegység gondos és igazságos könyvelése. A termelőszövetkezet teljes képét csak akkor tudjuk elképzelni, ha elmondjuk azt is, hogy az ellenforradalom után. a termelő- szövetkezet megalakulásakor semmi vagyonuk nem volt. Jelenleg 11 d.arab szarvasmar- /hát, 8 lovat, 35 sertést és 117 juhot mondhatnak magukénak a tsz- tagok. A termelőszövetkezet dolgozói ebben az évben elérték céljukat. Munkájuk után megkapták az érte járó bért, valamennyien elégedettek jövedelmükkel. Biztosak abban, hogy jövőre még tovább jutnak ezen a helyes úton. Nagy János, Nvüias József meg csizmáért szolgál, mint szüleik tették. A múltban a paraszt- ember arra törekedett, hogy ha volt egyéni gazdasága, azt megtartsa, ha nem volt, akkor szerezzen. A MAI FIATALOK tudják, hogy a szocializmust építő országban biztosítva van jövőjük és jól akarnak élni, mint általában a fiatalság. Ma az üzemben, vagy az állami gazdaságban dolgozó ifjú jól ruházkodik, kerékpárt, rádiót vásárol, szórakozik, olvas, moziba jár a táncmulatságon kívül. Mondjuk meg őszintén, a termelőszövetkezeti fiatalok részére ez nem mindig van biztosítva. Pedig ők sem dolgoznak kevesebbet, mint az ipari üzemben, vagy gépállomáson, állami gazdaságban dolgozó ifjú. Az igaz, hogy a részesedésük szép, de nincs egész évben folyamatosan zsebpénzük. Nem tudnak elmenni szórakozni, nincs pénz mozijegyre, táncbelépőre, mert a Iszövetkezetben nem adnak elő- ♦ leget. Ha adnak is, főként ter- Imészetben, tehát nem készpénzt. }Ezért van a termelőszövetkezeti fiataloknál olyan igény, hogy adjanak nekik külön 2—400 négyszögöl háztáji földet. Pedig ez sem sokat segít a helyzeten, és főként ellenkezik az alapszabállyal. EZT A PROBLÉMÁT sürgősen meg kell oldani, annál is Inkább, mert a mezőgazdasági termesztés fejlesztése sok fiatalt kíván, főleg a gépesítésnél, a szakirányításban. A fejlettebb termelésben a fiatalság lendítőereje nélkülözhetetlen. Ha ezen alaposan elgondolkodnak termelőszövetkezeti vezetőink, akkor arra is rájönnek, hogy a fiatalokért harcolni kell. Ennek érdekében törekedjenek arra, hogy mihél több készpénzt osszanak. Nem helyes, hogy a részesedés 75—80 százalékát természetben adják ki. Ezért mindig készpénzhiány van és ez a szövetkezet értékét is rontja a tag szemében, mert zárszámadáskor alig kap pénzt. JAVASLOM, hogy adjon minden termelőszövetkezet a ledolgozott munkaegységekre havonként készpénzelőleget. Mindjárt másképp gondolkodnak majd a fiatalok is! Tudom, hogy ennek feltétele csak néhány szövetkezetben van megalapozva, viszont meg lehet oldani, hogy a fiataloknak külön adjanak néha készpénzelőleget. Megéri ez a szövetkezetnek. 1600—1800 fő között van a tsz-ek fiataljainak a száma (nagyon kevés). Ez a tagság 16—18 százaléka. Megközelítően ilyen arányban részesedik az ifjúság az összes jövedelemből az év folyamán. Az a javaslatunk, hogy a teljesített munkaegységnek csak 25 —40 százalékát előlegezze készpénzben havonta a termelő- szövetkezet. Ebben az esetben is 200—400 forint készpénzt tud adni a fiataloknak. Ez az évi össz- részesedésnek alig 6 százalékát érinti. NEM JELENT EZ több jövedelmet az ifjúságnak, sem becsapását az idősebb "tsz-tagoknak. egyszerűen csak azt, hogy alkalmazkodni kell a jelenlegi helyzethez. Ez segítséget adhat a szövetkezetek gazdálkodásának megjavításához, amely lehetővé teszi minden tag számára a havi készpénzelőleg-osztás t. Minden termelőszövetkezet vezetősége mérlegelje a helyzetet. Az előbb említett kevés