Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA- 1 Mm MM Mm II. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Ara 50 fillér 1957. DEC. 12. CSÜTÖRTÖK Vitatkozzunk, érveljünk Az ítéletet a munkástanácsok »►áldásos« működése felett az élet mondta ki és ugyancsak az élet követelte meg egy új de­mokratikus testület, az üzemi tanácsok létrehozását. Az utób­biak csak akkor töltik be iga­zán feladatukat, ha oda olyan munkások, műszakiak kerülnek, akikre nyugodtan mondhatjuk: becsületesek. Erről hallgatni a választást előkészítő időben nem szabad. Mint már lenni szokott, az elő­készítést illetően többféle véle­mény került forgalomba, melyek arra figyelmeztetnek: a politi­kai munkában több vitatkozás­ra, jobb érvelésre van szükség. Egyébként azért sem lehet cso­dálkozni a többfajta vélemé­nyen, aggályoskodáson, mert a munkástanácsok gyakran ellen­forradalmi gyülekezetei szomo­rú tapasztalatokkal szolgáltak. Egyes vezetőktől ilyen aggá­lyokat hallunk: Ha az üzemi ta­nács is szemben áll majd a ve­zetéssel, a demagógok fórumává válhat. Ezek az aggályok jogo­sak. De ezt meg lehet előzni. A panaszkodás helyett ezek a ve­zetők, ha több erővel fognának a jelölések előkészítéséhez, s megvilágítanák: miért csak be­csületes embereknek van helyük az üzemi tanácsban, s kik le­gyenek azok? Az agitáció és érvelés szüksé­gességét aláhúzza az a tény, hogy az üzemi tanács felé ka­csingatnak a demagógok, a tör­tetők, a napraforgó emberek. Mailünk olyan megjegyzéseket is, mely szerint az üzemi tanács léte elveszi a szakszervezet »ke­nyerét«. Ez persze nem igaz. Ez az új megbízatás nemcsak nö­veli a szakszervezet hatáskörét, tekintélyét, hanem megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a ter­melés irányításánál is jobban hallathassa a szavát, mint ed­dig. Ezenkívül olyan kételyek is gyötrik az egyes alapszervi szak- szervezeti vezetőket, hogy mi lesz az érdekvédelemmel? Mi sem természetesebb, mint hogy! továbbra is a szakszervezet fel­adata lesz, csupán annyi a vál-! tozás, hogy ez a munka is reá-' Sisabb talajra kerül, mert a! szakszervezet vezetői most már dobban látják a lehetőségeket,! liogy csak azt lehet szétosztani,! ami van. Az agitáció és politikai munka! szükségességét követelik az olyan hangok is, amelyek kifo-! rgásolják, illetve méltatlannak tartják azt, hogy az üzemi ta-! nács tagjainak kétharmadát a szakszervezet jelöli ki. Ezzel kapcsolatban csak annyit: az tizem i tanácsnak élő, eleven kollektívának, becsületes, a munkájukat szerető dolgozók' testületének kell lenni. Egyéb-! ként az üzem vezetése, irányi-' tása hozzáértő embereket is ki-' van. Ezért nem mindegy, hogy ebben a testületben miről folyik! a vita és kik vesznek benne' részt. Példa erre számos akad] *— s ezt feltétlenül ismertetni, kell —, hogy a munkástanács! egyes vezetői mennyi kárt okoz-, tak a gyárnak, a népnek, s ab*! ból az elfecsérelt összegből mi! mindent lehetett volna építeni. < Vitatkozzunk és érveljünk,! mert enélkül nem lesz, nem le-< hét jó az üzemi tanácsok válász-! tasai S MEDOSZ megyei küldöttértekezlete A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága kedden tartotta meg harmadik vezetőség választó küldöttérte­kezletét Kecskeméten, amelyen több mint százan jelentek meg. Az értekezletről részletes tu­dósítást közlünk a 6. oldalon. Csütörtökön este kezdődnek Baján a mezőgazdasági szakelőadások Csütörtökön este a X. körzet és a Micsurin Tsz párt-alapszer- vezeténél: a korszerű öntözési módokról, permetező öntözés vasbetoncsővel, permetező ön­tözés Eternit-csővel, valamint fásítás fontosságáról és jelentő­ségéről tartanak előadásokat. A X. körzet párt alapszervezeté­nél: a kereskedelem és közgaz­daság szervezése, valamint zöld­ségfélék termelése, a márton- szállási iskolában: a szarvas­JllcqqcL eLitikcl h iiaqipaktíú CL! ifte.ke.zUt A Kisipari Szövetkezetek Szö­vetsége december 13-án (pénte-J ken) 9 órakor a SZOT-székbázj (Cifrapalota) nagytermében me-| gyei elnöki és nagyaktíva érte-? kezletet tart. Az értekezleten szó kerül az OKISZ nagyválasztmá­nya feladatainak végrehajtásá­ról és a szövetkezeti mozgalom jövő évi feladatairól, Az elnöki nagyaktíva értekez­leten mintegy 150 személyre számítanak. í MIÉRT TITKOLÓZNAK * A TATAROZÓ VÁLLA­LATNÁL? VILÁGOSSÁGOT, LELKE SEDÉST VISZNEK A HÁZAKBA * (3. oldal) ; i CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA ; űj színfolt a főtéren : NÉMETORSZÁGI MOZAIK \ (i. oldal) | AZ ÉVSZAKOK NEM BE- I FOLYÁSOLJÁK A TEJ- * TERMELÉST A NYERESÉGRÉSZESE­DÉSRŐL «►APRÓ« GONDOK (5. oldal) SAKK (6. oldal) Ne bízzuk a véletlenre nevelésüket! marhatenyésztés és állategész­ségügy; a VIII. körzeti gazda­körben: az általános növényter­melés és korszerű szőlők és gyü­mölcsösök téli ápolása; a bajai szőlőkben lévő iskolában: lóte­nyésztésünk időszerű kérdései­ről és szárnyasállatok tenyész­téséről, a Vöröskereszt téri is­kolában pedig gépesítés íoko-: zása és »Mit tudunk a mester-: séges holdról« címmel tartanak: előadásokat. i. , t Laszlótam pedagógusok és a népfront kezdeményezése ✓O /•/ / /•. . / r . r JA lászlófalvi pedagógusok ne­■ (A.l lze.clkmie.ti KŐ fits (LÖ-CLlCLICL tövedéin ellenőrző értekezletet ' | tartottak, amelyen megtárgyal­od sí ac u wívi aj a*A j?*’ ták eddigi eredményeiket és to­tvábbi feladataikat. Határozatba zös éneklés alapvető művészeti t foglalták, hogy a jövőben még és szervezési feltételeivel, majd? j0bban el kell mélyíteni az is- kitűnően Összeválogatott műsor-i/cola, a családok közötti kapcsá­ban volt részük a meghívottak-; ;a£ot> s még rendszeresebbé kell nak. A műsort úgy állították; tenni a családlátogatásokat. össze, hogy a jelenlevők fogai-1 a községi Hazafias Népfront- mai. alkothassanak az egyszóla-J bizottság kezdeményezésére mű éneklésről, a két-, három-,; megbeszélték a pedagógusok is- négyszólamú énekkari technikai kolánkívüli foglalkoztatását is. alapjairól és tanácsokat kapja-; y tatai pedagógusokból négytagú nak a helyes műsorválasztásra, | bizottságot hoztak létre. A bi­st betanítás módszereire. f zollság tagjai rendszeresen lá­A kezdeményezés kitűnő. Min-; fogatják a KlSZ-en kívüli fia- denképpen dicséretre méltó az a| tatokat és bevonják őket a kul- törekvés, hogy ilyen bemutató,; turális munkába. Ebben