Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

Ányagpazarlás, visszaélés — mégis rakfárföbblef Ä;

Miért titkolóznak a Tatarozó Vállalatnál !

Az állam nem fejőstehén, a népvagyon pedig nem csákiszal- mája. Éppen ezért minden olyan vállalathoz, ahol a vezetők tudatos nemtörődömségből, bűnös hanyagságból, vagy a szakmai hozzáértés hiánya miatt hosz- szabb ideig nem tesznek eleget a szocialista gazdálkodás követelményeinek: pénzügyi biztost nevez ki az állam, vagy ha helyi iparról lévén szó, a megyei tanács végrehajtó bizottsága.

Az olvasó előtt nem ismeretlenek azok a tények, melyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága utasítására augusztus- szeptemberben lefolytatott revíziós vizsgálat tárt fel a Tatarozó Vállalatnál. így nem akarunk ismétlésbe bocsátkozni. Bevezetésképpen elég ezért, ha annyit írunk, hogy a végrehajtó bizottság nem nézte tétlenül a tatarügy fejleményeit. Pénzügyi biztost neveztek ki a vállalathoz, akit határozatilag köteleztek több, a vállalatvezetés megjavítását célzó intézkedés végrehajtására.

Tüzetes leltározást foganatosítottak. Felfektették a munkahelyek anyagnyilvántartását, megszigorították az anyagelszámolási okmányok kezelését, kialakították a belső anyagmozgatások rendszerét, valamint feltártak a vállalatnál 804 000 forint értékű elfekvő anyagkészletet, egyben pedig büntető szankciókat is foganatosítottak. Többek között, hogy a vállalat vezetői rádöbbenjenek, így nem lehet gazdálkodni: Csibrány Pál igazgató és Göblyös János főmérnök fizetésének 25 százalékát a további intézkedésig a bank nem folyósítja.

Kezdeti javulás, de...

A végrehajtó bizottság intézkedései éreztetik hatásukat. A Tatarozó Vállalat eljutott odáig, hogy tervét túlteljesíti. A harmadik negyedév végén 113,6 százalék volt elért eredménye, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 107,9 százalékos teljesítménynek felel meg. Ha pedig a lentiekhez még hozzáadjuk, hogy a Tatarozó "Vállalat jóval több mint 6záz munkahelyen dolgozott ebben az évben — teljesítményükről az elismerés hangján kell írni;

A tervek teljesítéséről igen. Mindennek a hogyanjáról azonban már kevésbé. A számok ugyanis nem mutatnak ilyen kedvező képet, ha a költségeket tekintjük. A tervek szépek, de baj van az anyagfelhasználással. Az építésekhez megengedett anyaghányadot pénzben kifejezve 754 000 forinttal túllépték, s a vállalat vesztesége az elért eredmények ellenére/még mindig 761000 forint. Érthetetlen azonban, hogy a december elején véget ért leltározás annak ellenére, hogy a Tatarozó Vállalatnál a visszaélések egész láncolatára derült fény — mégsem mutatkozott leltári hiány. Sőt 200 000 Ft felett van a raktártöbblet!

Nézzük ezekután, mit csinál ennél a vállalatnál a végrehajtó bizottság által kirendelt pénzügyi biztos, Pál Szabó Mária. Előre bocsátjuk, jót szerettünk volna írni, hiszen a vállalatnál sok minden javulóban van. Sajnáljuk, hogy éppen a pénzügyi

Egy kis füllentés

Véleményünk szerint ez nem sérti az építési és közlekedési osztály tekintélyét. Bennünket viszont sért az, hogy a pénzügyi biztos megtagadott a pártsajtótól minden érdembeni felvilágosítást, adatszolgáltatást, egyszóval, akadályozta munkánkat. Ha pedig mindezen túl is tennénk magunkat, még mindig van egy súlyos dolog, ami ezt nem engedi meg. Látogatásunk végén, hogy mégis valami közelebbit megtudjunk, szerettünk volna beszélgetni a vállalat párttitkárával. A pénzügyi biztosnak ezt ki is fejeztük. Ö így válaszolt:

— Óhajtja, hogy idehívassam?-— Nem. Ez nem szokás, inkább mi megyünk hozzá, — kijelentésünkre a pénzügyi biztos láthatóan zavarba jött, azután eszébe jutott, hogy a parttitkár.., Pesten van.