készpénzt még a havi tejpénzből is össze lehet hozni. Most, a tervek készítésénél vegyék figyelembe ezt a lehetőséget. Sokat segíthetnének ebben a termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei is, melyek tagjai jó munkával, szorgalommal, esetleg tanácsokkal járulhatnak hozzá a fiatalok poblémáinak megoldásához. Molnár András — Még az elmúlt esztendőben megkezdődött Kunszentmiklósor a község egyik legforgalmasabb helyén, a vasúttól a községbe vivő útvonalon a betonjárdaépí-’ tés. Pénz hiányában azonban az építkezést nem tudták tovább folytatni, igy a községi tanács a közelmúltban határozta el, hogy a községfejlesztési alap terhére befejezi az útépítést, amelyből még mintegy 200 méteres szakasz vár felújításraí A bővebb termést adó, be-| tegségekkel szemben ellenállóbb nemesített gabonafajták Iránt Kiskunhalason is évről-évre női az érdeklődés. Tavaiy a termelő- | szövetkezetek, állami szektorok, vetéstábláin jól láthatták a jó- minőségű vetőmag előnyeit a j dolgozó parasztok s az idén 200 mázsa rozsot, 300 mázsa búzát és 100 mázsa árpát cseréltek ki az őszi vetésekhez. A vetőmag- rsere-akcióban elsősorban a mintaszerű gazdálkodásra kijelölt gazdák vettek részt, mint Vass Márk, Kovács G. Kálmán, Moz- gai László, Nagypál Imre s még vagy negyvenen, többnyire a termelési bizottság tágjai. Több a búza és a takarmányvetés A termelési kedv növekedése, a jobb talajmunka következménye, hogy egyre nagyobb területen vetnek búzát a gazdák. Ezt a törekvést serkenti a jobb árpolitika, a búza magasabb | felvásárlási ára. Elsősorban a 600 mázsa nemesített őszi magot csóróitok n arrzdák do&ák nini, & küldőit Neve ott látható a földművesszövetkezet alapító tagjai között. Mint a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet felügyelő bi- . zottságának elnöke, évek óta segíti a szövetkezet eredményes munkáját, tagja a megyei felügyelő bizottságnak is. Nem látszik rajta, hogy meghaladta már az 50 évet. Fiatalos, mozgékony parasztasszony, aki 9 gyermekének nevelése mellett mindenkor tatád időt a szövetkezet segítésére is. Soha egyetlen felügyelő bizottsági ülésről nem hiányzott, de olyanra sem emlékeznek, ahol Dobált néninek nem lett volna észrevétele. Az ő ellenőrző és segítő munkájának is köszönhető, hogy a Kiskunfélegyházi Földműves- szövetkezetnél nem volt a harmadik negyedévben leltárhiány. Alapító tagja a Lenin Termelőszövetkezetnek. Példamutatásával segíti a környék dolgozó parasztjait az új életforma megismerésében, megszerettetésében. Családjának több tagja szinten termelőszövetkezetben dolgozik, mindnyájan megtalálják számításukat, új, boldog életet élnek. Dobák Mihályné tagja a pártnak. Sokat dolgozik azért, hogy a földművesszövetkezet felvirágozzék, örül az eredményeknek, büszke az új, korszerűen berendezett üzletekre. El kell ismerni, hogy vannak hibák is az eredmények mellett, amelyek leküzdéséért sokat tesz. Nem megfelelő még a fel- vásárlási munka, sokat kell vitatkozni az áruelosztó szövetkezet hanyagsága miatt. Egy évtizedes szövetkezeti munkája jutalmaként, mint a leg- iobb választott vezető, ez év október végén a Szovjetunióban járt tanulmányúton. Ez alkalommal részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségeken is. Most újabb megtiszteltetés érte, országos küldöttnek választották a SZŐ VOSZ IV. kongresszusára, örömmel megy, pedig itthon is sok munka vár rá. Amikor figyelmeztetjük, hogy legalább a kongresszus előtt tartson egy kis