Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
A munkakönyv késedelmes kiadásából származó kárért a munkáltató felelős A munkakönyv késedelmes kiadásával kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégium ma elvi állásfoglalását a következőképpen határozta meg: A munkaviszony megszűnése esetén a munkakönyv késedelmes kiadásáért, s a munkavállalót ért hátrányért a munkáltató felelős. Ezen az alapon tehát munkáltató nem mentesülhet a munkakönyv késedelmes kiadásának következményei alól. A munkakönyv késedelmes kiadása esetén a munkáltató — a kárenyhítési kötelezettség figyelembevételével — tartozik a dolgozónak az átlagkeresetet megtéríteni, ha annak emiatt kára volt, s ezt igazolja. FIGYELEM! Megnyílt a Kecskeméti Állami Áruház TÉLAPÓ JÁTÉKBOLTJA Óriási játék- és babavásár A vásárolt áruk blokkjai minden nap sorsolásra kerülnek Értékes ajándékot nyerhet, ha a Télapó játékboltban vásáro. FIGYELEM! a színházzal szemben 2247 Dolgozó parasztok! I I Egyéni gazdák! Lépjelek be tagnak a föídmíivesszövetkezelekbe! A befizetett részjegyek és a szövetkezeti boltokban vásárolt áruk után visszatérítésben részesülnek a szövetkezeti tagok. 1442 ecskemeti séták A Békás pince és társai Aki mt'ég nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kösse meg cukorrépatermelési szerződését Az Időben szerződő termelő Jobban előkészítheti földjét a cukorrépatermeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés előny az országnak, haszon a gazdának. A cukorrépa ára fizetendő súlyú répamázsánként: 1. 10 forint és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.60 forintot fizet. 2. Mellékiárandóság: ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szojtványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után mázsánként 3 — forint nagyüzemi felárat kapnak, ha 500 kát. holdig ... 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig ... 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállí tanak be. Újabb kedvezmény a cukorrépatermelőknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1120 forint termelési készpénzelőleget nyújt a Cukorgyár. 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi munJ kák idején kerül kifizetésre. A szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyári szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek és cukorrépafelelősök |(Ötík IBOg. CUKORGYÁR Halálos szerencsétlenség: a Mohácsszlgeíl Állami Gazdaságban Halálos kimenetelű 'szerencsétlenség történt a napokban a Baja közelében levő Mohácsszigeti Állami Gazdaságban. A dunafalvi üzemegységben silózott Szűcs József 31 éves traktoros. Munka közben eddig kiderítetlen okból belezuhant a silóvágógép dobjába. A gyorsan forgó dob pillanatok alatt combtól letépte jobblábát, ballábát pedig úgy összeroncsolta, hogy izom sem maradt a csontokon. A gép közelében tartózkodott Szűcs József sógora, s amikor észrevette a szerencsétlenséget, azonnal odafutott, hogy segítséget nyújtson. A gépet leállították az összefutó munkások és kiszabadították a szerencsétlenül járt embert a gépből. Jobb híján a traktorral indultak el vele előbb Mohács, majd Baja felé. Közben értesítették a bajai mentőket is, akik útközben átvették a szerencsétlen traktorost. A mentők azonnal elsősegélyt nyújtottak és bekötözték, mely utón perceken belül kórházba került. Egyenesen a műtőbe vitték és megoperálták: Szűcs József azonban a nagy vérveszteség miatt a műtétet már nem bírta ki, s kórházba- szállítása után félórával meghalt. — Szerdán ütést tart Baja város végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén szerepel a termelőszövetkezetek beszámolója a zárszámadási munkák előrehaladottságáról, valamint a gépállomások jelentése és az SZTK- nál folyó munka megjavítása. RostkenAertermelők 1 Az 1957—58. gazdasági évre ismét kedvezőek a rostkenderárak r 1. Újonnan megállapított kenderárak: Lombmentes Lombos rostkenderkóró Ft/q Ft/q Különleges minőség 135 — — I. osztályú minőség 125 — 113 — II. osztályú minőség 90*— 81*— III. osztályú minőség 40*— 36*— 2. Kedvezményes természetbeni textiljuttatás! Továbbra is megilleti a rostkendertermelőket a mázsánkénti 25’— Ft értékű térítés nélküli (ingyenes) textilvásárlási utalvány. 3. Szerződéskötéskor kát, holdanként 200*— Ft értékű kamatmentes előleg jár a textiljuttatásból. 4. Nagyüzemi felár! Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői társulások, ha különleges minőségű és lombozott I. o. rostkenderkórót legalább 500 mázsát, vagy azt meghaladó mennyiségben szállítanak, e minőségek után mázsánkén! 5 Ft nagyüzemi (elárat kapnak. 5. Gépszántást, műtrágyát, vetőmagot, művelési előleget kamatmentes hitelbe kapnak a kendertermelők. 6. Kendervágógépek. Termelőszövetkezetek, term, társulások vágógépet gépállomásoknál igényelhetnek. Vágási előleget a Vállalat térít! 