Kommentárként még megjegyezzük, látogatásunk után a városi pártbizottság ipari osztályáról felhívtuk a vállalatot, ahol a párttitkár után érdeklődve közölték, hogy Kecskémé'on van, nemrég ment ki a központból a Rendőrfaluban levő KAS- PÉ építkezésekhez?.. j

Sándor Géza

Háziasszonyok beszélgetéseiben egyre több szó esik a Baja: Fémipari Vállalatról, ahol a várvavárt mosógépeket készítik. Képünkön Kiss Teriké tekercsberakónő, a vállalat egyik szorgalmas dolgozója éppen egy mosógépbe kerülő villanymotor tekercselésén dolgozik.

*MH*mH**H*

Világosságot, lelkesedést visznek a házakba

A TERMELŐSZÖVETKEZET* * ,

ZÁRSZÁMADÁSOK HÍREI

AZ EL MÜLT hetekben — a zárszámadási közgyűlések megindulása óta — 76 új belépővel szaporodott a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteinek taglétszáma.

•

A KELEBIAl Vörös Csillag

Termelőszövetkezetet többségükben női tagok alkotják s olyan becsületesen dolgoztak hogy minden elismerést megérdemelnek. Mészáros Pálné 359, Farkas Györgyné 355. Csáti Mátyásáé 320, Kiss Antalné 343, Kovács Imréné 335, Bélics Fe- rencné 264, Gyarmati Károlyné 237, Kószó Józsefné 245. Kovács Gizella 237 munkaegységet szerzett ebben az évben.

*

NYOLC ÜJ TAG kérte felvételét a kunfehértói Béke Termelőszövetkezetbe a napokban megtartott zárszámadási közgyűlésen. Ebben a szövetkezetben 46 forintot ér egy munkaegység.

Az izsáki pártszervezet helyi ségében — amikor beléptünk - 40—45-en ültek a széksorokban többségükben meglett korú fér fiák, nők, párttagok és tanácsla gok.

Fontos célkitűzés, nagy elha tározás hozta őket össze. Tetti akarják váltani a tömegek meg nyerésének fontosságáról olyat sokat hangoztatott jelszavakat Minden tanácstagi körzetben még

a tanyavilágban is

kisgyűléséket, csoportos beszél getéseket tartanak. Ezt a cél szolgaija a mai értekezlet.

Néhányan jegyzetelnek, töb ben hangosan helyeselnek, neve két mondanak, válaszolnak £ feltett kérdésekre, valósággá együtt gondolkodnak, tanácskoz nak az előadóval.

— Hogyan kezdjük a beszél getéseket, mivel foglalkozzunk Mindent nem lehet előre meg határozni. Egészen biztos, hogj egy ilyen családias összejövete len sok minden szóbakerül. / kérdések elől nem lehet kitérni

ír-mozaik

Sajnos, nincsen meg. A fii végigmustrálja a többi könyvet megcirógatja őket a szemével aztán elmegy, bukszájában a. összekuporgatott forintjaival, — mert ö, ha törik-szakad, de egy szer megkaparintja azt a Szürke farkast.

MOST EGY APA érkezik, kisiparos, ő a »Hajótöröttek szige- íé«-í veszi meg a kisfiának, aztán »A kékszemű« talál vevőre, s jön az igényes is, aki több pénzt szánt könyvre, otthon már van egy kis bibliotékája is, nem mindegy hát, hogy mivel gyarapítja. Ezért előbb könyvjegyzék iránt érdeklődik. Ajtón elkel Füst Milán "A feleségem története« című műve is. Asszony, vette meg, nyilván a sorstárs iránti kíváncsiságtól ösztönözve; vagy talán azért, hogy mit mondhat a feleségről — a férj? (Ki ismerhetné az asz- szonyok cselekvésének rugóit?)

LETELT A negyedóra. Izgalmam feloldódott, irigységbe csap át: de jó volna könyvel tudni írni! És lesni, hogy azt is veszik-e? Az ipari tanulók, a papák, a házi-könyvtár fejlesztők, az asszonyok.