pihenőt, mert majd nehezére esik a tanácskozáson való részvétel, nevetve így válaszol: — Nein lesz az olyan nehéz, hogy ne lehessen kibírni! Sok mindenről szeretnék tájékozódni, sok mindent szeretnék majd elmondani ezen a kongresszuson. Ha hazajövök mindazt, amit hallok, felhasználom további munkámban. Bízunk Dobák Mihálynéban. Igaz szószólója lesz Bács megye íöldművesszövetkezeti tagságának. Erre biztosíték eddigi munkája. Qáfíjr» Tn7Cof í jellemezte a Tiszakécskei Per- t metezőgépgyár kommunistáinak I legutóbbi taggyűlését. Milyen le- I gyen a kommunista magatartá- I sa? Hogyan segítse elő a párt I politikájának megvalósítását? — | ezek voltak a leginkább vitatott t kérdések. — A követelmények igen nagyok — mondották a felszólalók. A kommunistáktól nemcsak „a pártszervezet, hanem maguk I a munkások is példamutatást } várnak. Jogos ez az igény. ElÍ várjuk a pártszervezet tagjaitól — mondották —, hogy inunká- ; jukat becsülettel ellássák és ele- I gJ1 tegyenek a párttagsággal . ónként vállalt megtisztelő Inva- . fásuknak. Járjanak cl a pari rendezvényeire, tanulmányozzák ; a part pont kaja t és tanítsák, . neveljék munkatársaikat. I.c- * gyének a kommunisták szerény, j odaad» harcosai a dolgozok » ügyének, a szocializmus épitc- i sénck. A gőgösség, az elbizako- • dőlt, parancsolgató magatartás « nem a kommunisták jedemvo- I náSa Becsüljék rnunkatársai- } kát és ne legyenek fennhéjázok. j A szerénység azonban nem j azonos a bátortalansággal. A ’’ pártszervezet íoníos feladatának tekinti tagjai politikai bátorságának, harcosságának erősítését. A kommunista nem lehet elnéző sem az üzemben, sem az élet * más területén tapasztalt hibákkal szemben. Mégis gyakran előfordul, hogy egyes elvtársak szó nélkül megtűrik a fegyelmezeít- lenséget, sőt még az ellenséges nézetekkel sem szállnak vitába. Ezen a helyzeten mielőbb vál- í toztatni akarnak, t A gyűlés részvevői több elv- , társat névszerint is megbíráltak. 1 D. P. elvtársat a párt az ifjúság között végzendő munkával bízia meg. Nemcsak rajta múlott, hogy az ifjúsági szervezet gyengén működik, de amint megállapították, ő is sok mulasztást követett el. Elhanyagolta megbízatása teljesítését. Rámutattak arra is, hogy magatartása több mindenben nem felel meg annak, amit a párt a kommunistáktól elvár. Számos dologban, elsősorban a fiatalok kulturális nevelése kérdésében D. P. clv- társ gyakran helytelen nézeteket hangoztat, arra hivatkozva, hogy a kultúrmunkában nine ■; politika. — Nincs igaza — mutatlak tói a taggyűlés felszólalói —, s hozzá teltek, hogy I>. elvtársi fiat»', lap aszúr a'ián és segíteni akarnak neki. Nem hallgatták ci a hibákat, személyre vak» tekintet nclküi bírálták a fogyatékosságokat, de az eredményekről sem feledkeztek meg. Elmondatlak, hogy Andii eívlirs —, akii Korábban bíráltak —, elvtársi bírálat óta határozottabb, áilást foglal a párt politikája mellett és helyesen képviseli a párt álláspontját. Összegezve: jónak, eredményesnek tartjuk a tiszakécskei- ek taggyűlését. Nem titkolták, nem kerülgették a hibákat, s helyesen határozták meg a tennivalókat is. Meggyőződésünk, hogy a taggyűlésen elhangzottak sok segítséget adtak a párttagságnak. A taggyűlés útmutatása alapján eredményesebben munkálkodhatnak a párt politikájának valóraválíásán. A hibák eltűrása nem gyengítette, hanem erősítette a párt akarat és cselekvési egységét és tekintélyét is. — N. J. — Elevenség, bátor kritikai légkor Híradás a íiaLaii l&Ldeia&L