Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-10 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! :

♦

♦

:

:

♦

♦ •>

t

i

♦

I

A

MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN M

EGYÉJ LAPJA J

• ; • •> . M • ■' V ■■ ■ - ' •. n ■■■ «•; *■ j

A

II. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM

Ara 50 fillér

1957. DECEMBER 10. KEDD

Kettő null

annak a versenynek az eredménye, amely október 4-én kezdődött a világűrben — írja sajnálkozó keserűségei a Die Welt című nyugatnémet lap annak kapcsán, hogy az amerikai »Vanguard« rakéta — melynek az lett volna a hivatása, hogy a mesterséges holdat a világűrbe röpítse 1 felrobbant. Pedig igen nagy Karral jelentették be és még na- ' gyobb óblösséggel kürtölték tovább műholdjuk várható sikerét, a kísérlet színhelyéről azonban csalódottan kellett távozóink körülbelül ugyanazokban az órákban, amikor az első szovjet »szputnyik« hordozó rakétája a világűrt megjárt darabjai Alaszkában földrchullottak. A kísérlet akkor mondott csődöt, amikor az első szovjet műhold 959 és a második 474 fordulatot tett meg a világ körül.

A súlyos kudarc az egész nyugati világot izgalomba hozta és újságaik szinte versenyeznek a borús hangban és imitt-amott a kétségbeesés jeleit sem titkolják. A sajtópárbaj alaptémáját az angol sajtó így fogalmazta meg: »csak az Egyesült Államok tekintélye kapott halálos sebet«. Ehhez teszi hozzá Richard Rusz- szel, az amerikai szenátus katonai bizottságának tagja, nyilván teljes tudatában annak, amit mond: »... ez a kudarc súlyos csapás szertefoszló nemzetközi tekintélyünkre.«

Nem kis jelentőségű beismerés ez ugyanakkor, amikor az amerikai vezetők dühödi kardesörte- tése behangozza a világ különböző pontjait, amikor erejüket fitogtatják és az amerikai technika. utolérhetetlen fölényéről tzavalnak. S nem vették, vagy nem akarlak észrevenni, hogy addig, míg a Szovjetuniót clct- teptelenséggel, a szocialista tábort válsággal és minden elképzelhető váddal illették, sínig hazánkat egy évvel előbb a háborús gyújtogatás fókuszába akarták helyezni, addig a Szovjetunió olyan technikai vívmányokkal ajándékozta meg az emberiséget, amelyek beláthatatlan következményekkel járhatnak a békés építésben és óriási crömegalapozást adnak ahhoz, hogy a háborús őrülteket hordában tartsák.

Az amerikai tekintélyt nem lehet hosszan szuronyokkal alátámasztani. A tekintély mérve és eúlya az egész világon egyre inkább úgy szabódik meg, hogy ki mennyit tesz az egész emberiség érdekeiért. Nyilván ez jut eszébe az amerikai népnek is, amikor feje fölött zúgni hallja az Amerikai légihaderő gépeinek egyharmadát, törzsükben hordva az emberiség létét fenyegető legborzalmasabb gyilkot: a hidrogéntöltetű atombombát.

1 A békés fejlődés útját a dulle- Kck és adenauerek keresztezik. I>c a milliárdnyi emberfolyam «négis a béke útján jár, hiszen az amerikai politikai kudarcok azt bizonyítják, hogy a jövőt formáló életképesség a békéért karcoló szocializmus sajátja és semmiképpen sem nz idejét múló Jupitalizmusé.

A Kecskeméti Cipőgyár

termelési tanácskozásán hangzott ei:

egyheti nyereségrészesedést fizetek, 1111)9 tonnt a termeszeiken! tuüaias, (tinim a gyár a gyermeke,puliid

Kultúrtermünkben egy gombostűt sem lehetett leejtem, annyian eljöttek a termelési tanácskozásra. Érdekelt mindenkit a múlt, a jelen és a jövő. Az előbbi kettő találkozott egymással, amikor arról beszélt az előadó, hogy a gyárban nincs béralaptúllépés, anyagtöbbletfelhasználás, minőségi lemaradás, s ennek eredményeként valószínű, hogy egyheti munkabért kap majd nyereségrészesedésként az, aki becsületesen dolgozott.

Ha az előbbihez hozzászámítjuk a később közölt természetbeni juttatást, mely szerint egy dolgozó 1000 forintos utalványt kap 250 forintért, akkor megállapíthatjuk, hogy a kettő együttesen elén a 13. havi fizetés összegét.