Mit tehetnék mást, ha nem is írok könyvet —, de veszek egyet én is.

(tarján)

! haszonélvezői, a nagybirtokosok és kulákok soha sem tartották maguk közé valónak á dolgozo parasztokat, az egyszerű embereket. Másképpen éltek, öltözködtek, más volt a társaságuk, még a házastársaikat is csak a «hozzájuk illő«, megfelelő vagyonnal rendelkezők közül válogatták ki. Nagy volt a szakadék, óriási volt a különbség az úr és a szegény, a dolgozo es dolgoztató között. Erre emlékeztessék az embereket. Könnyen rájönnek, hogy barátainkat, testvéreinket nem a kizsákmányolok között kell keresni. Barátainkat nem anyanyelvűk szerint, hanem osztályhelyzetük, állásfoglalásuk alapján válogatjuk meg.

— Mi legyen az osztálycllen- séggel? — kérdezték többen is. Ha törvényeinket tiszteletben tartják, nem áskálódnak, nem agitálnak rendszerünk ellen', nem esik bántódásuk. De engedtessék meg nekünk, hogy a nemzeti erők összefogásából kihagyjuk őket. Barátainknak, testvéreinknek pedig azokat nevezzük, akik valóban azok. Erősítjük, ápoljuk barátságunkat a kizsákmányolástól először megszabadult, a szocialista társadalmat elsőnek felépített szovjet dolgozókkal és a többi szocializmust építő országok dolgozóival. Testvéreinknek tartjuk a francia, olasz és más kapitalista országok munkásait, parasztjait, dolgozóit.

így tanácskoztak, beszélgettek a párt politikájáról, a tömegek között végzendő munkáról.

Kétoldalú beszélgetési

akarnak kialakítani — mondották. Tájékoztatják az embereket, de maguk is tanulnak tőlük.

Az értekezlet végén azután meghatározták, hogy ki melyik területen látogatja meg á dolgozókat. B.ényi Imre dolgozó paraszt, Rózsa Mihály dolgozó pa-» raszttal megy. Bot Jenő pedagógus pedig Nagy Lászlóval... stb. Egy-cgy tanácstagi körzetben három-négy kisgyülést tartanak. December 20-án azután újra összejönnek, számbaveszik a tapasztalatokat és tovább folytatják ezt a munkát, mert amint mondják, ennek csak egy vége van, a kezdete.

Mi pedig bjzunk abban, hogy amit elvállaltak, azt meg is csinálják. A legeldugottabb tanyára is eljuttatják a párt szavát, öntudatot, világosságot, lelkesedést gyújtanak a szívekben, agyakban.

/Vaav József

Lesznek olyanok, amire ott helyszínen esetleg nem is tudnak válaszolni. Ezekre később adnak feleletet — mondja az előadó.

Az előadásból és a vitából még az alábbi gondolatokat jegyeztem fel:

A beszélgetés témáját nagymértékben a helyi körülmények, az egybegyűltek érdeklődési köre alapján kívánják meghatározni. A szőlőtermelő gazdáknál többet foglalkoznak a szőlő és borkezelés helyes eljárásaival. Az állat- tenyésztőknél a fajtakiválasztás, a takarmányozás, vagy hizlalás problémáival.

Elmondották azonban, hogy a kisgyűlések és csoportos beszélgetések vitája nem szűkülhet le kizárólag szakkérdésekre. Az előadó, Horváth elvtárs is elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyekről a gyűlést levezetők

tájékoztatják a lakosságot

A külpolitikai kérdések között a kommunista pártok nyilatkozatát és békekiáltványát említette. A belpolitikai kérdések közül a termelőszövetkezetek helyzetével foglalkozott részletesebben. Megmondják nyíltan és őszintén a dolgozó parasztoknak, hogy a termelőszövetkezeteket előnyösebbnek tartják az egyéni gazdaságnál. A jól működő szövetkezetek példája azt bizonyítja, hogy a közös gazdaság többre képes, mint az egyéni, cnneK ellenére azonban erőszakkal senkit sem akarunk a szövetkezetbe tömöríteni. Nemcsak a szövetkezeti tagokkal, hanem az egyéni gazdákkal is jó viszonyt akarunk fenntartani. Segítünk gondjaik, nehézségük leküzdésében, termelésük növelésében.