7. Ingyenes őszi mélyszántás! Amezn^/rlagági termelőszövetkezetnek az őszi mélyszántás költségét a Vállalat megtéríti, ha egész vetésterületét frissen istállótrágyázta. A rostkender szerződéseket a termelőszövetkezetekkel a Vá lalat termelési felügyelői, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek és kenderfelelősök kötik meg. Aki még nem szerződött, időben kösse meg a rostkender szerződést, mert így jobban előkészítheti földjét kendertermelésre, nagyobb termést ér el! A rostender lerme'sss népgazdasági érdek! Délmaqyarország i Rostkikészítő 222Z GQ Gil A vendéglátóipar nem mai találmány. Kecskemé- » fen minden időkben szépen virágzott. Szükség is volt Ilyen nagyforgalmú, sokvásárú helyen a vendégfogadókra, beszálló vendéglőkre. A Pesttől messzebb, déli tájak felé rázódó utazónak jól esett megpihennie egy- cgy éjszakára, mielőtt továbbszánta magát arra lejebb, ahol, ha balcsillagzat alatt született, betyárokkal is akadhatott találkozása. Abban az időben, Katona József .fiskális úr idejében, nem a kecskeméti vendéglátóipar ennyedik és ennyedik számú üzemének nevezték ezeket a helyeket, hanem találó nevekkel, — amelyeknek egy részét cégérül ki is lehetett pingáini a bejárat fölé, vagy más alkalmatos helyre — kocsmának, vendéglőnek, vendégfogadónak titulálták azokat. A cégér nyomán a szomjas polgár még akkor is beléjük talált, ha nem ismerte az írás- és olvasás tudományát. Legföljebb a kijövetellel lehetett' baj, mert bizony a város monopóliumaként mért borok olyanok voltak, hogy ázoktól még az írástudók is elvesztették olykor tudományukat s főleg tájékozódó képességüket. Az 1810-as években legfölkapottabb volt az „Arany sas“, másként „Cserepes” vendégfogadó, amelyet abban az időben Pichler Pál János bérelt a várostól 1305 forint évi bérért. Ez a mostani SZTK-palota helyen állott. Nagyobb befogadó képességű volt a Piarczi Nagy Pince, amelyet „Koplaló“ néven is becéztek. Ez meg a nagytemplommal szemben, a szovjet emlékmű helyén állott. Pincehelyiségén kívül, ahol nyaranta jól lehetett hűsölni, tágas földfeletti helyiségei is voltak. Ezekben bálák és egyéb társas mulatságok voltak tarthatók viasz- és faggyúgyertyák vakító fénye melleit. Béréből következtetve nagyobb volt az „Arany sas“-nál is, mert Barak Mihály bérlő 1630 forintot fizetett évente a városnak használatáért. , A Piarczi Nagy Pinczétől egy ugrás volt csak a Békás Plncze. Ez a Deák tér 4. számú ház oldalához támaszkodott, a mostani Gáspár András utcai felőli oldalon. Bizonyosan a beteg katonák nyugalma érdekében helyezték ide, mert a Deák tér 4. számú hr san katonai ispotály volt. A Békás Pinczének az ispotály udvara felé esett az istállója. Maga a vendéglő, egy tomácszerűen előugró középrésszel a Gáspár András, akkor Vásári nagy utca felöl hívogatta a vendégeket. Alatta kellemes pincehelyiség volt. Onnan talán néni hallatszott fel túlerősen a beborozott vendégek gajdinás- kodása a beteg katonákhoz. A vendéglő nem tartozott a legnagyobbak közé. Baromlaki János bérlő mindössze évi 760 forint bérrel gazdagította használatáért a város kasszáját. Tagadhatatlan, hogy igen jó helyen volt. Előtte Buttinger Ferenc úr patikája, — mintha ugyan patikára szorulna, aki a Békás Pinczét látogatja — szemben Király Sándor úr vendéglője, ha a Békásból kitudják az embert, nem kell messzire fáradnia, hogy jobb helyet keressen. Aztán, ha azok a fránya darabontok és alabárdosok belekötnének a szomjúságoltást túlteljesített pógárba, legalább nem hurcolják messzire, itt van a patika mellett a városháza egyemeletes, világoszöldre meszelt,épülete. Egy szó, mint száz, összkomfortos kis hely volt ez a Békás. 1849. március vége felé mozgalmas éjszakája volt egy ízben a Békásnak. Néhány nappal azelőtt a magyar sereg közeledtének hírére Jeilasichnak a várost megszállva tartó császári csapatai olyan hirtelenséggel távoztak a városból, hogy minden magukkal nem vihető felszerelésüket, de még betegeiket is hátrahagyták. Ceglédről parancsolgatták a városnak, hogy mit vitessenek utánuk. A városi vezetőségnek nem voltak ínyére ezek a parancsok, üzenetet küldtek a Cibakházán állomásozó kecskeméti szabadcsapatokhoz. A táborból polgári ruhás előőrsök lopakodtak a városba. Tanyát vertek a Békásban. Onnan bújtak elő, alkalmas időben, hogy leszereljék a beteg katonák ápolóit és összeszedjék az ispotály ellent nem álló őrségének és a betegeknek minden katonai felszerelését. így biztosítva a terepet, másnap az egész, négyszázfőnyi kecskeméti szabadcsapat rajtaütött a Jellasichék után indított szállítmányon és azt Cibakházára irányította. A Békás Pincze már nem áll, hogy falán márványtáblán lehetne megörökíteni a kecskeméti 1849-es partizánok hőstettét! Joós Ferenc, a TTIT tagja