Most pedig néhány sorban a jövőről. Nem mondok új dolgot — de mivel mi érezzük legjobban, szükséges megemlítem —, hogy a lakosság igényei nőnek. Ezt igazolja az is, hogy a jövő évben a vásárlóközönség szebb és jobb cipőket vár tőlünk. Sikerült kidolgozni a gyógybeté- tes gyermekcipők technológiáját.

Szóba került a termelési tanácskozáson az is, hogy gyárunk kinőtt a gyerekcipőből, és új gyárra volna szükség, amelyben négyszázötven ember tudna munkához jutni. A számítások azt' igazolják, hogy az új gyár beruházási és felszerelési költségei másfél éven belül megtérülnének. Államunk is jól járna, mert évenként 10 millió forinttal növelnénk a bevételt.

Arra gondoltunk, hogy bevezetjük a második műszakot, de az áramellátás megoldatlansága kizárja a kétműszakos üzemeltetést.

Hegedűs József

Kecskeméti Cipőgyár *

Nem vonjuk kétségbe a számítások igazságát. Egyetértésünket fejezzük ki egy új gyár építésének szükségességét illetően is, de nem azonnal, mert az ellenforradalom az új gyárak építésére szánt , összeg jórészét elrabolta és türníattr jelentősebb

beruházásokat egy-két éven be lül nem eszközölhetünk.

Éppen ebből adódóan keresnünk kell más lehetőségeket a termelés növelésére. Tudomásunk szerint a Cipőgyár termelése még növelhető, hiszen csak egy műszakban termel. Hallottunk arról is, hogy kis beruházással 240 párral lehetne emelni a termelést nyolc óra alatt. Mi inkább a két- vagy szükség szerint esetleg — háromműszakos üzemeltetés mellett foglalunk állást.

JÓL INDULT A PÄRT- t OKTATÁS KECSKEMÉ♦ TEN

♦ (3 oldal) ! EGY GYÁR, AMELY KI- ; NŐTTE A RÉGI CIPŐT

(3. oldat)

| KEDDI MEGJEGYZÉSEK

(3. oldal)

TANULŐLÁNYOK

(3. oldal)

GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK

(4. oldal)

ÜJ SEGÍTŐTÁRSAK

(4. oldal)

MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN?

(5. oldal)

♦ »APRÓ« GONDOK

(5. oldal)

315016000 helyett 361015500

Közel 50 millió forinttal emelkedett megyénk 1958. évi költségvetése

A megyei tanács végrehajtó bizottsága szombati ülésén elfogadta az előzőleg felülvizsgálatra visszaadott 1958. évi megyei költségvetést, mely a gazdasági, szociális, kulturális, rendbiztonsági és igazgatási költségeket tekintve, közel 50 millió forinttá emelkedett az ez évihez képest Az 1957. évi 315 018 000 forinttal szemben 361 615 500 forintot irányozunk elő a közjó kiadásaira

A jövő évi költségvetés elké szilésébcn sokkal jobban érvényesül tanácsaink tervezési önállósága, mint az elmúlt években volt, hiszen szemben az eddigi gyakorlattal, ez a költség vetés az alsóbbszintű tanácsok terveinek egyesítése alapján készült. Ez a gyakorlat a- helyi adottságoknak megfelelően irányozta elő a szükségleteket, vagyis tanácsaink döntötték el, mit akarnak megvalósítani o jövő évben, de nekik kellett kiszámolni azt is, hogy ehhez milyen összegeket tudnak biztosítani. Jövőre ugyanis csak annyit költhetünk, amennyi a bevételünk. A végrehajtó bizottság

Nagy siker

a Bástyasétány 77

kecskeméti premierjén

Szombaton este nagy sikerrel mutatta be a kecskeméti Katona József Színház Baróti—Eise- mann: »Bástyasétány 77« című operettjét. A mai témáról szóló, derűs, vidám operettet nagy tetszéssel fogadta a premier közönsége. Többször felcsattant a nyíltszíni taps és meleg ünneplésben részesítette a közönség a második felvonás fináléja után a rivalda elé lépő Eisemann Mihályt, az operett kitűnő muzsikájának szerzőjét és a darab íróját.

ezért hangsúlyozta, hogy a tanácsok önálló gazdálkodásának párosulnia kell a takarékoskodással, figyelembe kell venni a népgazdaság teherbírását.

Kivittek az építők XXVII. kongresszusára

Benke János 1945 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Mint autószerelő és géplakatos, a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést nyerte el.

Harmadik éve már, hogy a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál, mint igazgató, jól vezeti az üzemet.