Konkrét adatok alapján ismertette az előadó a községfejlesztés helyzetét, a házhelyosztás, a kutak megjavításának és a villanyhálózat bővítésének előirányzatait. A községfejiesztési tervben 100 000 forintot beütemeztek villamosításra. A tervbe vett teljesen új, kétemeletes, nyolctantermes iskola építéséhez a községnek két év alatt 500 000 forinttal kellene hozzájárulni. Ezek azonban csak előirányzatok. Altkor valósulnak meg,

ha a lakosság is

hozzájárul

és időben befizeti a községfejlesztési hozzájárulást.

Egyszerűen, közérthető formában tárgyalták a nacionalizmus megnyilvánulásait is. Elmondották. hogy a régi, Hortiiy-világ

biztos akadályozott meg bennünket ebben. De talán jobb is így, hiszen tapasztalataink felsorolásával az illetékeseknek módjuk nyílik egy és más következtetés levonására, , „

... miért félnek a nyilvánosságtól?

— Gyerekek, vigyázzunk! Ha kérdeznék, senki ne szóljon egy szót sem. Egy újságíró jön hozzánk, rosszat akar írni a vállalatról. — Ez a figyelmeztetés nem kitalálás. Bármennyire is furcsán hangzik, Pál Szabó Mária tartotta óképpen kis eligazítását látogatásunk reggelén a Tatarozó Vállalat központja felé menő autóbuszon fülünk hallatára és számos utazó nem kis meghökkenésére.

Vajon mi indított arra egy pénzügyi biztost, hogy a pártsajtó ellen hangulatot szítson, s megtiltsa a dolgozóknak, hogy az újságírónak, ha az kérdezné őket, bármit is nyilatkozzanak? Mi ugyanis hangulatszításnak nevezzük rosszindulatú figyelmeztetéseit, jóllehet későbbi beszélgetésünk folytán viselkedését így próbálta menteni:

— Tetszik tudni, itt a vállalatnál minden kis beosztott túlságosan önállósította magát eddig, s mivel sok mindenről nincs, tudomásuk, nem akartuk, hogy helytelenül tájékoztassák a saj-l tót. — Pál Szabó Mária bemu-j tatkozása azonban éppen az el-] lenkezője volt fentebb írt szavainak. így fogadott bennünket:

•— Megbeszélték az elvtársak a látogatást a szakosztállyal?] Mert én csak az ő engedélyük-] kel vagyok hajlandó nyilatkozni.) A vállalat termelési adatairól és] ténydolgokról egyébként sem j nyilatkozhatom, csak az osztály engedélyével, mert ezek tervtitkok, s mint ilyenek, a vállalat belső ügyeit képezik.

Beszélgetésünk is ilyen »ven-j dégmarasztaló« légkörben folyt] le. Többek jelenlétében, pedig mi hangsúlyoztuk, hogy csak aj pénzügyi biztossal szeretnénk elbeszélgetni. Ö sem ezt nem tette lehetővé, sem azt, hogy segítő] szándékkal alaposabb munkát] végezhessünk a vállalatnál. Pál Szabó Máriának azt is elég ne-i héz volt megmagyarázni, hogyj nem szükséges beszélgetési engedélyért telefonálnia a megyei] tanács építési osztályára, hiszen! ő pénzügyi biztos, akit a megyei! tanács végrehajtó bizottsága nevezett ki, így beszámolni is csak annak tartozik, >

I—i

Könyvvási

TOLLFORGATÓ embernek mindig különös izgalmat oko* * * ha könyvet vásárló embert lát. Ideáitok hát egy fertály-órára' a Széchenyi téri könyvesbódé elé és lesem, megfigyelem: kik és mit vesznek az írók szellemi termékeiből?

Nem sokáig kell várni.

Először egy ipari tanuló fiúcska jön. csak úgy maszatosan, ahogy a műhelyből elszalajtotta a mestere a Háztartási Boltba; zsebében egy üveg terpentin, száján a kérdés: •

— Tessék mondani, a Szürke farkas megvan?