a bi- »tapasztalatcsere«-kórus alakult,;zottságban részt vesz a községi mely végiglátogatja megyénk| KISZ-titkár is. kórusmozgalmának gócpontjait* Az idősebb nevelőkből három- és idővel eljut a legelhanyagol-f tagú bizottság alakult, akik te- tabb területekre is, megkedvel-; matikát dolgoznak ki: »A gyér­tetni a kollektív éneklést, meg-i meknevelés otthon« címmel. A ismertetni a kóruskultúra szép- J tematika három részből áll: a ségeit, segíteni új kórusvezetők; hatévesnél nem idősebb gyer- nevelésében. J mekek nevelésén kívül az álta­Ilujber Józsefné | lános iskola elvégzése utáni Űj színnel gazdagodott me­gyénk kórusmozgalma. A me­gyei tanács művelődési osztá­lyának felkérésére megalakult a Bartók Béla-énekkar kamara- kórusa, Lőrincz Béla karnagy vezetésével. A kórus érdekes és komoly oktatási feladatot tölt be. Régóta vajúdó problémája kórusmozgalmunknak egyrészt a szakemberhiány — a kórusveze­tők hiánya, másrészt a gyakor­latlanság —, a tapasztalatok hiá­nya. Ezeken a nehézségeken akar segíteni a megalakult ka­marakórus, mely elsőízben Kis- kunmajsára látogatott el. A kó­rus találkozott a helybeli kar­vezetőkkel, a fiatalság kórus­mozgalom iránt érdeklődő tag­jaival. Megbeszélték kórusmoz­galmunk feladatait, Ádám Jó­zsef kecskeméti zenei iskolaigaz­gató előadása nyomán megis­merkedtek a kócusvezetés, a kő­időszak nevelési problémáit is felöleli munkatervük, sőt terv­bevették, hogy a 14—16 év kö­zötti fiatalok foglalkoztatását is megszervezik. Ezen túlmenően felkeresik a kenyérkereső gyermekeket is, ellenőrzik, hogy biztosítva van-e számukra a rendszeres iskolá- bajárás lehetősége és igazságos bérezésben részesülnek-e. Qli művelődési otthon É I* f I, A lászlófalvi községi tanács tervbe vette új művelődési ott­hon létesítését. A tervek sze­rint az új művelődési otthon 1958-ban készül el, melynek felépítéséhez a községi tanács 200 000 forintot biztosít a köz­ségfejlesztési alapból. Ezenkí­vül számítanak a község lakói­nak társadalmi munkájára is. A művelődési otthon 28 méter hosszú, 9 méter széles és 300 személy befogadóképességű lesz. ( Október elején egyik ^vidéki útunk alkalmával meglá- < togattuk Balaton Mári nénit, (az országos hírű kalocsai nép­művészt. Időnként be szoktunk ‘kopogtatni ismerőseink ajtaján, ímég akkor is, ha nem születik (írás egy-egy ilyen látogatásunk­éból. így kívánja a tisztelet és a (barátság, a művésznek járó (megbecsülés. Ebből a látogatás­iból azért mégis csak cikk lett. (Arról írtunk, hogy a helyi KISZ- ( zervezet kezdeményezésére egy (fiatalokból álló brigád látogat (majd el Mári nénihez, hogy 'segítsen szűkös lakásviszonyain, (telet megelőző gondjain. ( Cikkünk megjelenése után (azonban nem a fiatalok jelent­keztek levelükkel elsőnek, ha­diéin a kalocsai városi tanács (titkára, Fodor József elvtárs. (Köszönetét fejezte ki azért, hogy (felhívtuk a tanács figyelmét or­szágos hírű népművészünk ne- (héz helyzetére, problémáira, (ígéretet tett, hogy rövidesen (alaposan megvizsgálják a lehe­tőségeket, hogyan tudnának segí­teni rajta, hogyan teremthetnék (meg a békés alkotó munka fel­tételeit az idős asszonynak. ( December 