Géró Béla a Szovjetunióban, mint hadifogoly elvégezte az antifasiszta iskolát, majd hazatérve az építőiparban, mint tervfelbontó dolgozott. Mint üzemi bizottsági tag és szakszervezeti bizalmi eredményes munkát végzett. 1955-ben megválasztották üb-clnöknek.

A bajai József Attila művelődési ház penge fős zenekara

A RÁDIÓ MIKROFONJA ELŐTT

A MAGYAR RÄD1Ö és Televízió egyik stúdiótermében ismerősök köszöntenek. A bajai József Attila művelődési ház pengetés zenekarának tagjai. Kiss István, a zenekar vezetője egy utolsó útbaigazítással igyekszik a zenekar tagjait »felstimmelni«, hogy a felvétel jól sikerüljön, hiszen ország-világ hallani fogja őket. A lámpaláznak nyoma sincs. Hogyan is lenne, mikor 1952 óta a zenekar tagjai együttműködnek és számos hangversenyen bizonyították már be, hogy a tamburá- nak, — ennek a kiveszőben levő hangszernek — igazi művészei.

A IIŰSZPERCES MŰSOR, melynek felvétele rövidesen megkezdődik, zenei motívumokban, melódiákban és hangszerelésben egészen új, eddig még nem ismert feldolgozásban fogja megszólaltatni az általuk felelevenített magyar népdalokat. A zenekar tagjai lelkes kutatómunkával igyekeztek a nép ajkán élő dalokat, énekeket a feledés homályából megmenteni. Kiss István, a zenekar vezetője, délbácskai, Petróczy Antal, Bálint Benő Baja és Baja környéki népdalgyűjtésének eredménye, hogy a Rádióban fel fognak csendülni a »Tarka farkú fecske«, a »Csak ne kéne papra várni«, a »Cigány, cigány, mért vagy cigány«, »Jóska bácsi eladta a szamarát«, a »Jp bort

iszom, diófával tüzelek« melódiái.

— Olyan műsort állítottunk össze rádiószereplésünkre — mondja Kiss István —, hogy a tamburazenének újabb és további lendületet tudjunk adni. Az országban mindössze két olyan tamburazenekar működik — a bajai és a mohácsi —, melynek tagjai rendszeres tanulással, a művészi interpretálás tökéletesítésével, — a zeneértők legkényesebb ízlését is igyekeznek kielégíteni. Tambu- razenekarok működnek másutt is, a bajai járás szinte minden községében, a megyében is számos helyen, de azok tagjai az irányítás és vezetés hiánya következtében, sajnos nem tudnál? művészi szintre emelkedni. Pedig régi és közkedvelt hangszerszám a tambura. A tambu- rán keltek életre a legszebb magyar népi dalok. Akitől én tanultam — Győri András népzenész —, ha ma élne, kerek 150 éves lenne. Tőle tanultam olyan dalokat, melyek vagy 120 éve, hogy először felcsendültek. Műsorunkban vannak olyan népdalok, melyeket az ismert motívumoktól eltérőleg két eddig ismeretlen változatban is meg fogunk szólaltatni.

ELMÉLYÜL a beszélgetés, hiszen még nem gyulladt fel a kezdést jelző lámpa. Átfutjuk a műsort, melynek számai rövidé-1

sen meg fognak szólalni. Nini, mit látunk a műsordarabok között. Tóth Kálmánnak, Baja szülöttének két kedves dala is a műsoron szerepel: a Befútta az utat a hó... és a Hegedülnek, szépen muzsikálnak... Meglepetésemre szinte hárman is mondják:

— Ezzel is hódolni kívánunk városunk nagy szülöttének emléke előtt.

Az ifjúsági pengetős zenekar is készül már Baján — Szabó Gyula irányításával — egy legközelebbi rádiószereplésre. Az ifjúsági zenekar tagjai között a legfiatalabb 9, a legidősebb 11 éves. A bajai pengetős zenekar tagjai nagy igyekezettel kutat- gatják a zenekedvelő fiatalokat, hogy rajtuk keresztül biztosíthassák a tamburazene művészi utánpótlását.

NYÍLIK a stúdió ajtaja. Belép Wolly István, a felvétel irányítója. A tamburák meglendülnek, a stúdió lámpája kigyúllad. Csendre int, a felvétel kezdetét veszi. Az üvegfal mögül csak annyit látni, az ujjak megfeszülnek, már csak a zenekar vezetőjének intését várják. Aztán felcsendül a mikrofon előtt a műsor első száma, Szabó Gyula népdalgyűjtésének első gyöngyszeme. a Csitla-csatli..:

Bíró László