4-i dátummal most (újabb levél érkezett Kalocsáról. (Egyszerű tényeket közöl a le­gyél, stílusa kissé hivatalos, uiég­dŐimtaUs LwjcUU ráti szava hozott újra közel egy­máshoz. Találkoztunk párttit­kárral, tanácselnökkel falusi lakodalmakban (volt idő, ami­kor nem hívták meg őket!). — Nemrég mesélte egy községi ta­nács elnökhelyettese, hogy alig győz eleget tenni a sok disznó­tori meghívásnak. De nemcsak lakodalom, disz­nótor, a fehérasztal ennek a kö­zeledésnek a tanúja. Az élet ezer apró pillanatában tükröző­dik ma már vissza a falu veze­tőinek, a város elöljáróinak egyre erősödő összeforrottsága azzal a dolgozó néppel, amely­nek a választása alapján töltik be hivatalukat. Hogy ma már nagyon sokan nem hivatalosan, bürokratikusán értelmezik ezt a hivatalt, tanú rá a kalocsaiak levele is. Szinte látom, amikor Romsics elvtárs és Fodor elv­társ azt mondják egymásnak a cikk elolvasása után: — Minek írnak erről, hiszen kötelessé­günk volt. Nem várunk mi ezért elismerést, vagy köszönetét! rts ml mégis a lap nyil­vánossága előtt köszönjük meg. most a béke és a szeretet ün­nepe, karácsony előtt, amit tet­tek, minden jóakaratú ember nevében. yla r=e törvény nem szabályozza, azl csak a szeretet és az együttérzés diktálhatja, (lám, hogy formá­lódik a szocializmus emberénei arca!) hogy Fodor József ta­nácstitkár és Romsics János vb- elnökhelyettes baráti látogatása eljárogat Mári nénihez, meri megtudták, hogy lakótársával — talán valami félreértésből adódóan — nézeteltérései van­nak. »Szeretnénk — mondja £ levél —, ha megbékélést tud­nánk teremteni közöttük.« .lárt link mi mostanábar sok járási tanács irodájában hogy kutatgassulc, hogyan forrl össze a tanács, a falu, a város vezető állami szerve a dolgozc emberek tömegével. Sokszor ta­lán hidegen, kissé hivatalosar írtunk ezekről a kapcsolatok­ról. A mi hibánk is, hogy nerr mindig láttuk meg, nem üdvö­zöltük örömmel ennek a vi­szonynak, ennek a »tömegkap­csolatnak« az emberi vonásait Pedig hát találkoztunk ilyes­mikkel is. Láttunk a tanács előtt családi viszálykodásul után összebékülő fiatal párokat akiket a tanácselnök meleg ba­Is emberi szívek dobogását érez­tük belőle. — Séháiiy héttel ez­előtt — mondja a levél — szo­ciális előadónk négy mázsa használható minőségű szenet és tűzifát vásárolt Balaton Mári néninek, szociális alapunk ter­hére. A szokásos térítési díj mellett biztosítottunk számára üzemi konyhánkon ebédet. A mai nappal pedig egyik villany- szerelő kisiparosunk befejezte lakásában az áramkörleválasz­tás munkáját, miután az Áram- szolgáltató Vállalat helyi üzem- vezetősége kérésünkre soronkí- vül, külön árammérő órát bo­csátott Mári néni rendelkezésé­re. A szerelésért járó díjakat mi fizettük. Annyi pénzt utal­tunk ki, hogy a fennmaradó 60 forintból asztali lámpát tud majd vásárolni Mári néni, mun­kája jobb elvégzéséhez. Egyszerű hivatalos intézkedé­sek tehát amik történtek, de talán mégis több az. amit a ta­nács tett, mintha csak a tör­vény betűinek megvalósítására határozta volna el m'agát. Mert azt már semmiféle rendelet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom